Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-06 / 23. szám

Kelet-szlovákiai tapasztalatok a szlovák nyelv tanításában M inden nemzetiséginek - az anya­nyelv ápolása mellett - létérdeke a többség nyelvének elsajátítása. A sajá­tunk mellett mások nyelvének az ismere­te része annak a közép-kelet-európai haladó kulturális hagyománynak, amely programul hirdette a szomszéd népek nyelvének és kultúrájának a ismeretét. A szocialista integráció időszakában egy nemzetiség számára a többség nyelvé­nek ismerete alapvető jelentőségű, a cél­talan bezárkózottság helyett az egységes társadalmi kommunikáció fontos eszkö­ze. Ennek értelmében foglal el kiemelt helyet a szlovák nyelv tanítása a magyar tanítási nyelvű iskolákban. Az utóbbi évtizedben a magyar tanítási nyelvű iskolák szlovák nyelvoktatásában jelentős változásokra került sor. Amíg az ötvenes-hatvanas évek normatív nevelé­sének a szellemében a szlovák nyelv grammatikai struktúrájának a megisme­résére helyezték -'a hangsúlyt, addig a kreatív nevelési szemléletnek megfele­lően mostanában a szlovák nyelvi kom­munikáció került előtérbe. Egyszerűb­ben: amíg régebben a tanulók a szlovák nyelvről tanultak, jelenleg a szlovák nyelvet tanulják, annak is a mindennapi életben használt köznyelvi változatát. A szlovák nyelv tanításának elválaszt­hatatlan része a szocialista hazafiságra, Csehszlovákia népeinek és nemzeteinek egymásra utaltságát, egységét és köl­csönösségét kidomborító nevelés a pro­letár és szocialista internacionalizmus szellemében. Ennek a követelménynek a magyar tanítási nyelvű iskolák mara­déktalanul eleget tesznek, és örömmel mondhatjuk el, hogy az iskoláinkból kilépő magyar fiatalok példásan helytáll­nak szocialista építömunkánk minden szakaszán. Az eredmények azt mutatják: a magyar tanítási nyelvű iskolákat döntő többségükben jól felkészült, elkötelezett emberek hagyják el, akik végzettségi szintjükhöz mérten birtokukban vannak az érvényesülésükhöz szükséges két­nyelvűségnek. Az aktív kétnyelvűség kialakítását már az óvodáskorban elkezdik. A szlovák nyelv artikulációs bázisának a megalapo­zását 1983 óta az óvodások nagycsopor­tos osztályában (5-6-év) az intenzív szlovák nyelvi előkészítés váltotta fel. így a magyar nevelési nyelvű óvodákban az iskolára való felkészüléshez társul még a szlovák nyelvi ismereteknek a megala­pozása is. A harmadik éve folyó intenzív szlovák nyelvi felkészítés Kelet-Szlová- kia magyar nevelési nyelvű óvodáiban is kedvező eredményű, különösen a jobb alapiskolai előkészítés szempontjából. Az első osztályba lépő gyermekek szlo­vák nyelvi előképzése minőségileg javult, az iskola szélesebb és biztosabb alapok­ra kezdheti építeni a tudatos szlovák nyelvhasználat elemeit. Mivel az óvodai intenzív szlovák nyelvi képzés feltétele is a pedagógus, az óvónő jó felkészültsége, megkülönbözte­tett figyelmet fordítunk óvónőink szakmai és nyelvi tudására. A PreSovi Kerületi Pedagógiai Intézet és a járási pedagógiai központok gondoskodnak a magyar ne­velési nyelvű óvodák óvónőinek tovább­képzéséről. Ezen a téren legeredmé­nyesebb munkát a rozsnyói (Rozöava) központ végez. A gondok közül elsőként említhetjük, hogy óvodáink többsége egyosztályú, vegyes korcsoportú gyerekekkel. Ilyen körülmények között különösen nehéz a terjedelmes tematikus terv teljesítése. Az eredményeket jelentősen befolyásolja a nyelvi környezet, amelyben az óvoda működik. Legjobb eredményeket a városi és vegyes nyelvi környezetben működő óvodák érnek el, de a túlnyomó