Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 4. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA F öldünk fejlődéstörténetének 4,5 milliárd éves múltját nehéz feladat lenne egyértelműen feltérképezni. A geológiai kutatások ma már azonban olyan szintre jutottak, hogy ismereteink birtokában soron követhetjük többek között Földünk klímaváltozásait az évmilliók távlatából is. Igen, változásokról beszélünk, holott az iskolákban tanultak alapján akaratlanul is kialakulhatott bennünk egy kép, amely az éghajlat változását és ezzel együtt az evolúciót lassú, egyenletes, lépésről lépésre történő folyamatként ábrázolja. Nos, a földtörténet emlékei arról tanúskodnak, hogy az élet kialakulása korántsem ment ilyen zökkenőa levegőből és így felfalták tulajdon meleg takarójukat. Mivel a védőhatás megszűnt, a hő nagy mértékben kisugárzódott, a Föld lehűlt, eljegesedett és sok algafaj kipusztult. Az egyensúly helyreállta után a következő lehűlés 230 millió évvel ezelőtt következett be, amelynek hatására jelentősen megcsappant az óceánok sótartalma. Ekkor a tengeri szervezetek 90 százaléka kipusztult. A két legtalányosabb lehűlés 65, illetve 35 millió évvel ezelőtt következett be. Az elsőhöz kapcsolódik a dinoszauruszok és más óriáshüllők hirtelen kihalása, melyre számtalan hipotézis maTegnap, ma, holnap - a Földön és a Föld felett ÚJ szú 1986.1. 24. mentesen, sőt, erősen befolyásolták azt azok a klímaváltozások, amelyek az egész bolygót egyidő- ben érintették, s néhány millió évig tartottak. Mielőtt azonban elmélyednénk a „földtörténelem“ rejtelmeiben, feltétlenül szót kell ejteni e témakör leghipotetikusabb és egyben legvitatottabb ágáról, az éghajlat- változások okait kutató és magyarázó elméletekről. Az olyan bonyolult rendszerek körében ugyanis, amelynek a viselkedését nagyon sok tényező kölcsönhatása szabályozza, a megismerése egyetlen járható útja a modellalkotás. Ezen modellek alapkövetelménye, hogy matematikailag megalapozottak és jól kezelhetők legyenek, vagyis hogy ki tudjuk számítani a tulajdonságaikat. Földünk légköre nagyon bonyolult rendszer, az éghajlati rendellenességek létrejöttébe nagyon sok tényező beleszól - gondoljunk az óceánokra, a szárazföld növény- takarójára, a jég tartományaira, vulkáni tevékenységre, a napsugárzás ingadozására, a földpálya paramétereinek változására, napjainkban pedig az emberi tevékenység különféle hatásaira stb., s az éghajlat modellezésekor mindezt számításba kell venni. Ezen összetett feladat megoldása a kutatókra hárul, mi most az egyes események indoklásakor az érthetőség kedvéért csupán a legvalószínűbb, legdominánsabb tényezőkről szólunk. Képzeljük most el Földünk klímáját úgy 650 millió évvel ezelőtt. A légkör akkoriban kb. 6-10-szer annyi széndioxidot tartalmazott, mint napjainkban (0,27 százalékot a mai 0,03 százalékkal szemben), így az ún. „üvegházhatás“ hatására a légkör jelentősen felmelegedett. A C02-nek ugyanis az a tulajdonsága, hogy úgy viselkedik, akár az üvegbúra: a Napból érkező sugárzásnak nem vet akadályt, de a földfelszínen keletkező hősugárzást már visszatarja, nem engedi elszökni a világűrbe. Ennek a folyamatnak ma is szemtanúi lehetünk többek között a Vénusz bolygón, melynek légköre 90 százalékát C02 alakotja. A Vénuszt kevesebb napfény éri, mint Földünket, mivel albedója 0,6 (az abszolút fekete test albedója 0, az abszolút fehér testé 1, a Holdé 0,07. A Vénusz esetében a 0,6-os érték azt jelenti, hogy a bolygó a rá eső sugárzás 60 