Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-17 / 3. szám
Tovább csökken a vegyipari termelés energiaigényessége • Beváltak az importpótlás céljából tökéletesített hazai berendezések A novákyi Wilhélm Pieck Vegyiművek dolgozói a hetedik ötéves tervidőszakra összesen 952 terajoule energia megtakarítását kapták feladatul a Slovchémia tröszt vezérigazgatóságától. Az energetikusok, újítók, feltalálók, komplex racionalizációs brigádok tagjai és más szakemberek a tervidőszak kezdetén tizenhárom munkacsoportot alakítva fogtak hozzá az ésszerű energiagazdálkodás újabb lehetőségeinek kereséséhez. Igyekezetüket állandóan sokoldalúan támogatta az egész vállalati kollektíva.- A munkásoktól, a technikusoktól, az Ifjúsági Fényszóró mozgalom résztvevőitől és nem utolsósorban a termelésirányító dolgozóktól számos hasznos javaslatot kaptunk az egyes gyártási részlegeken észlelt hiányosságok, kisebb-nagyobb pazarlások megszüntetésére - tájékoztat Marián Habéuda mérnök, a vegyiművek főenergetikusa. - Ezek egy részét különösebb anyagi ráfordítások nélkül rövidesen megszüntettük, a többi javaslat pedig a műszaki fejlesztési tervünkbe került. így már a tervidőszak első évében az eredetileg célul tűzött 180 helyett csaknem 270 terajoule energiával kevesebb is elégnek bizonyult a termelési feladatok zavartalan teljesítéséhez. Később a vállalatnál végzett társadalmi ellenőrzés az energiahordozók hasznosításának további tartalékait tárta fel. A kalciumkarbidot gyártó részlegen például kiszámították, hogy tonnánként legalább 40 kilowattórával csökkenthető az olvasztókemencék villanyáram-fogyasztása, ha töltetkészítés előtt finomabb szemcsézettsé- gúre őrlik a nyersanyagokat. Egy újítási javaslat alapján a vegyiművek szerelői és karbantartói hamarosan átalakították a malom néhány berendezését. Ugyanakkor - szintén az újítók ötletéből - megoldották a köny- nyűbenzin magas hőfokú bontásakor keletkező szénhidrogének gazdaságosabb előállítását, a hagyományos széntüzelésű kemencékben pedig a koksz és az antracit keverési arányának megváltoztatásával növelték a hatásfokot.- Mivel a vegyipari termelés roppant energiaigényes munka, és így vállalatunk a Közép-szlovákiai kerület harmadik legnagyobb áramfogyasztó gyára, nálunk a sok kicsi sokra megy alapon még a külön-külön apró megtakarításoknak is komoly jelentőségük van - hangsúlyozza a főenergetikus. - Ugyanis, ha tonnánként csak egy-két kilowattórával sikerül mérsékelni a nagyban készülő termékek előállításának energiaszükségletét, éves szinten már megawattok százaiban számolható a „megmaradó“ áram. Éppen ezért egyetlenegy gazdaságosság-növelést célzó ötletet sem hagyunk figyelmen kívül. Azokon a részlegeken, ahol a váltakozó áram helyett előnyösebb az egyenáram használata, a transzformálási veszteségek csökkentése érdekében új félvezetős berendezésekre cseréltük ki a régi, aránylag sok áramot haszontalan hővé átalakító egyenirányítókat. Korszerűsítettük az üzemcsarnokok világítását is. Igaz, mindez pénzbe került, de a felújításokra fordított összeg hamar megtérül az egyre kisebb villanyszámlák fizetésekor. A hetedik ötéves tervidőszak kezdetétől 1984 végéig összesen több mint ezer terajoule energia megtakarítását eredményezte az olcsóbb termelésre fordított igyekezet. Ezzel be is fejeződhetett volna az energiagazdálkodás ésszerűsítésére alakított munkacsoportok tevékenysége, hiszen túlteljesítették a tervidőszakra kapott feladatukat. Időközben azonban újabb tartalékok feltárására került sor, s ezek kihasználatlanul hagyása nem szolgálta volna sem a vegyiművek, sem a népgazdaság érdekét.