többség­ben magyarok lakta helyeken, mint pél­dául Nagygéresben (Verky Horeá), Pel- söcön (Pleáivec) és Buzitán (Buzica) elért eredmények arról tanúskodnak, hogy az igényes feladatok mindenütt teljesíthetők. Gondot okoz a magyar nevelési nyelvű óvodák gyermekeinek az aránya kerüle­tünkben. Amíg az óvodások száma országos viszonylatban jelentősen emel­kedett, addig a magyar nevelési nyelvű óvodákba jövő gyermekek száma az elmúlt évtized szintjén maradt. Ahhoz, hogy az intenzív szlovák nyelvi felkészí­tés betölthesse funkcióját, szükséges, hogy a helyi, a városi és a járási nemzeti bizottságok következetesebben váltsák valóra a SZSZK kormánya elnökségének 91 /80 számú határozatát; és fontos az is, hogy a magyar nemzetiségű szülök Komensky tanítását szem előtt tartva tudatosítsák: a szlovák nyelv tudatos elsajátításához az út az anyanyelven keresztül vezet. O ktatási rendszerünk tartalmi átépí­tésének pozitív eredményei közé tartozik az óvodák és az alapiskolák rendszerének a dialektikus összekapcso­lása, s az ebből eredő partneri kapcsolat. Az óvodák pótolhatatlan szerepét ma már senki sem kérdőjelezi meg; ez a kulcsszerep kétszeresen vonatkozik a nemzetiségi óvodákra, alapvető funkci­ójukra nemzetiségi oktatásügyünkben. Ezért mindent meg kell tenni nemcsak az óvodák hálózatának bővítéséért, hanem a nevelési eredmények állandó javításá­ért, ezen belül a nyelvi nevelés színvona­lának az emeléséért: mind az anyanyelvi, mind a szlovák nyelvi felkészítés javítá­sáért. Alapiskoláink első osztályaiban szí­nes, beszédközpontú szlovák nyelvokta­tás folyik. Elmondhatjuk, hogy a tantervi elvárások és munkamódszerek össz­hangban vannak a gyermekek életkori sajátosságaival. Jellemző kép az 1-4. osztályok szlovák óráira: színes beszéd- szituációk, gátlás nélküli nyelvi megnyil­vánulások a gyerekek részéről. Az órá­kon a gyerekek felszabadultan beszélnek és a mindennapi életből vett helyzetek megbeszélése során rendkívül aktívak. Akaratlanul is felvetődik a kérdés, hogy miért követi később ezt a nyílt gyermeki megnyilatkozást elbizonytalanodás és bátortalanság. Mindenképpen vannak fejlődésbeli és életkori okai, de ezeken túl vannak a másik nyelven - az idegen nyelven - való megszólalás gyakran nyelvet bénító akadályai is. Az ismert tézis — anyanyelvemen azt mondok, amit akarok, idegen nyelven, amit tudok — sokszor úgy módosítható: még azt sem mondom, amit tudok! Ezért alapiskoláink­ban a szlovák nyelvképzésben a beszélt nyelv használatán és az állandó szó­kincsbővítésen kívül megkülönböztetett figyelmet szentelünk olyan lélektani ele­meknek, mint az önbizalom, önállóság és határozottság, amelyek a biztos nyelvi megnyilatkozás velejárói. A negyedik osztályt befejező tanulók aktív nyelvhasználatában szereplő szlo­vák szavak száma általában eléri a 800- at, de például Kassán (KoSice), a magyar tanítási nyelvű alapiskolában ezernél is több. Még a kisiskolák részben osztott, vagy osztatlan osztályaiban is eredmé­nyesen valósul meg az igényes szlovák nyelvoktatás. Konkrét példa erre a perbe- nyíki (Pribeník) kétosztáíyos kisiskola és mások. N apközi otthonaink nemcsak a egésznapos nevelési program­ban töltenek be fontos szerepet, hanem a magyar tanítási nyelvű iskolákban a szlovák nyelvi képzésnek is fontos eszközei. A napi egy óra nevelési foglalkozás szlovák nyelven éppen kötet­lenségével erősíti a fentebb említett lélektani tényezőket. Segíti a nyelvi jártasság elmélyítését, egyben lehetősé­get ad egyéni segítségnyújtásra azoknak a gyerekeknek, akik valamilyen oknál fogva lemaradtak. Ez a tevékenység is indokolja a magyar tanítási nyelvű iskolák napközi otthonai számának emelését. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák 5-8. osztályaiban a kötelező szlovák nyelv és irodalom óra a következőkkel bővül: szlovák nyelvi konverzáció; a test­nevelés szlovák nyelven való tanítása; a természettudományi tantárgyak foga­lomrendszerének kétnyelvű oktatása; összefoglaló tematikus gyakorlatok a ter­mészettudományi tantárgyakban a 7. és a 8. osztályban. Ehhez járulnak még a különböző tanításon kívüli foglalkozá­sok, amelyekről még szólunk. A szlovák nyelvoktatás struktúrája a magyar tanítási nyelvű iskolákban kedvezőnek mondható. Az aktív kétnyel­vűség megalapozásának a keretei alap­iskoláinkban adottak. A képzés javításá­nak feltételei már nem az extenzív formákban, hanem a jelenlegi struktúra intenzivebb kihasználásában keresen­dők. Az utóbbit jó eredményeikkel nem­csak olyan iskolák tanúsítják, mint a kas­sai, hanem a szepsi (Moldava nad Bodvou), szádalmási (Jablonov nad Tur- nou), nagygéresi, buzitai, pelsőci, nagy- kaposi (Veiké Kapusany) és más iskolák. A Kelet-szlovákiai kerületben a ma­gyar tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák hálózata megfelelőnek mondható. Elsősorban a szülőktől függ, mennyiben és hogyan élnek a lehetőség­gel. Alacsony viszont a magyar tanítási nyelvű szakmunkásképzők száma. Az egyes tárcák hajthatatlansága miatt a mai napig nem sikerült megszervezni sem az anyanyelvi, sem pedig kombinált oktatást (a közismereti tantárgyak anya­nyelven, a szaktantárgyak szlovák nyel­ven való tanítását) az ágcsernyői (Cierna nad Tisou), nagykaposi és rozsnyói szakmunkásképzőben. Középiskoláink a többihez hasonlóan eredményesen valósítják meg a jelenleg folyamatban lévő tartalmi átépítést. Fon­tos változások történnek a szlovák nyelv-, oktatás színvonalának további emelésé­ért. Ebben példamutatóan az élen jár a kassai, rozsnyói, nagykaposi gimnázi­um és a kassai Schönherz Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Ipari Szakközépiskola. Fokozatosan emelkedik a magyar ta­nítási nyelvű középiskolákból a felsőfokú tanulmányokra jelentkezők száma, s nő a felvettek aránya. De azt is meg kell őszintén mondani, hogy még vannak hallgatók, akik a tanulmányok megkez­dése után rövidesen búcsút mondanak az egyetemnek vagy főiskolának. Mivel minden eset egyedi, nehéz volna általá­nos következtetéseket levonni. Egy biz­tos: kezdetben több segítségre és meg­értésre szorulnak ezek a fiatalok. A gya­korlat azt mutatja, hogy a felsőbb évfolya­mokban nemcsak felzárkóznak csoport­társaikhoz, hanem sokszor a legjobbak közé tartoznak. Aktív kétnyelvűségük meg többletként a gyakorlati életben mutatkozik meg. Ha pedig így van - márpedig példák igazolják, hogy így van! - akkor a kezdeti beilleszkedési nehézségek megérdemelnek egy kis odafigyelést! Iskoláink a szlovák nyelv jobb elsajátít­tatása érdekében eredményesen alkal­maznak különféle tanításon kívüli munka­formákat: versenyeket, beszélgetéseket, vetélkedőket, nyelvi szemináriumokat, baráti kapcsolatokat ápolnak szlovák tanítási nyelvű iskolákkal. A versenyek között szép hagyománya van a szlovák vers- és prózamondásnak, különösen pedig az Ismerd meg a szlovák nyelvet elnevezésű versenynek. Az utóbbiba úgyszólván valamennyi tanuló bekapcso­lódik. A kerületi döntő résztvevői sokszor kiváló jártasságról tesznek tanúbizonysá­got szlovák nyelvből. Az elmúlt években