Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-22 / 34. szám
Számok, tények, adatok, • A lengyet gazdaság az idei év első félévében jobb eredményeket ért el a termelés és a munkatermelékenység növekedését tekintve, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A szocialista szektor ipari termelése 1985 első félévéhez viszonyítva idén 5,4 százalékkal növekedett. A bányászok az első hat hónapban 95,4 millió tonna feketeszenet hoztak a felszínre. A "mező- gazdasági termények felvásárlása ugyancsak az említett időszakban 7 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Az export 2,7, az import 7,6 százalékkal emelkedett. • A Traktorexport szovjet külkereskedelmi egyesülés negyedszázados létezése alatt 860 ezer traktort exportált a világ számos országába. Ez alatt az időszak alatt a Traktorexport a gépipari termékek, elsősorban a mezőgazdasági és építőipari gépek egyik legnagyobb szállítója lett, világméretekben. Tevékenységének köszönhető, hogy az ilyen jellegű szovjet berendezéseket a világ több, mint 70 országában ismerik és használják. Külkereskedelmi forgalma a 15 év alatt a 17-szeresére emelkedett és tavaly meghaladta a 3 milliárd dollárt. • A jugoszláviai Tuzlában működő Aida cipőgyár idén 1,19 millió pár lábbelit gyárt és ezzel 200 ezer párral többet állít elő, mint a tavalyi évben. Az Itt gyártott lábbelik jelentős hányadát a Szovjetunióba, az Egyesült Államokba, Hollandiába, Svédországba, Dániába és az NSZK- ba exportálják. MINŐSÉGI VÁLTOZÁSOK Románia alapító tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Külkereskedelmében a többi tagország részesedése az elmúlt majdnem négy évtized alatt - kivéve a hetvenes évek egy szakaszát - mindvégig meghatározó jellegű volt: 1960-ban negyven százalék, 1970-ben ötven százalék, 1980-ban harminchat százalék és legutóbb 1985- ben mintegy negyvennégy százalék. A kölcsönös árucsereforgalom értéke az említett időszakban meghuszonötszörö- ződött. 1981—1985 között Románia fokozott erőfeszítéseket tett, hogy újra elmélyítse és kibövítse gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait, együttműködését a KGST többi tagállamával. Ennek egyik legkézzelfoghatóbb eredménye, hogy a kölcsönös árucsere értéke ezekben az években rekordnagyságot, összesen 45 milliárd rubelt ért el. A bukaresti vezetés a hetvenes évekig inkább a kétoldalú kapcsolatokat szorgalmazta s fejlesztette, most viszont aktívan bekapcsolódott a közös tervek, hosszú távú programok megvalósításába, így Románia és a többi KGST-ország közti kapcsolatok a nyolcvanas évek első felében minőségileg magasabb szintre emelkedtek. Románia, amely ma korszerű iparú és fejlett mezőgazdaságú állam, a 2. világháború utáni években nagyon elmaradott és szinte teljesen agrárjellegű ország volt. A negyven év alatt elért, kétségkívül jelentős változások Romániának a többi KGST-tagállammal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködésének eredményei. Tekintettel gazdasági elmaradottságára az ötvenes évek folyamán a fejlettebb KGST-országok, főként a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK nagyarányú segítséget nyújtottak Romániának. Szovjet együttműködéssel például mintegy kétszáz különböző nagyságú ipari üzem épült Romániában a 2. világháború után, közülük egyik legjelentősebb a brassói traktorgyár. Az NDK-segítség főként a gépiparra és a vegyiparra irányult, Csehszlovákia pedig az ország energetikai iparának fejlesztéséhez járult hozzá. Mértékét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy napjainkban a román energia mintegy húsz százalékát csehszlovák berendezésekkel állítják elő. Az ötvenes