Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-22 / 34. szám
► w új szú TUDOMÁNY TECHNIKA Mint ismeretes: a radioaktív izotópok sugárzó tulajdonságait kihasználó tudományágak köre egyre bővül, az alkalmazások száma is állandóan növekszik. A geológiában, hidrológiában, kémiában, mezőgazdaságban, iparban és gyógyászatban történő kihasználásuk is bizonyítja, hogy nem kell mindent, ami sugároz, „elvből“ elutasítani. A geológiában az ásványok kormeghatározására az ún. radiogénólom-módszert használják. Ez abból indul ki, hogy a 238U, Z3SU és a 33ZTh izotópokkal kezdődő radioaktív bomlási sorok végső temiéke egy-egy stabil ólom izotóp. (^^Pb, 207Pb vagy 208Pb). Ezáltal - a bomlási törvényből kiindulva - valemely kezdő - radioaktív - és végső- stabil - izotóp arányából meghatározható az ásvány kora. Hasonló elv alkalmazható a stroncium- rubidium, illetve az argon - kálium párok egyes izotópjai viszonylatában is. Ismeretes továbbá Mire jó ! az „ATOM“? a héliummódszer, amely abból indul ki, hogy az urán és tórium radioaktív bomlásakor héliumgáz is keletkezik, mégpedig 1 g uránból egy év alatt normális hó- és nyomásviszonyok esetén 1,2x10“* mm3, és 1 g tóriumból 0,3x10“* mm3. Ha meghatározzuk, hogy az ásvány mennyi ilyen gázt tartalmaz, kiszámíthatjuk a korát. A legismertebb kormeghatározási módszer talán az, amelyik a 14C izotóp aktivitásának mérésén alapszik, de ez csak 20-25 000 évre visszamenőleg alkalmazható. Egy másik jellemzője, hogy csak valaha élt szervezetek korának a megállapítására használható fel. Természetesen mindegyik módszernek vannak hátrányai (például a hélium esetében a gáz elillanhat). Ezért a sokféleség azt is biztosítja, hogy adott esetben kiválaszthassuk azt, amelyik a legpontosabb eredményeket adhatja. Egyéb területeken is alkalmazhatók a radioaktív izotópok a geológiában, pl. a folyók torkolatánál lerakódó homok mozgásának tanulmányozására, vagy nyersanyag-kutatásra (kőolaj, szén, fémek). A hidrológiában többek között ilyen felhasználás lehetséges: a felszíni vizek áramiák sebességének és vízbóségének meghatározása, a mellékfolyó vízbóségének meghatározása. Érdekes - és egyszerű - a csővezetékek repedéseinek keresése: megfelelő helyen gyorsan bőm ló (például egy napos felezési idejű) izotópot juttattunk a vezetékbe. Ahol repedés van, ott a cső fölött végigvitt mérőberendezés nemeseik az adott irányban, hanem mellette is sugárzást fog jelezni. Természetesen ezt a módszert ott alkalmazzák, ahol nem gejzírkitöréshez hasonló csőtörésről van szó. További lehetőség: a trícium (3H-izotóp) mérésével meghatározható a felszín alatti vizek kora. Ez jól kihasználható a mélyen fekvő bányákban a beszivárgó víz „azonosságának“ a megállapítására. Ha ugyanis egészen fiatal víz kerül az adott rétegben levőhöz az azt jelenti, hogy a földkéregben változások - elmozdulások — történtek. Ebben az esetben is a víz aktivizálásának a méréséből határozható meg a kora. A kémiában is felhasználhatók a radioaktív izotópok. Például új radioaktív elemek felfedezésénél és kémiai tulajdonságaik vizsgálatánál, új vegyületek létrehozásánál. (A sugárzással elérhető, hogy a szennyvizekben a makromolekuláris fenol — elbomolva - egyszerűbb vegyületté alakuljon át.) Sokrétű a mezőgazdasági felhasználás is. Besugárzással növelhető például némely gyönge csirá- zóképességú növény magvának a csírázóképessége (a saláta esetében 25-35%-ról, gamma sugárzás által a kétszeresére), vagy elérhető a fák korábbi kivirágzása. A sugárzás használható nemesít ési célokra is, ugyanis nagy dózis esetén elváltozásokat — gén mutációkat - okoz az élő szervezetben. A növénytermesztésben kb. 150 az igy létrehozott magasabb termő- és túröképességú fajták száma. A mezőgazdasági kártevők ellen is lehet sugárzással védekezni: a megtámadott vetőmag besugározható például olyan nagyságú dózissal, amely a