Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-16 / 20. szám
ÚJ szú 3 (Folytatás az 1. oldalról) szerkesztésű programja, amelyet a XXVII. kongresszus, a szovjet kommunisták történelmi jelentőségű kongresz- szusa hagyott jóvá. A szocialista országok fejlesztésének konkrét feladatait a KGST-országok 2000-ig szóló tudományos-műszaki együttműködési programja tartalmazza. örvényszerú, hogy a társadalom új feladataira elsősorban a pártnak kell felkészülnie a társadalomban betöltött élcsapatszerepével. Az új feladatoknak összhangban kell lenniük a párt új egységével és a jobb minőség egységével. Ez azt tükrözi - a párt alapszabályzatának bevezető része is aláhúzza - hogy „a szocialista társadalom további fejlődésével törvényszerűen növekszik a párt vezető szerepe". Ezért pártunk is pontosította életének normáit, és azokat a pártalapszabályzat módosításában rögzítette, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa hagyott jóvá. ,,A módosítások célja, , amelyeket a kongresszus elé terjesztünk, hozzájárulni ahhoz, hogy az alapszabályzat megfeleljen az új követelményeknek, hogy a párt hatékonyabban érvényesíthesse vezető szerepét, hogy növekedjen a pártszervek és -szervezetek szerepe, minden kommunista felelőssége, hogy erősödjön a párt ellenőrző szerepe"- hangsúlyozta a CSKP XVII. kongresz- szusán elhangzott politikai beszámoló, amelyet Gustáv Husák elvtárs terjesztett elő. A kommunista pártépítésnek és -munkának általánosan érvényes lenini elvei így bizonyos új, konkrét jelleget kaptak. Ezzel párhuzamosan azonban hangsúlyozni kell, hogy nem csupán az egyes módosításokat kell látnunk, hanem az alapszabályzatot egészében kell értelmeznünk: az általános elvek és az új feltételek között a belőlük eredő normák, az új feladatok fényében tartalmukat tekintve sokkal nagyobb jelentőségűek. Említsünk meg csupán néhányat: a kommunista élcsapat szerepe, a párton belüli demokrácia, a vezetés kollektív jellege, és a választott pártszervek. A CSKP megalapításának 65. évfordulója kapcsán ismét emlékeztetünk azokra a drámai eseményekre, amelyek a párt forradalmi tevékenységében lezajlottak az osztályharcok, a fasizmus elleni harc, a februári győzelem előtt és után, a CSKP IX. kongresszusát követően, az ország iparosítása és a mezőgazdaság kollektivizálása, a termelőerők fejlődése, a szocialista termelési viszonyok megszilárdítása, a kultúrában és közművelődésben történt átalakulás s az 1968-69-es ellenforradalom elleni harc során. A hagy és dicső út idősebb és idős résztvevői azonban nem esnek semmiféle „legionáris" illúziókba. Ez az út nem volt mentes a kisebb-nagyobb akadályoktól, hibáktól és tévedésektől. Ezek az idősebbek és idősek a párt jelenével és jövőjével élnek. így a helyes. A történelmet azonban a fiatal korosztályokkal is meg kell ismertetni. Nem a tiszteletadás miatt, hanem azért, mert semmilyen jövőt- a miénket meg különösen - nem lehet építeni az előzmények figyelembe vétele nélkül, a fejlődés törvényszerűségeinek, a történelem nagyságának ismerete nélkül, s anélkül, hogy behatoljunk a társadalmi tudatba, hogy az a büszkeség és a hazafiság forrásává váljon. Mindaz ismerete nélkül, hogy semmi sem történik automatikusan, a „jólét" puszta várásá- val, munka nélkül. Annak tudatosítása nélkül, hogy minden előrelépés küzdelem, a különböző akadályok, a kényelem- szeretet, az ismeretek hiánya vagy mások meg nem értése ellen folytatott harc, amely megköveteli, hogy feltárjuk a fékező tényezők gyökereit, mindazt, ami lassítja a fejlődést, röviden, elemezni kell az ellentmondásokat, és meghatározni leküzdésük hatékony módjait. Gustáv Husák elvtárs a CSKP XVII. kongresszusán nagyra értékelte a forradalmi múltat és annak folytonosságát. Meg kell őrizni a forradalmiság folyamatosságát. Ennek alapja a szilárd jellem, az elszántság, az elvhúség és becsületesség. Napjaink harca semfnivel sem forradalmiatlanabb, mint a győzelmes februárért vívott küzdelem volt. Harcolunk a békéért, az emberiség fennmaradásáért. Ebben a küzdelemben minden kommunistának részt kell vennie. Sőt minden egyes becsületes állampolgárnak. A béke, mint ismeretes, elsősorban a szocialista közösség erejétől függ. A munka termelékenységének megsokszorozása, a