évek óta természetesen nagyot változott a helyzet, s az egykori vevő ma nemegy esetben fontos eladóként van jelen a nemzetközi gazdasági életben. A változások minőségét jól érzékelteti a román külkerekedelem összetételének az alakulása. Míg az ötvenes évek folyamán az ipari üzemek szinte minden gépi felszerelését a szocialista országokból szerezték be, s a kivitelt elsősorban mezőgazdasági termékek és nyersanyagok képezték, addig a mai román kivitel több mint hetven százalékát már gépek, berendezések, vegyipari termékek és fogyasztási cikkek alkotják. Románia és a többi KGST- ország közti múltbeli hagyományos árucserét egyre erőteljesebben a gazdasági együttműködés magasabb formái váltják fel: a közvetlen termelési együttműködés, gyártásszakosítás, a közös kutatási feladatok megoldása. Ezen a területen jelenleg mintegy 300 szerződés van érvényben Románia és KGST-partnerei között, főleg a gépiparban, az elektrotechnikában és a vegyiparban. Sikeresen fejlődik a szovjet -román gyártásszakosítás a hajógyártás területén és a tehervagongyártásban. Ugyancsak eredményes a román és bolgár vállalatok termelési együttműködése a gépiparban, a közlekedési eszközök fejlesztésében és a vegyiparban. A gyógyszergyártás területén román-magyar együttműködés alakult ki. Csehszlovák-román viszonylatban már hagyománya van a traktoralkatrészek szakosított előállításának és megindult az együttműködés az atomerőművi berendezések gyártásában is. A kölcsönös csehszlovák-román kereskedelmi forgalom körülbelül 30 százalékát ma már a szakosított termékek jelentik. A tudományos és műszaki együttműködést ma majdnem száz két- és többoldalú szerződés szabályozza. A KGST-tagorszá- gok tudományos és műszaki fejAZ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN lesztésének 2000-ig szóló komplex programját - amelyet a szervezet 41. (rendkívüli) ülésszakán hagytak jóvá - a román párt- és állami vezetés igen fontos dokumentumnak tekinti. Mint azt Constantin Dascalescu kormányfő az említett ülésszakon kifejtette, Románia nagyra értékeli a komplex program tervezetének elfogadását és kész minden erejével hozzájárulni annak megvalósításához. Romániában erre a célra már meg is alakították a tudományos kutatók és szakemberek külön csoportjait, amelyek a közös program kidolgozásában és megvalósításában vesznek részt. Meggyőződésünk, hogy a program teljesítése hozzájárul a román népgazdaság fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez is, hangsúlyozta Constantin Dascalescu. Azt is aláhúzta a kormányfő, hogy Bukarest előnyben részesíti és kiemelten kezeli az energetika, vegyipar, a mezőgazdaság, a gépipar és az élelmiszeripar fejlesztését szolgáló tervek kidolgozását és közös megvalósítását. Románia legnagyobb kereskedelmi partnere, akárcsak a többi kisebb KGST-ország esetében is, a Szovjetunió. Vele bonyolódik le Bukarest külkereskedelmének 25-30 százaléka, s ez az arány növekvő tendenciát mutat. Míg 1981-1985-ben a kölcsönös árucsere értéke 17 milliárd rubel volt, addig az 1986-1990-es időszakra már 30 milliárdos forgalmat terveztek a két ország illetékesei. A tavalyi év végén Moszkvában aláírt dokumentum szerint a szovjet kivitel 60-65 százalékát nyersanyagok és energiahordozók alkotják, ami a komoly energia- és nyersanyaghiánnyal küszködő Romániának igen sokat jelent. Ebből a megfontolásból kapcsolódott be Románia több közös KGST-programba: a Szovjetunió területén: részt vesz a türkméniai gázlelóhelyek feltárásában, a szibériai Jamburgból a Szovjetunió nyugati határáig vezető gázvezeték megépítésében és a Krivoj Rog-i vasércfeldolgozó üzem építésében is. Részvételéért