Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-06 / 23. szám
Észt kísérlet a szolgáltatásokban A Szovjetunió ipara az első negyedévben GYORSABB ÜTEMŰ NÖVEKEDÉS A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala a közelmúltban közzétette 1986. első negyedévi ipari tervteljesítésének adatait. Eszerint az ipari termelés volumene a korábbi éveknél sokkal gyorsabban, az 1985. első negyedévihez képest 6,7 százalékkal nőtt. A munka termelékenysége ugyanezen időszakhoz viszonyítva 6,3 százalékkal nőtt, a termelés növekedésének 94 százaléka az élőmunka termelékenységének javulásából származott. A szovjet ipar nemcsak az 1985. év hasonló időszakához hasonlítva ért el figyelemre méltó eredményeket, hanem az 1986. év első negyedévében a terv szigorú előirányzatait is túlteljesítette. Ez alól csupán az olajipar a kivétel, amelynek teljesítménye ez évben is elmaradt a kitúzöttől. Gyorsan nőtt az elektronikai ipar termelése, az előző év azonos időszakánál 17 százalékkal magasabb. Ugyancsak jelentős, egyenként 10 százalékos volt a növekedés az élelmiszeripari gépgyártásban, a faipari gépgyártásban és az elektrotechnikai iparban. Az egyes köztársaságok viszonylag egyenletesen teljesítették túl az ipari tervelőirányzatokat, általában három százalékkal. Ezen felül figyelemre méltó a Türkmén SZSZK, ahol az ipari termelés négy százalékkal haladta meg a tervben előirányzottat. Az iparvállalatok az első negyedévben nemcsak a termelés mennyiségét növelték, hanem csökkentették az önköltséget is és nőtt a felhalmozás. Javult a tudományos kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazása. A negyedévben 1500 automatikus berendezést állítottak üzembe és 200 új ipari terméket állítottak elő. (ő) Slágertermékek az M pavilonban Magyar kiállítók részvétele az Inchebán SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK ♦ VIETNAMBAN megkezdődött a tenger alatti földgáz- és kőolajkincs kiaknázása. A szovjet partnerekkel közösen még 1981-ben alapították meg a Vietszovpetro közös vállalatot. Vung Tau tengerparti várostól mintegy 100 kilométerre délkeletre állították fel és helyezték üzembe az első olajtermelő kutakat. A tengerben álló fúrótornyok közül az elsőt kizárólag szovjet berendezésekkel építették szovjet technikusok, munkások. A másodikat már közösen hozták létre, a harmadik pedig vietnami munkások és mérnökök alkotása lesz. ♦ NDK-BELI, román, szovjet és csehszlovák szakemberek 1981-84 között szovjet hajókon 9 expedíciót indítottak a világóceánra, tanulmányozták a négy-hat kilométeres mélységekben levő vas- és mangánkonkréciókat, amelyek ipari koncentrációban tartalmaznak nikkelt, kobaltot, rezét, mangánt. A mangán prognosztizált készletei a fémtartalmú konkrécióban körülbelül 40- szeresen haladják meg a teljes szárazföldi készleteket, a kobaltnál 600-szoros, a nikkelnél 90-szeres, a réznél 8-9-sze- res a különbség. ♦ A SZOVJET vasúti szállítás műszaki korszerűsítése meggyorsításának egyik legalapvetőbb feltétele a vasúthálózat villamosítása. A legutóbbi ötéves tervidőszakban a Szovjetunióban több mint 5 ezer kilométer hosszúságú vasútvonalat villamosítottak. Özembe helyezték többek között a Bajkál-Amúr Vasútvonal első villamosított, mintegy 350 kilométer hosszú szakaszát. Például a Kaukázuson túli területeken és Közép-Ázsiában is villanymozdonyokat kezdtek használni. A jelenlegi ötéves tervidőszakban további, mintegy 8 ezer kilométeres szakasz villamosítását tervezik. Ha ez megvalósul, akkor az országban csaknem 60 ezer kilométer hosszúságú szakaszon közlekedhetnek már villanymozdonyok. A Szovjetunióban mintegy két éve kezdődött meg a gazdaság- irányítás fejlesztését szolgáló széles körű kísérletsorozat. Ennek egyik elemeként 1985. január 1- jétöl új módszereket vezettek be az észtországi lakossági szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonalának emelése érdekében. Ennek keretében az illetékes minisztérium már csak egyetlen kötelező tervmutatót ír elő a vállalatok számára: a fogyasztási szolgáltatás teljesítményértékét. Ebben azonban külön kiemelik a lakosság részére nyújtandó fizetett szolgáltatások és a kistelepülések szolgáltatási ellátásának mutatóit. A kötelező tervmutatók helyett az érdekeltség került a vállalati tevékenység központjába. A vállalatok számára három normatívát is előírnak, a részesedési és az ösztönzési alap képzésének nor- matíváját, valamint a központi nyereségelvonás mértékét. A többi tervmutató kidolgozása üzemi hatáskörbe került. Ma másfél tucatnyi központi előírás még mindig jelzi, hogy a tervmutatók és alapvető szabályozók, de az érdekeltség közelebb került a vevöigényekre irányított szolgáltatóegységekhez. Az ösztönzési rendszer keretében ugyanis a fizetőszolgáltatások minden egyes százalékának növekedése a jutalmazási alap azonos mérvű növekedését teszi lehetővé. Nem maradt érintetlen a szolgáltatások szervezeti rendszere sem. A legfontosabb változás, hogy a korábbi szolgáltató vállalat (tevékenységi egyesülés) saját alegységeivel, vagy egyéni mesterekkel, illetve kisiparosokkal szerződést köt. A szolgáltató szerződhet úgy, hogy a bevételt átadja a vállalati központnak, mely utóbbitól rendszeres havi fizetést kap. Lényegesen kedveltebb azonban a másik szerződéstípus, amely szerint a szolgáltató csak egy előre meghatározott bevételi hányadot fizet a vállalatnak és a fennmaradó összeggel maga rendelkezik. Ebből az összegből a kis egységek saját belátásuk szerint fedezik a közös kiadásokat és személyi jövedelmüket. A szerződéses formákat ma már a fodrászat, a fotószolgáltatás az ünnepi szolgáltatások, a cipó- és gépkocsijavítás, valamint az órajavítás valamennyi vállalata alkalmazza. A kétféle szerződés alapvető különbsége a személyi jövedelmek képződésében rejlik. Míg az első esetben a vállalati központ adja a felszerelést, az anyagot és műszereket, a helyiségeket és karbantartást, a másik szerződéstípusban a szolgáltató választhat az anyagi-műszaki ellátás néhány változata között. Van olyan megoldás, hogy a vállalati központ készpénztérítés ellenében átadja a kis értékű anyagok és forgóeszközök egy részét, általában 100 rubel alatti értékben és legfeljebb egy évre. A vállalati központ úgy is szerződhet, hogy a folyamatos anyag- és alkatrészellátást térítés ellenében magára vállalja, az ár- jegyzéki anyagnormák szerint. Végül pedig a vállalati központ bérbe is adhatja a helyiségeket és a felszerelést. A szerződéses formák bármelyikére való áttérés feltétele, hogy az adott vállalat termelékenysége a bázisidőszakhoz mérten ne csökkenjen és az új formában haladja meg a szakma átlagtermelékenységét. A vállalatok jogot kaptak arra, hogy maguk szerezzék be a szükséges nyersanyagokat és műszereket. Közösen dönthetnek a bevétel felosztásáról és a nekik megfelelő munkaszervezésről. Nem kötött a szolgáltatási profil sem. Bármely szervezet felvehet kiegészítő profilokat, és társulhat más vállalatokkal. A munkába bekapcsolódhatnak teljes vagy részmunkaidőben, a megfelelő szakképzettségű családtagok, bedolgozhatnak nyugdíjasok, rokkantak, háztartásbeliek, tanulók, egyszóval korlátozás nélkül bárki, fia a munkája gazdaságos. A dolgozó maga dönti el, hogy otthon vagy bérelt helyiségben tevékenykedik, saját vagy vállalati eszközöket használ, maga gondoskodik a szükséges anyagokról vagy a vállalati központtól szerzi be azokat. E döntéseknek megfelelően kötik a szerződéseket és határozzák meg a fizetendő térítés mértékét. A kísérlet irányítói szerint az első hat hónap két legfontosabb pozitívuma a minőségi reklamációk számottevő csökkentése és a teljesítményeknek a tervezetthez mérten mintegy 1,1 millió rubeles emelkedése volt. Az új rendszerben valós tartalmat kapott az érdekeltség, a kis egységek jobban kihasználták a lehetőségeket, csökkent a holtidő és gyorsult a vállalási határidő. Atallinni kísérletet aföhatóságok olyan sikeresnek ítélték, hogy a Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottsága Észtországot jelölte ki a fogyasztási szolgáltatások új szervezeti és ösztönzési formáinak keresését célzó kutatómunka vezetésére. Tallinn a köztársasági