Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-06 / 23. szám
Kelet-szlovákiai tapasztalatok a szlovák nyelv tanításában M inden nemzetiséginek - az anyanyelv ápolása mellett - létérdeke a többség nyelvének elsajátítása. A sajátunk mellett mások nyelvének az ismerete része annak a közép-kelet-európai haladó kulturális hagyománynak, amely programul hirdette a szomszéd népek nyelvének és kultúrájának a ismeretét. A szocialista integráció időszakában egy nemzetiség számára a többség nyelvének ismerete alapvető jelentőségű, a céltalan bezárkózottság helyett az egységes társadalmi kommunikáció fontos eszköze. Ennek értelmében foglal el kiemelt helyet a szlovák nyelv tanítása a magyar tanítási nyelvű iskolákban. Az utóbbi évtizedben a magyar tanítási nyelvű iskolák szlovák nyelvoktatásában jelentős változásokra került sor. Amíg az ötvenes-hatvanas évek normatív nevelésének a szellemében a szlovák nyelv grammatikai struktúrájának a megismerésére helyezték -'a hangsúlyt, addig a kreatív nevelési szemléletnek megfelelően mostanában a szlovák nyelvi kommunikáció került előtérbe. Egyszerűbben: amíg régebben a tanulók a szlovák nyelvről tanultak, jelenleg a szlovák nyelvet tanulják, annak is a mindennapi életben használt köznyelvi változatát. A szlovák nyelv tanításának elválaszthatatlan része a szocialista hazafiságra, Csehszlovákia népeinek és nemzeteinek egymásra utaltságát, egységét és kölcsönösségét kidomborító nevelés a proletár és szocialista internacionalizmus szellemében. Ennek a követelménynek a magyar tanítási nyelvű iskolák maradéktalanul eleget tesznek, és örömmel mondhatjuk el, hogy az iskoláinkból kilépő magyar fiatalok példásan helytállnak szocialista építömunkánk minden szakaszán. Az eredmények azt mutatják: a magyar tanítási nyelvű iskolákat döntő többségükben jól felkészült, elkötelezett emberek hagyják el, akik végzettségi szintjükhöz mérten birtokukban vannak az érvényesülésükhöz szükséges kétnyelvűségnek. Az aktív kétnyelvűség kialakítását már az óvodáskorban elkezdik. A szlovák nyelv artikulációs bázisának a megalapozását 1983 óta az óvodások nagycsoportos osztályában (5-6-év) az intenzív szlovák nyelvi előkészítés váltotta fel. így a magyar nevelési nyelvű óvodákban az iskolára való felkészüléshez társul még a szlovák nyelvi ismereteknek a megalapozása is. A harmadik éve folyó intenzív szlovák nyelvi felkészítés Kelet-Szlová- kia magyar nevelési nyelvű óvodáiban is kedvező eredményű, különösen a jobb alapiskolai előkészítés szempontjából. Az első osztályba lépő gyermekek szlovák nyelvi előképzése minőségileg javult, az iskola szélesebb és biztosabb alapokra kezdheti építeni a tudatos szlovák nyelvhasználat elemeit. Mivel az óvodai intenzív szlovák nyelvi képzés feltétele is a pedagógus, az óvónő jó felkészültsége, megkülönböztetett figyelmet fordítunk óvónőink szakmai és nyelvi tudására. A PreSovi Kerületi Pedagógiai Intézet és a járási pedagógiai központok gondoskodnak a magyar nevelési nyelvű óvodák óvónőinek továbbképzéséről. Ezen a téren legeredményesebb munkát a rozsnyói (Rozöava) központ végez. A gondok közül elsőként említhetjük, hogy óvodáink többsége egyosztályú, vegyes korcsoportú gyerekekkel. Ilyen körülmények között különösen nehéz a terjedelmes tematikus terv teljesítése. Az eredményeket jelentősen befolyásolja a nyelvi környezet, amelyben az óvoda működik. Legjobb eredményeket a városi és vegyes nyelvi környezetben működő óvodák érnek el, de a