- A klór- és a mészkarbidgyártó részlegünk villanykemencéihez felszerelt korszerű félvezetős egyenirányítók révén lecsökkentek ugyan az üzemeltetési áramveszteségek, de a további hatásfok-növelés feltételéül 22 kilovoltos kondenzátorok beszerzését szabták meg az energetikusok - mondja Jozef Mondoőka mérnök, vállalati igazgató. - Mivel hazánkban nem gyártanak ilyen nagy teljesítményű kondenzátorokat, először arra gondoltunk, hogy kérvényezni fogjuk az importot. A kondenzátorok viszont több mint kétmillió devizakoronába kerülnek. Ezért megbíztuk az egyik komplex racionalizációs brigádot, hogy keressen olcsóbb módot a hatásfok növelésére. Stanislav Gajdoé, Alzbeta Duducová és Rudolf Paulik tervezőmérnökök munkatársaikkal együtt nagy fontosságot tulajdonítottak e feladat teljesítésének. Sokszor a szabad idejüket sem sajnálták feláldozni az eredmény érdekében. A tervezőmérnökök kezdettől fogva hazai gyártmányú kondenzátorok fel- használásával próbálkoztak. Éam- bergben ugyanis, a Nyugat-csehországi Elektromos Művek egyik üzemében tökéletesen megbízható 4 kilovoltos kondenzátorok készülnek, amelyek sorbakapcsolása ígérte a legcélravezetőbb megoldást. A sor- bakapcsolás mikéntjére viszont a gyártók sem tudták a választ, hiszen még senki nem foglalkozott hazánkban ezzel a problémával.-A zambergi üzemben tett első látogatásunknak együttműködés lett az eredménye - ismerteti a megoldáshoz vezető út fontosabb szakaszait Stanislav Gajdos mérnök. - A csehországi szakemberek nemcsak puszta fantáziát láttak az ötletünkben. Ókét az is serkentette, hogy a közös kísérletezések sikere esetén termékeiknek nagyobb piaca lesz. Sok időt töltöttünk el együtt a tervezőasztaloknál és a szerelőműhelyben. Az első eredménytelen próbálkozások persze csalódásokat okoztak, de a küzdelmet egyikünk sem adta fel. Végül két szimmetrikusan kiegyensúlyozott csillagalakzatba kapcsoltuk a kondenzátorokat, és izgatottan vártuk, hogy mit mutatnak majd a mérőműszerek. A kemence befútésekor szinte még a lélegzetünk is elakadt, mert az addigi legjobb 0,91 helyett 0,96-os energiahasznosítási arányszámot jeleztek a műszerek. Ellenőrző méréseket végeztünk, de a kiváló eredmény elérését ezek is sorra tanúsították. A vegyiművek klór- és karbidgyártó részlegén azóta tizenöt kondenzátorsort szereltek az égetőkemencékhez. Használatuk évi 180 terajoule energia megtakarítását teszi lehetővé. Az eredetileg tervezettnél lényegesen olcsóbb hatásfoknövelő módszer kikísérletezésére, valamint a csupa hazai termékből álló kondenzátorsorok elkészítésére fordított beruházás egy és háromnegyed év alatt megtérül a vállalatnak. LALO KÁROLY Kétszer ad, ki gyorsan ad Mindeddig egyedülálló példa 1985. április 1-jén a prágai Interier vállalat fíőanyi üzemében automatizált termelésirányító rendszert adtak át. Ennek magva a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Üzem SM-4-20 típusú komputere. A rendszer a termelés tervezésére is szolgál, s a tervet le is bontja. Optimálisan összehangolja a bútoralkatrész-készítés részfolyamatait, nyilvántartja a raktári készleteket, irányítja az üzemen belüli szállítást, s más munkákat is - általában az eddiginél hatékonyabban - megszervez. Az elektronizálás sok vállalatunknál csak lassan, rendszerint szakaszokban halad előre. Éíőanyban egy év alatt sikerült a rendszert üzembe helyezni. Ha nem lett volna hiány terminálokból és rövidebbek lettek volna a szállítási határidők, akkor ez még gyorsabban megtörtént volna. Lüdék Stodúlka mérnök a feladattal megbízott szakember ezzel kapcsolatban megjegyezte: - A gyorsaság az elektronika sikeres és hatékony alkalmazásának egyik fő feltétele. Ha a folyamat sok időt vesz igénybe, elveszik az embereknek a számítógépekbe helyezett bizalma, s a végtelen huzavonák és a belőlük adódó bonyodalmak