Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 3. szám

Magas szinten termelnek Nagy munkában találtam a He- gyétei (Kútniky) Egységes Föld­műves-szövetkezet vezetőit. Ta­nulmányozták az 1985-ös évről készült beszámolókat, kimutatá­sokat, milyen feladatokat valósí­tottak meg sikeresen. Kisebb számvetést végeztek ezen a na­pon. Arról is szó esett, hogyan használják ki a különböző kapcso­latokat a termelés dinamikájának további fokozására. Mert szoros együttműködésre, hasznos ta­pasztalatokra is szükség van a jó gazdálkodás kialakításához. Ta­nulmányútra kell menni más or­szágrészekbe is. Ilyen meggondo­lások alapján baráti kapcsolatokat teremtettek a Vyáovicei Efsz-szel (Prostéjovi járás). Folyamatosan megbeszélik az időszerű problé­mákat. Most Frantiéek Skládal mérnök, a növénytermesztési részleg vezetője érkezett hozzá­juk, és a cukorrépa-betakarítás, értékesítés tapasztalatairól szá­molt be. A Prostéjovi Cukorgyárral kiválóan együttműködnek. Keve­sebb a nézeteltérés a szennye­zettség arányának megállapítása­kor. Mindkét fél részéről egy-egy dolgozó felel a répa cukortartalma helyes megállapításáért is. Az el­ső tapasztalatok bizonyítják, hogy a „problémamentes“ felvásárlás módszere a jövőben is alkalmaz­ható. Az efsz is jól jár, és a cukor­gyáriak sem panaszkodhatnak. A cukorrépa átlagos hektárhoza­ma 49 tonna volt, a cukortartalma pedig 15,5 százalék. A vendég beszámolója után az efsz vezetői tájékoztatták a jelen­levőket a termelési és pénzügyi mérleg alakulásáról. Beringer Ár­pád mérnök', a szövetkezet elnöke bevezetőjében elmondotta, hogy nagyon jó évet zártak. A fáradsá­gos munkát bőven jutalmazta a föld. A búza átlagos hektárhoza­ma 6,8 tonna, az árpáé 5,8 tonna, a szemes kukoricáé pedig 6,7 ton­na volt. A sűrűn vetett gabona tehát rekordtermést adott. Pedig a gazdaság határában kavicsos parcellák is vannak. Termőképes­ségét viszont terv szerint évről évre javították. Elegendő szerves anyaggal látták el. Ennek követ­keztében megőrizte a nedvessé­get, így a növények az aszályos időszakban is jól fejlődhettek. Be­ringer elvtárs többször is megem­lítette, hogy a kiváló eredmények a komplex gazdálkodásnak kö­szönhetőek. Megteremtették a so­kat emlegetett egyensúlyt a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés között. Elegendő takar­mányt termeltek az állatállomány számára. Kulcsár Tihamér mérnök, a szö­vetkezet üzemgazdásza nagyra értékelte, hogy minden szakaszon gazdaságosan termelnek. Jól meggondolják, mire mennyit for­dítsanak, előre kiszámítják, mit hozhat a beruházás. Sikerült csökkenteniük a,termelési költsé­geket, és növelniük a nyereséget. Jut pénz bőven a tagok szociális helyzetének javítására is. Stem­mer Józsefnek, a pártalapszerve- zet elnökének véleménye szerint a sikeres előrehaladás a növény- termelés stabilizálásának köszön­hető. Még a tervidőszak elején célul tűzték ki, hogy a növényter­mesztésben döntő fordulatot érje­nek el. Fokozatosan növelik a ga­bona- és a takarmányfélék hektár­hozamát. Ez a határozat nem po­rosodott az íróasztal fiókjában. A pártalapszervezet és a pártcso­portok gyűlésein a termelési érte­kezleteken - ahol szintén a pártta­gok a kezdeményezőbbek - meg­vitatták, hogy a kitűzött feladatokat hogyan valósítják meg a szövet­kezet tagjai. Ezzel nagymértékben elősegítették a vezetők munkáját. Beszélgetés közben az is el­hangzott, hogy kezdetben bizony kissé merésznek tartották az állat- tenyésztés feladatait. Azt, hogy a7. ötéves tervidőszak vége felé a te­henek évi átlagos tejhozama négy­ezer liter legyen, a hízómarhák naponta átlagosan. 