Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-20 / 25. szám
A hatékonyabb együttműködés útján Hazánk lépései a KGST-országok vállalatai és intézményei közötti közvetlen kapcsolatok megteremtése érdekében Ez év áprilisában a CSSZSZK kormánya határozatban hagyta jóvá a csehszlovákiai gazdasági szervezetek és a KGST-tagorszá- gok gazdasági szervezetei közti közvetlen kapcsolatok felvételének szabályait. Ez a lépés összefügg mind népgazdaságunk intenzifiká- lásával, mind a KGST-tagországok közti gazdasági integráció elmélyítésével. SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK ♦ KUBA 1986-1990 között egymillió tonna acélból készült termék exportját tervezi. A legutóbbi ötéves tervidőszakban a karibi ország mintegy 600 ezer tonnányi ilyen gyártmányt szállított külföldre. Az export lényeges növelését az acélművekben végrehajtott széles körű üzem- bővítés és korszerűsítés tette lehetővé. Az acélipari létesítmények korszerűsítéséhez elsősorban a Szovjetunió és az NDK nyújt segítséget. ♦ ROMÁNIÁBAN az évtized végéig 1500 kis vízerőművet építenek. Egyrészük építése már megkezdődött és folyamatosan havonta többet is átadnak. Ilyen kis vízerőműveket elsősorban olyan folyókon építenek, amelyek nem alkalmasak nagy vízművek építésére. A mikro-víz- erömúvek építésére elsősorban Brassó megye hegyvidékeinek hosszú folyói nyújtanak lehetőséget. Ezeken az utóbbi öt évben 16 ilyen erőmüvet építettek. ♦ MAGYARORSZÁGON a jelenlegi 7. ötéves tervidőszakban összesen 2 milliárd forintot fordítanak a biotechnológiai program megvalósítására. A programban a legnagyobb mezőgazdasági üzemek, főiskolák és további szervezetek 60 kutatóintézete vesz részt, s ezek elsősorban arra fognak törekedni, hogy a kutatási eredményeket mielőbb a termelésben is alkalmazzák. Szakemberek már kinemesítették egyes burgonyafajták vírusmentes válfajait, s az idén már 18 mezőgazdasági üzem ültetett ilyen burgonyát. Azt tervezik, hogy 3-4 év leforgása alatt hazaival pótolják az ültetésre szánt, eddig importált burgonyát és ezzel évi 4 millió dolláros megtakarítást érnek el. A CSKP XVII. kongresszusa a közvetlen kapcsolatok valamennyi formájának fejlesztését - ideértve közös vállalatok létesítését is - a szocialista gazdasági integrációban való csehszlovák részvétel elmélyítésének legígéretesebb (ltjaként jelölte meg. A szocialista közösség országaiban megvannak a feltételei az ilyen jellegű együttműködésnek. A. KGST-tagországok 1984. évi moszkvai legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozásukon kifejezték, hogy érdekeltek a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében, nemcsak az egyes reszortok szintjén, hanem az egyesülések és a vállalatok közt is. A hetvenes és nyolcvanas években a szocialista gazdasági integráció elmélyítése komplex programjának megvalósítása során - a KGST-országok számos tapasztalatra tettek szert a kétoldalú és a sokoldalú kapcsolatok terén. Ezek a kapcsolatok eddig főleg a tudományos-műszaki, termelési és kereskedelmi információk cseréjére terjedtek ki, s a tervezéssel, a termelés szervezésével és irányításával függtek össze. Most a vállalatok és kutatóintézetek hatékony és rugalmas együttműködése, a kutatási és fejlesztési együttműködés azonban feltételezi a perspektivikus együttműködési formák kibontakozásának útjában álló akadályok bátrabb felszámolását. Ez nem jelenti azonban a bevált, hagyományos együttműködési formák felszámolását. A KÖZVETLEN KAPCSOLATOK FONTOSSÁGA A közvetlen kapcsolatok a külgazdasági kapcsolatok keretében akkor válhatnak az intenzifikáció fontos tényezőjévé, ha azok a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kiemelt és perspektivikus területeire irányulnak. Ezeket az új kapcsolatokat a KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának 2000ig szóló komplex programjának megvalósítására, konkrét tudományos-műszaki és termelési feladatok megoldására kell irányítani. A gazdasági szervezetek közt/ közvetlen kapcsolatokat szilárd, megbízható és távlati alapokon kell építeni, s a szervezetek számára lehetővé kell tenni a tagállamok népgazdasági szükségleteinek kielégítését szolgáló rugalmas együttműködést. A közvetlen kapcsolatoknak elő kell segíteniük a jobb gazdasági eredményeket, a termékek minőségének és megbízhatóságának javítását, az áru- választék bővítését, a gyorsabb termékfelújítást, valamint a termékek versenyképességének emelését a külpiacokon. A július 1 -jével életbe lépő szabályok fő célja a megfelelő feltételek kialakítása ahhoz, hogy a csehszlovákiai gazdasági szervezetek felvehessék á közvetlen kapcsolatokat, elsősorban a termelési és tudományos-műszaki kooperáció és szakosítás terén. A kormányhatározat alkalmazása bizonyos mértékben szükségessé teszi, hogy a központi irányítási szervek és a vállalati szféra a KGST-tagországokkal való gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése terén megosszák egymás közt a hatáskört és a felelősséget. A cél a tervszerű központi irányítás és a tervezés hatékony egybekapcsolása az önelszámolási szféra kezdeményezéseinek és érdekeinek támogatásával. Kézenfekvő, hogy a szervezetek önállóságának kiszélesítésével (és anyagi felelősségük növelésével) a partnerszervezetekkel való közvetlen kapcsolatokat tervszerűen, az állami tervfeladatokkal, a nemzetközi egyezményekkel, az ötéves tervek koordinálásával összhangban kell előkészíteni és megvalósítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes kooperációs lépéseket bonyolult és hosszadalmas központi jóváhagyási eljárások útján tegyünk meg. Csúcson a kölcsönös árucsere-forgalom Csehszlovák - lengyel Hazánk és Lengyelország gazdasági kapcsolatainak gazdag hagyományai vannak, több évtizedes múltjuk a két világháború közti időszakra nyúlik vissza. Ekkor még a kölcsönös árucsere szintje jelentéktelen volt, és szerkezetében is az volt a meghatározó, hogy az aránylag kis ipari potenciállal rendelkező északi szomszédaink javarészt csupán nyersanyagokat és fogyasztási iparcikkeket szállítottak hazánknak. Gazdasági kapcsolatainkban új szakasz kezdődött a háború utáni években. Mindkét országot az azonos célok, s a szocialista tervgazdálkodás fokozatos elsajátítása egyre inkább a kölcsönös előnyökön alapuló és elmélyülő együttműködés útjára vezette. Közvetlenül a háborút kővető években különösképpen fontos szerepe volt a csehszlovák gépek és berendezések, valamint a közlekedési eszközök Lengyelországba irányuló exportjának, ami számottevőnek bizonyult az ország újjáépítésében és iparosításában. Északi szomszédainktól akkoriban szinte csak tüzelő-, nyers- és alapanyagokat, javarészt szenet kaptunk. Később e tétel aránya némiképp csökkent a lengyel szállítmányokban, ám a kölcsönös árucsere-forgalom így kialakult szerkezete lehetővé tette, hogy a lengyel nyersanyag- és félkészáruimport alapvető mértékben járuljon hozzá a csehszlovák energetika és a rá kapcsolódó más itthoni iparágak gondjainak megoldásához. Végül is a kapcsolatok á|x>lása, s minduntalan bővítésük kölcsönös előnyökkel járt, s így van ez napjainkig. Lengyelországban a 80-as évek elején kialakult társadalmi és gazdasági nehézségek után fokozatosan rendeződik a helyzet. Különösképpen jellemző ez a gazdaságra. Tavaly a nemzeti jövedelem mintegy 3 százalékos növekedését érték el, ami lényegében a népgazdaság alapvető ágazatainak termeléséből származik. Idén új ötéves tervidőszakot kezdtek Lengyelországban is. Külkereskedelmi vonatkozású célkitűzéseik között szerepel a kivitelnek a behozatalhoz viszonyított gyorsabb