Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-27 / 26. szám
Vasárnap 1986. június 29. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 04.40, nyugszik 20.40 Közép-Szlovákia: 04.47, nyugszik 20.47 Nyugat-Szlovákia: 04.54, nyugszik 20.53 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia 00.46, nyugszik 13.12 Közép-Szlovákia: 00.53, nyugszik 13.19 Nyugat-Szlovákia: 00.59, nyugszik 13.25 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük PÉTER ÉS PÁL nevű kedves olvasóinkat AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A KOMMUNISTA PÁRT ÉS A TÖMEGEK ALKOTÓ AKTIVITÁSA Frantiéek Briáka cikke A KÖZÉRDEK VÉDELMÉBEN Mikus Sándor írása „NEM KÉSZÜLTEM KATONÁNAK“ Németh János riportja EGY ÉVBEN KÉT TERMÉS Egri Ferenc írása FORDULATRA VÁRVA Fekete Marian cikke IRÁNY A TENGER Hacsi Attila írása A MŰVÉSZET (SZINTE) CSODÁT TETT Gavriil Petroszjan írása BONSZUÁR, MŰVÉSZEK Milka Zimková novellája llllllllllllilllilllllillllllll iü! A kassai (Koéice) Szlovákiai Magnezitmúvek lubeniki üzemében nagy gondot fordítanak a termékek minőségének javítására és a megerőltető fizikai munka megszüntetésére. Ezt a magnezitére feldolgozásának automatizálásával érik el. Eddig már két manipulátort állítottak munkába, segítségükkel megszűnt a magnezittégla kézzel történő felrakása, majd égetése után a kézzel történő tárolási manipuláció is. Ezenkívül egy PR-32 típusú ipari robotot is üzemeltetnek, önerőből kifejlesztettek egy automata gépsort, amely a magnezittéglák méreteinek millimé- ternyi pontossággal való megtartását szolgálja, s működtetik a kipréselt magnezittéglákat automatikusan adagoló és leszedő prést. E berendezések megvásárlására és előállítására 20 millió koronát fordítottak. A jövőben az automatizálást további munkahelyekre terjesztik ki, amivel az exporttermelést is elősegítik. A fenti képen balról: Milan Balázik karbantartó, a magnezittéglát rakó manipulátor működését ellenőrzi. A fenti képen jobbról Ján Máté az egyik gépsor marókorongjának magasságát állítja be. A lenti képen Miroslav Valko a PR 32 típusú robot programját módosítja. (Jozef Vesely felvételei - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A Varsói Szerződés tagállamai az európai államok szárazföldi és harcászati csapásmé- rö légierőinek, valamint az Egyesült Államok és Kanada Európában állomásozó hasonló erőinek és eszközeinek lényeges csökkentését javasolják. A hagyományos fegyverzettel egyidejűleg csökkenteni kellene az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú hadműveleti-harcászati nukleáris fegyvereket is. A csökkentés érintené Európa egész területét az Atlanti-óceántól az Uraiig. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentését Európában fokozatosan, egyeztetett időpontokban, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szintjén javasolják végrehajtani, anélkül, hogy bármely fél biztonságát megsértenék. A csökkentésre kerülő csapatokkal együtt leszerelnék azok fegyverzeteit és felszerelését, beleértve a nukleáris eszközöket. Első lépésként egyszeri kölcsönös csökkentést javasolnak oly módon, hogy egy-két év alatt a szembenálló katonai-politikai szövetséghez tartozó államok csapatainak létszáma mindkét részről 100-150 ezer fővel csökkenjen. Nagy jelentőségű ezen belül a harcászati csapásmérö légierő csökkentése. Rögtön ezután a Varsói Szerződés tagállamai - az Észak-atlanti Szövetség országainak hasonló készsége esetén - készek további jelentős csökkentésre, amelyek eredményeként a 90-es évek elejére mindkét szövetség szárazföldi csapatai és harcászati csapásmérö légiereje a jelenlegi szinthez képest 25 százalékkal csökkenne. Egy ilyen csökkentés mindkét oldalon több mint félmillió főt érintene. Ily módon az Európában egymással szembenálló fegyveres erők létszáma több mint egymillió fővel csökkenne. A szövetséges szocialista államok sikra- szállnak azért, hogy a továbbiakban is folytatódjék a NATO és a Varsói Szerződés fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentési folyamata. A két szövetség fegyveres erőinek és fegyverzetének jelentős mértékű csökkentése lehetővé tenné az összes többi európai állam bekapcsolását is e folyamatba ... A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet megfelelő csökkentésének eredményeként felszabaduló eszközöket nem szabadna új fegyverfajták létrehozására vagy más katonai célokra fordítani, ezeknek a gazdasági és a társadalmi fejlődést kellene szolgálniuk. A fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről szóló megállapodást aláíró államok kötelezettséget vállalnának, hogy a csökkentés övezetének határain kívül nem növelik szárazföldi erőiket és harcászati csapásmérö légierejüket. (A Varsói Szerződés tagállamainak felhívásából) Május elseje délutánján a ligetfalusi (Bratislava-Petrzalka) forgatagban találkoztunk először. Arra lettem figyelmes, hogy egy vidám társaság, nem törődve az emberáradattal, meg-megáll, majd nagy nevetés közepette tovaindul. A szóvivő - családtagjai, barátai, munkatársai körében - Stefan Osusky „friss“ kitüntetett volt. Ahogy elmondta, már évek óta így ünnepel. — Együtt dolgozunk, együtt szórakozunk, s ez így van rendjén.- De ma ne faggasson - hárította el a beszélgetést, ám azon nyomban megígérte, hogy máskor biztosan kötélnek áll. A minap újra találkoztunk. Akkor mondta el, hogy a Kablo nemzeti vállalatban még 1957- ben kitanult. Az eltelt majdnem harminc év alatt végigcsinált sok mindent, de legjobban a kutatás, az új kipróbálása, bevezetése izgatta. Jelenleg is gyártmányfejlesztéssel foglalkozik, de jelen van az új termékek próbagyártásának beindításánál is.- Hetvenhat éves édesanyám még ma is gyakran emlegeti, kiskoromban mindig a fészerben fúrtam-faragtam, kalapáltam. Később meg a legszívesebben aludtam volna is a műhelyben. Talán ezzel is magyarázható, hogy már több mint ötven újítás „szülőatyja". Perszenem válhat mindenkiből újító, mert mint mondotta,* sok a tanulás és a kudarc is néha elkedvetlenít. - Ha jó az újítás, ha hasznára van a gyárnak, a társadalomnak, gyorsan kellene életbe léptetni. A baj az, hogy erre a szervezés rugalmatlansága miatt néha hónapokig, évekig várni kell. A késleltetés, mondanom sem kell, valamennyiünk kárára van. Okulva ebből, a magam kezébe vettem dolgaim intézését...- Újításai sikeresek, néhány éve megkapta a Klement Gottwald állami díjat, hogy a többi kitüntetést már ne is említsem - vetem közbe, hiszen készültem erre a beszélgetésre. Stefan Osusky elneveti magát, beletúr a hajába s rövid szünet után így folytatja:- A munkámat szeretem, érzem a megbecsülést. Még akkor is, ha itt-ott kendőzetlenül közlöm észrevételeimet. Van mit jobbá tenni, ezért mindannyiunknak a gondok eloszlatására kell törekednünk. Szeretek dolgozni és látni is munkám eredményét. Szabad időm egy részét pedig a kertben töltöm, virágot ültetek, fát nevelek... S szabad idejének másik részével mihez kezd? - kérdezném, de beszélgetőtársamból kérdezetlenül is árad a szó. - Hajómodelleket is készítek. Van egy kis esztergapadom, ha mellé állok, megszűnik számomra a világ. Meg aztán fúrok-faragok, • ragasztok, régi rajzok felett töprengek, gyakran szótárral a kezemben, hogy elsajátítsam a hajdani hajóépítés minden csínját-bínját. Mondanom sem kell, hogy minden hajóm vízre' tehető - közli büszkén, majd újból kedvtelése titkaiba avatva bevallja azt is, előfordul, hogy napokig nem halad az építéssel. Viszont addig gyötrődik, számol, míg valóra nem válik az elképzelése. - Nem nyugszom, míg rá nem jövök a helyes megoldásra. Ebben a szellemben neveltem lányomat, fiamat is. S ami érdekes, nem a fiam, hanem a lányom az, aki érdeklődik a hajómodellezés iránt. Előfordul, hogy még tőlem is eredményesebb. A kedvtelésem valamire nagyon megtanított. A végtelen türelemre csakúgy, mint a szívósságra. És ezt nemcsak a modellezésnél kamatoztathatom. Vallom, e két tulajdonság nélkül nem születhet maradandó ... PÉTERFI SZONYA A gondok eloszlatására törekszik