fővárosok között az egy főre jutó évi szolgáltatásfogyasztás mutatója tekintetében is az első helyen áll. A kísérletben részt vevő egységek többsége ma már elképzelhetetlennek tartja a régi fajta munkát, elsősorban a számottevően megemelkedett keresetek következtében. A végzett munka mennyisége és minősége következtében az alapfizetésre akár 50 százalék pótlék és 50 százalék prémium is rárakódhat. (F) Az idén 18. alkalommal rendezik meg Bratislavában az Incheba nemzetközi vegyipari vásárt, amelynek Magyarország rendszeres résztvevője. Évről évre megközelítőleg azonos - a szocialista kiállítók között egyik legnagyobb - bemutatóval jelentkeznek a magyar ipari és külkereskedelmi vállalatok és szövetkezetek. A kiállítás szervezési és kivitelezési munkáit a HUNGEXPO, a Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda látja el. A június 23-27 között zajló nemzetközi vegyipari találkozón mindig jól figyelemmel kísérhető gazdasági együttműködésünk alakulása a kiállított termékújdonságokon keresztül. A szállításokat hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodások szabályozzák, ennek értelmében 1986-1990 között az árucsere-forgalom értéke Magyarország és Csehszlovákia viszonylatában 8,5 milliárd rubelt ér el. Az igények és a lehetőségek felkutatására a többi között kivételes, s ugyanakkor kiváló alkalom az ilyen vegyipari találkozó. Az 1986-ra tervezett 1,8 milliárd rubeles áruszállítások folyamatosan történnek és a tervben szereplő 3 százalékos növekedési ütemet már meg is haladták. A vegyipari tételek érdemi részét gyógyszerkészítmények (40 százalék) és kisebb hányadát nö- vényvédószerek és gumiipari termékek (14 százalék) alkotják. Ezen iparágak tavaly kiemelkedő eredményt produkáló vállalatai a gyógyszeripar területéről a Bio- gal, a Kőbányai Gyógyszergyár, az egyéb iparágak területéről az Észak-magyarországi Vegyiművek, az Egyesült Vegyiművek, a Peremartoni Vegyipari Vállalat, a Magyar Viscosagyár, a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, s valamennyiükkel találkozhat az érdeklődő júniusban a vásárváros egyes standjain. Az INCHEBÁN résztvevő magyar vállalatok száma az idén minden eddigit felülmúlt: 22 cég jelenik meg közvetlenül saját áruival és további kettő 18-at képvisel valamilyen formában (1985-ben összesen 26 volt). Á legtöbb magyar kiállító az M pavilonban mutatja be termékeit. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szervezésében korrózióvédelmi kiállításra kerül sor 13 vállalat összefogásával. Mint mindig, most is lényegi része a magyar részvételnek a kozmetikai és háztartásvegyipari bemutató a közös KGST-kiállítás keretében. További két kiállítónk található meg az F pavilonban és még egy a Technika Házában. A magyar résztvevők mintegy 900 négyzetméteres területen állítanak ki, ami közel másfélszerese a tavalyi bemutatóterület nagyságánál A látványos növekedés számos, több év után visszatért kiállítónak köszönhető, köztük a 220 négyzetméteres területigénnyel jelentkezett OMFB-nek, a Magyar Viscosagyárnak, a Tiszai Vegyi Kombitának, a Vegy- tervnek és még néhánynak. A vásár magyar slágertermékei lesznek minden bizonnyal a csehszlovák piacon első alkalommal megjelenő termékújdonságok: a Netlon-hálók és rácsok, amelyeknek 28 típusát lehet majd látni az M pavilonban. Ezek a modern növénytermesztés alapelemei a nagy- és a kisgazdaságokban egyaránt. TRSZKITS KLÁRA a HUNGEXPO munkatársa A szovjet kohászat fontos szerepet játszik egyrészt az ország gazdasági potenciáljának további erősítésében, másrészt a gazdaság- fejlesztés intenzív útjára történő áttérésben. A Leningrad közelében lévő Izsorszk A. A Zsdanovról elnevezett üzemében a közelmúltban helyezték üzembe azt az új henger- dét, amely a maga nemében egyedülálló a Szovjetunióban. Rendkívül jó minőségű termékeket állít elő elsősorban a szovjet energetikai gépgyártás számára. Felvételünkön az új üzemrészlegben készített rendkívül pontos alkotóelemekből a gózelvezetőt szerelik össze az egyik szovjet erőmű számára. (CSTK-felvétel) ÚJ SZÚ 10 1986. VI. 6