Románia, mint a többi KGST-ország is, szovjet nyersanyagot és energiát kap a jövőben. A fenti adatok is Románia és a többi KGST ország közti gazdasági együttműködés már említett minőségi változásait bizonyítják. Ide sorolható Románia részvétele a szocialista országok közös atomenergia-programjában is. Míg ugyanis az első román atomerőmű Cemavoda Duna menti városka mellett még a kanadai Candu rendszer szerint épül, addig a további tervezett román atomerőművek már kizárólag szovjet reaktorokkal és a szocialista országokban gyártott berendezésekkel fognak működni. Román részről a bukaresti Nehézgépipari Vállalat az illetékes a közös programban, s szorosan együttműködik a plzefii Skoda Művekkel is. Már ilyen alapon kezdődött meg az idén tavasszal a második román atomerőmű, a Moldva építése. És mit kínál a mai Románia a hagyományos mezőgazdasági termékeken kívül külföldi partnereinek? Egész sor modem gépet, berendezéseket, elektronikai és vegyipari termékeket, közlekedési eszközöket stb. Világszerte keresettek a román olajfúró berendezések, traktorok, személy- és tehervagonok, csapágyak, bútorok; nálunk is jól ismertek a román személyautók, teherautók, feketefehér tv-készülékek, rádiók; folyamatosan növekszik a román hajók, bányagépek, számjegyvezér- lésú szerszámgépek, cipók, vegyipari termékek kivitele is. A többi KGST -országgal való együttműködés megerősítése mostanában hozzájárul ahhoz is, hogy Bukarest fokozatosan megoldja az elmúlt években felgyülemlett gazdasági problémákat, melyek főként a nyersanyag- és energiahiányban, ellátási nehézségekben és a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozatlanságában nyilvánultak meg. Ezért a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának idén április elején megtartott üléséről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy Románia a jövőben továbbra is aktívan bekapcsolódik a KGST tevékenységébe és minden erejével részt vesz az együttműködés tökéletesítésére irányuló tervek, s határozatok megvalósításában. Nicolae Ceausescu pártfótitkár, államelnök az ülésen elhangzott beszédében kifejtette: Románia számára a szocialista országokkal, elsősorban a KGST-tagállamokkal való együttműködés fejlesztése a jövőben továbbra is kiemelt jelentőségű feladat. KOKES JANOS A mikroelektronika városa A gyökerek a 12. század közepéig nyúlnak vissza. Ekkor jött létre a város, mint fontos kereskedelmi központ. Később az iparnak is egyre jelentősebb szerep jutott, s 1892-ben már több mint 300 üzemben közel 25 ezer ipari munkás dolgozott. Egy század elején megjelent lexikon nagyon tömören így jellemzi az NDK- beli Karl-Marx-Stadt elődjét, Chemnitz szászországi várost: 304 ezer lakos, textilipar, szakiskolák. Egyetlen légitámadás a második világháború befejezése előtt néhány héttel, s csaknem az egész város romba dőlt. Chemnitznek csak az egyötöde maradt épen. „Újjáépítés“ - ezt írták a város új krónikájába a háború utáni időszakban. A kemény munka és a nélkülözés évei voltak ezek, amikor újjászületett a város, s egyben az egész ország, a Német Demokratikus Köztársaság. Két fronton folyt a harc: védekezni az osztályellenséggel szemben és létrehozni az új élet alapjait. A gyárak nagy része még nem üzemelt teljes kapacitással? amikor a Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzetközi segítségének kifejezéseképpen Chemnitz, mintegy a múltat levetkezve, Marx Károly nevét kapta. 