túlnyomó többségben magyarok lakta helyeken, mint például Nagygéresben (Verky Horeá), Pel- söcön (Pleáivec) és Buzitán (Buzica) elért eredmények arról tanúskodnak, hogy az igényes feladatok mindenütt teljesíthetők. Gondot okoz a magyar nevelési nyelvű óvodák gyermekeinek az aránya kerületünkben. Amíg az óvodások száma országos viszonylatban jelentősen emelkedett, addig a magyar nevelési nyelvű óvodákba jövő gyermekek száma az elmúlt évtized szintjén maradt. Ahhoz, hogy az intenzív szlovák nyelvi felkészítés betölthesse funkcióját, szükséges, hogy a helyi, a városi és a járási nemzeti bizottságok következetesebben váltsák valóra a SZSZK kormánya elnökségének 91 /80 számú határozatát; és fontos az is, hogy a magyar nemzetiségű szülök Komensky tanítását szem előtt tartva tudatosítsák: a szlovák nyelv tudatos elsajátításához az út az anyanyelven keresztül vezet. O ktatási rendszerünk tartalmi átépítésének pozitív eredményei közé tartozik az óvodák és az alapiskolák rendszerének a dialektikus összekapcsolása, s az ebből eredő partneri kapcsolat. Az óvodák pótolhatatlan szerepét ma már senki sem kérdőjelezi meg; ez a kulcsszerep kétszeresen vonatkozik a nemzetiségi óvodákra, alapvető funkciójukra nemzetiségi oktatásügyünkben. Ezért mindent meg kell tenni nemcsak az óvodák hálózatának bővítéséért, hanem a nevelési eredmények állandó javításáért, ezen belül a nyelvi nevelés színvonalának az emeléséért: mind az anyanyelvi, mind a szlovák nyelvi felkészítés javításáért. Alapiskoláink első osztályaiban színes, beszédközpontú szlovák nyelvoktatás folyik. Elmondhatjuk, hogy a tantervi elvárások és munkamódszerek összhangban vannak a gyermekek életkori sajátosságaival. Jellemző kép az 1-4. osztályok szlovák óráira: színes beszéd- szituációk, gátlás nélküli nyelvi megnyilvánulások a gyerekek részéről. Az órákon a gyerekek felszabadultan beszélnek és a mindennapi életből vett helyzetek megbeszélése során rendkívül aktívak. Akaratlanul is felvetődik a kérdés, hogy miért követi később ezt a nyílt gyermeki megnyilatkozást elbizonytalanodás és bátortalanság. Mindenképpen vannak fejlődésbeli és életkori okai, de ezeken túl vannak a másik nyelven - az idegen nyelven - való megszólalás gyakran nyelvet bénító akadályai is. Az ismert tézis — anyanyelvemen azt mondok, amit akarok, idegen nyelven, amit tudok — sokszor úgy módosítható: még azt sem mondom, amit tudok! Ezért alapiskoláinkban a szlovák nyelvképzésben a beszélt nyelv használatán és az állandó szókincsbővítésen kívül megkülönböztetett figyelmet szentelünk olyan lélektani elemeknek, mint az önbizalom, önállóság és határozottság, amelyek a biztos nyelvi megnyilatkozás velejárói. A negyedik osztályt befejező tanulók aktív nyelvhasználatában szereplő szlovák szavak száma általában eléri a 800- at, de például Kassán (KoSice), a magyar tanítási nyelvű alapiskolában ezernél is több. Még a kisiskolák részben osztott, vagy osztatlan osztályaiban is eredményesen valósul meg az igényes szlovák nyelvoktatás. Konkrét példa erre a perbe- nyíki (Pribeník) kétosztáíyos kisiskola és mások. N apközi otthonaink nemcsak a egésznapos nevelési programban töltenek be fontos szerepet, hanem a magyar tanítási nyelvű iskolákban a szlovák nyelvi képzésnek is fontos eszközei. A napi egy óra nevelési foglalkozás szlovák nyelven éppen kötetlenségével erősíti a fentebb említett lélektani tényezőket. Segíti a nyelvi jártasság elmélyítését, egyben lehetőséget ad egyéni segítségnyújtásra azoknak a gyerekeknek, akik valamilyen oknál fogva lemaradtak. Ez a tevékenység is indokolja a magyar tanítási nyelvű iskolák napközi otthonai számának emelését. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák 5-8. osztályaiban a kötelező szlovák nyelv és irodalom óra a következőkkel bővül: szlovák nyelvi konverzáció; a testnevelés szlovák nyelven való tanítása; a természettudományi tantárgyak fogalomrendszerének kétnyelvű oktatása; összefoglaló tematikus gyakorlatok a természettudományi tantárgyakban a 7. és a 8. osztályban. Ehhez járulnak még a különböző tanításon kívüli foglalkozások, amelyekről még szólunk. A szlovák nyelvoktatás struktúrája a magyar tanítási nyelvű iskolákban kedvezőnek mondható. Az aktív kétnyelvűség megalapozásának a keretei alapiskoláinkban adottak. A képzés javításának feltételei már nem az extenzív formákban, hanem a jelenlegi struktúra intenzivebb kihasználásában keresendők. Az utóbbit jó eredményeikkel nemcsak olyan iskolák tanúsítják, mint a kassai, hanem a szepsi (Moldava nad Bodvou), szádalmási (Jablonov nad Tur- nou), nagygéresi, buzitai, pelsőci, nagy- kaposi (Veiké Kapusany) és más iskolák. A Kelet-szlovákiai kerületben a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák hálózata megfelelőnek mondható. Elsősorban a szülőktől függ, mennyiben és hogyan élnek a lehetőséggel. Alacsony viszont a magyar tanítási nyelvű szakmunkásképzők száma. Az egyes tárcák hajthatatlansága miatt a mai napig nem sikerült megszervezni sem az anyanyelvi, sem pedig kombinált oktatást (a közismereti tantárgyak anyanyelven, a szaktantárgyak szlovák nyelven való tanítását) az ágcsernyői (Cierna nad Tisou), nagykaposi és rozsnyói szakmunkásképzőben. Középiskoláink a többihez hasonlóan eredményesen valósítják meg a jelenleg folyamatban lévő tartalmi átépítést. Fontos változások történnek a szlovák nyelv-, oktatás színvonalának további emeléséért. Ebben példamutatóan az élen jár a kassai, rozsnyói, nagykaposi gimnázium és a kassai Schönherz Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Ipari Szakközépiskola. Fokozatosan emelkedik a magyar tanítási nyelvű középiskolákból a felsőfokú tanulmányokra jelentkezők száma, s nő a felvettek aránya. De azt is meg kell őszintén mondani, hogy még vannak hallgatók, akik a tanulmányok megkezdése után rövidesen búcsút mondanak az egyetemnek vagy főiskolának. Mivel minden eset egyedi, nehéz volna általános következtetéseket levonni. Egy biztos: kezdetben több segítségre és megértésre szorulnak ezek a fiatalok. A gyakorlat azt mutatja, hogy a felsőbb évfolyamokban nemcsak felzárkóznak csoporttársaikhoz, hanem sokszor a legjobbak közé tartoznak. Aktív kétnyelvűségük meg többletként a gyakorlati életben mutatkozik meg. Ha pedig így van - márpedig példák igazolják, hogy így van! - akkor a kezdeti beilleszkedési nehézségek megérdemelnek egy kis odafigyelést! Iskoláink a szlovák nyelv jobb elsajátíttatása érdekében eredményesen alkalmaznak különféle tanításon kívüli munkaformákat: versenyeket, beszélgetéseket, vetélkedőket, nyelvi szemináriumokat, baráti kapcsolatokat ápolnak szlovák tanítási nyelvű iskolákkal. A versenyek között szép hagyománya van a szlovák vers- és prózamondásnak, különösen pedig az Ismerd meg a szlovák nyelvet elnevezésű versenynek. Az utóbbiba úgyszólván valamennyi tanuló bekapcsolódik. A kerületi döntő résztvevői sokszor kiváló jártasságról tesznek tanúbizonyságot szlovák nyelvből. Az elmúlt években kiterebélyesedett a magyar és a szlovák tanítási nyelvű iskolák baráti kapcsolata. A kölcsönösség tudatának az elmélyítésén kívül fontos szerepe van ebben a szlovák nyelv kötetlen gyakorlásának. Szakmai kérdések megvitatására is sor kerül a tantestületek szintjén, s nem egy példa van arra, hogy családi kapcsolatok születnek: gyerekeken, kollégákon keresztül. Minden túlzás nélkül elmondható: a szlovák tanítási nyelvű iskolák is részt vállalnak a magyar tanítási nyelvű iskolák gondjainak a megoldásában, különösen a tökéletesebb szlovák nyelvi tudás érdekében. Csak egy példa: a Rozsnyói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát és a revúcai alapiskolát nemcsak az köti össze, hogy mindkettő Komensky utcában van, hanem az a kölcsönösség is, amelyet a szlovák-magyar együttélés példájaként Gömörben Gyóry Dezső jelképez. Az aktív kétnyelvűség megalapozásában a döntő szerep az iskoláé, de nem elhanyagolható a család funkciója sem. Abban a szerencsés helyzetben vannak iskoláink, hogy egyre több segédeszköz áll rendelkezésükre: nyelvi laboratói- rumok, magnófelvételek, hanglemezek, filmek, könyvek, folyóiratok és több más eszköz. Alapiskoláinkban gyermekek és pedagógusok kedvelt segítőtársa a Pria- teí gyermeklap, amely a magyar tanítási nyelvű iskolák szlovák nyelvoktatását van hivatva szolgálni. Elmondhatjuk, hogy ott van minden gyermek táskájában és színes, ötletes tartalma révén a gyermekek igazi barátja. Az egzakt felmérések eredményei egyértelműen igazolják, hogy az elmúlt öt évben a Kelet-szlovákiai kerület magyar tanítási nyelvű iskoláiban is minőségi változás állt be a szlovák nyelv tanításában, s ez jól tükröződik a tanulók beszélt nyelvkészségének a további emelkedésében. Persze, akadnak még fogyatékosságok is, ezek elkendőzése legalább olyan veszélyes, mint az elvárások voluntarista felnagyítása. Naponta olvashatunk cikkeket, tanulmányokat a két- és többnyelvűségről. Tény, hogy a két- (vagy több)nyelvúség előnye nemcsak abban van, hogy az egyén két (vagy több) nyelvet tud, hanem abban is, hogy a két- (vagy több)nyelvú- ség szétágazóbb és építőbb gondolkodást is eredményez. Az aktív kétnyelvűségnél természetes követelmény a szimmetriára való törekvés: mindkét ág optimális felfuttatása, s nem elsorvasztása. A teljességében értelmezett aktív kétnyelvűség megvalósításához feltételeink adottak. Ehhez az igényes feladathoz társul még a szocialista nemzetiségüket tudatosan vállalók nevelése, azoké, akik büszkék anyanyelvűkre, s arra, hogy a nemzetiségi közösség tagjaiként egyenértékű polgárai lehetnek a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak, s szakmai és nyelvi felkészültségük lehetővé teszi, hogy alkotó módon kivegyék részüket közös hazánk építéséből és fejlesztéséből. Ezek a feladatok, amelyek méltóak fejlett szocialista társadalmi rendszerünkhöz, megérdemlik (és igénylik), hogy a szlovák nyelv tanításán kívül a nemzetiségi iskolák egyéb gondjait is megvitassák. A CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusa igényes és konkrét feladatokat tűzött ki oktatási rendszerünk, s ezen belül a nemzetiségi oktatásügy számára. Oktatási-nevelési rendszerünk további tökéletesítésének a magyar tanítási nyelvű iskolákban szerves része a fiatal nemzedék jó szakmai felkészítése és aktív kétnyelvűségre nevelése. Nem könnyű feladat - de teljesíthető. Dr. MÁTÉ LÁSZLÓ, kerületi tanfelügyelő Gyökeres György felvétele mnra nmmrr KUüIJÜÜLmJIjIjJ ULsUVALsU
