Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 4. szám

M inden művészeti szövetség élő szerint dolgozik, ezt azonban menet köz­ben alakítja is. A szövetségnek megvan­nak a saját tisztségviselői, akiknek aktivi­tása természetesen visszatükröződik a szövetség tevékenységében, sőt ez az aktivitás és felelősségtudat nemegyszer a feladatok sikeres valóra váltásának a záloga. A Csehszlovákiai Zeneszerzők Szö­vetségének legutóbbi kongresszusa óta a tagság megismerkedett ezzel a tervvel, és meghatároztuk, milyen részt vállal a feladatok megvalósításában. Abból in­dultunk ki, be kell őket avatni a legfonto­sabb feladatokba, hogy számíthassunk részvételükre. Magunkra vállaltuk a cseh zene éve szlovákiai rendezvényeinek a megszervezését. Kiválogattuk a cseh alkotásokat, alaposan megfontolva, mely szerzeményeknek kellene elhangzaniuk Szlovákiában és milyen sikerre számít­hatnak. A jegyzék végülis mintegy hat­van-nyolcvan szerzemény címét tartal­mazta, s az alkotásokat jeles szlovákiai előadóművészek kiválóan tolmácsolták. Jóformán egész Szlovákiában bemutat­tunk cseh szerzeményeket és a rendez­vényt sehol sem becsülték le. Ezért Mi- loslav Klusák, a cseh kulturális miniszter ez eseménysorozat befejeztével elisme­rését fejezte ki a szervezőknek, köztük a Csehszlovákiai Zeneszerzők Szövetsé­gének is. Állandóan figyelemmel kísérjük az új művek születését. Gondoskodásunk több A Bratislavai Zenei ünnepségeken a múlt évben fellépett a Leningrádi Filharmónia szimfonikus zenekara is, Alek- szandr Lazarev nemzeti művész vezényletével A Szlovák Nemzeti Színház operatársulata 1983 őszén mutatta be a Beszterce ostroma című vígoperát. A zenét Ján Cikkor nemzeti művész szerezte, s Mikszáth Kálmán regénye alapján 6 irta a szövegkönyvet is. Az ősbemutatón készült felvételen: Ján Cikker és az opera főszereplői (ŐSTK-felvételek) anyagokkal léptek fel és beigazolódott, hogy a felkelés harcaiban közvetlenül is elhangzottak zeneszámok s a történelmi esemény később számos alkotót új mű­vek szerzésére ösztönzött. A rendez­vényről antológiát is megjelentettünk, mely a zene és e dicső nemzeti hagyo­mány kapcsolatának a maradandó értékű bizonyítéka. A szövetség több ízben foglalkozott a kiadói politika helyzetével is. Megállapi­szerepét tölti be a szövetség vezetősége és a tagság között. Külön fejezetet jelen­tenek a szövetség munkájában a nem­zetközi kapcsolatok és alkotásaink meg­ismertetése a külfölddel. Ebből a célból külön osztályt létesítettünk. Ez gondos­kodik a külföldi megállapodások aláírásá­ról, s ellenőrzi megtartásukat. Kapcsolatokat ápolunk az összes szo­cialista országgal, ezenkívül jelentős egyezmények fűznek bennünket néhány ★ ACSKP xvn Ot esztendő- sikerek és gondok tükrében írta: Dr. ZDENKO NOVÁŐEK kandidátus, a Csehszlovákiai Zeneszerzők Szövetségének elnöke vonatkozásban is megmutatkozik. Van, amikor az egyes szerzőkkel beszélgetést folytatunk kompozícióik témáiról és alko­tói szándékaikról, van, amikor csak a szerzemény születése közben tájéko­zódunk. Az új alkotásokat leggyakrabban felkínáljuk a zenekaroknak, a színházak­nak vagy a rádiónak és a televíziónak. A szövetség nem feledkezik meg egyet­len korosztályról sem. Külön foglalkozunk az idősebb nemzedék tevékenységével és megkülönböztetett figyelmet szente­lünk azoknak az alkotóknak, akiknek már kiforrott a stílusuk, fejlődésünknek a tá­maszai; ügyelünk azokra a módszerekre is, hogyan foglalkozzunk a fiatalokkal. Nem feledkezünk meg az évfordulókról sem, különösen olyan egyéniségek ese­tében, amikor már komoly érdemeket szereztek, s indokolt, hogy a közvéle­mény előtt is méltassuk munkásságukat. Koncepciónk egyik alappillére a cseh és a szlovák ismeretanyag cseréje. Ez az egyik legnehezebb feladat, hiszen né­pünket kölcsönösen meg kell ismertet­nünk az új alkotásokkal, hangversenye­ket kell szerveznünk és megfelelő formá­kat találni arra, hogyan szerezhetünk in­formációt az új művekről. Bizonyos ered­ményeket ugyan már elértünk ezen a té­ren, de nyugtalanít bennünket, hogy az információcsere nem mindig elég átfogó és egységes. A kongresszus feladatul adta, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a szóra­koztató zenének. Szövetségünk központi bizottsága szakmai előadásokat és talál­kozókat szervezett a szovjet delegáció­val, hogy tapasztalatot cseréljünk ezekről a kérdésekről. Áttekintésünk azonban még nem elég sokrétű és alapos. Remél­jük, hogy a következő kongresszusig még lehetőségünk lesz visszatérni ezek­re a kérdésekre, s az érdekelt intézmé­nyek képviselőivel megvitatjuk gondja­inkat. Nagy sikert aratott a zenei nevelésről rendezett konferenciánk. Nyitrán (Nitra) több mint kétszáz szakember találkozott, s az értekezlet befejeztével határozatot hagyott jóvá. Iskoláink zenei nevelésével nem vagyunk megelégedve, s a helyzet javítása érdekében új utakat keresünk, ötletben nincs hiány s feltételezzük, hogy még ez év tavaszán formába öntjük őket. Részt vettünk annak a muzikológiai konferenciának a megrendezésében is, melyre A szlovák nemzeti felkelés a ze­nében címmel került sor. Hazai szakem­bereink ezen az értekezleten egészen új tóttá, hogy évek óta nehézségek vannak ezen a téren, és javaslatokat tettünk a helyzet megváltoztatására. A zenei élet szempontjából igen hasznosnak bizo­nyulna, ha a szövetségnek saját kiadója lenne, mely kielégítené szükségleteinket, meggyorsítaná a nyomdai munkát és az igazi zenei értékek közvetítését szol­gálná. Számos nagyszabású kulturális-po­litikai rendezvény megszervezésében is részt vállal szövetségünk. Képvi­seltetjük magunkat a Prágai Tavaszon, a Bratislava! Zenei Ünnepségeken, a nagy kórusfesztiválokon, a vokális hangszerek Karlovy Vary-i versenyén, A Prágai Tavasz eseménysorozatát évről évre a Cseh Filharmónia zeneka­ra nyitja meg, Bedflch Smetana Hazám című szimfonikus költeményével. A képen: Václav Neumann nemzeti művész a filharmóniai zenekar élén a trnavai Schneider-Trnavsky versenyen, a politikai dalok fesztiválján és sorolhat­nám tovább. Nagy figyelmet szenteltünk a Bartók Béla és Kodály Zoltán tiszteleté­re rendezett emlékünnepségeknek Ga- lántán (Galanta) és Somorján (Őamorín), s ez is emelte a rendezvények társadalmi rangját. A szövetség saját közlönyt ad ki, mely a fontosabb zenei rendezvényeket tartal­mazva tájékoztatja a tagságot az idősze­rű eseményekről. A kiadvány évente két­szer jelenik meg, s az összekötő kapocs északi országhoz is, továbbá Ausztriá­hoz, és jelenleg újabb megállapodások vannak készülőben. A megállapodások megszabják, hogy a szerződő felek a cserelátogatások alkalmával hány na­pot tölthetnek az adott országban. A láto­gatást természetesen a vendéglátó fél fizeti. A tanulmányi utak rendszerint a ze­nei műveltség megismerését szolgálják, s általában a nagy fesztiválok idejére időzítjük őket. A tárgyalások lehetővé teszik, hogy kölcsönösen tájékoztassuk egymást alkotómunkánkról, esetenként kotta- és hanglemezcserére is sor kerül. A szerződő felek nemegyszer munkata­lálkozókat is szerveznek. Különösen in­tenzivek a kapcsolataink a Szovjetunió­val, ahol az alkotómunka kölcsönös meg­ismerésére helyezzük a súlyt. így tevé­kenységünk évről évre új elemekkel gaz­dagodik; a felek nagyra értékelik azt az őszinte igyekezetünket, hogy alaposab­ban megismerjük egymást és tovább mé­lyítsük kapcsolatainkat. Külföldi partnereinket esetenként olyan művek komponálására ösztönöz­tük, melyek tartalmukkal a barátsághoz vagy jelenünkhöz kapcsolódnak. Egyre több fiatalt vonunk be a kapcsolatokba, és rendszeresen megszervezzük a fiatal zeneszerzők cseréjét; ennek már egész rendszere alakult ki. Ilyen alkalmakkor a fiatal szerzők meghallgatják egymás alkotásait, vitáznak róluk, véleményt cse­rélnek. A szövetség figyelemmel kíséri előa- dómúvészetünk egyre emelkedő színvo­nalát is. Ez idő tájt a fiatal előadóművé­szeknek egész nemzedéke lépett színre, s érdeklődésük a kortárs zenére irányul. A Cseh és a Szlovák Zenei Alappal szorosan együttműködve elmélyítjük en­nek a művészeti ágnak a propagálását és ügyelünk arra is, hogy ezt kellőképpen méltányolják. Szövetségünk tevékenysége a két kul­turális minisztériummal való szoros együttműködésen alapszik. Sikeres együtt- munkálkodásunknak az előfeltétele a jó kapcsolatok és a kölcsönös meg­értés. Kongresszus előtti mérlegkészíté­sünk természetesen sokkal részletesebb lesz. Feltételezzük ugyanis, hogy addig még számos fesztiválon bemutatjuk az utóbbi évek legsikeresebb műveit és munkánkkal kapcsolatban bíráló észre­vételek is elhangzanak. Szeretnénk befo­lyásolni a szerzők alkotói céljait, s arra ösztönözni őket. hogy a lehető legtakaré­kosabb mázzák. alkotói módszereket alkal­Feltételezzük, hogy az alkotók na­gyobb leleményességgel nyúlnak a jelen­tős témákhoz és bővül a sikeres szerzők köre. Új utakat keresünk, hogy a közön­ség jobban megismerje a zeneszerzőket, az előadóművészeket, a zenei kritikát és közkinccsé teszünk számos új igazságot. Jelentős szerep hárul itt az elismert mű­vészekre, akiknek érdemeit a közönség már több ízben elismerte. A fiatalabb nemzedék képviselőiben fáradságot nem kímélve megerősítjük azt a hitet, hogy szövetségünk valamennyi tagra számit és nagyon szeretné, ha zenekultúránk felmutatná valódi értékeit. Megvonják munkájuk mérlegét a bizott­ságok és albizottságok is; csak így tud­hatjuk meg, hogy az országos szövetség mit tett, s mivel maradt adós. Ámbár már most is jól kirajzolódik, hogy munkánk sokoldalú volt, s a legigényesebb értéke­lés sem vonhatja kétségbe ennek az időszaknak a kedvező eredményeit. Meg kell említenünk néhány nagy zenei együttest, melyekkel munkakapcsolato­kat építettünk ki. Örülünk, hogy ezek a jelentős együttesek, mint a cseh és a Szlovák Filharmónia, a Warchal Kama­raegyüttes, több vonósnégyes, az élenjá­ró operatársulatok vagy számos hang- versenymúvészünk rendszeresen műso­rára tűzi a kortárs cseh és szlovák zene­műveket, s ami különösen figyelemre­méltó, tökéletesen adták őket elő. A kortárs zene ma már gyakran kiváló előadóművészek tolmácsolásában hang­zik fel, s a helyzet egyre javul. Számos példát hozhatnék fel az elmondottak iga­zolására. Szövetségünk tagjai szerzemé­nyeiket valóban jó tolmácsolásban hall­hatták, nemegyszer külföldi előadóművé­szek vagy együttesek előadásában. E té­ren is pozitív szerepet töltenek be külföldi megállapodásaink. Egyre gyakoribb, hogy a kortárs szerzeményeket külföldi előadóművészek szólaltatják meg. Ez a minőség fokmérője, s azt is igazolja, hogy nemzetközi vonatkozásban is si­kerül megállni a helyünket. Arra törek­szünk, hogy erre mind gyakrabban kerül­jön sor, s a Cseh és Szlovák Zenei Alappal igyekszünk a zenénket elfogad­tatni mindenütt, ahol érdeklődnek iránta. Fontos szerepük van e vonatkozásban a zeneszerzői megállapodásoknak az északi államokkal, továbbá Ausztriával illetve más országokkal. A szerzeménye­ket azok a művészeink is népszerűsítik, akik külföldön működnek, így például Tu­néziában, Egyiptomban vagy Görögor­szágban. A következő években ez a kez­deményezés előreláthatólag tovább szé­lesedik. Nem feledkezhetünk meg a külföldön működő kulturális központokról sem, me­lyek valóban jeleskednek szerzői estek megrendezésével. Különösen jó munkát végez a szófiai és a berlini központ. Tagságunk különféle bizottságokban te­vékenykedik, így például a hanglemez vállalatoknál és a kiadókban. Áldozatos munka ez még akkor is, hogy ha a ko­molyzenéből egy kicsivel több is lehetne életünkben. Szövetségünk munkája sokrétű. Fel kell ölelnie az egész zenei életet, semmi­lyen területet sem szabad mellőznie és tagságunknak látnia kell zenei életünk lüktetését. Munkánk különösen akkor eredményes, hogy ha feladataink világo­sak, a tagság megérti ezeket, s a jövő feladatai a jelen sikereihez kapcso­lódnak. 986. I. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents