Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-22 / 34. szám

Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa és a társadalomtudományok feladatai írta: Viliam Plevza akadémikus r ÚJ szú 3 86. Vili. 22. A tudományos munka megtisztelő, semmivel sem pótolható küldeté­se a haza, a társadalom fejlődéséhez való hozzájárulás. A CSKP XVI. kong­resszusán sürgető igénnyel fogalmazó­dott meg a társadalomtudományok leg­fontosabb feladata: az alkotó marxista -leninista módszerek és megközelítés alapján vizsgálni a fejlett szocialista társadalom időszerű kérdéseit, felismerni és feltárni az objektív társadalmi-gazda­sági törvényszerűségeket, s a szociális és gazdasági fejlesztés legsürgetőbb feladatainak megoldása során alapanya­gokat szolgáltatni a párt programtevé­kenysége számára.- A párt elméleti munkahelyein dolgo­zó elvtársaktól elvárjuk - mondotta öt évvel ezelőtt Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP kongresszusán -, hogy a párt vezető szerepének és a tömegekkel való kapcsolat elmélyítésének a szempontjá­ból vizsgálják ezeket a kérdéseket. Az elért pozitív részeredmények ellenére is csak rendkívül nehezen és nagyon lassan sikerült elérni, hogy a társadalomtudo­mányok az elsődleges, meghatározott irányba helyezzék át kutatásaik súlypont­ját, feltárják az ország és a társadalom teljesítőképességének gazdaságos és hatékony útjait, lehetőségeit, és segítsé­get nyújtsanak a kommunista pártnak az intenzív össztársadalmi újratermelési fo­lyamatra való átállásban. Nem egyköny- nyen sikerül eleget tenni annak a hosszú évek óta hangoztatott követelménynek, miszerint a tudomány eredményeit át kell ültetni az életbe, a társadalmi gyakor­latba. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 15. ülésén, amely a CSKP XVII. kongresszu­sának összehívásáról döntött, hangsú­lyozta, hogy a kongresszus előkészítésé­nek egész időszakát át kell hatnia az igényesség, az elvhúség, a párton belüli demokrácia, az építő jellegű bírálat és önbírálat, a párt és a szocializmus ügyéért, a haza jövőjéért érzett felelős­ségtudat szellemének. A CSSZSZK szocialista építésének jelenlegi időszaka megköveteli, hogy határozott és következetes változás áll­jon be a népgazdaság hatékonyságának fokozását, a termelőerők folyamatos fej­lődésének biztosítását, a dolgozók anya­gi és szellemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítését szolgáló stratégiai irányvétel valóraváltásában, következe­tesen meg kell valósítani a „mindenki képességei szerint és mindenkinek szük­ségletei szerint“ alapelvet és tovább kell fejleszteni a szocialista társadalom más meglévő előnyeit. Egy ilyen fordulat véghezvitelének előfeltétele, hogy elmélyültebbé váljon társadalmunk jelenlegi állapotának, dia­lektikájának, fejlődési irányzatainak tudo­mányos igényű feltárása. Csak ilyen alapon lehet tárgyilagosan értékelni az elért eredményeket, meghatározni a tár­sadalmi fejlődés fő irányait, távlatait és céljait, s ezekkel összhangban foganato­sítani konkrét politikai intézkedéseket. A valós társadalmi állapot megismeré­sét szolgáló kutatásokban kívánatos mi­nőségi előrelépést indokolja az egyes párthatározatok és intézkedések megva­lósításával kapcsolatos megalapozott elégedetlenség is; ez egyebek között azt is bizonyítja, hogy a meghirdetett célok eléréséhez nem mindig választották a legmegfelelőbb eszközt. A CSKP kongresszusa a fenti tények­ből kiindulva nem véletlenül állapította meg, hogy a tudomány eredményeit sokkal átütöbben kell hasznosítani a pártszervek és -szervezetek munkájá­ban, a párt irányító és programalkotó tevékenységében. A párt elméleti mun­kahelyeitől elvárjuk, hogy a legújabb szükségletekkel összhangban - a CSKP KB Politikai beszámolójának a CSKP XVII. kongresszusán elhangzott szavai­val élve - fokozott mértékben járuljanak hozzá a'marxista-leninista elmélet alkotó továbbfejlesztéséhez. A társadalomtudományok területén el­sősorban az alapkutatásokra, a megis­merő funkcióik színvonalának emelésére kell irányítani a figyelmet, hogy a társa­dalomtudományok - amint azt az SZLKP kongresszusán is hangsúlyozták - „sok­kal bátrabban, eredetibb módon és át­gondoltabban járuljanak hozzá társadal­munk szociális, gazdasági és kulturális fejlődésének felgyorsításához, feltárják a fejlődés reális erötartalékait, mozgósító erőit és belső ellentmondásait, megvilá­gítsák a társadalom politikai, gazdasági, szociális és kulturális területei fejlődésé­nek dialektikáját.