Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-09 / 19. szám
A KGST-tagországok gazdasági fejlődése jelenlegi szakaszának legjellemzőbb vonása, hogy mind szorosabb az együttműködésük a gazdasági kérdések megoldásában, s kölcsönös termelési kapcsolataik in- tenzifikálására törekednek. A KGST-országok közti termelési kapcsolatok fejlesztésének egyik mozgatóerejét képezik saját gazdasági érdekeik. Ezek hatnak kölcsönös együttműködésük kiépítésére is népgazdaságuk kiméit ágazatainak fejlesztésére. A népgazdaság fejlesztésének kiemelt ágazatai alatt azokat értjük, amelyek kapcsolatban vannak az új technika és technológiák kidolgozásával és a termelésben való alkalmazásával, s ezáltal a termelés növelésével és a termékek minőségének emelésével lehetővé teszik az anyag- és munkaigényesség, valamint a ráfordítások lényeges csökkentését, s a tudományos-műszaki haladás legmagasabb szintjének elérését. Ma ezeknek a követelményeknek azok a termelési ágazatok felelnek meg, amelyek kiépítését célul tűzi ki a KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának évezred végéig szóló komplex programja. Ennek lényege - mondotta az SZKP XXVII. kongresszusán Mihail Gorbacsov - a KGST-országok átállása az egyeztetett tudományos-műszaki politikára. Ennek a programnak az elfogadása azt jelenti, hogy a partnerek egyeztetik és közösen kezdik megvalósítani gazdasági érdekeiket a kiemelt termelési ágazatok fejlesztésében. Ezek az érdekek közvetlenül megnyilvánulnak a testvérországok kölcsönös gazdasági kapcsolatainak azon a területein, amelyek a kiemelt ágazatok kiépítését és céljaik megvalósítását szolgálják. Jelen időszakban a KGST-or- szágoknak gazdasági érdekeik fűződnek a népgazdaság-fejlesztés öt kiemelt irányának a közös megvalósításához, amelyeket rögzít a tudományos-műszaki haladás komplex programja. Ezek a népgazdaság elektronizálása, komplex automatizálása, az atomenergetika gyorsított fejlesztése, az új anyagok, valamint előállításuk és megmunkálásuk technológiáinak mielőbbi kifejlesztése és a biotechnológia. A KGST-országok vezető nép- gazdasági ágazatainak fejlesztésében gazdasági érdekeik érvényesítési formáinak és módszereinek keresése elsősorban az érdekek azonosságán alapszik. Emellett az adott érdekek azonossága nem egybeesésükben rejlik, hanem abban, hogy mivel azonos típusú gazdasági alapon jöttek létre - egy irányban fejlődnek, s megvalósításuk biztosítja a testvérországok szükségleteinek kielégítését. A népgazdaságok kiemelt ágazatai fejlesztésében felmerülő gazdasági érdekek érvényesítése irányvonalainak megvalósításával összefüggő kérdések megoldásánál számításba veszik eltérésük objektív lehetőségeit is. Ezek közül az SZKP új szerkesztésű programja megemlíti az országok gazdasági és politikai fejlettségének eltérő szintjét, egymástól különböző történelmi és kulturális hagyományaikat, eltérő lehetőségeiket. A partnerek gazdasági érdekeinek lehetséges különbözősége objektíve ellentmondások, ellentétek kialakulásához vezethet közöttük. S bár ezek az ellentmondások nem antagonisztikus jellegűek, mégis fontos már az együttműködés kezdeti szakaszában megtalálni a gazdasági érdekek egyeztetésének hatékony útjait. Tekintettel e folyamat bonyolultságára, az SZKP XXVII. kongresszusán külön kiemelték annak szükségességét, hogy megtanulják a különböző szocialista országok érdekei ütközésének elhárítását, ezeknek az érdekeknek a kölcsönös összehangolását, s a legbonyolultabb problémák esetében is megtalálják a kölcsönösen elfogadható megoldást. A KGST-országoknak a népgazdaság kiemelt területei