kártevő pusztulását okozza; sterilizált hím egye- dek révén elérhető a kártevők szaporodásának korlátozása; mutációkkal megváltoztathatók a kártevők tulajdonságai is. Az élelmiszeriparban sugárzással sterilizálhatok az olyan munkaeszközök, amelyeknek árt a magas hőmérséklet, az élelmiszerek konzerválásakor elpusztítható az egyébként megmaradó mikroflóra — penészgomba -, illetve meghosszabbítható a tárolási idő. A gyógyászatban kétféle területen alkalmazzák a radioaktív izotópokat: a diagnosztikában és a terápiában. (Nagyobb mértékben a diagnosztikában.) Csehszlovákiában 52 olyan intézmény van, ahol a klinikai vizsgálatokhoz sugárzó anyagokat használnak. Többféle módszer létezik: az egyes szervek „láthatóvá“ tétele (a szervezetbe juttatott és valamely szerv által felhalmozott izotóp aktivitásának elosztása alapján), a testben kis mennyiségben jelenlevő, de fontos anyagok — hormonok, enzimek, antigének - koncentrációjának meghatározása (az ún. RIA-teszt, radioimmunoanalízis; érzékenysége: billiomod gramm), a vér mennyiségének és áramlási sebességének, a vörös vértestek számának és élettartamának, a hajszálerek áteresztőképességének a meghatározása. Vizsgálható továbbá a vesék kiválasztóképessége, a máj és szív működése, az egyes szervek felhalmozóképessége. (Pl. a pajzsmirigy a jódot halmozza fel.) Mérésekkel megállapították, rendes működés esetén mennyi ideig tart és milyen mértékű a felhalmozás. Az ettől eltérő esetek betegségre vallanak.) A gyógyításban a rosszindulatú daganatok eltávolítására használják a sugárzást. (Ennek hatására az ilyen daganatot létrehozó sejtek képtelenné válnak az osztódásra, ill. az osztódáskor elpusztulnak.) Az egészséges sejtek sugárzását elkerülendő ma már egyre kevésbé használatos a test felszínéről alkalmazott besugárzás. Ehelyett az ún. kobaltvagy céziumágyúkat alkalmazzák. Ebben az esetben a sugárzó anyag forog a test körül, ezáltal az irányított sugárnyaláb állandóan a sugárzandó daganatra irányul, és kevésbé hat az egyéb szövetekre. Dióhéjban talán ennyit lehetne elmondani az „atom“ egyre jobban terjedő felhasználásáról Sokkal több és érdekesebb dolgot lehet megtudni az e témával foglalkozó könyvekből. Ezeket ajánlón az érdeklődők - és kételkedők - figyelmébe. BOGÁR IMRE Az első szupermély fúrólyuk A tyumeni terület északi részén a híres urengoji föld- gázlelóhelyen megkezdődtek az első szupermély szibériai fúrólyuk munkálatainak előkészületei. A Szovjetunióban országos programot dolgoztak ki a mély és szupermély fúrások megszervezésére. A program célja, hogy az ország legfontosabb bányászati körzeteiben meghatározzák a kőolaj, a földgáz és a különböző ércek kitermelésének távlatait. Evégbói az olyan fúrólyukak egész sorozatának mélyítését tervezik, mint amilyen a kólái, a Szovjetunió európai részének északi vidékén (ennek mélysége már meghaladta a 12 kilométert) és a szaatli Azerbajdzsánban (ez a 9 kilométeres mélységhez közeledik). Új pontokat választottak ki a fúráshoz az Urálban, a krasznodari határterületen, Közép-Ázsiában, északon No- rilszk környékén, és néhány más helyen. A tyumeni szupermély fúrólyuk kétségtelenül különleges helyet foglal el ebben a sorban, és nem meglepő, hogy ennek munkálatai az elsők között folynak. A Tyumeni Kőolaj- és Föld- gázkitermeló Komplexum a Szovjetunió legfontosabb fú- tóanyagbázisa — az országban kitermelt olajnak és földgáznak több mint a felét adja. És mindezt csupán a legfelső földréteg bői nyerik — az itteni termelő fúrólyukak mélysége mintegy 3000 méter. De mi van a nagy mélységekben? — A tyumeni területen több kőolaj- és földgáz-tartalmú szint van a föld mélyén - állítja /van Nyeszterov, a Nyugatszibériai Geológiai-Olajkutatá- si Intézet vezetője. - A szupermély fúrólyuk segítségével részletesen tanulmányozni fogjuk az alsó rétegeket, ahol új lelőhelyeket lehet feltárni. A tyumeni