“ A z SZLKP kongresszusán elfogadott határozat számos rendkívül fon­tos feladatot megfogalmaz, ezek teljesí­tése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a tudományos, s ezen belül a társa­dalomtudományi kutatás eleget tudjon tenni ismeretelméleti és egyéb társadal­mi küldetésének. Olyan követelményekre gondolok, hogy a világ irányadó áramla­taival és az igényekkel összhangban optimalizálni kell az alap- és alkalmazott kutatás közötti, jelenleg nem megfelelő arányokat, korszerűsíteni a munkahelyek irányítását, finanszírozását és kapcsola­tait, optimalizálni a kutatási rendszert és megteremteni a rendelkezésünkre álló kutatási alap teljesítőképessége tényle­ges fokozásának előfeltételeit. A CSKP KB XVII. kongresszusán elhangzott központi bizottsági beszámo­lóban nem véletlenül kap hangsúlyt, hogy a tudományokban és a technikában valódi - a társadalom életét és az egyéni sorsokat messzemenően befolyásoló - forradalom tanúi vagyunk. „Ha forrada­lomról beszélünk - hangsúlyozza Husák elvtárs - a tudományhoz is, a techniká­hoz is, s gyakorlati alkalmazásukhoz is felelősségteljes, igényes módon kell vi­szonyulnunk.“ A tudomány és a gyakorlat egységét megteremtő folyamatban, amely a társa­dalmi mozgás felgyorsításának kulcsté­nyezője, elsőbbségi feladata van a tudo­mány és a politika egységének. Az egység minősége határozza meg a fejlett szocialista társadalom építése során megszerzett tapasztalatok általánosítá­sának mélységét, a tervezés és az irányítás színvonalát, valamint a szociális, gazdasági, politikai és szellemi fejlődés menetének felgyorsítását. A társadalmi gyakorlat hatékonyabbá tételének, a szocialista fejlődésdinamika elmélyítésének és felgyorsításának igé­nye tette szükségessé a tudomány, a párt és a pártszervezetek kapcsolatának mi­nőségi javítását. A legfontosabb társadalomtudományi feladatok megtervezése során az eddigi­eknél nagyobb teret kell kapnia a szakér­tői és szakvéleményezési tevékenység­nek. A cél nem lehet csak a kutatási részeredmények közvetítése, elsősorban azt kell biztosítani, hogy a társadalomtu­dományokkal foglalkozó munkahelyek folyamatosan átadhassák legfontosabb szintetizáló, több tudományágra kiterjedő eredményeiket a legmagasabb állami és pártszerveknek. I ndokoltan hangsúlyozzuk, hogy a társadalomtudományi kutatások alapvető értelme az aktív hozzájárulás a társadalom anyagi és szellemi tevé­kenységének minőségileg magasabb szintű megszervezéséhez, a szocialista társadalmi szervezet bővített újraterme­lési folyamata politikai irányításának mi­nőségi javításához. Ha az alkotó marxis­ta-leninista gondolkodásmód fejleszté­sére, a társadalmi valóság mélyebb megismerésére helyezzük a hangsúlyt, eljutunk a tudományosság és elvszerú- ség megszilárdulásához a társadalmi és politikai életben, s hazánk sokoldalú felvirágoztatásához. Egyszóval olyan fel­adatról van szó, amely Gustáv Husák elvtársnak a CSKP XVII. kongresszusán elhangzott szavai szerint összekapcsoló­dik „az ember gondolkodásának és lelki életének megváltoztatásáért folyó küzde­lemmel. Hatalmas küzdelmet folytatunk a tehetetlenség - sokszor az alkalmat­lanság -, a fanyalgás, a megszokott munkaformák megváltoztatására, a mai igényeknek megfelelő módszerek alkal­mazására való képtelenség ellen“. A társadalomtudományok akkor járul­nak hozzá hatékonyan a szocialista fejlesztéshez, ha fel tudják tárni a szocia­lista társadalomban rejlő előnyöket, azok kihasználásának lehetőségeit, módsze­reit és eszközeit a termelőeszközök közös tulajdonára alapozott, működő rendszeren belül. Az osztályszempontból megosztott vi­lágban a szocialista fejlesztés előfeltétele - egészen az évszázad végéig nyúló perspektívában - a szocialista társadalmi lét alapmechanizmusának, elsősorban a gazdasági mechanizmusnak, valamint a szocialista demokrácia és elosztás mechanizmusának a tökéletesítése. A Szovjetunió és a szocialista közösség más országainak tapasztalatai