fejlesztésében való érdekeltségének harmonikus összeegyeztetésére és érvényesítésük hatékony módszereinek alkalmazására példa a tudományos-műszaki haladás komplex programja, az együttműködés eddigi eredményei. A kiemelt ágazatokban való együttműködésre vonatkozó egyezményeket és szerződéseket részben figyelembe veszik a népgazdasági tervek egyeztetésénél, feltételezik a gyártásszakosítás és a kooperáció további elmélyítését, a közös tudományos-műszaki és termelési egyesülések létrehozását, a nemzetközi mérnöki és technológiai központok kiépítését, az üzemek, egyesülések, tudományos-műszaki szervezetek stb. közti közvetlen kapcsolatok létrehozását. A gazdaságfejlesztés és a kölcsönös együttműködés eddigi tapasztalatait figyelembe véve a KGST-országok a gazdaság kiemelt ágazataiban való érdekeik érvényesítéséhez vezető hatékony utakat az anyagi- és pénzügyi források és a tudományos eszközök egyesítésében és közös felhasználásában látják. A társadalmi termelés kiemelt ágazatai terén való gazdasági kapcsolatok fejlesztésében már bevált óz a gyakorlat. Például a számítás- technikai berendezések gyártásában való együttműködésről szóló kormányközi egyezmények (1969. és 1980. évi egyezmények) keretében a partnerek összesített tudományos-termelési potenciáljának felhasználásával megvalósult a korszerű elektronikus számítógépek széles skálájának, közös műszaki és programozó eszközöknek a gyártása, ezen belül az egységes rendszerbe tartozó számítógépek programjainak biztosítását szolgáló 210 féle berendezés és 66 egység, továbbá a miniszámítógépekhez 102 műszaki eszköz és 31 programrendszer gyártása. A jelen időszakban a testvérországok gyakorlatilag teljesen önellátóak a számítás- technika terén, ami jelentős mértékben a szocialista gazdasági integráció nyújtotta előnyök kihasználásának köszönhető. Megvan az alapja a KGST-tagországok gazdasági érdekei megvalósításának az elektronika és a mikroprocesszorok, az ipari robotok fejlesztésének más területein is. Például 1982-ben a tagországok kormányközi megállapodást kötöttek a mikroelektronikáról, az ipari robotok gyártása terén való szakosításról és kooperációról, az elektrotechnikai termékek egységes szabványosított bázisának létrehozásáról. Az ezekbe a megállapodásokba foglalt döntésekkel összhangban kidolgozták az elektrotechnikai termékek egységes nomenklatúráját, amely 800 féle terméket foglal magába, ezen belül az integrált áramkörök és félvezetős műszerek 537 típusát, valamint a rádióelemek és komponensek 265 típusát. Kidolgozták a robottechnika fejlesztésének műszaki koncepcióját, valamint az ipari robotok és részegységek összesített nomenklatúráját, amely az ipari robotok 165 típusát foglalja magába. Közülük 89-et már gyártanak, 23-at kidolgoztak és 53 típus fejlesztése még folyamatban van. Ezeknek a megállapodásoknak a teljesítése jelentősen hozzájárul a testvérországokban a termelés tudományos-műszaki színvonalának az emeléséhez. A KGST-országokban 1990- re 200 ezer ipari robot üzembe helyezését tervezik. Sikeresen valósulnak meg a KGST-tagországok gazdasági érdekei az atomenergetikában. A testvérországok atomerőműveinek összkapacitása már 1985 elején meghaladta a 30 ezer megawattot, az előállított villamosenergia mennyisége pedig elérte a 178 milliárd kilowattórát. A testvérországok távlatilag is nagy jelentőséget tulajdonítanak az atomenergetikának. Többek között közösen dolgozzák ki nukleáris hőerőművek és atomerőművek építésének az évezred végéig szóló programját. Feltételezik, hogy 2000-ig a jelenlegi 5,6-6-szorosára növekszik az