Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-22 / 34. szám
A pima indiánok ' öregjei jól r\ emlékeznek azokra az időkre, mikor ló még nem élt a földön. Volt akkoriban két testvér, két nagyon ügyes vadász. Szarvas és őz után járták mindennap az erdőt, s zsákmányukat a vállukon vitték haza kunyhójukba. Egy napon az idősebbik testvér szive megesett a. nehéz vadászzsákmány súlya alatt roskadozó kisebbik testvéren. így szólt hozzá:- Nehéz az életünk, könnyíteni szeretnék rajta. Fogadd meg mindenben a szavamat, s meglátod, jobb lesz neked. Most emeld föl az íjadat, nyílvessződdel lődd át először az arcomat, aztán az oldalamat. Mikor már eldőltem, vágj négyfelé, s testem négy darabját vesd vízbe. Aztán térj haza, négy nap múlva gyere vissza, ide, a tó partjára, s ne félj, akármit látsz is. Fájt a kisebbik fivér szive, nagyon fájt, de engedelmeskedett az idősebbik szavának. Négy nap múlva visszatért a tóhoz, a parton négy soha nem látott állatot: négy lovat pillantott meg. Lovak voltak - két kanca meg két csődör; az egyik fehér, a másik fekete, a harmadik almásderes, a negyedik sárgás - vagyis olyan színű, mint az erdei szarvas. A kisebbik fivérnek eszébe jutott, amit a bátyja mondott, nem rettent hát meg, kötőféket vetett az egyik állat nyakába, a hátára pattant, s a másik hármat maga előtt terelve hazavitte valameny- nyit. A pima indiánok földjén aztán elszaporodtak a lovak, ezentúl minden pima indián lóháton járta a messzi vidékeket, lovával vitette a nehéz terheket. A jó testvér Így áldozta föl életét, hogy könnyítsen fivére és minden pima indián sorsán. A ló pedig az ember igaz barátja azóta is. BARTÓCZ ILONA átdolgozása * Kaliforniai földművelő indiánok < Z Z < < X xo N cn Igaz, csak képről ismerem, de a musztángot szeretem, magasan a hegyekben él, vagy a prérin fut, mint a szél. Ó, rövid, boldog préri-nyár! a musztáng selyemfúben jár, de akié a legfőbb jó, azt hinnéd, a musztángcsikó; mert 6, ha felnő is, szabad, ha akar, pihen vagy szalad, s rejti a magas prérlfü, (a prérifú csak nyáron hú) s nem nyomja sem hám, sem nyereg (bár istállója sincs meleg), üldözik éhes farkasok, jaj, félelmes a farkasfog, s jeges a szél, éles a szél, és hosszú, jaj, hosszú a tél... * A verset és a mesét a Búcsúzik a lovacska című antológiából vettük. MEGFEJTÉS Az augusztus 8-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 1. Minden szó akkor is értelmes, ha a benne levő s után z-t írunk (szintér, szoroz stb.), 2. Valamennyiben megbújik intarziaként egy becenév (Ica, Dani stb.), 3. Mind akkor is értelmes szó vagy név marad, ha az első betűjét elhagyjuk (párta, anya stb.), 4. Minden szó „poros", azaz mindben szerepel a „por“ szócska; gomba, hajó, zsebóra, türelem. Nyertesek: Kusztán Zsolt, Dérnő (Drnava); Simonies Angelika, Vágfüzes (Vrbová nad Váhom); Tánczos Gábor, Dunaszerdahely (Dunajská Streda); Barák Erika, Érsekújvár (Nővé Zámky); Nagy Alexandra, Szölöske (Vínicky). II q egy súlyos követ vagy egy gyümölcs- ~ Cl csel megrakott kosarat emelünk a vál- lunkra, bizony alaposan nyomni fog bennünket. Most képzeljük el, hogy néhány méter mélyre lemerülünk a víz felszíne alá. Mit gondoltok, vajon a víz is nyomni fog bennünket? Azok találták el, akik igennel feleltek. Minél mélyebbre merül egy test a vízben, annál nagyobb nyomás nehezedik rá; általában 10 méterenként egy atmoszférával növekedik a víz nyomása, tehát 100 méteres mélységben már 10 atmoszféra nyomással kell számolni. A szilárd és merev testeknek az ilyen és ennél nagyobb nyomás meg sem kottyan, a gázok azonban könnyen összenyomhatok, tehát a nyomás növekedésével csökken a térfogatuk. A tüdőnk alapjában véve gázzal megtöltött Az