1953-at írtak. S ekkor, több más üzemmel együtt támadt fel romjaiból az a gyár, amely később a Robotron vállalat előde lett. Színvonalas termékek A karl-marx-stadti Robotron a drezdai konszern vállalata, amelyben a számítógépek, az iroda- és írógépek és más hasonló termékek gyártása összpontosul. Négy és fél ezer, többnyire főiskolát végzett dolgozót foglalkoztat. A háború előtt írógépek és pénztári gépek készültek a gyárban. Azóta azonban alaposan megváltozott a termelési program. Ma már 18 fajta számítógépet gyártanak, s a legutóbb egy új típusú írógépet fejlesztettek ki, ami iránt a külföldi piacokon is nagy a kereslet. A KGST-tagországokban a Robotron vállalat a legkorszerűbb mikroelektronikai termékek gyártói közé tartozik. Ám már -az NDK-ban nincs egyedül, az erfurti, ugyancsak mikroelektronikával foglalkozó Centronik a vetélytársa. A gyár az elmúlt tíz esztendő alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül. Ezt igazolja az is, hogy míg 1976-ban a mikroelektronikai termékek a termelés mindössze 2,6 százalékát képezték, tavaly már ez az arány 80 százalék volt. Az új termékeknek az össztermeléshez viszonyított részaránya is jelentősen megnövekedett: az 1980-ban elért 11 százalék helyett napjainkban a termelés 40 százalékát alkotják. Megjelentek a robotok Kétségtelenül hiba lenne, ha a gyár jellemzéséből kifelejtenénk a robotokat. Az NDK-ban az elmúlt öt évben megközelítőleg 40 ezer ipari robot talált gazdára. A Robotron konszern karl-marx-stadti vállalatánál 1983-ban 40 ipari robotot helyeztek üzembe, 1984-ben 65-tel, tavaly pedig újabb 62-vel növelték számukat. A gyár ilyen irányú fejlesztésével nemcsak a racionalizációs intézkedéseknek tettek eleget, hanem a jövőre vonatkozólag megteremtették annak a feltételeit is, hogy a termelés hatékonyságában és minőségében rejlő tartalékokat a tudomány és technika eredményeinek alkalmazásával hasznosíthassák. A dolgozók ugyancsak a tudományos-műszaki fejlődés vívmányainak gyakorlatba való bevezetésével igyekeznek csökkenteni a termelés anyag- és energiaigényességét. A munkaerögazdálkodásban is hasonló módon járnak el. Az elmúlt három évben például a szóban forgó intézkedéseknek köszönhetően 256- tal csökkent az alkalmazottak száma. Nemzetközi együtmüködés Természetesen a vállalat jó eredményei nemcsak a dolgozók aktivitásának tudhatók be. Jelentős szerep jut a KGST-tagországokkal való kétoldalú együttműködésnek is. Hazánkhoz, pontosabban a hasonló termelési programot megvalósító Arit- ma vállalathoz szintén ilyen kapcsolat fűzi a karl-marx-stadti Robotront. Egyébként a partnervállalatokkal való együttműködés - miként azt a dolgozók is állítják - a Robotron éltető eleme. Ezt igazolja az a tény is, hogy az új termékek 30, sót, esetenként 40 százaléka a KGST-tagországok vállalataival kötött szakosítási és kooperációs egyezmények eredménye. A KGST-tagországok hosszú távú tudományos-műszaki együttműködésére vonatkozó egyezménnyel összhangban a Robotron tovább mélyíti termelési kapcsolatait, hogy ezzel is hozzájáruljon a mikroelektronika gyors ütemű továbbfejlesztéséhez. (-vt-) Az ostravai Klement Gottwald Újkohó szakemberei az NDK-beli lipcsei Werkstoffpruefmaschinen üzemben dolgozó kollégáikkal együttműködve fejlesztették ki • a hengerelt anyagok vizsgálatára alkalmas EZ-600 elnevezésű gép prototípusát. Az elektronikus vezérlésű gépet olyan mikroszámítógéppel látták el, amely lehetővé teszi az eredmények automatikus értékelését. A kívánt mérési programot a beépített memóriaegységbe táplálhatják be, amely mindkét oldalán 256 000 információ befogadására alkalmas. A berendezés közös kifejlesztésével jelentős devizamegtakarítást értek el, mivel hasonló berendezést eddig tőkés piacról importáltak. Képünkön: Véra Palickova elhelyezi a gépben a vizsgálatra szánt pléhet. „ (ÖSTK-fel vétel) ÚJ Sí KE 1986. VII