növelése. Ismereteink szerint eddig fordított volt ez az arány, s ez okozta elsősorban a hiteltörlesztési gondokat. Csehszlovákia a Szovjetunió mögött Lengyel- ország második legnagyobb kereskedelmi partnere. Hazánk viszonylatában ugyancsak a Szovjetunió áll gazdasági kapcsolatok az első helyen, majd az NDK és Lengyelország következik. Tehát mindkét ország jelentős szerepet játszik egymás árucsere-forgalmában. Kiegyensúlyozott áruszállítás jellemezte az elmúlt esztendőt, amikor is a kölcsönös kereskedelmi forgalom - túllépve a feltételezett szintet - elérte a 2,2 milliárd rubel értéket, ami ilyen tekintetben csúcsnak számít. Érdekes módon: amíg a 80-as évek elején a két ország közti árucsere-forgalom ütemét a lengyel kínálathoz viszonyított növekvő csehszlovák szállítmányok szabták meg, addig napjainkban a hazánkba irányuló lengyel export, főként a gépipari termékek behozatala az irányadó. Mindkét ország a következő öt évben 12,2 milliárd rubel értékű kölcsönös árucsere-forgalom lebonyolításával számol, s mindez a korábbi öt esztendőhöz képest 40 százalékos növekedést jelent. A szállítmányok mintegy háromnegyed részét immár a gépek és berendezések cseréje teszi ki. Lengyelországban leginkább a csehszlovák fémmegmunkáló és bányagépek, könnyűipari gépek és berendezések, traktorok és mezőgépek, valamint személyautók iránt mutatkozik érdeklődés. Csehszlovákia emelő- és szállítóberendezéseket, útépítő gépeket, bányászszerszámokat, kohóberendezéseket, mezőgépeket, elektronikai berendezéseket kíván importálni Lengyelországból. Nem hagyható figyelmen kívül a lengyel építői kapacitások behozatala, és az a tény sem, hogy a két ország árucseréjében egyötödnyi rész a nyersanyagok, a félkészáruk és alapanyagok szállítására esik. Lengyelország szenet és ként, hazánk kaolint, magnezitet, öntvényeket, kiváló minőségű bádoglemezeket, különleges acélhuzalokat és vegyipari félkészárut szállít viszont. Időszerű a gyártásszakosítás és kooperációs együttműködés kibővítése is. Mindkét fél ugyanis elégedetlen ennek eddigi színvonalával. Kiemelten foglalkoznak majd az elektronikus számítástechnika, az ipari robotok és az általános használatra készülő elektronikus műszerek közős fejlesztésével. így a következő években a nagy teherbírású traktorok és a Darja/Diamant rádiómagnók - hogy csak néhányat említsünk - után további, csehszlovák-lengyel kooperációban gyártott termékek is piacra kerülhetnek. J. M. K. CÉLSZERŰ _ A KÜLKERESKEDELMI JOG BIZTOSÍTÁSA Amint a kormányhatározatról Rudolf Rohlíőek szövetségi miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a jóváhagyott intézkedések valamennyi szocialista gazdasági szervezet és konszernvállalat számára lehetővé teszik a közvetlen kapcsolatok felvételét. Az illetékes központi szervek a népgazdaságiterv-koordinációs tárgyalásokba, a gyártásszakosítási, kooperációs és tudományosműszaki együttműködési szerződések előkészítésébe az eddiginél nagyobb mértékben bevonják a vállalatokat is. Emellett a gazdasági szervezeteknek joguk lesz ahhoz, hogy a felettes szervek előzetes beleegyezése nélkül is kezdeményezhetik a KGST-tagországok szervezeteivel a közvetlen kapcsolatok felvételét. Ez, különösen a kezdeti szakaszban, nem zárja ki a szakosított külkereskedelmi szervezetekkel való együttműködést. A jövő igényei, illetve egyes szakterületek, vagy fontos termékcsoportok gyártási feltételeinek szempontjából célszerűnek tűnik, hogy a közvetlen kapcsolatot kiépítő hazai szervezetnek joga legyen külkereskedelmi tranzakciók lebonyolítására is. Ezen a téren partnerországaink, elsősorban a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és Magyarország tapasztalataiból meríthetünk. BŐVÜLŐ MOZGÁSTÉR A közvetlen kapcsolatok kialakítása során az érintett hazai szervezetek a