százalékát visz- szaveri és csupán a 40 százalékát nyeli el), a magas széndioxid tartalom miatt azonban a hőmérséklet eléri a 470-480 C fokot. Visszatérve most újból a múlthoz, az elmondottak alapján az éghajlat akkoriban kb. 20-25 C fokkal lehetett melegeb a mainál. A kedvező körülmények hatására az óceánokban megjelentek a növények, a legkülönfélébb algák, amelyek széndioxidot vettek fel gyarázat született. Szóba került a Nap sugárzásának csökkenése, de kimutatták, hogy az évmilliók során az inkább növekvő tendenciát mutat, mintsem csökkenőt. Megváltozhatott a földtengely dőlésszöge is, de mindez ellentmond az égi mechanika törvényeinek. Az igaz ugyan, hogy a precessziós mozgás következtében Földünk gondolatban meghosszabbított tengelye 26 000 év alatt egy kúppalástot ír le, de ennek következménye csupán annyi, hogy 13 000 év alatt felcserélődik a nyár a téllel, a tavasz pedig az ősszel, míg újabb 13 000 év elteltével vissza nem tér minden a „régi kerékvágásba". Láthatjuk, hogy ez a folyamat csupán az évszázadok lassú eltolódásához vezet és így semmi esetre sem lehet hirtelen éghajlatváltozás okozója. Valószínűbb, de nem bizonyítható az az elképzelés, mely szerint egy esetleges üstökös vagy kisbolygó becsapódása felelős a történtekért. Ennek hatására ugyanis felborulhatott a már viszonylag állandósult légköri egyensúly, melynek következtében a Föld ismét védtelenné vált a káros kozmikus sugárzás hatásával szemben. Ez előbb a növények, majd közvetve a növényekkel táplálkozó óriáshüllők kipusztulásához vezethetett. A lehűlés eredetére viszont ez a teória sem ad kielégítő választ. Sokkal inkább elfogadható az az elképzelés, amely szerint a kontinensek vándorlása a felelős a jelentős hőmérséklet-változásokért. A Földön ugyanis a klíma fontos meghatározói a tenger- áramlatok, melyek a különböző hőmérsékletű területek között végzik a hőcserét. A kontinensek vándorlásaik során viszont alapvetően meghatározhatják ezen áramlatok kialakulását és irányát, így elősegítve vagy fékezve bolygónk hőenergiájának egyenletes eloszlását. Hatvan millió évvel ezelőtt pl. Ausztrália, Dél-Amerika és az Antarktisz összefüggő szárazföldet alkotott, melyen egy északról dél felé 'ártó meleg tengráramlat hatására kellemesen meleg éghajlat uralkodott. Az Antarktiszon is csak néhány magasabb hegyen volt jégtakaró, számos növényfaj, rákféle, erszényes élt ezen a vidéken. Ausztrália azután fokozatosan elszakadt az Antarktisztól és tőle 35 millió évvel ezelőtt annyira eltávolodott, hogy a két kontinens között létrejöhetett a déli félteke tengereinek kelet-nyugati áramlása. Az északi-déli hőcsere ezáltal jelentősen leromlott, az Antarktiszt és az őt körülvevő déli hideg köráramlatot birtokba vette a tél, 12 millió négyzetkilométer került lassanként jégpáncél alá. A hatalmas hósapka visszaverve a napsugárzást még tovább hűtötte a környezetet, ami további jégképződéshez vezetett. A megfagyott víz- mennyiség persze hiányzott az óceánokból és ezek szintje kb. 60 métert esett. Ekkor keletkezett a nyugat-szibériai szárazföld és' a csapadékhiány következtében kialakult Szahara. Néhány millió év múltán Ausztrália már annyira megközelítette Ázsiát, hogy elzárta az egyenlítői meleg áramlásának útját az Indiaióceán felé, így az Ausztrália partjainál délnek véve útját újra felmelegítette az Antarktiszt. Ekkor azonban Dél-Amerika is elszakadt ettől aterülettöl. 