végezetül teljesen kedvüket szegik: megszűnik az érdeklődésük. Gazdasági szempontból nézve a számítógép nem túl nagy befektetés. De ha rövid idő alatt nem helyezik üzembe és nem hoz azonnali hasznot, akkor erkölcsileg és fizikailag egyaránt amortizálódik, s esetenként a befektetés sem térül meg. Feltettük a kérdést: melyek az automatizált irányítási rendszer gyors alkalmazásának fő feltételei? Mindenekelőtt a feladattal megbízott szakcsoport - amely együtt tud működni más vállalatok, intézmények szakembereivel is - gyors munkája. Aíőany esetében a program - amelynek értéke 2,5 millió korona - kidolgozása terén több más vállalat programozó analitikusai is közreműködtek. Egy másik szempontot említve Stodúlka mérnök kijelentette: - Az üzem igazgatója mindenben támogat bennünket. A megalapozott javaslatok megvalósításáról maga gondoskodik. Nézete szerint ma már mindenütt szükség van számítógépekre. Ha bebizonyítjuk, hogy javaslatunk célravezető és gazdasági hasznot hoz, nem fél a jó ügy mellé állni. Az üzemben a dolgozók betanítását is egy csapásra megoldották. A továbbképzés a tervben is helyet kapott. A kijelölt dolgozókat pszichotechnikai tesztnek vetették alá. A teszt igazolta, hogy valamennyien alkalmasak számítógépkezelésre. Ez megnövelte öntudatukat és vonzódásukat a komputerhez. A felkészítés keretében átfogóan kiképezték őket a számítógép üzemeltetésére, s gyakorlatokat is végeztek. Egyszóval a fíőanyi Interier üzemben meg tudták nyerni az embereket a számítógép alkalmazására. Az ilyesmi nálunk még egyedülálló, sót korszerű szociológiai és pszichológiai módszereknek az elektronizálás területén való alkalmazására sem volt még példa hazánkban.- Kezdettől fogva tudatában voltunk, hogy a számítógépet emberek fogják kezelni, s a rendszert elsősorban számukra kell kidolgoznunk - mondotta Stodúlka mérnök. - Minden arra utal, hogy megérte az üzem számára ezt az utat választani. Csak a számlázás meggyorsításával másfél millió koronát nyerünk. A termelő- kapacitások kihasználtsága mintegy 4 százalékkal növekszik. Ez évente kb. 13 millió korona értékű anyag megtakarítását jelenti. Ezenkívül energiát is megtakarítunk, s javul az állóeszközök kihasználtsága. Krista Lacinová, a raktároscsoport művezetője azt is fontosnak tartja, hogy ezentúl nem terheli le őt a papírmunka, amely korábban csaknem minden idejét elrabolta. Azzal foglalkozhat, ami valóban a művezető munkakörét képezi: munkaszervezéssel, ellenőrzéssel, az emberek körében tevékenykedhet. Az itteni nyilvántartásokban már feltünedeznek azok a jelentős többlet- bevételek és megtakarítások, amelyek az automatizált irányítási rendszernek köszönhetők. A befektetés mintegy két és fél év múlva teljesen megtérül. A trösztön belül, sót azon kívül is, más vállalatok automatizálási kérdésekkel foglalkozó szakemberei is kezdenek érdeklődni a fíőanyi üzem tapasztalatai iránt. Tehát kétszer ad, ki gyorsan ad, s a vonzó példa jelentős mértékben előmozdítja népgazdaságunk elektronizálását. MILAN ADÁMEK • Ipari vállalataink közül a strázskéi Chemkora is igényesebb feladatok várnak ebben az esztendőben. A gyár cyklohexanon részlegének dolgozói vállalták, hogy az első nyegyedév tervfeladatait már a pártkongresszus megkezdéséig teljesítik. Felvételünkön balról Marián Kostraj, Ján Krajöák műszakmester és Milan Hudika a termelóberendzés rendszeres ellenőrzése közben. (Jozef Vesely felvétele - ŐSTK) Nehéz feladatok várnak Szlovákia ipari vállalataira 1 QQC - vajon milyen lesz ez az esztendő? Jobb I uOO vagy rosszabb, könnyebb vagy nehezebb, mint az 1985-ös? Vajon mi vár a fogyasztóra: a hiánycikkek gazdagabb vagy szegényebb listája? Lesz-e elég cipő kicsiknek és nagyoknak, férfiaknak