1,20 kilogram­mal gyarapodjanak, és a gondozók kocánként 18 malacot válasszanak el. Sidó Pá/zootechnikus és a többi dolgozó erejüket megfeszítve tud­ták a magas termelési szintet elér­ni. Munkájukat siker koronázta, mert a tehenenkénti évi tejhozam 4500 literre nőtt, a hízómarhák naponta darabonként a terv sze­rint 1,20 kilogrammal gyarapod­tak, a hízósertések napi súlygya­rapodása pedig 70 dekagramm. A kocák átlagos szaporulata meg­haladja a 18 darabot. A mennyisé­gi mutatókat tehát elérték, a minő­ségi mutatókban is kedvező válto­zások történtek. Ennek bizonyítá­sára elég megemlíteni néhány adatot. Az eladott tej 93 százaléka első osztályú volt. A hús minősége is megfelelt a követelményeknek. A termelési költségeket fokoza­tosan sikerült csökkenteniük, ugyanis az abraktakarmány egy részét jó minőségű tömegtakar­mánnyal pótolhatták. Olyan tö­megtakarmánnyal etették a tehe­neket, amelyek darabonként 8 liter tejet adtak naponta az abraktakar­mány felhasználása nélkül. Egy kilogramm marhahús előállításá­hoz 1,99 kilogramm, 1 kilogramm sertéshús előállításához 3,50 ki­logramm, 1 liter tej előállításához pedig 28 dekagramm abraktakar­mányt használtak fel. Ezek az adatok bizonyítják, hogy takaréko­san is lehet magas szinten -ter­melni. A Csallóköz egyik legjobb szö­vetkezetében tehát jól zárták az évet. Kedvező feltételeket biztosí­tottak a 8. ötéves tervidőszak igé­nyes feladatainak teljesítésére. Kamatoztatják az elmúlt tervidő­szakban szerzett tapasztalatokat, elmélyítik baráti kapcsolataikat partnervállalatukkal, és javítják az együttműködést mindazokkal a vállalatokkal s intézményekkel, amelyek hozzájárulhatnak a ter­melés szintjének további emelé­séhez. BALLAJÓZSEF /////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////, A Liptovsky Ondrej-i Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz-ben a tejeladás elmúlt évi tervét már november elején teljesítették, s az év végéig mintegy 470 ezer liter tejet adtak el terven felül. Az elmúlt évben egy tehéntől átlagosan több mint 3470 liter tejet fejtek, s 5,5 millió liter tejet szállítottak a tejüzembe. Az eladott tej 96,2 százalékát első minőségi osztályba sorolták. A legjobb eredményeket a Liptovsky Ondrej-i farmon érik el, ahol a szövet­kezet 170 tehene közül 68-at tartanak, s ezek átlagos tejhozama az elmúlt évben meghaladta a 4000 litert. A jó eredmények a tehénállomány felújításáról való színvonalas gondoskodás­nak, a szükséges mennyiségben biztosított tömegtakarmányok jó minőségének, s a nagy termelékenységű tehenek egyedi gondozásának köszönhetők. A felső képen Viera Rádyová fejőnó a tehenek abraktakarmá­nyát adagolja. Az alsó képen Mária Brenkusová egy újszülött borjút gondoz a Liptovsky Ondrej-i farmon. (A CSTK felvételei) wrssyxfsssssssssv7syyxrssssrssssssssssw>vysssjrssy*ysssw's*xsssssssssssssssssssssss. 