teljes önelszámolási rendszer elveiből indulnak ki. Ez azt jelenti, hogy javasolt kötelezettségeikből eredően nem léphetnek fel utólagos igényekkel az állami költségvetéssel szemben. A kapcsolatok önelszámolási jellege lehetővé teszi a szervezetek mozgásterének bővítését saját kooperációs szerződéseik megkötése és teljesítése során. Szó van arról is, hogy a gazdasági szervezetek az eddiginél rugalmasabb elbírálások szerint juthatnak pénzeszközökhöz transzferábilis rubel, illetve a partnervállalat vagy szervezet országának pénzneme formájában. Az együttműködés megkönnyítése céljából pl. egyszerűsítik a Csehszlovákiába behozott, vagy innen származó alapanyag- minták és gépprototípusok vámkezelését, s módosítják az együttműködéssel összefüggő szolgálati utak devizaelóirásait. A közvetlen kapcsolatok felvételére vonatkozó szabályok gyakorlati érvényesítése jelentős eleme a demokratikus centralizmus elmélyítésének az irányításban; növeli a szervezetek hatáskörét és felelősségét a kapcsolatok hatékonyságáért. K0Z0S VÁLLALATOK, EGYESÜLÉSEK A közvetlen kapcsolatoknak, mint a szocialista gazdasági integráció keretében folyó együttműködés elmélyítése egyik formájának, fontos szerepet kell betölteniük az együttműködés további, magasabb formái kifejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtésében. A CSKP XVII. kongresszusának célkitűzéseivel összhangban elsősorban közös vállalatok és egyesülések létrehozásáról van szó a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés különböző területein. Nem véletlen, hogy kormányunk elsősorban csehszlovák-szovjet termelési egyesülések létrehozását szorgalmazza. Az első közös egyesülések a gépiparban és az elektrotechnikai iparban jönnek létre. A közvetlen kapcsolatok kereteit meghatározó szabályok jóváhagyása még nem jelenti az új együttműködési formával kapcsolatos összes probléma megoldását. De - mint Rudolf Rohlíőek is hangoztatta - fontos lépésről van szó az irányítási rendszer terén, s ezt most a termelői szféra, az egyes szakágazatok és szakterületek szintjén is megfelelő feltételek létrehozásával kell támogatni. A közvetlen együttműködés fejlesztésének számos kérdését kell még megvitatnunk és tisztáznunk a partnerországokkal. Hiszen a közvetlen kapcsolatok több kérdése összefügg a népgazdaságaink gazdasági mechanizmusainak egymáshoz való közeledését célzó lépésekkel, valamint ezen együttműködési forma fejlesztésével kapcsolatos kétoldalú és sokoldalú szerződések kötésével. A közvetlen kapcsolatok fejlesztésének célja a termelés hatékonyságának további növelése, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a KGST-tagországok termelőpotenciáljának fejlesztése és jobb kihasználása, a termelési költségek csökkentése. A közvetlen kapcsolatok elősegítik valamennyi tagország igényeinek folyamatosabb és sokoldalúbb kielégítését. Az új együttműködési forma egyik fő alapelve a kölcsönös előnyösség. A CSSZSZK a közvetlen együttműködés kereteit meghatározó szabályok kidolgozásával cselekvőén vesz részt a KGST-tagországok legfelsőbb szintű gazdasági értekezlete határozatainak, valamint a KGST-országok 2000-ig szóló tudományos-műszaki komplex programjának teljesítésében. Ez a lépés összhangban van Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusának célkitűzéseivel. SOMOGYI MÁTYÁS Kubában a tavaly befejeződött ötéves tervidőszakban a korábbi ötéves időszakhoz viszonyítva 12,2 százalékkal emelkedett a cukor- termelés, amely évi nyolc millió tonnás szinten állandósult. Idén várhatóan kevesebb mennyiséget takarítanak be a cukornádültetvé- nyekröl a tavalyi nagy szárazság és a Kate hurrikán pusztítása következtében. Felvételünkön a Holguin tartományban működő Urbano Noris cukorgyár látható. (Telefoto: ŐSTK) ÚJ szú 10 1986. VI. 20.