és nőknek? Lesz-e papírzsebkendő és iskolafüzet, mosógép és mélyhűtő, variabútor és konyhaszék... ? Megannyi kérdés, amelyekre ez idő tájt csak az 1986-os év tervfeladataival lehet válaszolpi. Ezek pedig, mint ahogy nemrégiben Pavel Hrivnák mérnök, miniszterelnök, helyettes, a Szlovák Tervbizottság elnöke, elmondta, meglehetősen igényesek. Nemcsak azért, mert Szlovákia gazdaságának intenzív fejlesztését az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű és hatékony kihasználásával kell elérni, hanem azért, is, mert népgazdaságunk olyan ütemű fejlődését kell biztosítani, amely lehetővé teszi az indokolt szükségletek kielégítését. Mindezek mellett természetesen a tudományos-műszaki fejlesztésre is összpontosítani kell, valamint arra, hogy csökkenjen a termelés anyag-, munkabér- és energiaigényessége, s azonkívül a behozataltól való függősége. Kétségtelen, a feladatok évről évre igényesebbek, miközben nyersanyagkészleteink fokozatosan csökkennek. Ipari vállalatainknak tehát nem könnyű a dolguk, hisz az árutermelésben 1985-höz viszonyítva 2,6 százalékos növekedést kell elérniük. De vajon miként és miben segíthet a vállalatoknak a Szlovák Tervhivatal? Elsősorban a 8. ötéves terv és az egyes évekre szóló tervek alapos kimunkálásával, amelynek során Szlovákia gazdaságiszociális fejlődésének sok esetben szűkös lehetőségekkel körülhatárolt irányvonalát kell figyelembe venni. Egyúttal az 1985-ös év és az egész 7. ötéves tervidőszak eredményeit is elemezni kell, hogy a jó és kevésbé jó tapasztalatok az új feladatok teljesítésének alapjául szolgálhassanak. Rendszeres ellenőrzéssel és az eredmények negyed- évenkénti elemzésével fel kell tárni a fogyatékosságokat és az egyes vállalatokkal közösen olyan intézkedéseket kell hozni, amelyekkel azok kiküszöbölhetők. Ezekkel a feladatokkal összhangban kell eljárnia a Szlovák Árhivatalnak is akkor, amikor árrendszerünk ésszerűsítését készíti elő. A nagykereskedelmi árrendezés, amelyre 1988. január 1 -tői kerül sor és amely a nyersanyagok, a késztermékek és néhány fűtőanyag árát érinti majd, vállalataink termelési körülményeiből és a még mindig aránytalanul magas energia- és anyagigényesség szükségszerű csökkentéséből indul ki. Olyan árrendszer lesz ez (reméljük), amely arra ösztönzi a vállalatokat, hogy kihasználják tartalékaikat, állóeszközeiket és a munkaerőt a termelés minőségének javítása és műszaki színvonalának növelése érdekében. Bár az ésszerűsített árrendszertől komoly eredményeket várnak a vállalatok és az árhivatal egyaránt, az ellenőrzésekre továbbra is szükség lesz. Ezek során mindenekelőtt, az árfegyelem megtartására összpontosítanak - elsősorban a vállalatok érdekében. Ugyancsak a vállalatok érdekeit, illetve a feladatok teljesítését szolgálja majd az 1986-os esztendőben és az azt követő időszakban a Szlovák Statisztikai Hivatal. A szervező és irányítómunka színvonalának növelésével, a szociális-gazdasági és statisztikai informáicórendszer tökéletesítésével, valamint Szlovákia szociális-gazdasági fejlődésének elemzésével segíti az ipari vállalatokat. A megfelelő irányitó-, szervező- és ellenőrzőmunkával arra akarja ösztönözni a vezető dolgozókat, hogy lehetőségeik szerint javítsák a minőséget, növeljék a hatékonyságot és ügyeljenek arra, hogy a statisztikai kimutatásokba csak valós adatok kerüljenek. H árom hivatalról szóltunk, amelyeknek munkája, segítőkészsége jelentősen befolyásolja vállalatainkered- ményeit. Ám az együttműködés nemcsak ebben a három esetben fontos, hanem az egész termelési és nem termelési szféra között, sőt azok keretén belül is. E közös munka nélkül aligha teljesíthetők a következő esztendők feladatai KOVÁCS EDIT i ÚJ SZÚ 6 1986.1.17