gazdaság intenzifikálása és aktív részvételünk a 2000-ig szóló tudományos-műszaki fejlesztési komplex program feladatainak megvalósításában talán nem forradalmi feladat, amelytől a békés törekvésekhez való hozzájárulásunk függ? \ CSKP XVII. kongresszusán Husák elvtárs és a küldöttek is bírálták mindazt, ami aggasztja a dolgozókat: a különböző visszaéléseket. Nem kis munkát végeztünk a CSKP KB Elnöksége levelének érvényre juttatása terén. Az SZLKP Központi Bizottságának kongresszusi beszámolója rámutatott a konkrét esetekre és azokra a következtetésekre, amelyeket a pártszerveknek le kellett vonniuk, és a járásokban néhány vezető dolgozóval szemben hozott intézkedésekre a pártalapszabályzat megsértése, a társadalomellenes tevékenység, vagy a negatív jelenségek elnézése miatt, amelyek, amint azt a gyakorlat is mutatja, szorosan összefüggnek egymással. Olyan esetekre gondolunk, amikor a különböző karrierista és nyereség- hajhászó elemek közé még a becsületes tisztségviselők is bekerülnek. Késő bánat, amikor már visszaéléseket követnek el, megsértik a törvényt, amikor csorba esik a pártszervezet vagy pártszerv tekintélyén. A CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa kifejezte azt az elszántságot, hogy határozottan le kell számolni minden visszaéléssel. A párt- szervezeteknek következetesen és kompromisszum nélkül kell e szellemben cselekedniük. A további nagyon fontos feladat az alibizmus, a konzervativizmus és a közömbösség elleni energikus és kérlelhetetlen fellépés, a pártkövetkeztetések levonása a párttagokkal szemben, akik felelősek a rossz minőségű munkáért, a műszaki-fejlesztési tervek, és a beruházási feladatok nem teljesítéséért. Sajnos néhány vezető dolgozó - kommunista - nemcsak elnézi mindezt, hanem még különféle kifogásokkal igazolni is próbálja azokat. A kommunista forradalmi élcsapat szerepével szembeni igényességet találóan jellemezte Jozef Lenárt elvtárs az SZLKP kongresszusán: a kommunista kötelessége, hogy törekedjen a termelés fejlesztésére, intenzifikálására, hogy példaképül szolgáljon a munkában, úttörője legyen minden haladónak, elsajátítsa a legújabb tudományos és technikai ismereteket, növelje szakképzettségét, törődjön a gazdaságossággal, a hatékonysággal, a minőséggel, és érvényre juttassa az érdemek szerinti javadalmazás elvét. A XVII. kongresszusnak és az SZLKP kongresszusának feladatai adottak, és teljesíteni kell őket. A párt ezért ragaszkodni fog ahhoz, hogy minden kommunista fegyelmezett legyen. Mivel csakis így követelheti meg a fegyelmet és az erkölcsöt beosztottjaitól és munkatársaitól. A kommunista pártosságnak ellentmond a kényelemszeretet, a munkakerülés és a vagyonhajhászás. Néhány párttagnak azonban annyi hobbija van, hogy nem marad ideje kötelességeire és felelősségteljes munkájára. Annyira futnak a különböző dolgok után, hogy fetisizálják őket, és rabjaikká válnak. Ebben kell látnunk az egyik okát a negatív jelenségeknek és annak, hogy néhá- nyan a társadalom érdekei fölé helyezik személyes érdekeiket. A kommunista élcsapat szerepe egyre jobban megköveteli a Lenin által megtestesített bolsevik etikát és azt, hogy a magánéletet a kommunizmus ügyének rendeljék alá. Azért volt olyan népszerű ' Lenin, és vezethette a kollektívát közvetlenül a nagy októberi szocialista forradalom utáni bonyolult viszonyok között forradalmi akciókra. Nem azt akarjuk, hogy a kommunista aszkéta legyen, az élettől elszakított ember, mert ez szek- tássághoz és a pártszervezet élettelen- ségéhez vezet. A másik véglet a kispol- gáriasság, amely aláássa a pártszervezetet. A tagság elve, amint azt a pártalapszabályzat is megállapítja, megköveteli, hogy a kommunista rendszeresen művelődjön, eszmeileg és világnézetileg is teljes mértékben azonosuljon a párt programjával, sokoldalúan felkészüljön a párt által rábízott feladatokra, hogy A bratislavai Klement Gottwald Központi Pionír- és Ifjúsági Házban működő egyik szakkörben az idén első ízben mintegy száz bratislavai alap- és középiskolás diák ismerkedik a programozás alapjaival. A számítástechnika iránt megnyilvánuló egyre nagyobb érdeklődés különösen az ifjúság körében tapasztalható. Felvételünk az elméleti oktatás egy pillanatát örökítette meg. (ÖSTK-felvétel) képes legyen a józan önértékelésre, önbírálatra, mert ez a további fejlődés feltétele. Enélkül a kommunisták nem ösztönözhetik és szervezhetik sikeresen a dolgozókat a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában. kommunista profilja nem önmagától, hanem a pártkollektíva és -szervezet hatására a pártéletben alakul, amely a lenini elvekkel és normákkal összhangban fejlődik. Ezzel kapcsolatban előtérbe kerül a párton belüli demokrácia elve. Azonban nem elszigetelten, hanem a pártépítés és a pártmunka többi lenini elveivel való egységben kell értelmeznünk. Ilyen elv a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés, a kritika és önkritika. Amikor a párton belüli demokráciát hangsúlyozzuk, nem érthetünk egyet azokkal, akik e kifejezés alatt demagógiát, felelőtlen beszédet, rágalmazást vagy anarchiát értenek, vagy pedig szabad utat a nem osztályszempontú álláspontoknak, a burzsoá ideológiákkal és az 1968-as úgynevezett forradalmárok törekvéseivel szembeni elnéző magatartást. Ezen a téren a párt semmilyen engedményeket nem enged meg, és elvszerüen fog fellépni a konzervativizmus, a rutinszerűség és a bürokrácia ellen. A CSKP XVII. kongresszusa azért hangsúlyozta a párton belüli demokrácia fejlesztésének szükségességét, mert főleg ebben az időszakban kell felélénkíteni és tovább fokozni a tömegek kezdeményezését. A gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítása stratégiájának megvalósítása számos tényezőtől függ: a tudományos-műszaki haladástól, az irányítási rendszerben történő változtatásoktól, az oktatási-nevelési rendszer átépítésétől stb. A tömegek nélkül azonban semmit sem lehet megvalósítani. A marxizmus -leninizmus klasszikusai arra tanítanak bennünket, hogy minél nagyobb a történelmi tett, annál nagyobb, aktívabb részvételt igényel a tömegektől. A technokraták elképzelései és állításai ellenére ez a teljes automatizáció idején is érvényes lesz. Nem véletlenül kerülnek előtérbe ezért a szocialista önigazgatás kérdései. A szovjet kommunisták pártjának tevékenységében vörös fonálként húzódik az SZKP KB áprilisi ülése, a mi pártunk tevékenységében pedig a CSKP KB XV. ülése óta az a törekvés, hogy teljesebb mértékben érvényesítsük a tömegek energiáját. Sajnos vannak olyan gazdasági dolgozóink, akik nem hisznek a párt által kitűzött nagyszabású feladatok teljesítésében. Vajon miért? Már annyira megszokták a nyugalmat, a kényelmet, hogy félnek az egészséges széltől, amely a tömegek felszabadított energiáját viszi magával, és félnek attól, hogy felveri őket édes álmukból. Ezért ragaszkodnak annyira az irányítás elavult, bürokratikus formáihoz. Ezért nincs ínyükre a „győzd le önmagad“ jelszó. Az SZKP XXVII. és a CSKP XVII. kongresszusának határozatai épp a tömegek ösztönzésére irányulnak, mégpedig azáltal, hogy kérlelhetetlen harcot hirdettek a formalizmus ellen, s azzaí a kategorikus követeléssel, hogy meg kell tanulni meghallani a tömegek hangját, a tömegek között élni, és hasznosítani a dolgozók konstruktív ötleteit. Nagyon fontos, hogy ezt a párt kezdeményezte, és mindezt saját szervezetén belül kezdi, hiszen a pártélet egészséges lüktetése az egész társadalom demokráciája fejlesztésének feltétele. A párton belüli demokrácia elmélyítésével kapcsolatban szintén számos tényező hozható fel, amely feltételezi ezt a folyamatot, és szervezeti keretet is ad neki. őst azonban főleg arról van szó, amint azt Gorbacsov elvtárs is hangsúlyozta, hogy nevén nevezzük a dolgokat. A tömegek meghatározó szerepe objektív alapja a demokratikus centralizmus és a pártszervek munkájában a kollektív vezetés érvényre juttatásának. Mirfdenütt fontolóra kell venni: mit kell tenni, hogy a pártszervek határozatait és intézkedéseit következetesen megvalósítsák, hogy valamennyi állami és gazdasági szerv tevékenysége megítélésének kritériumává annak objektiv elemzése váljon, hogy hogyan érvényesülnek és valósulnak meg a munkásosztály és az. egész dolgozó nép hosszú távú érdekei és céljai. A CSKP XVII. kongresszusa megteremtette az alapfeltételeket az ilyen energikus előrehaladáshoz, a párt stratégiai irányvonalának megvalósításához és ezzel együtt élcsapatküldetésének betöltéséhez. 1986. V. 16.
