Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-20 / 25. szám

- Ezt a búzát csak nemrég öntöztük, de a hatást már látni rajta. Emellett az őszi öntözés legalább egy tonnával növelte a várható hektárhozamot- mondja Ján Mikloviö mérnök, a Povazanyi Efsz föagronómusa.

A szokatlanul meleg és száraz május után csapadékosabbá vált ugyan az időjárás, a vízhiány azonban nem szűnt meg a talajban, ami kedvezőtlenül hatott és hat a növények fejlődésére, növekedésére. Ahol lehet, öntözéssel pótolják a hiányzó csapadékot. A Nyugat-szlovákiai kerületben az öntözhető terület nagysága már elérte a 186 ezer hektárt, s naponta mintegy hatezer hektárt lehetne megöntözni, ennek ellenére a valóságban napi átlagban csak négyezer hektárra juttatnak vizet. Sokan úgy vélik, hogy tartósan esősre fordul

Mivel a jelenlegi hiányos kihasználásra vonatkozó magyarázatot, a munkaerő elégtelenségére való hivatkozást nem tartottuk kielégítőnek, ellátogattunk két efsz-be is, hogy közvetlenül tájékozódjunk a problémákról.

A Melőice-Lieskové-i Fejlődés Efsz-ben csörlő- dobos gépekkel végzik az öntözést. Amint arról Frantiéek Jurták mérnök, a szövetkezet elnöke beszámolt, a közepes nagyságrendű öntözőberendezést csak tavaly helyezték üzembe, s mivel az [elmúlt esztendő csapadékosabb volt, még nem I tudják felmérni az öntözés hasznát. Az idén viszont a vízhiány nagyon megmutatkozik a növényeken. Az évelő takarmánynövények első kaszálásának az eredménye is elmaradt a várt hozamtól.- Nem véletlen, hogy az öntözésnél a szántóföldi takarmánynövényeket részesítjük előnyben, hiszen ezek öntözése bizonyul a leghatékonyabbnak - magyarázza Jurőák mérnök. - összesen negyvenöt csörlődobos géppel öntözünk, s üzemeltetésükhöz elsősorban a hozzáértő, szakképzett emberekből van hiány. Van egy öntözőcsapatunk, de tagjait csaknem teljes mértékben nyugdíjasok képezik. Tudatában vagyunk annak, hogy a mi feltételeink között a jó munkaszervezés a gazdaságos öntözés nélkülözhetetlen feltétele. Ebben nem csekély tartalékaink vannak, mert az eszközök átcsoportosítása rendszerint nagV időveszteséggel jár. Ennek ellenére az idén harminc hektárnyi, kavicsos altalajú földön termesztett búzát öntöztünk meg, vizet juttattunk továbbá 27 hektár lucerna alávetéssel termesztett zabra, s jelenleg 33 hektár vetőmagnak termesztett kukoricát öntözünk. Nemrég fejeztük be a Sohoí dűlőben a tavaszi takarmánykeverék és a lucerna öntözését. Az évelő takarmánynövények első kaszálása után minden öntözőgépet a takarmánytermelésre összpontosítunk. Ha tovább tart a szárazság, a komló öntözésével is számolni fogunk.

Az öntözőrendszer hasonlóan jó kihasználását tapasztalhattuk a Povaianyi Efsz-ben. Itt 740 hektár öntözésére van lehetőség, amihez korszerű Fregatt berendezéseket használnak. A tapasztalaaz időjárás, ezért az öntözés rendszertelenné vált. Márpedig a vízhiány pótlásáról továbbra is gondoskodni kell, ezért az öntözőberendezések rendszeres üzemeltetése a legfontosabb feladatok közé tartozik.

Ilyen a helyzet a Trenőíni járásban is, ahol az öntözőberendezések kihasználásáról Stefan Me- ravy mérnöktől, a járási mezőgazdasági igazgatóság szakagronómusától kértünk tájékoztatást.- Járásunk mezőgazdasági vállalatai összesen 52 ezer hektáron gazdálkodnak, ebből 31 186 hektár a szántó. Az öntözhető terület nagysága körülbelül 4200 hektár, ez főleg Pieát'any és Nővé Mesto nad Váhom határában fekszik. Ezekben a körzetekben az egyes mezőgazdasági vállalatokhoz 750-950 hektárnyi öntözhető terület tartozik. Ez azt jelenti, hogy naponta legalább 20 hektárra kellene kijuttatniuk a vizet. Ehhez azonban állandó öntöző csapatokról és szakszerű irányításról kellene gondoskodni, amire különösen az idén lenne szükség. Habár májusban bizonyos mennyiségű csapadék is hullott, területenként 18-34 milliméter- nyi mennyiségben, ez azonban nem szüntette meg a talaj vízhiányát, amely jelenleg 20 milliméterre becsülhető. A mezőgazasági vállalatok többségénél azonban még egy műszakra is csak nagy nehezen tudnak biztosítani embereket. Az is hiba, hogy ezekben a csapatokban többnyire szakismeretekkel nem rendelkező nyugdíjasok dolgoznak. Emellett ezek a berendezések többnyire már el is avultak, nem felelnek meg a jelenlegi igényeknek.