egyértel­műen bizonyítják, hogy a szocialista ^előrehaladás, a társadalom életének sokoldalú fejlesztésére, a szervezeti és intézményes struktúrák tökéletesítésére, a szocialista társadalmi rendszer előnyei­nek kiaknázására kell alapozni. Vala­mennyi részterületnek hozzá kell járulnia, hogy a társadalom egészének harmoni­kus fejlődését biztosító komplex megol­dásokat találjunk. A szocialista társadalmi rendszer töké­letesítésére vonatkozó stratégiai határo­zatok megvalósításában döntő szerepe van a fejlett szocialista társadalom vezető politikai és irányító erejének, a kommu­nista pártnak. Csak a párt képes arra, hogy megvalósítsa és szervezze a szo­cializmus nagy eszméinek megvalósítá­sát a társadalmi rendszer valamennyi alkotóelemére kiterjedően, s ezzel köl­csönhatásban biztosítsa az irányítás összehangolását. Ezért megköveteli, hogy a társadalomtudományok szerves részt vállaljanak a szocialista fejlődés elveinek kikristályosodásából és tárják fel a társadalmi élet megszervezésének hatékony eszközeit. A CSKP XVII. kongresszusán sürgető követelményként fogalmazódott meg az az igény, hogy: „a társadalomtudomá­nyoknak bátrabban és következeteseb­ben kell elemezniük társadalmunk életét, minden igyekezetüket a szociális és gazdasági fejlődés felgyorsító alapelvek és javaslatok kidolgozására, a politikai rendszer minőségi javítására, a társadal­mi fejlődés előrejelzésére kell fordítani“. A társadalomtudományok másik, át nem ruházható feladata a „nép, elsősorban a fiatalok szocialista tudatának megszi­lárdítása, a szocialista embertípus kiala­kítása és nevelése.“ A szocializmusban tudományos ala­pokra épül a társadalmi tudat. A szocia­lista eszmerendszer tudományos értéktu­dat. Egzakt ismeret és kölcsönhatást teremtő társadalmi értékeszmény. Nem­csak nézetek rendszere - hatékony tényező is. A CSKP XVII. kongresszusa hangsú­lyozta - az öt évvel ezelőtt megtartott XVI. kongresszustól eltérően - a történe­lemtudomány jelentőségét és továbbfej­lesztésének társadalmi szükségszerűsé­gét is, mert fel kell tárnia népünk haladó hagyományait, s bizonyságát adni, hogy a szocializmus a dolgozók nemzeti és szociális haladásáért vívott küzdelmének törvényszerű következménye, továbbá el kell mélyíteni a csehszlovák szocialista hazafiságra és internacionalizmusra való nevelést. V itathatatlan, hogy a társadalomtu­dományok feladata események, jelenségek és személyiségek tudomá­nyos igénnyel való, a tényeknek megfele­lő megvilágítású, a történelmi s egyidejű­leg a legjelentősebb történelmi évfordu­lók méltó megünneplésének elősegítése. A közvetlenül előttünk álló években a legnagyobb figyelmet a CSKP megala­kulásának 70. évfordulójára kell fordítani. Erre 1991. májusában kerül sor. Törődni kell a NOSZF 70. évfordulójának, a cseh­szlovák dolgozó nép 1948 februárjában aratott győzelme 40. évfordulójának, a csehszlovák állam megalakulásának 70. és az 1848-1849-es forradalom évfordulójának méltó megünneplésével. Ebben az összefüggésben rendkívül fontos a kutatás minőségi javítása, a csehszlovák nép forradalmi mozgal­maiban élenjáró szerepet betöltött sze­mélyiségek tevékenységének ismerteté­se. Pozitívan értékelhető tény, hogy ezen a területen - a történelemtudományok­nak köszönhetően - már felmutathatók bizonyos eredmények. Nem hallgatható el azonban, hogy az elért eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Rendkívül hiányos az ún, „negatív személyiségek“ szerepének tisztázása, helyük meghatá­rozása a század politikai eseményeinek forgatagában. A CSKP KB Elnöksége 1985. július 9-én megtartott ülésén a forradalmi munkás- és kommunista mozgalom jelen­tős személyiségei történelmi szerepének propagálásával kapcsolatban elemezte az SZLKP Marxizmus-Leninizmus Inté­zetének javaslatát és megállapította: a nagy történelmi évfordulók kiváltképp alkalmasak arra, hogy az eddigi kutatási eredményeket felhasználjuk, de elsősor­ban újabb tudományos és ismeretterjesz­tő müvek megírását kell szorgalmaznunk. Ebben az összefüggésben hangsú­lyozta, hogy a kutatások keretében fel kell dolgozni a CSKP magyar és ukrán nemzetiségű élharcosaink életművét is, akik hozzájárultak az osztályharc és a nemzeti felszabadító harc