Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 4. szám
Vontatás az autópályán Jól érezzük magunkat, egyre halogatjuk a hazaindulás időpontját: közben számolunk az autópálya adta előnyökkel... Ám elmúlik az éjfél és nem marad más, mint hogy összeszedelózködjünk. Induláskor még vigasztaljuk is magunkat: az autópályán rövidebb az út, egykettőre otthon leszünk,.. Egyszercsak észrevesszük: a hűtőben forr a folyadék. Sejtjük - a termosztát rakoncátlandkodik, aztán megállapítjuk: bizony nincs tartalék hűtőfolyadékunk (vizünk). Mindenesetre megállunk, nehogy a motornak baja történjék, hagyjuk, hogy lehűljön, és reménykedve várakozunk: valaki majd csak megkönyörül rajtunk. Ilyenkor már ritka a forgalom, aztán meg ki áll meg szívesen éjfél után. Végül is megáll egy teherkocsi, de minden segítökészsége ellenére víz nála sincs tartalékban. Azonban kiment a bajból, van vontatókötele. Ez is megoldás, fellélegezünk, közben eszünkbe se jut, hogy a legközelebbi autópálya-kijárat mellőzésével komoly szabályokat sértünk meg. A közúti közlekedési szabályzat 49. §-ának 3. bekezdése ugyanis kimondja: ,.Autópályán gépjárművet vontatni csak akkor szabad, ha az autópályáról üzemképtelen járművet szükséges eltávolítani; a járművezetőnek a vontatott járművel a legközelebbi kijáratnál el kell hagynia az autópályát; az autóutat a legközelebbi útelágazásnál vagy útkereszteződésnél kell elhagynia.“ A baj az, hogy a tehergépkocsi vezetője ugyan készségesen bajlódik vontatásunkkal, azonban nem hajlandó velünk elhagyni a kényelmes és biztonságos vezetést nyújtó autópályát. Arra számítunk, hogy az éjszaka leple alatt a szabálysértést büntetlenül megússzuk, s nem is gondolunk arra, hogy magatartásunk veszélyt rejteget. A rendelet nem öncélú, nem korlátoz bennünket feleslegesen. Lebecsülése már sok gépkocsivezetőt ráébresztett tévedésére és számtalan veszélyhelyzetet okozott, gyakran balesettel végződött. Most függetlenül attól, hogyan alakult később a szóban forgó ártatlan eset, felhívjuk a figyelmet a helyzettel összefüggő kockázatokra, amelyek minden baleset előtt rendszerint ártatlannak tűnnek. Ha a kocsink az autópályán lerobban és a vontatást kell választanunk - lapozzuk fel a Közúti közlekedési szabályokat (minden előrelátó vezető kéznél tartja). Feleleveníthetjük, hogy vontatáskor az autópályán sem haladhatunk 60 km-nél nagyobb sebességgel. A 26. § foglalkozik továbbá azzal, milyen hosszúnak kell lennie a vontatókötélnek, hogyan kell a kötelet megjelölni, milyennek kell lennie a fékeknek és a kormány- szerkezetnek, hogyan kell a járműveket kivilágítani, a vezetők milyen módon fogják tájékoztatni egymást haladás közben stb. Kényszervárakozásról lévén szó, eleget kell tennünk a közlekedési szabályzat 49. §-a 1. pontjának, amely többek között megköveteli: Autópályán a járművezetőnek tilos a járművel megállni és várakozni a kijelölt várakozóhelyeken kívül. Kényszervárakozás esetén a járművezető az útpadkán köteles várakozni, és csak akkor várakozhat az úttesten, ha más lehetősége nincs. Az ilyen járművet mindig köteles mint forgalmi akadályt megjelölni; ha a gépjármű elakadást jelző háromszöggel vagy vele egyenértékű más eszközzel kötelezően fel van szerelve, a járművezető köteles az elakadást jelző háromszöget vagy más eszközt legalább 100 m távolságban a jármű mögött elhelyezni. A járművezető az ilyen járművet köteles haladéktalanul eltávolítani a forgalmi sávból, vagy eltávolítására megtenni a szükséges intézkedéseket; ha legkésőbb 3 órán belül nem kerül sor a jármű eltávolítására, az autópálya kezelésére illetékes útügyi hatóság távolítja el, mégpedig a jármű forgalomban tartójának a költségére. Mi a teendőnk további sorrendje? Először is állapítsuk meg a jármű meghibásodásának okát és terjedelmét. Azt a gépkocsit, amelynek fékrendszere vagy kormányszerkezete hibásodott meg, nem lehet kötélen vontatni. Különben a vontatott jármű vezetőjének nehezebb a dolga, mint