986.1.17. O—okatlan helyen, irodájában, író­OZ. asztala mellett találtam Kulcsár Zoltán mérnököt, a garamkálnai (Kalná nad Hronom) Augusztus 29. Efsz nö­vénytermesztő ágazatának vezetőjét. Eddig ugyanis még mindig a határban találkoztunk. Egyszer a gabonatáblán, az aratás dandárján, másodszor a lucerna­földön, a kaszálók társaságában, harmad­ízben pedig a raktároknál, ahol a sze­mes kukoricát tisztították és szárították.- Akkor nyár volt, illetve tavasz és ősz, most pedig tél van, és ilyenkor az értéke­lés és a tervezés a fő feladat - mondta íróasztalára mutatva, amelyen a kimuta­tások sokasága feküdt. - A pontos összegezésekből sok tanulság vonható le, így ezt a munkát sem szabad elna­gyolni. Az tervez jól, aki gondosan szám­ba veszi a lehetőségeket, és úgy készül fel, hogy a tartalékokból a lehető legtöb­bet válthassa értékekre. MAGAS SZINTRŐL TOVÁBBLÉPNI Elnézést kért, egy rövid megbeszélés­re kellett mennie, amelyen az éves terve­ket pontosították, de addig is odaadta az elmúlt évet értékelő kimutatást és az 1986-os irányszámokat, hogy tanulmá­nyozzam át. A kimutatás egyértelműen bizonyítja, hogy a szövetkezet 1985-el eredményes tervidőszakot zárt. A gabonák átlagos hektárhozama tavaly először haladta meg a hat tonnát, és az öt év 5,19 tonnás átlaga 2,9 tonnával volt több az 1976-1980-as átlagnál. A szántóföl­dön termesztett takarmánynövényeknél ugyanez a növekedés 32 százalékos, de a cukorrépa, a napraforgó, a zöldség és a dohány hozamaiban is dinamikus volt a fejlődés, és a folytatást is ilyennek tervezték. Az elért magas szintről ismét nagyot akarnak lépni. Az egyes növé­nyeknél 1986-ra tervezett hozamok az elmúlt tervidőszak három legjobb termé­sének az átlagával egyenlóek. Ennek megfelelően az idén a gabonáknál, olaj- növényeknél, cukorrépánál és a fűszer­paprikánál a 7. ötéves tervidőszak átlag­hozamainál 8-12 százalékkal nagyobb hozamot kell elérni. A FŐBB TARTALÉKOK-Mire építik e merész terveket, és milyen tartalékaik vannak? - kérdeztem a növénytermesztő ágazat vezetőjétől, miután visszaérkezett a megbeszélésről. növényeknél milyen mértékben térülnek meg a többletkiadások. A rendszerter­mesztés adta lehetőségeket tervszerű talajjavító munkával és talajelemzésekre épülő tápanyagellátással teljes egészé­ben kiaknázzák. Az istállótrágyávai pár­huzamosan a zöldtrágyázást is tervsze­rűen alkalmazzák. A ráfordítási költségek csökkentését és a hatékonyság növelé­sét célozza a tervbe vett szántás nélküli magágyelőkészítés. És már az idén je­A JÓ FOLYTATÁSÉRT Értékelnek és terveznek a növénytermesztők- Tartalék az is, amiről épp az előbb határoztunk. Megszokottságból, vagy ép­pen kényelemből nem lehet a kitaposott utakon járni. A több munkát és gondot adó, nehezebb, de ugyanakkor gazdasá­gosabb dolgokat is vállalni kell. Ilyen megfontolásból az idén a tavalyinál közel kétszer nagyobb területen fogunk napra­forgót termeszteni, fokozzuk a vetőmag- és a dohánytermesztést. Vegyük például a vetőmagot. Többletgondokkal jár, beru­házást is igényel a termesztése, de na­gyobb áron tudjuk értékesíteni. És az sem