kibontakoz­tatásához, a csehszlovák dolgozó nép 1948-as februári győzelméhez, Szlová­kia szocialista átalakításától függetlenül- valamenyi csehszlovák állampolgár közös hazájává vált. A társadalomtudományi front számára a CSKP XVII. kongresszusán meghatá­rozott feladatok sikeres megoldása, vala­mint az ismeretelméleti, ideológiai és más feladatkörök teljesítése érdekében a teljesítőképesség szempontjából is feltétlenül meg kell válogatni a szakem­bereket és őket mozgósítva, folytatni kell a pártintézmények, akadémiai kutatóhe­lyek, a különböző területeken dolgozó szakemberek kölcsönös és eredményes együttműködését, hatékonyabbá kell ten­ni a tudományos kutató és a vele kapcsolatos ideológiai-nevelő aktivitást. P ártunk elméleti kutatóbázisa, az SZLKP KB Marxizmus-leniniz- mus Intézete a következő ötéves tervidő­szakban felkészülve abból indul ki, hogy feltétlenül meg kell erősíteni pozícióit és kiszélesíteni feladatkörét, mind a párt­szervek, mind a társadalomtudományi intézményrendszer vonatkozásában. Az SZLKP KB Marxizmus-leninizmus Intézete az 1986-1990-es évekre vonat­kozó legfontosabb tudományos kutatási feladatok tervének kidolgozásánál fontos célként tűzte ki az erők összpontosítását két olyan egymással szorosan összefüg­gő alapkutatási feladatra, amelyek meg­oldásában az intézet társadalomtudomá­nyi szempontból pótolhatatlan szerepet tölt be. Ezek: 1. a jelenkor kutatási és a szocializmus dinamikus fejlődésének lehetőségei a kommunista párt társadal­mi tevékenységének tökéletesítése szempontjából; a párt és a nép egységé­nek folyamatos megújítása a kapcsolat minőségi javítása, 2. a CSKP történe­tének kutatása a Szlovákiában végbeme­nő forradalmi folyamat és fejlődés s azon kulcsproblémák történelmi gyökereinek tudományos színvonalú feltárása, ame­lyek megoldására a jelen időszakban pártunk hivatott. Mindkét feladatot komplex tudomá­nyos kutatási tervezet alapján kell megfo­galmazni, s ennek keretében ki kell dolgozni az együttműködés rendszerét, az egyes ágazatok, a CSKP KB Marxiz­mus-leninizmus Intézete, a CSKP KB Politikai Főiskolája és a Szlovák Tudo­mányos Akadémia munkájának össze­hangolt tervét. Természetesen a sarkallatos, a legna­gyobb fontosságú kérdés megoldása, a tudományos kutatás hatékonyságának növelése is a társadalomtudományokkal szemben támasztott igényekből követke­zik, abból, hogy elismerik-e valóságos tényezőnek, olyannak, amely segít meg­gyorsítani a fejlett szocializmus útján való haladást. Az alapkutatásra nem mindig és nem mindenütt nehezedik megfelelő nyomás, nem figyelünk eléggé az anyagi és káderigények tényleges kielégítésére a tudományos kutatási struktúrán belül. Ezek a tények alátámasztják, hogy a kor e területén is alapvető változásokat követel, meg kell oldani egy sor olyan kérdést, mellyel a CSKP KB XVII. és az SZLKP kongresszusa is foglalkozott, s amely útjában áll az eredmények javításának, a társadalmi teljesítőképes­ség és termelékenység fokozásának. Az SZLKP kongresszusi határozata egyértelműen követeli az évek során kinyilatkoztatott igény teljesítését: „Elvi szempontból kell elbírálni a tudományos­fejlesztési alap egyes alkotóelemeinek hatékonyságát és célszerűségét, s indo­kolt esetekben az erők és eszközök összpontosítása, a kulcsproblémák meg­oldása érdekében el kell végezni az átszervezést.“ E z a követelmény teljes mértékben vonatkozik a társadalomtudomá­nyokra is. Többek között feltételezi a ká­derszempontból nemritkán túlméretezett munkahelyek társadalmi szükségessé­gének felülbírálását, amikor is az intéz­mény létezéséről a széles körű (sőt a tudományos) nyilvánosság csak a tele­fonkönyvből értesül. Ezek terhére kell megerősíteni a társadalmi igények kielé­gítése szempontjából számottevő telje­sítményt felmutató, káderszempontból viszont nem kellően ellátott alapkutatási társadalomtudómányi bázist. A kor egyre igényesebb feladatok elé állítja a tudományt, miközben alaposan meg kell ismerni a korszak társadalmi folyamatait, a korszerű társadalmi elvárá­sokat és távlatokat. Mindez alátámasztja, hogy megérett az idő a legújabb igények­kel összhangban levő állami, tervezési és (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents