Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-20 / 25. szám
ÚJ szú 1986. VI. 20. TUDOMÁNY TECHNIKA Ismét népszerűek a természetes szálakból - például a lenből - készült kelmék. E visszatérésnek nem nosztalgikus, hanem nagyon is gyakorlati okai vannak: az olajnak - a vegyiszál-gyártás alapanyagának - borsos ára, valamint az a felismerés, hogy a természetes anyagok- elsősorban a lenrostok- olyan előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek, amilyenekkel a műszálakat lehetetlen felruházni. Észak selyme - a lenkelme - századunk ötödik és hatodik évtizedében lassan, de úgyszólván maradéktalanul eltűnt életünkből: legfeljebb abrosz, konyharuha, zsebkendő, lepedő formájában fordult elő környezetünkben, mert a divat diktátorai úgy döntöttek, hogy száműzik öltözködésünkből a lenből szőtt anyagokat. Hosszú ideig szerte a világon jövótlen ágazattá vált a lenfeldolgozó ipar, mígnem az utóbbi években egyszerre „kitört“ a világméretű lenreneszánsz. Honnan ez a felbuzdult érdeklődés? Kiderült, hogy a lent kiszorító szintetikus szálak alapanyagául szolgáló szénhidrogének készlete korlátozott, és drága is e műanyagok gyártása. A len viszont nem gázból és kőolajból készül, hanem bármikor megtermelhető, s miután sikerült teljesen gépesíteni a valóban fölöttébb munkaigényes lenbetakarítást, ma már a mezőgazdaság sem húzódozik a termesztésétől. Végül pedig: ismét tudatosodott a közvéleményben, hogy a lenvásznak és -szövetek egész sor tulajdonságukkal messzi felülmúlják a többi természetes és múkelmét. A len őshazája Egyiptom. Már négyezer évvel időszámításunk kezdete előtt készítettek a Nílus mentén olyan lenszöveteket, amelyekben négyzetcentiméterenként 84 hosszanti (alap) és 60 kereszt- (vetülék-) szálat lehet megszámolni. E szálak oly finomak-véko- nyak, hogy 240 méternyi nyom belőlük egy grammot. Puhaságukban már az egyiptomi lenvásznak is vetekedtek a selyemmel: ha öt réteget egymásra simítottak is áttetszett az asszonyok bőre. Lenből szőtt leplekbe öltöztek már az antik görögök és az arab kelet lakói is. Európában a középkor és a reneszánsz a lenkelmék általános elterjedésének ideje: lenből szőtték a legvékonyabb ingecskét éppúgy, mint a felsőruházat anyagait. (A XVI-XVII. században a lenipar Oroszország nemzeti büszkesége volt.) » E fontos ipari növény termesztése hazánkban is évezredes múltra tekint vissza. Minthogy a len a nedves, páradús klímát kedveli, termesztése a Dunántúl meghatározott körzeteiben a legkedvezőbb. A len a lenfélék több mint 200 fajt számláló egynyári és évelő családjának tagja. Némelyik fajtáját textilipari célra termesztik, más válfajaiból olajat préselnek. A lenszár szálai (rostjai) kevesebb cellulózt tartalmaznak mint a gyapot, s a lenkészítmények éppen ennek köszönhetik különlegesen jó tulajdonságaikat. A lenrost erős: szakításig mindössze 1,8 százaléknyit nyúlik, s nedvesen 5—10 százalékkal szilárdabb is, mint száraz állapotban (nem véletlen, hogy a hajósok előszeretettel használták a belőlük készült tartós, nagy teherbírású köteleket, a halászok pedig a hálókat). A háziasszonyok a megmondhatói, hogy nincs jobb a len törlőruháknál: önmaga tömegénél 200 százalékkal több vizet szív fel, s a nedves edényről minden csöpp vizet felitat. Nem véletlenül keresettek a lentapéták sem: minthogy jó nedvszívók, kellemes klímát szavatolnak a lakásban. Szintén nagy hidroszkóposságuk és levegő-áteresztésük miatt előnyösek csomagolásra a lenzsákok és -zacskók: lenzsákokban szállítják a trópusokról a cukrot, s mindenfelé a lisztet, a kását, szárított zöldséget, de lenbe csomagolják a vég szöveteket, bútorokat stb. is. A nedves lenvászon levegőát- eresztö képessége mindössze 25-30 százalékkal csökken, szemben a pamutgöngyöleg 40-47 és a viszkóz több mint 50 százalékos levegő-premeabilitás csökkenésével. Éppen ezért alkalmas öltözet a lenszövet olyan embereknek, akik nagy melegben és nagy relatív nedvességtartalmú térben végeznek nehéz fizikai munkát. Az a régi tapasztalat pedig, hogy lengézzel bekötve gyorsabban gyógyulnak a sebek, azzal magyarázható, hogy a lenszövedékben lignin is van, s ez a nagymolekulás aromás vegyület antiszeptikus (fertőzést megszüntető) és mikrobaölő (baktericid) hatású. A mindennemű rothadással szembeni ellenállás különösen alkalmassá teszi a lent festővásznak készítésére. Nem csoda, hogy oly sok régi festmény vásznát nem tudta kikezdeni az idő vasfoga. Az ősi egyiptomiak pedig azért csavarták be gyantával átitatott lenvászon pólyával a múmiákat, mert ebben az oltalomban szenvedtek legkevesebb rothadásos károsodást a bebalzsamozott tetemek. A lencellulóz két és félszer, három és félszer nagyobb mértékben polimerizálódik, mint a gyapotcellulóz. E nagymérvű molekuláris szerkezetrendeződós eredménye, hogy a lenszövetek sokkal hő és fagyállóbbak, mint a gyapotanyagok, azaz kiválóan alkalmasak arra, hogy belőlük készüljenek a különleges munkaruhák szakácsoknak, pékeknek, kazánfűtőknek, tűzikovácsoknak (akiknek nem kell azbesztbe öltözniük égésveszély ellen, de a hőség megviseli őket). A lenvászon nagyszerűen túri a mosást és a kifőzést is, azért a legjobbak a lenvászon abroszok, szalvéták stb., nemcsak a tisztítás, hanem a higiéniai követelmények szempontjából is: a műszálas asztalneműt nem lehet forrázva kifőzni, ezért mosás után eredeti mikroba- ,.tartalmuk“ 30 százaléka bennük marad, míg a kifőzött lenvászon asztalterítők és kendők úgyszólván tökéletesen baktériummentesek. Minthogy a lenszövetnek kedvezően nagy a hővezető képessége, viselője a legnagyobb sivatagi forróságban is viszonylag kellemesen érzi magát: mindenesetre hűvösebben, mint egyéb anyagú nadrágban-ingben. A lenrost kétszer olyan jó hővezető mint a gyapjúszál, és hússzor jobb mint a gyapot. A lenvászon ruhát viselő ember 50-100 grammal kevesebb verejtéket választ ki, mint a pamutszövet ruhát hordó. Eközben a lenszövet belső felületének hőmérséklete négy-öt fokkal kisebb, mint a külső felületé. Ekkora hőmérséklet-csökkentésre még a vékony selyemből varrott öltözet sem „képes“. összegezve valamennyi előnyét, kézenfekvő az a következtetés, hogy a lenszövetböl különlegesen higiénikus öltözeteket lehet készíteni. Érthető, hogy a lenvászon öltönyök, nadrágok, dzsekik, illetve a lenvászon fehérneműdarabok ismét előkelő helyet foglalnak el a ruházati készítmények világversenyében. A lenvászon és -szövet védi viselőjének testét a kelleténél nagyobb höveszte- ségtől, erős napsütésben a sugárzási ártalmaktól, elnyeli a bőr váladékának szerves és szervetlen összetevőit, vagyis mindarra képes, amire a szintetikus anyagok képtelenek. A lenszövetek lágyak, Kevésbé tapadnak a testhez, a minthogy alig-alig töltődnek villamossággal, kevésbé szennyeződnek és kopnak, mint a műanyag kelmék. ' A világ divatját diktáló francia szalonok idei nyári kollekcióik elsöprő többségét már lenkelmékból varrják, ám amikor Európa és a tengerentúl divattervezői hozzáláttak az 1986-os nyári kollekció előkészítéséhez, maguk állapították meg, hogy a len legújabb diadalútja még éppen csak elkezdődött. Az amerikai szalonok már nemcsak a konfekciós férfiruh'ák és kisszériás elegáns női ruhatár anyagául ajánlják a lenszöveteket, hanem elkezdték a lenvászon cipők, szandálok, táskák és sálak gyártását is. S. A. C-vitamin-hírek • Érdekes, hogy csak az ember, a főemlősök, a tengerimalacok és néhány Indiában élő állat - az élő szervezetek többségével ellentétben — nem rendelkezik olyan enzimrendszerrel, amely képes lenne a szölöcukorból C-vitamint előállítani. Ezért kell azt a táplálékkal a szervezetbe juttatni. • Megállapították, hogy a C-vitamin szükséges a környezethez való alkalmazkodást elősegítő adrenalin-hormon termelődéséhez: serkenti a szív működését, szűkíti az ereket, növeli a vér cukortartalmát. A C-vitamin részt vesz az idegi ingerek továbbítását szolgáló noradrenalin szintézisében is. • A C-vitamin nem doppingszer, de vitathatatlanul hasznos az izmok erőkifejtésekor. Egy tíz kilométeres futás során a szervezet C-vitamin készletének 21-37 százalékát használja fel. • A dohányzók szervezetének aszkorbinsav-tartalma harminc százalékkal alacsonyabb, mint a nem dohányzóké; azoknak, akik naponta több mint húsz cigarettát szívnak el, negyven százalékkal kevesebb C-vitamint tartalmaz a szervezete. • Sok C-vitamint tartalmaz a káposzta, a krumpli, a zöldhagyma, a paradicsom, a zöldpaprika, a feketeribizli, a földieper, a sóska, a citrom és a narancs. Természetes C-vitamin koncentrátumnak tekinthető a csipkebogyó (100 gramm szárított gyümölcs 1500 milligramm C-vitamint tartalmaz.). • C-vitaminos oldat készíthető a fenyő tüleveléből, a nyír, a hárs leveléből, áfonyából, feketeribizliböl, lucernából és lóheréből. Az egy kilogrammnyi átmosott, apróra vágott zöldmasszát üveg- vagy zománcozott edénybe helyezzük, leöntjük 1,5-2 liter vízzel, ecettel savanyítjuk (egy liter vízhez két grammnyit adagolunk), lefedjük és egy napig állni hagyjuk. Ezután gézen átszűrjük. A napi C-vitamin szükségletet 100 millilitemyi oldat tartalmazza. A LEN RENESZÁNSZA A komfort rostjai Új Robotron-írógép Új taggal bővült az NDK-beli Robotron cég hazánkban is népszerű, intelligens elektronikus írógépcsaládja. A S 6130 típusú margarétakerekes írógép egyesíti magában a hazánkban is kapható típusok előnyös tulajdonságait: az S 6011-től „örökölte“, hogy tárolója is van, s így a memóriában lehet javítani, az S 6011-nek megfelelően pedig mikroszámítógéphez is csatlakoztatható nyomtatóként. Az elegáns, szép formatervezésú S6130 típusú írógép a V 24 illesztőn keresztül kapcsolható a mikroszámítógéphez. Nyomtatóként alkalmazva igen előnyös fejlesztése a gépnek, hogy automatikus papíradagolásra is képes. Az elektronikus család korábbi tagjai: a K 6303 és az A 6470 jelzésű berendezések (Karel Kouba felvételei) BADAR A GALÓCA VÉDELMÉBEN A piros galóca nagyon szép és feltűnő gomba. Ezért ha valaki meglátja