Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-22 / 34. szám
Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa és a társadalomtudományok feladatai írta: Viliam Plevza akadémikus r ÚJ szú 3 86. Vili. 22. A tudományos munka megtisztelő, semmivel sem pótolható küldetése a haza, a társadalom fejlődéséhez való hozzájárulás. A CSKP XVI. kongresszusán sürgető igénnyel fogalmazódott meg a társadalomtudományok legfontosabb feladata: az alkotó marxista -leninista módszerek és megközelítés alapján vizsgálni a fejlett szocialista társadalom időszerű kérdéseit, felismerni és feltárni az objektív társadalmi-gazdasági törvényszerűségeket, s a szociális és gazdasági fejlesztés legsürgetőbb feladatainak megoldása során alapanyagokat szolgáltatni a párt programtevékenysége számára.- A párt elméleti munkahelyein dolgozó elvtársaktól elvárjuk - mondotta öt évvel ezelőtt Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP kongresszusán -, hogy a párt vezető szerepének és a tömegekkel való kapcsolat elmélyítésének a szempontjából vizsgálják ezeket a kérdéseket. Az elért pozitív részeredmények ellenére is csak rendkívül nehezen és nagyon lassan sikerült elérni, hogy a társadalomtudományok az elsődleges, meghatározott irányba helyezzék át kutatásaik súlypontját, feltárják az ország és a társadalom teljesítőképességének gazdaságos és hatékony útjait, lehetőségeit, és segítséget nyújtsanak a kommunista pártnak az intenzív össztársadalmi újratermelési folyamatra való átállásban. Nem egyköny- nyen sikerül eleget tenni annak a hosszú évek óta hangoztatott követelménynek, miszerint a tudomány eredményeit át kell ültetni az életbe, a társadalmi gyakorlatba. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 15. ülésén, amely a CSKP XVII. kongresszusának összehívásáról döntött, hangsúlyozta, hogy a kongresszus előkészítésének egész időszakát át kell hatnia az igényesség, az elvhúség, a párton belüli demokrácia, az építő jellegű bírálat és önbírálat, a párt és a szocializmus ügyéért, a haza jövőjéért érzett felelősségtudat szellemének. A CSSZSZK szocialista építésének jelenlegi időszaka megköveteli, hogy határozott és következetes változás álljon be a népgazdaság hatékonyságának fokozását, a termelőerők folyamatos fejlődésének biztosítását, a dolgozók anyagi és szellemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítését szolgáló stratégiai irányvétel valóraváltásában, következetesen meg kell valósítani a „mindenki képességei szerint és mindenkinek szükségletei szerint“ alapelvet és tovább kell fejleszteni a szocialista társadalom más meglévő előnyeit. Egy ilyen fordulat véghezvitelének előfeltétele, hogy elmélyültebbé váljon társadalmunk jelenlegi állapotának, dialektikájának, fejlődési irányzatainak tudományos igényű feltárása. Csak ilyen alapon lehet tárgyilagosan értékelni az elért eredményeket, meghatározni a társadalmi fejlődés fő irányait, távlatait és céljait, s ezekkel összhangban foganatosítani konkrét politikai intézkedéseket. A valós társadalmi állapot megismerését szolgáló kutatásokban kívánatos minőségi előrelépést indokolja az egyes párthatározatok és intézkedések megvalósításával kapcsolatos megalapozott elégedetlenség is; ez egyebek között azt is bizonyítja, hogy a meghirdetett célok eléréséhez nem mindig választották a legmegfelelőbb eszközt. A CSKP kongresszusa a fenti tényekből kiindulva nem véletlenül állapította meg, hogy a tudomány eredményeit sokkal átütöbben kell hasznosítani a pártszervek és -szervezetek munkájában, a párt irányító és programalkotó tevékenységében. A párt elméleti munkahelyeitől elvárjuk, hogy a legújabb szükségletekkel összhangban - a CSKP KB Politikai beszámolójának a CSKP XVII. kongresszusán elhangzott szavaival élve - fokozott mértékben járuljanak hozzá a'marxista-leninista elmélet alkotó továbbfejlesztéséhez. A társadalomtudományok területén elsősorban az alapkutatásokra, a megismerő funkcióik színvonalának emelésére kell irányítani a figyelmet, hogy a társadalomtudományok - amint azt az SZLKP kongresszusán is hangsúlyozták - „sokkal bátrabban, eredetibb módon és átgondoltabban járuljanak hozzá társadalmunk szociális, gazdasági és kulturális fejlődésének felgyorsításához, feltárják a fejlődés reális erötartalékait, mozgósító erőit és belső ellentmondásait, megvilágítsák a társadalom politikai, gazdasági, szociális és kulturális területei fejlődésének dialektikáját.“ A z SZLKP kongresszusán elfogadott határozat számos rendkívül fontos feladatot megfogalmaz, ezek teljesítése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a tudományos, s ezen belül a társadalomtudományi kutatás eleget tudjon tenni ismeretelméleti és egyéb társadalmi küldetésének. Olyan követelményekre gondolok, hogy a világ irányadó áramlataival és az igényekkel összhangban optimalizálni kell az alap- és alkalmazott kutatás közötti, jelenleg nem megfelelő arányokat, korszerűsíteni a munkahelyek irányítását, finanszírozását és kapcsolatait, optimalizálni a kutatási rendszert és megteremteni a rendelkezésünkre álló kutatási alap teljesítőképessége tényleges fokozásának előfeltételeit. A CSKP KB XVII. kongresszusán elhangzott központi bizottsági beszámolóban nem véletlenül kap hangsúlyt, hogy a tudományokban és a technikában valódi - a társadalom életét és az egyéni sorsokat messzemenően befolyásoló - forradalom tanúi vagyunk. „Ha forradalomról beszélünk - hangsúlyozza Husák elvtárs - a tudományhoz is, a technikához is, s gyakorlati alkalmazásukhoz is felelősségteljes, igényes módon kell viszonyulnunk.“ A tudomány és a gyakorlat egységét megteremtő folyamatban, amely a társadalmi mozgás felgyorsításának kulcstényezője, elsőbbségi feladata van a tudomány és a politika egységének. Az egység minősége határozza meg a fejlett szocialista társadalom építése során megszerzett tapasztalatok általánosításának mélységét, a tervezés és az irányítás színvonalát, valamint a szociális, gazdasági, politikai és szellemi fejlődés menetének felgyorsítását. A társadalmi gyakorlat hatékonyabbá tételének, a szocialista fejlődésdinamika elmélyítésének és felgyorsításának igénye tette szükségessé a tudomány, a párt és a pártszervezetek kapcsolatának minőségi javítását. A legfontosabb társadalomtudományi feladatok megtervezése során az eddigieknél nagyobb teret kell kapnia a szakértői és szakvéleményezési tevékenységnek. A cél nem lehet csak a kutatási részeredmények közvetítése, elsősorban azt kell biztosítani, hogy a társadalomtudományokkal foglalkozó munkahelyek folyamatosan átadhassák legfontosabb szintetizáló, több tudományágra kiterjedő eredményeiket a legmagasabb állami és pártszerveknek. I ndokoltan hangsúlyozzuk, hogy a társadalomtudományi kutatások alapvető értelme az aktív hozzájárulás a társadalom anyagi és szellemi tevékenységének minőségileg magasabb szintű megszervezéséhez, a szocialista társadalmi szervezet bővített újratermelési folyamata politikai irányításának minőségi javításához. Ha az alkotó marxista-leninista gondolkodásmód fejlesztésére, a társadalmi valóság mélyebb megismerésére helyezzük a hangsúlyt, eljutunk a tudományosság és elvszerú- ség megszilárdulásához a társadalmi és politikai életben, s hazánk sokoldalú felvirágoztatásához. Egyszóval olyan feladatról van szó, amely Gustáv Husák elvtársnak a CSKP XVII. kongresszusán elhangzott szavai szerint összekapcsolódik „az ember gondolkodásának és lelki életének megváltoztatásáért folyó küzdelemmel. Hatalmas küzdelmet folytatunk a tehetetlenség - sokszor az alkalmatlanság -, a fanyalgás, a megszokott munkaformák megváltoztatására, a mai igényeknek megfelelő módszerek alkalmazására való képtelenség ellen“. A társadalomtudományok akkor járulnak hozzá hatékonyan a szocialista fejlesztéshez, ha fel tudják tárni a szocialista társadalomban rejlő előnyöket, azok kihasználásának lehetőségeit, módszereit és eszközeit a termelőeszközök közös tulajdonára alapozott, működő rendszeren belül. Az osztályszempontból megosztott világban a szocialista fejlesztés előfeltétele - egészen az évszázad végéig nyúló perspektívában - a szocialista társadalmi lét alapmechanizmusának, elsősorban a gazdasági mechanizmusnak, valamint a szocialista demokrácia és elosztás mechanizmusának a tökéletesítése. A Szovjetunió és a szocialista közösség más országainak tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a szocialista ^előrehaladás, a társadalom életének sokoldalú fejlesztésére, a szervezeti és intézményes struktúrák tökéletesítésére, a szocialista társadalmi rendszer előnyeinek kiaknázására kell alapozni. Valamennyi részterületnek hozzá kell járulnia, hogy a társadalom egészének harmonikus fejlődését biztosító komplex megoldásokat találjunk. A szocialista társadalmi rendszer tökéletesítésére vonatkozó stratégiai határozatok megvalósításában döntő szerepe van a fejlett szocialista társadalom vezető politikai és irányító erejének, a kommunista pártnak. Csak a párt képes arra, hogy megvalósítsa és szervezze a szocializmus nagy eszméinek megvalósítását a társadalmi rendszer valamennyi alkotóelemére kiterjedően, s ezzel kölcsönhatásban biztosítsa az irányítás összehangolását. Ezért megköveteli, hogy a társadalomtudományok szerves részt vállaljanak a szocialista fejlődés elveinek kikristályosodásából és tárják fel a társadalmi élet megszervezésének hatékony eszközeit. A CSKP XVII. kongresszusán sürgető követelményként fogalmazódott meg az az igény, hogy: „a társadalomtudományoknak bátrabban és következetesebben kell elemezniük társadalmunk életét, minden igyekezetüket a szociális és gazdasági fejlődés felgyorsító alapelvek és javaslatok kidolgozására, a politikai rendszer minőségi javítására, a társadalmi fejlődés előrejelzésére kell fordítani“. A társadalomtudományok másik, át nem ruházható feladata a „nép, elsősorban a fiatalok szocialista tudatának megszilárdítása, a szocialista embertípus kialakítása és nevelése.“ A szocializmusban tudományos alapokra épül a társadalmi tudat. A szocialista eszmerendszer tudományos értéktudat. Egzakt ismeret és kölcsönhatást teremtő társadalmi értékeszmény. Nemcsak nézetek rendszere - hatékony tényező is. A CSKP XVII. kongresszusa hangsúlyozta - az öt évvel ezelőtt megtartott XVI. kongresszustól eltérően - a történelemtudomány jelentőségét és továbbfejlesztésének társadalmi szükségszerűségét is, mert fel kell tárnia népünk haladó hagyományait, s bizonyságát adni, hogy a szocializmus a dolgozók nemzeti és szociális haladásáért vívott küzdelmének törvényszerű következménye, továbbá el kell mélyíteni a csehszlovák szocialista hazafiságra és internacionalizmusra való nevelést. V itathatatlan, hogy a társadalomtudományok feladata események, jelenségek és személyiségek tudományos igénnyel való, a tényeknek megfelelő megvilágítású, a történelmi s egyidejűleg a legjelentősebb történelmi évfordulók méltó megünneplésének elősegítése. A közvetlenül előttünk álló években a legnagyobb figyelmet a CSKP megalakulásának 70. évfordulójára kell fordítani. Erre 1991. májusában kerül sor. Törődni kell a NOSZF 70. évfordulójának, a csehszlovák dolgozó nép 1948 februárjában aratott győzelme 40. évfordulójának, a csehszlovák állam megalakulásának 70. és az 1848-1849-es forradalom évfordulójának méltó megünneplésével. Ebben az összefüggésben rendkívül fontos a kutatás minőségi javítása, a csehszlovák nép forradalmi mozgalmaiban élenjáró szerepet betöltött személyiségek tevékenységének ismertetése. Pozitívan értékelhető tény, hogy ezen a területen - a történelemtudományoknak köszönhetően - már felmutathatók bizonyos eredmények. Nem hallgatható el azonban, hogy az elért eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Rendkívül hiányos az ún, „negatív személyiségek“ szerepének tisztázása, helyük meghatározása a század politikai eseményeinek forgatagában. A CSKP KB Elnöksége 1985. július 9-én megtartott ülésén a forradalmi munkás- és kommunista mozgalom jelentős személyiségei történelmi szerepének propagálásával kapcsolatban elemezte az SZLKP Marxizmus-Leninizmus Intézetének javaslatát és megállapította: a nagy történelmi évfordulók kiváltképp alkalmasak arra, hogy az eddigi kutatási eredményeket felhasználjuk, de elsősorban újabb tudományos és ismeretterjesztő müvek megírását kell szorgalmaznunk. Ebben az összefüggésben hangsúlyozta, hogy a kutatások keretében fel kell dolgozni a CSKP magyar és ukrán nemzetiségű élharcosaink életművét is, akik hozzájárultak az osztályharc és