Az öntözőberendezések elégtelen kihasználásáról többször is tárgyaltunk az illetékes vállalatokkal. Megállapodtunk abban, hogy az öntözőrendszerek további fejlesztése folyamán a Fregatt típusú berendezéseket részesítjük előnyben. A 8. és a 9. ötéves tervidőszakban körülbelül 3000 hektáron helyezünk üzembe közepes teljesítményű berendezéseket.

tokról Ján Mikloviö mérnök, a szövetkezet főagro- nómusa számolt be.- A munkaerőhiány miatt az öntözőrendszer teljes kihasználása azelőtt nálunk is nehézségeket okozott. Mindössze tizenhárom csörlődobos öntözőgép állt a rendelkezésünkre, s ezekkel naponta legfeljebb csak 5 hektárnyi területet tudtunk megöntözni. Ehhez is tíz dolgozóra volt szükségünk. Mivel az öntözés hasznosságáról saját tapasztalataink alapján is meggyőződhettünk, hiszen az öntözött lucernából rendszeresen 11-12 tonna szénát takarítottunk be hektáronként, 1984-ben elhatároztuk, hogy Fregatt berendezésekké' korszerűsítjük az öntözést. Az elmúlt évben kettőt vásároltunk, az idén pedig további hármat. Jelenleg mindegyiket üzemeltetjük, s így naponta több mint 20 hektárnyi területet tudunk beöntözni. A napi teljesítmény területben számítva attól függ, hogy milyen adagot juttatunk a földre. A berendezések kezeléséhez szükséges dolgozók száma minimálisra csökkent. Jelenleg négyen látják el ezt a munkát az öt Fregattnál, egy öntözőtechnikus, egy traktoros és két szakmunkás. Természetesen a csörlődobos gépek sem állnak, ezekkel most a lucernát öntözzük.

Eddig 150 hektár búzát öntöztünk meg néhány hektár árpát és cukorrépát is, továbbá 50 hektár vetőmagnak termesztett kukoricát. Nagy figyelmet fordítunk az évelő takarmánynövények öntözésére. Az eddigi tapasztalatok alapján nagy elismeréssel szólhatok a Fregatt berendezések hatékonyságáról. Ezt nemcsak az ősszel öntözött búza kifogástalan állapota bizonyítja, hanem a tavasz folyamán öntözött árpa, cukorrépa és lucerna fejlődésével is elégedettek lehetünk. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a hatékony öntözéshez szakszerű irányításra és jó munkaszervezésre van szükség. Nálunk ezt a két követelményt szigorúan szem előtt tartjuk.

JOZEF SLUKA

A Melcice—Lieskové-i Efsz-ben csak csörlődobo gépekkel öntöznek, de a jó munkaszervezésne köszönhetőén naponta több mint 20 hektárra juttatna vizet. A felvételen Karol Juráöek a csővezetéki igazítja a vetőmagnak termesztett kukorica 33 hektí ros tábláján. (A ŐSTK felvétele

■

0 A Kassa (KoSice) melletti Sadyi Efsz-ben 10 hektáron termesztenek szamócát. Június első hetében kezdték el az idei termés szüretelését, s a friss gyümölcs június hetedikén már gazdagította is a város zöldségüzleteinek a kínálatát. (A ŐSTK felvétele)

Megalapozottan és tervszerűen

Fejlesztési tervek és feladatok egy efsz-ben

Évek hosszú során át egy kellemetlen jelző is hozzátapadt a nagyfödémesi (Veiké Úlany) Béke Efsz nevéhez. A Galántai (Galanta) járás lemaradozó szövetkezeteinek a sorába tartoztak. Egészen a tavalyi évig, amikor'siker koronázta az igyekezetét és a korábban gyengén gazdálkodó szövetkezet erőteljes fejlődésnek indult.

Mindez elsődlegesen a tagok érdeme, akik megértették, hogy csak pontosabb és felelősségteljesebb munkával lehet előbbre jutni. Persze akadnak még olyanok is, akik a házirendet túl szigorúnak tartják, s esetleg örülnének is, ha még mindig késhetnének büntetlenül negyedórákat a munkából. Az ilyenek azonban egyre kevesebben vannak. Egyrészt azért, mert a többség átneveli a kisebbségben levő kényelmesebbeket, másréftzt pedig azért, hogy a sor végén kullogókat szorgalmasabbak váltják fel. A tagok sorába ugyanis állandóan közel negyvenen kérik felvételüket, s ez sem véletlen. A jobb gazdálkodási mutatók az igyekezet méltányosabb anyagi elismerését is lehetővé teszik. Annál inkább, hogy a fejlődést, például a növénytermesztés bruttó tervének 1984-1986 viszonylatában a korábbi negyvenötmillió koronáról ötvenmillió koronára való növelését jelentős arányban a nagyobb munkatermelékenységgel érik el. Amíg 1984-ben az egy dolgozóra jutó termelékenység 130 ezer korona volt, addig az idén már meghaladja a 146 ezer koronát.