fúrólyuk mélyítése céljából különleges, szupermély fúrású kőolaj- és földgáz- lelóhely feltárási expedíciót szerveztek. Jelenleg a sarkvidéki tundrán egy 22 hektáros területen a jövőbeli olajkút létesítményei komplexumának építése folyik. Lerakták a fúróberendezések, gépműhelyek alapjait, ezer emberre méretezett lakókomplexum épül, betonozott út létesül. Már működik a villamos távvezeték, kutakat fúrtak, hogy ipari vizet szerezzenek. Az Uralmas, ez a híres egyesülés fúróberendezést készített a szibériaiak számára, amely el tudja érni a 15 kilométeres mélységet. Különleges vasúti szerelvények szállították helyszínre, jelenleg a szerelés folyik. A szupermély olajkút fúrótornya - valóságos gyár, amelynek központi épülete olyan magas, mint egy 24 emeletes ház. Magát a fúrótornyot hullámlemezzel borítják - odabent a legkegyetlenebb fagyban is meleg lesz (Urongoj vidékén pedig a fagy -60 Celsius fokot is eléri). A tyumeni olajkút mélyítése sok nehézséggel jár. A legfontosabb a beomlásra hajlamos, labilis üledékes kőzetek. Azonkívül, a tyumeni terület északi részén a föld mélyének geológiai szerkezete bonyolult, a tudósok igen nagy rétegnyomást és 250 fokig terjedő hőmérsékletet jósolnak. SZTANYISZLAV MALCEV KOCOGÓCIPÓK: ÉLETMÓD ÉS TECHNIKA A kocogás divatja nemcsak az egészségnek tesz jót, hanem a sportcipőket gyártó iparnak is. A forgalom például Franciaországban az utolsó tíz évben 2,5 szeresére nőtt, az egy év alatt eladott 40 millió pár eléri a teljes cipóforgalom 20 százalékát. És milyenek ezek a cipők! A tudományosan megtervezett lábbelik az anyagválaszték kínálta lehetőségek alapos kiaknázásával alkalmasak sok tíz kilométer lefutására aszfalton is. Súlyuk a korábbi 800 grammról 200 grammra mérséklődött, de kínálnak már 130 grammosat is. A hagyományos futócipő traumatizáló hatású a hosszú aszfaltpályán. A kocogó társadalom nem volt hajlandó megalkudni a klasszikus viselettel és elvárja ugyanazt a komfortot, amelyet megszokott járás közben. A megújulás fő tárgya a talp. A csodacipők talpában különböző műanyagokból alkotott szerkezet vette át a bőr vagy a gumi szerepét. Az amerikai Brooks már 1974-ben alkalmazta a mikroporózus etilvinil- acetátot, amely jó lökéscsillapító hatású. Az ugyancsak amerikai Nike nyomás alatt légcsatomákat épít be a cipőtalpba, ezek rugalmassága visszatéríti a talpraesés energiájának egy részét. A mai futócipókben felvonul a nagy vegyi gyárak teljes anyagválasztéka és van gyártmány, amely hét különböző tulajdonságú anyag rétegzésével építi ki a talpat. A különböző habanyagok nemcsak pehelysúlyukkal, hanem kitűnő tapadási és súrlódási viselkedésükkel is élvezetessé teszik a kocogást. A Goodyear és a brit Reeback kooperációjában készülő szénszálerösí- tésű anyagok rendkívül tartósak és a futófelület mintázatában hasznosítják az autókerék-köpenyek előállításában szerzett sok évtizedes tapasztalatokat. A (súly és a) hangsúly a talpon van, de az újítók figyelmét a futócipö egyéb részei sem kerülték el. A pamut és a bőr helyettesítésére is találtak műanyagot, főleg a poliamidok és poliészterek dacolnak jól a nagy igénybevétellel. A szövött anyagokon kívül alkalmazzák a nem szövött műbőröket is; a poliuretánok elsősorban a teniszcipók anyagai. A gyorsan változó divat a szerszámköltségeket emeli magasra. A sportcipők fejlődése jó iskolapéldája az életmód és a technika kölcsönhatásának. BAD AR SZUPER-PONTOS KARÓRA A svájci Longines óragyár fejlesztette ki a világ eddigi legpontosabb karóráját. A „Conquest“ sorozat WHP modellje az ötéves kísérleti időszakban egy percnél kevesebbet tért el a pontos időtől. Erről egy parányi kvarchömérö gondoskodott, amely szakaszosan mérte a hőmérséklet ingadozásait, és ennek megfelelően vezérelte az óra „szívét“, a kvarc rezgőkör működését. SZÁMÍTÓGÉPES FILMSZÍNEZÉS Humphrey Bogart legendás esőkabátja rövidesen