a nemzeti felszabadító harc kibontakoztatásához, a csehszlovák dolgozó nép 1948-as februári győzelméhez, Szlovákia szocialista átalakításától függetlenül- valamenyi csehszlovák állampolgár közös hazájává vált. A társadalomtudományi front számára a CSKP XVII. kongresszusán meghatározott feladatok sikeres megoldása, valamint az ismeretelméleti, ideológiai és más feladatkörök teljesítése érdekében a teljesítőképesség szempontjából is feltétlenül meg kell válogatni a szakembereket és őket mozgósítva, folytatni kell a pártintézmények, akadémiai kutatóhelyek, a különböző területeken dolgozó szakemberek kölcsönös és eredményes együttműködését, hatékonyabbá kell tenni a tudományos kutató és a vele kapcsolatos ideológiai-nevelő aktivitást. P ártunk elméleti kutatóbázisa, az SZLKP KB Marxizmus-leniniz- mus Intézete a következő ötéves tervidőszakban felkészülve abból indul ki, hogy feltétlenül meg kell erősíteni pozícióit és kiszélesíteni feladatkörét, mind a pártszervek, mind a társadalomtudományi intézményrendszer vonatkozásában. Az SZLKP KB Marxizmus-leninizmus Intézete az 1986-1990-es évekre vonatkozó legfontosabb tudományos kutatási feladatok tervének kidolgozásánál fontos célként tűzte ki az erők összpontosítását két olyan egymással szorosan összefüggő alapkutatási feladatra, amelyek megoldásában az intézet társadalomtudományi szempontból pótolhatatlan szerepet tölt be. Ezek: 1. a jelenkor kutatási és a szocializmus dinamikus fejlődésének lehetőségei a kommunista párt társadalmi tevékenységének tökéletesítése szempontjából; a párt és a nép egységének folyamatos megújítása a kapcsolat minőségi javítása, 2. a CSKP történetének kutatása a Szlovákiában végbemenő forradalmi folyamat és fejlődés s azon kulcsproblémák történelmi gyökereinek tudományos színvonalú feltárása, amelyek megoldására a jelen időszakban pártunk hivatott. Mindkét feladatot komplex tudományos kutatási tervezet alapján kell megfogalmazni, s ennek keretében ki kell dolgozni az együttműködés rendszerét, az egyes ágazatok, a CSKP KB Marxizmus-leninizmus Intézete, a CSKP KB Politikai Főiskolája és a Szlovák Tudományos Akadémia munkájának összehangolt tervét. Természetesen a sarkallatos, a legnagyobb fontosságú kérdés megoldása, a tudományos kutatás hatékonyságának növelése is a társadalomtudományokkal szemben támasztott igényekből következik, abból, hogy elismerik-e valóságos tényezőnek, olyannak, amely segít meggyorsítani a fejlett szocializmus útján való haladást. Az alapkutatásra nem mindig és nem mindenütt nehezedik megfelelő nyomás, nem figyelünk eléggé az anyagi és káderigények tényleges kielégítésére a tudományos kutatási struktúrán belül. Ezek a tények alátámasztják, hogy a kor e területén is alapvető változásokat követel, meg kell oldani egy sor olyan kérdést, mellyel a CSKP KB XVII. és az SZLKP kongresszusa is foglalkozott, s amely útjában áll az eredmények javításának, a társadalmi teljesítőképesség és termelékenység fokozásának. Az SZLKP kongresszusi határozata egyértelműen követeli az évek során kinyilatkoztatott igény teljesítését: „Elvi szempontból kell elbírálni a tudományosfejlesztési alap egyes alkotóelemeinek hatékonyságát és célszerűségét, s indokolt esetekben az erők és eszközök összpontosítása, a kulcsproblémák megoldása érdekében el kell végezni az átszervezést.“ E z a követelmény teljes mértékben vonatkozik a társadalomtudományokra is. Többek között feltételezi a káderszempontból nemritkán túlméretezett munkahelyek társadalmi szükségességének felülbírálását, amikor is az intézmény létezéséről a széles körű (sőt a tudományos) nyilvánosság csak a telefonkönyvből értesül. Ezek terhére kell megerősíteni a társadalmi igények kielégítése szempontjából számottevő teljesítményt felmutató, káderszempontból viszont nem kellően ellátott alapkutatási társadalomtudómányi bázist. A kor egyre igényesebb feladatok elé állítja a tudományt, miközben alaposan meg kell ismerni a korszak társadalmi folyamatait, a korszerű társadalmi elvárásokat és távlatokat. Mindez alátámasztja, hogy megérett az idő a legújabb igényekkel összhangban levő állami, tervezési és (Folytatás a 4. oldalon)