kiterebélyesedett a magyar és a szlovák tanítási nyelvű iskolák baráti kapcsolata. A kölcsönös­ség tudatának az elmélyítésén kívül fontos szerepe van ebben a szlovák nyelv kötetlen gyakorlásának. Szakmai kérdések megvitatására is sor kerül a tantestületek szintjén, s nem egy példa van arra, hogy családi kapcsolatok szü­letnek: gyerekeken, kollégákon keresztül. Minden túlzás nélkül elmondható: a szlo­vák tanítási nyelvű iskolák is részt vállalnak a magyar tanítási nyelvű iskolák gondjainak a megoldásában, különösen a tökéletesebb szlovák nyelvi tudás érdekében. Csak egy példa: a Rozsnyói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát és a revúcai alapiskolát nemcsak az köti össze, hogy mindkettő Komensky utcá­ban van, hanem az a kölcsönösség is, amelyet a szlovák-magyar együttélés példájaként Gömörben Gyóry Dezső jelképez. Az aktív kétnyelvűség megalapozásá­ban a döntő szerep az iskoláé, de nem elhanyagolható a család funkciója sem. Abban a szerencsés helyzetben van­nak iskoláink, hogy egyre több segédesz­köz áll rendelkezésükre: nyelvi laboratói- rumok, magnófelvételek, hanglemezek, filmek, könyvek, folyóiratok és több más eszköz. Alapiskoláinkban gyermekek és pedagógusok kedvelt segítőtársa a Pria- teí gyermeklap, amely a magyar tanítási nyelvű iskolák szlovák nyelvoktatását van hivatva szolgálni. Elmondhatjuk, hogy ott van minden gyermek táskájában és színes, ötletes tartalma révén a gyerme­kek igazi barátja. Az egzakt felmérések eredményei egyértelműen igazolják, hogy az elmúlt öt évben a Kelet-szlovákiai kerület magyar tanítási nyelvű iskoláiban is minőségi változás állt be a szlovák nyelv tanításá­ban, s ez jól tükröződik a tanulók beszélt nyelvkészségének a további emelkedé­sében. Persze, akadnak még fogyaté­kosságok is, ezek elkendőzése legalább olyan veszélyes, mint az elvárások volun­tarista felnagyítása. Naponta olvashatunk cikkeket, tanul­mányokat a két- és többnyelvűségről. Tény, hogy a két- (vagy több)nyelvúség előnye nemcsak abban van, hogy az egyén két (vagy több) nyelvet tud, hanem abban is, hogy a két- (vagy több)nyelvú- ség szétágazóbb és építőbb gondolko­dást is eredményez. Az aktív kétnyelvű­ségnél természetes követelmény a szim­metriára való törekvés: mindkét ág opti­mális felfuttatása, s nem elsorvasztása. A teljességében értelmezett aktív két­nyelvűség megvalósításához feltételeink adottak. Ehhez az igényes feladathoz társul még a szocialista nemzetiségüket tudatosan vállalók nevelése, azoké, akik büszkék anyanyelvűkre, s arra, hogy a nemzetiségi közösség tagjaiként egyenértékű polgárai lehetnek a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaságnak, s szakmai és nyelvi felkészültségük lehetővé teszi, hogy alkotó módon kive­gyék részüket közös hazánk építéséből és fejlesztéséből. Ezek a feladatok, amelyek méltóak fejlett szocialista társa­dalmi rendszerünkhöz, megérdemlik (és igénylik), hogy a szlovák nyelv tanításán kívül a nemzetiségi iskolák egyéb gond­jait is megvitassák. A CSKP XVII. és az SZLKP kong­resszusa igényes és konkrét fela­datokat tűzött ki oktatási rendszerünk, s ezen belül a nemzetiségi oktatásügy számára. Oktatási-nevelési rendszerünk további tökéletesítésének a magyar taní­tási nyelvű iskolákban szerves része a fiatal nemzedék jó szakmai felkészítése és aktív kétnyelvűségre nevelése. Nem könnyű feladat - de teljesíthető. Dr. MÁTÉ LÁSZLÓ, kerületi tanfelügyelő Gyökeres György felvétele mnra nmmrr KUüIJÜÜLmJIjIjJ ULsUVALsU

Next

/
Thumbnails
Contents