az erdőben, ritkán megy el mellette. Egyesek megállnak, hogy gyönyörködjenek benne, mások — bár ismerik rossz hírét - óvatlanul letörik. A piros galóca a mérges gombák közé tartoziK és nemcsak a legyek, hanem az ember számára is veszélyes. Négy méreg található benne: muszkarin, atropin, antimusin és még egy, eddig nem tanulmányozott gombaméreg, melynek ezért egyelőre nincs neve. Természetesen az ilyen gomba nem fogyasztható, ám megsemmisíteni sem szabad. Vajon miért? A galócákból érgörcs, agyérelmeszesedés, idült torokgyulladás elleni gyógyszert készítenek. Ebből a gombából vonják ki a rákos daganatok kifejlődését fékező muszkarufin nevű anyagot. Felfedezték továbbá, hogy a piros galócák felhalmozzák magukban a szelént, amely értékes elem. Hússzor annyi szelén van a gombában, mint a talajban, ahol előfordul. A tudósok komolyan fontolgatják a galócák termesztésének lehetőségeit, hogy szelént nyerjenek belőle. A TEA A NÉPI GYÓGYÁSZATBAN A zöld és a fekete tea keverékéből készült erős lehűtött főzet hatékonyan alkalmazható a gyulladt szemhéj lemosására, a fertőzött nyálkahártya, valamint kötőhártyagyulladás kezelésére. A friss tealevél leve, a teakivonat vagy a porrá tört száraz teafú alkalmas égési sebek gyógyítására. A terhes nők hányingerét csökkenti, ha száraz zöld teát rágnak, de gyógyitó hatással van súlyos mérgezések esetén is. BURGONYA-VALUTA A Salamon-szigeteken az a szokás, hogy az orvosok szolgálatait csakis krumplival honorálják. Egy orvosi látogatás ára: egy nagy szem krumpli. Ez a tarifa azonban csupán hétköznap és nappal érvényes. Az esti orvosi segítség már öt szem burgonyába kerül. A szombat reggeli orvosi segítség díja ugyanaz. Szombat délután a díjszabás kétszer akkora, és ez a magas tarifa egészen hétfőig érvényben marad. KARCSÚSÍTÓ FOKHAGYMA Mindenki tudja, hogy a túlságosan zsíros ételek fogyasztása ártalmas az egészségre, kivált a szívre. Olyan csodagyógyszert készíteni, amely biztonságosan eltüntetné a felesleges zsírt, túlságosan bonyolultnak tűnik. Lehet, hogy a fokhagyma kínálja a rég áhított megoldást? Nigériai kutatók rendkívül zsíros ételekkel tápláltak kísérleti patkányokat. Egyáltalán nem keltett meglepetést, hogy nagy mennyiségű koleszterin gyűlt össze a kísérleti állatok vérében, májában, veséjében. Fokhagyma-olajat adva ugyanahhoz a nagyon zsíros táplálékhoz, a szer megakadályozta a zsíros összetevők: a koleszterin, a trigliceridek és a teljes lipidmennyiség növekedését a szervezetben. Hogyan hat a fokhagyma? A kutatók arra gondolnak, hogy hatástalanná tesz bizonyos enzimeket, amelyeknek kulcsfontosságú szerepük van a zsírsavak vagy a koleszterin létrejöttében. Az is lehetséges, hogy hatástalanítja az energiaszállító NADPH (niko- tinamid-adenin-dinukleotid- foszfát-hidrid) vegyületét, amely nélkülözhetetlen a lipidek felépítésében. kutyaUlés az autóban A gyerekülés után megjelent a kutyaülés is. Segítségével a tulajdonos magával viheti kedvenc háziállatát a kocsiban anélkül, hogy a? üléseken szőr, sár vagy piszok maradna. Az ülés szilárd és biztonságos felületet nyújt az állatnak, viszont el is szigeteli a többi utastól. Minden különleges alkatrész nélkül felszerelhető a 610 mm2 alapterületű, 340 mm magas, három oldalfallal ellátott ülés. Az ülés bevonata gyapoterősítésú műanyag.