12-14 millió évvel ezelőtt már kialakult a mai Drake- átjáró elődje, szabad utat nyitva ezzel újra a déli hideg köráramlatnak. Ekkor alakultak ki a mai éghajlati viszonyok. Az Antarktisz lehűlt, a trópusok felmelegedtek, a mérsékelt égövben pedig kialakult az éves ciklus az évszakok változásaival. Eurázsiában megjelentek a sztyeppék, új állatfajok terjedtek el, köztük a lassan fölegyenesedő emlősök. Hárommillió évvel ezelőtt az északi féltekén is kialakult a jégtakaró, mely beborította Izlandot és Grönlandot. Megjelentek a lovak és az elefántok, az ősember már szerszámokat kezdett készíteni, elkezdődött az emberré válás folyamata. Elérkeztünk tehát egy fontos mérföldkőhöz. Lezárult egy hosz- szú fejlődéstörténeti korszak, melynek viszontagságai az embert még közvetlenül nem érintették. Álljunk itt meg ezért egy pillanatra annál is inkább, hiszen ettől a ponttól kezdve már őseink is részesei a természeti elemek csatározásainak. Kénytelenek elviselni az időjárás és az éghajlat hóbortjait, gondolva itt elsősorban a jégkorszakok okozta megpróbáltatásokra. Ez azonban már egy következő rész témája lenne, ahol a jégkorszakok jellemzésén kívül képet alkothatunk közelmúltunk, az időszámításunk utáni 2000 év éghajlatváltozásairól iS. GÖMÖRY IMRE Emlékek a Halley üstökössel kapcsolatban Kevés embernek adatik meg az a szerencse, hogy életében kétszer láthassa az „égi vándort“, amely 76 évenként kerül a Föld látókörébe! Mint 12 éves gyereknek nekem ez megadatott, miután a világhírű csillagász, Konkoly-Thege Miklós, a családunk régi jó ismerőse volt. Egyébként Konkoly (1842-1916) figyelt fel - a nálánál 12 évvel fiatalabb - ugyancsak ógyallai (Hurbanovo) Feszty Árpádra, aki már gyermekkorában kiválóan rajzolt, festett, és Konkoly ösztönzése sokban hozzájárult ahhoz, hogy a festői pályára lépett. Egyébként 76 évvel ezelőtt óriási izgalom volt a Konkoly által létesített Csillagdában. Mindenki kíváncsian várta, mikor kerül a Konkoly által tervezett 650 kilogramm súlyú fotógéppel felszerelt hatalmas távcső lencséjébe a Halley üstökös. Konkoly mindig beszélt, előadott, tanított. Amit az Universumról tudok, neki köszönhetem. Időszámításunk előtt, a kínaiak tettek pontos megfigyeléseket. I. e. 427-347 a görög Platon és ugyancsak Arisztotelész 384 és még többen a Földet tekintették központnak, hogy e körül kering minden. Csak jóval később Copernicus állapította meg, hogy a Nap körül forog minden. Ez a korszakalkotó felfedezés új irányt adott a csillagászat terén dolgozó tudósoknak. Kepler német csillagász a bolygók mozgás- törvényének a felfedezője. Newton, a gravitáció törvényét fedezi fel, és a tükrös távcső első alkalmazója. Halley Edmund (1656 - 1742) angol csillagász Newton módszere alapján számította ki 20 üstökös pályáját, melyek közül az ó nevét viselő periodikus üstökös a legismertebb. Halley, a csillagászat terén még több értékes felfedezést is tett. Konkoly-Thege Miklós 29 üstököst (ÓTK felvétele) regisztrált. A Napfoltokkal és -kitörésekkel foglalkozott behatóan, s szinte naponta fotografálta a Napot. Az erre vonatkozó írásai, a halála után sem kerültek kiadásra. (Talán még meg vannak a Csillagda irattárában?) Hihetetlen számmemóriája volt! Laikus körökben szerette is ezt a készségét fitogtatni. Talán az sem lesz érdektelen, ha néhány jellemző dolgot megemlítek Konkolyról. Vizsgázott hajóskapitány és mozdonyvezető volt. Ha Érsekújvárról (Nővé Zámky) Budapestre, vagy fordítva utazott, akkor kizárólag azon a mozdonyon, amelyet ö vezetett. Kiváló céllövö volt. a fecskéket 6 milliméteres flober! golyókkal