normális körülmények között, ezért azt is meg kell fontolnia, hogy nem ésszerűbb és kifizetödóbb-e a vontatást a gépkocsimentö- szolgálatra bízni. A vontatókötelet sohase kössük lökhárítóhoz vagy kormányrúdhoz! Ilyen hibát már sokan elkövettek, de nyomban meg is fogadták: soha többé!! Hogy szükség esetén hova erősíthető fel a vontatókötél, azt a járművezetőnek már előre tudnia kell a gyári utasításokból, ha a kocsit nem látták el vontatószemmel. A megfelelő helyet érdemes előre megszemlélni, s a rögzítés helyes módját begyakorolni. Persze, meg lehet ezt kényszerhelyzetben is tanulni, csakhogy pl. latyakos, sáros úton jóval nagyobb a tandíj... Indulás előtt ellenőrizzük, milyen helyzetben van a gyújtáskapcsoló kulcsa, nehogy meglepetés érjen bennünket: menet közben bekapcsolódhat a kormányzár. A vontató jármű vezetője köteles előzetesen megegyezni a vontatott jármű vezetőjével, hogy haladás közben milyen módon fogják egymást tájékoztatni. Menet közben ez már késő! így vagy úgy - gépkocsit csak a legközelebbi kijáratig szabad vontatni. Itt az autópályát el kell hagyni. (ksm). Lengyel tervek A varsói személyautógyárban minél hamarabb le akarják állítani az elavult Fiat 125 P modellek gyártását, de még nem dőlt el, hogy milyen autókat készítsenek helyette. Három nagynevű tőkés cég ajánlotta fel gyártási együttműködését a varsóiaknak: a japán Daihatsu, a francia Renault és az olasz Fiat. A gyár vezetői már mind a három céggel tárgyaltak, a döntés azonban a lengyel fél számára nem könnyű, mert csak olyan megoldás jöhet számításba, amelynek keretében a lengyel fél az egész licencdíjat autókkal fizethetné vissza. Közben a varsói gyár konstruktőrei elkészítették egy saját tervezésű középkategóriájú autó prototípusát, amely a Wars nevet kapta. A hírek szerint korszerű, áramvonalas, takarékos üzemű, ötszemélyes, elsóke- rék-meghajtású kocsi. Egyelőre 1300 köbcentis lengyel gyártmányú motorral szerelték fel, később úgy alakítanák ki, hogy a közepes nagyságú benzin- és dízelmotorok számos típusa beszerelhető legyen a kocsiba. A Wars 100 kilométeren mindösz- sze 4-5 litert fogyasztana. Azonban a saját kifejlesztésű autó gyártásának beindítása is pénzügyi nehézségekkel járna. Addig is, amíg eldől, hogy mit gyártsanak majd az FSO-ban, megkezdték a nagy kombinát korszerűsítését. Hogy versenyképesek legyenek... A spanyol kormány 2 milliárd pesetás (12,5 millió dolláros) szubvenciót ajánlott fel a Renault spa- .nyolországi gyárának modernizálásához. Az állami támogatás az elképzelések szerint része lenne a Renault által tervezett 50 milliárd pesetás korszerűsítési programnak, amellyel a francia állami vállalat javítani akarja spanyol leányvállalatának versenyképességét a Közös Piachoz való spanyol csatlakozást követő időszakra. Madridi vélemények szerint a spanyol kormány azért szánta rá magát a szubvenció odaítélésére, mertafrancia- országi Renault-dolgozók szak- szervezeti vezetése egyre hangosabban követeli a spanyolországi üzem bezárását, hogy ily módon kevesebb francia munkahelyet fenyegessen a megszüntetés veszélye. Spanyolországban egyébként a múlt év végén hagyták jóvá az ottani autóipar egészét érintő átszervezési programot, amely arra kívánja ösztönözni a gyártókat, hogy összesen 180 milliárd peseta értékű beruházással modernizálják gyáraikat, s csökkentsék foglalkoztatottjaik számát. A program elsősorban a két nagy francia autógyár - a Renault és a Pegueot - spanyolországi leányvállalatainak megsegítését tekinti fontosnak, hogy fel tudják venni a versenyt a Ford és a General Motors ottani érdekeltségeivel, amelyek jóval korszerűbb üzemekben termelnek, sokkal kevesebb dolgozóval. ■ A nemzetközi autószövetség (FIA) adatai szerint a tavalyi autólopási statisztika a következő: 10 ezer kocsiból Nagy-Britanniában 22, Franciaországban 13, Svédországban 12, Spanyolországban 11, az USA-ban 9, Olaszországban 6, Belgiumban 4, az NSZK- ban 3,5 kocsi tűnt el átlagosan. A FIA úgy véli, hogy a bejelentés nem kis hányada egyszerű biztosítási trükk. m A Honda és az Austin Rover újabb autót gyárt közösen. Az új luxuskocsit együtt tervezik a japán és a brit szakemberek, de gyártani külön-külön fogják. Az együttműködés kiterjed a motorgyártásra és az értékesítésre is. KÖZLEKEDÉS - ORVOSSZEMMEL Alkalmasság A gépjárművek vezetőinek alkalmassági vizsgálatát egészségi szempontból az üzem, ill. a lakóhely körzeti orvosa végzi el, ha szükségesnek látja, más szakorvosok, pl. szemorvos vagy pszichiáter közreműködésével. 