piszkos sárga színt kap, Ingrid Bergman haja pedig sötétszökén csillog - a film- történet egyik legendás filmjének, a Casblancának a kedvelői nem hisznek majd a szemüknek, Michael Curtiz rendező híres filmjének kiszínezését a számítógép teszi lehetővét. Egy amerikai vállalat olyan módszert dolgozott ki, amellyel a régi fekete-fehér filmeket teljesen új színes filmként lehet bemutatni — mintha eredetileg is színesben forgatták volna. Különleges elektronikus készülék tapogatja le a filmszalag minden egyes filmkockáját. Több ezer pontra bontja a fekete-fehér képet, és a digitális értékeket elraktározva emlékezetében, létrehozza a programozó csoport részére szükséges információkat. A programozók által betáplált színjavaslatot ugyancsak több ezer pontra bontja, és az eredeti képpel való elektronikus összhasonlítás után ismét összerakja a berendezés. Az eljárás nem is túlságosan drága: egy percnyi (videoszalagon tárolt) fekete-fehér film újraszíne- zése átlagosan 1500 dollárba kerül. Az Egyesült Államokban mintegy 16 ezer jó fekete-fehér filmet lehetne újraszínezés után eladni a tévétársaságoknak. A Metro- Goldwyn-Mayer vállalat máris megkezdte a tárgyalásokat régi fekete-fehér filmjeinek számítógépes kiszínezéséröl. ROBOT-BÚVÁR Rovar formájú, hatlábú, alumíniumból készült robotberendezés kísérleti modelljével végeznek kísérleteket Yokosuka kikötőjében, a tokiói öbölben. Az „Aquarobo“-t — ez a neve az új berendezésnek- a kikötők víz , alatti építési munkálatainak elvégzésére szánják. A 250 kilogramm tömegű berendezésnek 120 centiméter a magassága. A beépített számítógép irányításával tetszés szerinti irányban mozoghat, óránként 60 méteres sebességgel. A sikeres kísérletek lezárása után kétszer ekkora modell építésére készülnek, amely óránként 300-600 méteres távolságot tehet majd meg a víz alatt és jobban ellenáll a tengervíz okozta korróziónak. A tervek szerint 1987-ben szolgálatba állítandó robotberendezés fokozatosan feleslegessé teszi majd a búvárok veszélyes munkáját. HEGESZTŐK VESZÉLYEI A rozsdaálló acélt hegesztő munkások lehetséges egészségi ártalmairól tanácskoztak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői Koppenhágában. Beszámoltak azokról az ismeretekről, amelyeket a hegesztési folyamat során keletkező részecskék és gázok okozta krónikus és csak később jelentkező egészségi ártalmakról szereztek. Ezek az ártalmak légzőszervi megbetegedéseket és rákot okozhatnak - az ártalmak mérésére és hatásuk előrejelzésére tovább folytatják a kutatásokat. Európa kétmillió hegesztőjének körülbelül a tíz százalékát fenyegeti ilyen egészségi ártalom. A világ hegesztőmunkásainak számát ötmillióra becsülik. 1820 KILOMÉTER 1 LITERREL! A Ford cég egy ausztráliai takarékossági versenyen olyan egyszemélyes gépkocsival vett részt, amely - átszámítva - egy liter üzemanyaggal 1820 kilométert képes megtenni. A számítógéppel segített tervezés és a legkorszerűbb technológiai párosításával az egyszemélyes jármű a 16,1 kilométeres pályát 24 km/óra átlagsebességgel 8,5 köb- centiméter üzemanyaggal tette meg. A legfőbb újdonság a zárt, műanyag kocsitest kialakításában nyilvánul meg. A meghajtás impul- zusszerüen történik, az idő nagyrészében a motor nem jár. Sajátos aerodinamikai jelenség, hogy oldalszélnél csökkent a jármű súrlódási ellenállása. 25 fokos oldalszélnél súrlódás már nem volt mérhető, 30 foknál negatív ellenállás, (elörehajtó erő) mutatkozott. A zárt burkolat két, egymáshoz illeszkedő műanyag teknőből áll. Az alváz 8 mm-es kompozit anyagból készült. A vezető feletti zárt, átlátszó burkolat vastagsága csak 0,5 mm. A járművet 15 köbcentiméteres, négyütemű motor hajtja. Teljesítménye 12:1 kompressziónál és 5000 fordulatnál 540 W. A motort öntött alumínium blokkal, félgömb alakú égési térrel, kettős gyújtással és üzemanyag-befecskendezéssel látták el. 1986. Vili. 22.