lőtte le. Olyan biztos keze volt, hogy ki tudta lőni az utcán beszélgető és pipázó ember szájából a cseréppipát. Busásan megfizette a pipa árát, úgy, hogy az illető mindig jelentkezett újabb pipa kilövésre! A technika vívmányait felhasználta tréfás kísértetekre is. A fotózás alapelemeit tőle tanultam, úgy, hogy reám bízta az exponált üveglemezes negatívok előhívását, fixirozását. Erről jut eszembe, hogy egy alkalommal szép holdvilágos estén készített Hold-felvételeket. Akkor kapta Párizsból a Lumier-cégtől a 24x18 cm nagyságú új lemezeket kipróbálásra. A negatívok előhívását rám bízta, mert tudta, hogy nem karcolom meg az emulziót. Amikor átvette a még nedves lemezt, a Holdról kezdett magyarázni. Elhallgatott, rám nézett, végigmustrált, és kis szünet után azt mondta:-Te még fiatal vagy... de egészen biztosan tudom, hogy meg fogod érni amikor az ember a 380 080 kilométer távolságra lévő Holdat közelről is megismeri! És megtörtént a jóslat! Láttam a tévében Armstrongot, amikor a Holdra lépett! FESZTY ISTVÁN ’SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSa, Műanyag helikopter A jövő helikoptere minden valószínűség szerint teljesen műanyagból készül majd. Egy ilyen modell kifejlesztésén dolgoznak máris a nyugatnémet Messerschmidt-Bölkow- Blohm cégnél. A gépnek 1988- ban kell első ízben a levegőbe emelkednie. A műanyag helikopter 20 százalékkal lesz könnyebb, mint elődei, ezzel sok üzemanyag takarítható meg. Ezenkívül karbantartása is lényegesen egyszerűbb lesz. Mosószer nélkül Az ultrahang segítségével működő mosógépre még körülbelül egy évet kell várni - jelentette ki Sakuta professzor, a japán Nihon Egyetem professzora. A készülék egyelőre csak az iparban használható, háztartásban még nem. A professzor szerint az ugyancsak japán Ace-cég hamarosan egy mosószer nélkül tisztító mosógéppel jelenik meg a piacon, amelynek működési elve azonban nem az ultrahangon alapszik. Az ultrahangos berendezésben, a kavitáció jelenségét alkalmazzák: finom oxigénbuborékokat vezetnek a gépbe és ezeket ultrahang segítségével erős rezgésbe hozzák. így olyan erők lépnek fel, amelyek eltávolítják a szennyeződéseket az anyagból. A kérdéssel kapcsolatban vezető nyugatnémet mosógép- és mosószergyártók az ultrahangos tisztítás különböző technikai problémáira hívták fel a figyelmet. Kevésbé törékeny üveg Az üveg törőszilárdságának növelésére dolgoztak ki eljárást a Belei Műszaki Intézet tudósai. A Kisinyovi Qvegmú- vek megbízásából olyan gépegységet szerkesztettek, amely kívül és belül vékony szénhidrogén-fluorid réteget hord fel az üvegpalackok és üvegpoharak felületére. A szénhidrogén-fluorid révén - amelyet egyébként hűtőközegnek is használnak -, az üvegnek nemcsak a törőszilárdsága, de a vegyszerekkel szembeni ellenállóképessége is növekszik. A Szovjetunióban olcsón előállított szénhidrogén-fluoriddal való bevonás orvosi célú üvegedények, segédeszközök, valamint síküvegek esetében is alkalmazható. Azbeszt helyett Az azbesztet egészségkárosító hatása miatt egyre inkább kiszorítják az iparból és a háztartásokból a nagy szilárdságú, hajlékony, kerámikus textíliák, amelyek 1430 °C hőmérsékletig használhatók (olvadási hőmérsékletük 1800 °C) és igen kopásállóak. Anyaguk nagy tisztaságú alumíni- um-oxid kerámiaszál, amelyből szalagot, tömlőt, vagy textilméterárut lehet szőni. Az alu- mínium-oxid textíliákból előnyösen készíthetők kályhael- lenzök, tömítések, szűrőbetétek, fémfröccsentés ellen védő kesztyűk. Az „égi vándor“