alattomos tenger tartály, ha külső nyomás éri, a benne lévő levegő összenyomódik. Amíg az ember csak néhány méteres mélységben tartózkodik, addig a nyomásnövekedés nem számottevő, s nyugodtan használhatja a búvárfelszerelést. Amint azonban mélyebbre halad, a tüdejére nehezedő nyomás fokozódik, a testében levő gázkeverék a normálistól eltérően fog viselkedni. A búvárokat alaposan fel kell készíteni ezekre a változásokra, s a légzőkészüléküket is úgy alakították ki, hogy a mélységnek megfelelő összetételű és nyomású gázkeveréket juttasson a szervezetbe. A sűrített levegőt tartalmazó gázpalackokkal csupán 10-15 méteres mélységig ajánlatos lemerülni, ennél nagyobb mélységben már speciális felszereléseket alkalmaznak. A búvárkodás hőskorában gyakran panaszkodtak a mélyből hirtelen felmerülő búvárok bőrviszketésről, izületi fájdalmakról, légzési zavarokról, s olykor megmagyarázhatatlan halálesetek is előfordultak. Később kiderült, hogy minden baj okozója a hirtelen nyomáscsökkenés. A víz alatt tevékenykedő ember szervezete fokozatosan megszokta a megnövekedett nyomást, de amikor hirtelen a felszínre emelkedett, az addig összepréselődött levegő váratlanul kitágult a tüdőben és a vérhálózatban, s ez idézte elő a bonyodalmakat. A betegséget, mivel süllyesztöszekrényben, vagy keszonban dolgozó embereken figyelték meg először - keszonbetegségnek nevezték el. Ha a búvár hosszabb időt tölt 15 méternél mélyebben a víz alatt, akkor csak lassan, a nyomásváltozásokhoz fokozatosan alkalmazkodva jöhet a felszínre. Minél mélyebbről kell felszállnia, annál tovább tart a nyomáskiegyenlítés. A mélyben eltöltött időt is figyelembe kell venni. Olyan munkáknál, ahol gyakran kell a búvároknak le- és felszállniuk, nyomáskamrákat alkalmaznak; a búvárok ezekben a kamrákban emelkednek a felszínre, s az újabb lemerülésig itt tartózkodnak, s miután a víz alatti munkákkal végeztek, következik a nyomáskiegyenlítés. Nagyobb mélységekben egy újabb veszély is leselkedik a búvárra: a mélységmámor. A híres Cousteau kapitány egyik munkatársa figyelte meg először ezt a különös jelenséget. 60 méterrel a tenger felszíne alatt váratlanul nagyon jókedvűnek, szinte részegnek érezte magát. Kis híján elaludt, s ez bizonyosan az életébe került volna. A biológusok megállapították, hogy a mélységmámort a levegőben található nitrogén idézi elő. Ezért olyan gázkeverékekkel töltötték meg a légzőkészülékeket, amelyekben a nitrogén helyett hélium található. Speciális búvárfelszerelésben már 300 méter körüli mélységet is sikerült elérni, a nyomáskiegyenlítés azonban 100 óránál is tovább tartott. LACZA TIHAMÉR Mitől áradnak meg a folyók? A folyók vize hol apad, hol árad. Nem csoda. Vízgyűjtő területükre egyszer több eső esik, másszor kevesebb. Az ott lehullott hó is hol gyorsabban olvad el a tavasz jöttével, hol lassabban. Még a források sem mindig egyformán bő vizűek. Minket a tavaszi hóolvadás árvizei fenyegetnek leginkább, főleg amikor már a Kárpátokból, majd később az Alpokból is zúdul lefelé a tengernyi hóié. Hát még amikor a langyos tavaszi esők verik el a hegyvidékek havát! Verik olyankor napokig, hetekig, egyszeriben elolvasztják a hótakarót, s akkor aztán csakugyan olyan erővel áradnak a folyók, hogy áttörhetnek még az árvédelmi töltéseken is. Tél vége tájt a zajló folyókon megtorlódó jégtáblák okozhatnak veszélyes áradást. Keresztben elzáródik a meder, s ettől tüstént emelkedni kezd a víz. De oly hirtelen, hogy alig van ellene védelem. (n) AZ AMPER Ugyan ki tudná ma már elképzelni életünket az elektromosság nélkül, amely az emberiség legfontosabb energia- forrása? Bizonyára senki, hiszen elektromosság nélkül nem lenne