1963. augusztus 29-én jelent meg az egészségügyi minisztérium 32. sz. útmutatása, amely mindmáig érvényes és felsorolja a járművezetést kizáró vagy korlátozó fogyatékosságokat, betegségeket. Huszonöt esztendő telt el, úgy tűnhetne, hogy megszövegezése óta sokat fejlődött a közúti forgalom és a vele foglalkozó tudományágak. Igaz, hogy akkoriban összehasonlíthatatlanul kevesebb gépjármű közlekedett országútjainkon mint ma, és mások voltak társadalmunk életviszonyainak szociális és gazdasági feltételei is. Ennek ellenére meg kell állapítanunk, hogy e negyedszázados útmutatás haladó jellegével és teljes tartalmával, ma is megfelelő alapja a járművezetői alkalmasság orvosi elbírálásának. AZ ORVOS FELELŐSSÉGE A munkahely vagy a lakhely szerint illetékes körzeti orvos meggondolásától függ az előírások alkalmazása a vizsgált egyénre. Az orvost pedig tudása, lelkiismerete és törvénytisztelete kötelezi, hogy a vizsgálat eredményét összefoglaló jelentést kizárólag a közúti forgalom biztonságát tartva szem előtt fogalmazza meg. Mire jogosult az orvos, mit tehet a közlekedésbiztonság érdekében? Több lehetősége van: Igazolhatja, hogy egészségügyi szempontból nincs akadálya a gép- járművezetői jogosítvány kiállításának. Javasolhatja, hogy a jogosítványt kössék bizonyos korlátozásokhoz, jármüvek megszabott fajtájához. Javasolhatja azt is, hogy a járművezetőt kötelezzék gyakoribb felülvizsgálatra, mint ahogyan azt a közúti forgalom szabályzata megszabja. Kimondhatja, hogy a jogosítványt igénylő személy vagy a gépjárművezető bizonyos betegség vagy fogyatékosság folytán, esetleg egészségi állapotának romlása miatt gépjármű vezetésére alkalmatlan. Értesítheti a közbiztonsági testület közlekedési felügyelőségét, hogy a járművezető orvosi szempontból részben vagy teljes mértékben alkalmatlan lett arra, hogy felelősen és megbízhatóan vezesse járművét. KÖTELEZŐ FELÜLVIZSGÁLAT A járművezetők egyéni kötelessége, hogy amikor eljön az idő, felülvizsgálatra jelentkezzenek. Nem árt, ha emlékezetükbe vésik, ill. feljegyzik naptárukba, mikor esedékes számukra az orvosi vizsgálat. Mit is mond erről a szövetségi belügyminisztérium 3/1972 sz. rendelete: Orvosi vizsgálatnak kötelezően vetik alá magukat kétévenként és ötvenedik életévük betöltése után egyévenként a hivatásos gépjárművezetők, a D csoportú jogosítvánnyal rendelkező vezetők, a tűzoltóság, az egészségügyi szolgálat és a bányamentők gépjárműveink különleges riasztójelzését alkalmazó vezetői. A többi jogosítvánnyal rendelkező gépjárművezetőre nézve a következő korhatároknál kötelező az orvosi felülvizsgálat: a hatvanadik, hatvanötödik és hatvannyolcadik életévük betöltése után, azon túl pedig kétévenként. A felüvizsgálat eredményeiről szóló orvosi jelentés díjmentes. A közbiztonsági testület közlekedési felügyelőségére a gépjárművezetőnek kell azt eljuttatnia, mégpedig a korhatártól számított hat hónapon belül. Ennek alapján történik a bejegyzés a járművezetői jogosítványba. Számos olyan ember van, aki elvégezte a járművezetői tanfolyamot, jogosítványa is van, de nem vezet, mert még nincs gépkocsija vagy motorkerékpárja, esetleg volt, de valamily oknál fogva lemondott róla. Telnek az évek, miközben ezek az emberek nem tudatosítják, hogy motormeghajtású szállítóeszköz használatához nem csak sofórigazol- vány, hanem gyakorlat és jó egészségi állapot is kelj. Ily esetben is elkerülhetetlen az orvosi vizsgálat. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY A gyorshajtás több pénzbe kerül Arról nem is szólva, hogy milyen veszéllyel járhat. De nézzük most csak anyagi oldalról a dolgot. Tételezzük fel, hogy ugyanezt az utat megtesszük óránként 60, 70, 80, 90 és 100 kilométeres átlaggal. Mindenki tudja, hogy óránként 60 km-es átlagsebességhez- a forgalmi körülmények miatt- nagyon sokat kell legalább óránként 80 km-es sebességgel haladni, tehát ha valaki szabályosan közlekedik, országúton hatvannál nagyobb átlagot nem nagyon tud elérni. Autópályán szerencsés esetben, még a kilencvenes átlag is sikerülhet. A például vett átlag- sebességet ezért csak elméleti esetként vizsgáljuk. Tételezzük fel egy átlagos eljutási távolságot, egy átlagos úti célt, kirándulóhelyet. Legyen ez a távolság például 100 kilométer. Számítsuk ki, hogy a különböző átlagsebességekkel mennyi ideig tart az üt. Az eredményeket az alábbi táblázat mutatja: Átlagseb.: 60 70 80 90 100 km/h. Menetkló: 100 86 75 67 60 perc. Vegyük kissé szemügyre a táblázatot és tételezzük fel, hogy nem autópályán, hanem országúton kell ezeket az átlagsebességeket elérni. Hatvanas átlaggal 100 km menetideje nyilván 100 perc, tehát egy óra negyven perc. Ennek az eléréséhez tartósan nyolcvanas csúcssebességet kell produkálni. Ha 10 km/h-val emeljük az át'ag- sebességet, a mutatónak sokat kell a 90 és a 100 között állnia. Ez szerényen számítva is 100 km- ként 1,5-2 liter többletfogyasztást jelent, hiszen a kényszerű lassítások, forgalmi okok miatt állandóan fel kell gyorsítani a csúcssebességre, különben oda az átlag. Számítsuk ki - a benzin árát véve alapul - mennyi többletkiadásunk lesz, mindössze tizennégy percért. . A sebesség növekedésével egyre inkább növekszik az autó előtt az a távolság, amelyen belül nem lehet megállni. Ezt a távolságot féktávolságnak nevezzük. Ezen a távolságon belül nem azért nem lehet megállítani a gépkocsit, mert a vezető esetleg ügyetlen, vagy talán rosszak az autó fékei. Azért nem lehet megállítani, mert egyetlen autón sincsenek fékezó- rakéták, amelyeknek a begyújtásával egészen hatásos lassulást Sebesség km/h: száraz 60 32 70 41 80 50 90 60 100 70 110 82 120 95 130 110 140 123 150 138 lehetne elérni. Az autót a gumiabroncsok és az úttest közötti súrló- dó erő fékezi. Ez pedig nem korlátlan. Függ a gumiabroncsok állapotától, minőségétől és nagyban függ az útburkolat állapotától is. Tekintsük át a következő táblázatban a féktávolság, az autó előtt levő veszélyzóna nagyságát, különböző sebességeknél. A táblázat a legjobb fékek és a teljesen kifogástalan gumiabroncsok esetére van összeállítva. A számok tehát minimumot jelentenek, a valóságos féktávolság ennél csak nagyobb lehet. Az útburkolat aszfaltbeton. Féktávolság/méter: nedves jeges út 40 86 52 115 64 146 77 182 92 221 108 264 126 310 145 362 165 417 186 476 A táblázat számai eléggé elgondolkoztatóak. A különböző sebességeknél ezt a veszélyzónát hordozza maga előtt az autó. És bár a gyakorlott járművezetők tudják, hogy a hirtelen fellépő veszély kivédésének, a baleset elkerülésének nem egyetlen módja a fékezés, azonban sok olyan eset van, amikor nincs lehetőség a kormányzásra, az akadály kikerülésére. A szembe jövő forgalom miatt balra térni nem lehet, a jobbra térés sem lehetséges például árok, gyalogosok, fák vagy éppen parkoló autók miatt - maradt tehát a fékezés. Ha az akadály a veszélyzónán belül van, a fékezés hiábavaló. Az ütközés, a baleset elkerülhetetlen. A motorkerékpáros sok esetben előnyösebb helyzetben van. Veszélyes helyzetek kivédésénél nagyobb oldalirányú mozgási lehetősége van, mint egy autónak. Viszont, ha ütközik, sokkal védtelenebb. Nincs biztonsági öve, ami csökkenthetné az ütközés hatását. Az autósoknak és a motorosoknak egyaránt tudatosítaniuk kell, hogy a gyorshajtás mind egészségi, mind anyagi szempontból előnytelen. . ÚJ SZÚ 16 1986. I. 24.