Példák sorával bizonyítható, hogy a gazdálkodásban beállt változás megalapozott és tervszerű munka eredménye. Az újszerű technológiák meghonosításában a hatékonyság és a gazdaságosság meghatározó szempont. Kaprinay Imre mérnök, kandidátus, az efsz elnöke a növénytermesztéssel kapcsolatos fejlesztési tervek és feladatok sorát egy nagyon is sajátságos példával kezdte.- Szántónk felén, vagyis mintegy 2300 hektáron a műtrágyák és a vegyszerek használatában a talajvíz védelmét szolgáló megszigorított biztonsági előírásoknak kell eleget tennünk. Ugyanakkor több olyan növényt termesztünk, például kölest, napraforgót, amelyek a következő növényben kultúrgyomként jelentkeznek. Ennek megelőzésére egészen 1992-ig tudományos alapokon pontos vetésforgót dolgozunk ki, hogy a kultúrgyomok ellen vegyszereket helyettesítő likvidáló növénnyel védekezhessünk. így nem vétünk az előírások ellen, s ugyanakkor a pénztárcánkat sem kell annyira megnyitni.

A kevesebb kiadás és a több bevétel az elsődleges indíték a további elképzelésekben is. A szemes kukorica termesztésénél kétszeri sorközi művelést alkalmaznak. Ezek közül az első hagyományos, a másodiknál azonban egy saját készítésű tárcsa- szerű géppel 12-15 centiméter magasan feltöltik a kukoricát, betakarva a sorában növő gyomokat.

Az egyre közelebb kerülő aratás kapcsán is egy átgondolt tervet említett az elnök.- Az aratásra gondosan felkészültünk. Az 1380 hektár búza és a 360 hektár árpa termését kilenc-tíz munkanap alatt tudjuk betakarítani. A cséplés a feladatnak azonban csak egy töredéke. Aki számol, az rájön, hogy érdemes elvégeznie a gabona utókezelését. Éppen ezért az idén már kitisztítjuk a gabonát, jövőre pedig már a teljes utókezelését is elvégezzük. A feltételek megteremtése ugyan több gondba, viszont lényegesen kevesebb pénzbe kerül, mint amennyit mindezzel nyer a szövetkezet. Különösen akkor, ha egyben vetőmagtermesztő is. Régi igazság, hogy aki minőségi árut visz a piacra az jobban jár.

Már az eddig felsoroltak is kiérdemlik az elismerést, annak ellenére, hogy a növénytermesztésben tervezett újdonságok köre még megközelítően sem teljes. Megkezdték egy tápanyagellátó és növényvédő központ építését, hogy az elkövetkezőkben elsősorban cseppfolyós műtrágyákat használhassanak, s ezekbe szükség szerint a növényvédő szereket is belekeverhessék.

Tavaly kísérletképpen kipróbálták az őszi árpa teljes növényi zúzalékként való betakarítását. Az idén már az egész hetven hektárt így takarítják be. A másodnövényként termesztett silókukorica felét szántatlan földbe vetik, hogy megfelelő összehasonlítási alapjaik legyenek. Energia, koronák és munkaerő megtakarítását célozza a szántás nélküli vetéssel való kísérletezés, akárcsak az őszi elképzelések, hogy vetéskor száműzik a zsákokat, s helyettük konténeres megoldást fognak alkalmazni.

Felesleges bizonygatni, hogy az újszerű eljárások csak akkor hozzák meg a várt eredményt, ha a dolgozók felnőnek a nagyobb igényekhez és a minőségi elvárásokat is teljesítik. Czadró Károlynak, a pártalapszervezet elnökének szavai erről tanúskodnak.- Évzáró taggyűlésünket követően átszerveztük az alapszervezetet. A három részlegszervezet a termelési ágazatok szerint tevékenykedik, így a termeléssel kapcsolatos problémákat a taggyűléseken jobban és részletesebben megvitathatjuk. Előfordul például, hogy az állattenyésztésben dolgozó kommunisták beszámoltatják az agronómust a takarmánytermesztésről, vagy fordítva, a növénytermesztők a zootechnikust a takarmányok hasznosításáról. így jobban és sokoldalúbban tudunk ösztönözni a felelősségteljesebb munkára és az igyekezetét is méltányosabban bírálhatjuk el. Fokozatosan szélesítjük a munkaversenyt. Az aratás napjaiban minden arató versenyben lesz. Az eredményeket naponta fogjuk értékelni, majd az összesített helyezéseket is megállapítjuk és természetesen kellően jutalmazzuk. EGRI FERENC

a hiányzó csapadékot