világítás, rádió, televízió, számítógép, űrhajó és az emberek életét könnyebbé, kényelmesebbé tevő számtalan más eszköz. Bármilyen meglepő, de az elektromos és mágneses jelenségek közül már az ókorban is ismertek néhányat, bár ezeket megmagyarázni nem tudták. Thalész már i. e. 600-ban felismerte, hogy a megdörzsölt borostyánkő a könnyű és parányi testeket magához vonzza; az ősi Kínában nagy biztonsággal tájékozódtak a hajósok az általuk felfedezett iránytű segítségével. Az elektromos és „delejes" (a mágnesesség régi magyar megnevezése) erő titkának megfejtése hosszú évszázadokon keresztül váratott magára, míg 1729-ben Gray véletlenül fel nem fedezte, hogy az elektromosságot vezetni is lehet. Ettől kezdve egyszeriben a figyelem középpontjába került az elektromosság és mágnesesség, s sorra születtek az újabbnál újabb felfedezések. Szinte felsorolni sem lehet mindazoknak a kutatóknak a nevét, akik úttörő munkájukkal felfedezték az elektromos és mágneses jelenségek természetét. A legkiemelkedőbbek nevét azonban kötelességünk megemlíteni: Coulomb volt az, aki felfedezte a töltéshordozók között kölcsönható erőket, Gal- vani állított elő elsőként egyenáramot, Ohm vezette le az elektromos áram ellenállására vonatkozó törvényeket, Oersted jött rá az elektromos és mágneses hatások kapcsolatára, Ampére ismerte fel a vezetőben folyó áram és a kialakuló mágnesesség, közti kapcsolatot valamint a vonzó-ta- szító hatásokat, Faraday az elektromos indukciót fedezte fel, Tesla az első váltakozó áramú generátor létrehozója stb. És, hogy a magyar tudósokról se feledkezzünk meg, Jedlik Ányos volt a dinamó feltalálója, az első transzformátort egy tudóstrió, Déry, Bláthy és Zipernovszky alkotta meg. Az elektromos áram erősségének egységét az utókor André Ampére (1775-1836) francia fizikusnak és az elektromos jelenségek kutatójának a tiszteletére ampemák nevezték el. Meghatározása a következő: 1 amper erősségűnek azt az áramot tekintjük, amely vákuumban két párhuzamos, egymástól 1 méterre levő, végtelen hosszú és vékony vezetőben haladva a vezetők között méterenként 2.10~7 erőt létesít. Az S! rendszerben 1946-tól érvényes ez a meghatározás. Az Sl rendszerben az elektromosság további szármáztatott egységeit a következő részben tárgyaljuk. BODÓK ZSIGMOND Fölöslegesek A szerkesztő csodálkozva néz az újságíróra: ,,Már megint mit írtál itt nekem? Hogy Pisti a szájával mondta a barátjának? Mivel mondta volna? Az orreimpájávaívagy a pupillájával? Fölösleges szószaporítás, érted?“ Am a szerkesztő ezt a ,,fölöslegeset“ is bejegyezte a gyűjteményébe, amelyből most több mint egy tucatra valót nyújtunk át nektek. Általában mindig a szemével nézett végig a barátján. Ez volt a szokása. xxx A lábát egymás mellé rakta. Úgy ment egészen hazáig, xxx Ő azt szokta meg, hogy élelemmel tölti tele a gyomrát, xxx És kezet fogott a messziről jött vándor kezével. xxx Biccentett a fejével meg a lábával. xxx Megfésülte a fején a haját, xxx Volt, amikor a kezével pö- työgtette az írógépet. xxx A hang a fülébe ment be és a száján jött ki. xxx Amikor a szájával evett, nem beszélt. xxx Amikor füllentett, meg sem moccant a füle. xxx Mindig csak a fejét csóválta, a kutyája azonban még a farkát is. xxx És akkor a tekintetével rátekintett.- xxx Olyan focista volt, aki mindig csak a lábával és nem a fejével rúgta a hálóba a labdát. Gondolkodom, tehát... (i 2 (i 6 (S n 1 3 5 7 9 ii 4 8 n n n 1 1 u u P 1 1 1 1 JJ u •) ___ & V Tizenegy szó ábécé sorrendben: bukta, ember, férfi, fiú, fogas, fütty, lecke, parancs, sikátor, sivatag, sor. Helyezd el a szavakat az ábrában úgy, hogy középen egy kedves kis állat neve alakuljon ki! ÚJ SZÚ 18 1986. Vili. 2 fc-