elhanyagolható tény, hogy a vető­maggal ilyenkor is dolgozhatunk, s így félidőben jobban hasznosítjuk a munka­erőt. Tartalékot látunkalegújabb fajtákban és hibridekben. A növénynemesítőkkel szoros a kapcsolatunk, és reméljük, hogy segítségükkel évente 3-4 százalékos ho­zamnövekedést tudunk elérni. Tartalékként említette az egyes nö­vénytermesztési rendszereket, amiket az idén területileg és új növényekre is kiter­jesztenek. Persze azt sem bízzák a vélet­lenre, hogy a rendszerben termesztett lentös üzemanyag-megtakarítást akar­nak elérni azzal, hogy a határban dolgo­zó erőgépek után kiviszik az üzem­anyagot. AZ ÚJ FELTÉTELEKKEL ÖSSZHANGBAN- Mindez már a mezőgazdaságban ja­nuárban életbe lépett új gazdasági sza­bályozókkal van összhangban, például a merész tervek a komplex biztosítással is összefüggnek - hangsúlyozta Kulcsár Zoltán. - A változások minden korábbinál gondosabb tervezésre és mérlegelésre késztettek. A tanácskozásokon nem győztük hangsúlyozni az emberi felelős­ségérzet fontosságát, és ugyanígy te­szünk majd az ezután sorra kerülő terme­lési értekezleteken és évzáró közgyűlé­sen is. Mert hiába adunk meg mindent a talajnak, hiába vetünk nagy biológiai képességű fajtákat és hibrideket, ha az egyedszám nem éri el az előírtat. Csak azért, mert a vető csoport nem figyelt oda kellően a munkájára. De ugyanígy a drá­ga műtrágya jelentős része is kárba vész, ha a traktoros elmulasztja például meg­nézni, hogy a trágyaszóró forgó tárcsáján nincs-e elgörbülve valamelyik lemez. Ilyen és hasonló esetek megelőzésére Garamkálpán sajátos irányítási rendszert vezettek be. Olyant, ami lehetővé teszi az emberi munka minőségének következe­tes értékelését. Az ágazati irányítás kere­tében az efsz területét három részre osztották, és az egyenként megközelítő­en másfélezer hektárnyi szántót kitevő területekért részlegagronómusok felel­nek. A szakagronómusoktól és a szol­gáltató részlegtől megkapják a szüksé­ges segítséget, de a munkák minőségére ók ügyelnek, és az értékelés is az ő fela­datuk. Bokros János a Garam hosszában elnyúló gazdaság északi részének, a mo­hi (Mochovce) és a kiskoszmályi (Maié Kozmálovce) környék részlegagronómu- sa. Szavai is bizonyítják, hogy a szövet­kezetben a hatékonyság és a jó minősé­gű munka emberi oldalait valóban mega­lapozták.- Ami a területemen a növénytermesz­tésben történik, azért személyesen fele­lek. Jelen vagyok minden munkánál, szá­mon tartom, hogy ki és mit dolgozott, és a feladat végeztével, esetenként a kelést követően közösen értékeljük a minősé­get. Ettől függ, hogy az illető, vagy a cso­port a munkadíj ötödét kitevő prémium­nak hány százalékát kapja meg. Vagyis a minőségi követelmények teljesítésében mindenki anyagilag érdekelt. Aki nem dolgozik jól, az kevesebbet keres, de még ennél is nagyobb hátránya az, hogy legközelebb eleve kevésbé fontos, tehát kisebb kereseti lehetőséget adó munká­val bízzuk meg. Az új gazdasági szabá­lyozók teremtette új feltételek között sem­mit sem bízhatunk a véletlenre, s termé­szetesen az esetleges emberi hanyagsá­got sem engedhetjük meg. Ezért mind­annyian és drágán fizetnénk. EGRI FERENC Ilii IBlMÉIMMt DM®

Next

/
Thumbnails
Contents