atomerőművek részesedése a villamosenergia előállításában. Ez lehetővé teszi 200 millió tonna energiaegység megtakarítását. A testvérországok gazdasági fejlődésének fontos tényezője kölcsönös érdekeik valóra váltása az új anyagok kifejlesztése, gyártási és megmunkálási technológiáinak kidolgozása terén. Az együttműködés fejlesztése ezen a kiemelt területen lehetővé teszi a termelés tudományos-műszaki színvonalának lényeges emelését, hatékonyságának növelését. Kiszámították, hogy a porkohászat alkalmazása az általános gépiparban a termékek minden ezer tonnájának előállításánál másfél millió rubel, továbbá 100 ember munkájának, 80 gépegységnek és 2,5 tonna vasnak és színesfémnek a megtakarítását teszi lehetővé. Az energia- és nyersanyagforrások kitermelésének egyre nehezedő feltételei között a KGST-országok megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak az új anyagok, technikák és technológiák energia- és anyagtakarékos jellege növelésének. E tényező jelentőségéről tanúskodik például az, hogy a szocialista közösség egészében az anyagi javak 1 százalékos megtakarítását több mint 11 milliárd rubelre értékelik. Az energiafelhasználás mindössze 1 százalékos csökkentése a testvérországoknak 25 millió tonna energiaegység megtakarítását teszi lehetővé. A KGST-országok érdekeinek teljesebb érvényesítése ebben a kérdésben azt követően kezdődött meg, hogy a 40. ülésszak elfogadta a 2000-ig szóló együttműködési programot az energia- és nyersanyagforrások megtakarítására, amely 117 konkrét intézkedést foglal magában. Bővül a KGST-országok együttműködése a biotechnológia fejlesztésében is. Ez előmozdítja érdekeik érvényre jutását a termelési és nyersanyagtartalékaik növelésére, az új megújítható energia- források felhasználására, a hulladékmentes termelés fejlesztésére, az orvostudományra stb. vonatkozóan. A KGST-országok gazdasági érdekeinek érvényesítése népgazdaságaik fejlesztésének kiméit ágazataiban gyorsított fejlődésük legfontosabb feladata. Megoldása a testvérországok gazdasági együttműködésének elmélyítésén alapul. „Meg vagyunk győződve arról - mondotta az SZKP XXVII. kongresszusán Mihail Gorbacsov hogy a szocializmus képes megoldani a legbonyolultabb feladatokat is. Ehhez rendkívül fontos, hogy mind aktívabb legyen az együttműködés, amely potenciáljainknak nem egyszerű összegezését, hanem azok megsokszorozódását eredményezi, ösztönzi közös előrehaladásunk meggyorsulását.“ A kölcsönös együttműködés előnyeinek sokoldalú kihasználásával a KGST-tagországok hatékonyabban érvényesíthetik érdekeiket a tudományos-műszaki haladás kiemelt területeinek fejlesztésében és ezáltal minőségi változást érhetnek el a szocialista építésben. ANATOLIJ PAVLOVICS RUMJANCEV kandidátus, a Kijevi Állami Egyetem gazdasági karának docense Szoros kapcsolatok A Sigma együttműködése NDK-beli partnerekkel 'SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/S^ Az olomouci Sigma konszern és az NDK mezőgazdasági üzemei között a kereskedelmi kapcsolatok a hatvanas évek elejétől kezdtek kibontakozni, amikor a Sigma piackutatásának eredményeképpen az NDK-ból néhány öntözőberendezés szállítására érkezett megrendelés. Ezzel alapozták meg a ma már szorosnak mondható kapcsolatokat azokkal a tervezőintézetekkel, amelyek a talajjavítással és öntözőrendszerek tervezésével foglalkoznak. Az első jelentősebb szállítmány - 150 darab öntözőberendezés — 1967-ben érkezett meg az NDK-ba amelyet Pots- damban a mezőgazdasági technikát ellenőrző intézet próbált ki, s mivel ezek beváltak, az NDK öntözőberendezésekkel való ellátását a későbbiekben a csehszlovák konszern termékeire alapozták. Ezek az első szállítmányok dobos öntözőberendezésekből, szórófejekéből, ön- tözőcsövekböl álló rendszerek voltak és egyenként ötven hektáros terület öntözését biztosították. 1971-tól 1975-ig a szállítások egy szerződés keretében történtek, amelyet azóta ötévenként megújítanak és évente pontositanak. Évente a szállítások volumene 25—40 millió korona között mozog, és az idei évre a partnerek például 25 milliós értékű szerződést kötöttek. Várható azonban, hogy ez a mennyiség növekszik, hiszen a Német Szocialista Egységpárt nemrég véget ért XI. kongresszusa a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatok között hangsúlyozta az öntözött területek nagyságának a növelését is. Az idei évre vonatkozó szerződésben a legkorszerűbb öntözőberendezések széles skálája szerepel. Ezek között figyelmet érdemel a PZT 75 elnevezésű dobos öntözőberendezés, amelyből 100 darabot igényeltek az NDK-beli megrendelők. Ennek sajátossága az, hogy a dob meghajtására olajszivattyúval összekapcsolt radiális turbinát használnak, amely megkönnyíti a kezelőszemélyzet munkáját. A szerződésben szereplő további tétel 85 darab R-50-DZ típusú komplex öntözőberendezés, amely az ötven hektáros kategóriába tartozik. A megállapodás fontos részét alkotját az új berendezések szállításán kívül a pótalkatrészek is. Az NDK mezőgazdaságában ugyanis még most is használják azokat a berendezéseket, amelyeket a csehszlovák partner a hatvanas években szállított. Az együttműködés további területe a közös szerelvénygyártás, még régebbi múltra tekint vissza, mint az öntözőberendezések szállítása. Ez már az ötvenes évek elején beindult, majd a hatvanas évek közepén áttértek az együttműködés minőségileg magasabb formájára, mivel létrejöttek a gyártásszakosítás feltételei. Ehhez természetesen több nehézséget át kellett hidalni, többek .között szükség volt a szabványok egyeztetésére, és nem voltak népszerűek abban az időben azok az intézkedések sem, amelyek termékváltásra kényszerítették üzemek egész sorát. Az azóta eltelt több mint húsz év azonban bizonyította a nemzetközi munkamegosztás előnyeit a kissoro- zatú gyártással szemben. Csehszlovákia az NDK-ba vasúti szállítóeszközöket, folyadékszintjelzőket, biztosító-, billenő- és membránszelepeket és más berendezéseket szállít, az NDK-partnerektöl pedig gőzkondezálókat, csapokat, redukciós és lapos zárószelepeket kap. Az árucsere-forgalom a 7. ötéves tervidőszakban húsz millió rubel körül mozgott, és a tavalyi lipcsei vásáron megkötött, 1990-ig szóló szerződés is hasonló nagyságrenddel számol. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok viszonylag önálló tétele a szivattyúk szállítása, illetve kooperációban való gyártása. A Sigma egy- és többhengeres dugattyús szivattyúkat, horizontális spirálszivattyúkat, forgósdugattyús szivaty- tyúkat és víztisztítókat szállít az NDK-ba, ahonnan ezért cserébe agresszív közegben használható porcelán- és műanyag- szivattyúk érkeznek Olomoucba. Az utóbbi években sikeres együttműködés bontakozik ki a tudományos kutatómunka területén is. Az e téren megvalósuló közös munkához jó kiindulópontot jelent az, hogy a két országban a gyártás megközelítőleg azonos színvonalon folyik, így a felmerülő technológiai kérdések - így például a hegesztés és az öntés területén - egyformán érintik a partnereket. Az évenként kétszer találkozó, fejlesztési problémákkal foglalkozó szakemberek vitatémái között a jövőben egyre gyakrabban szerepel majd a termelés robotizációjának a kérdése is. SZÉNÁSI GYÖRGY • Szivattyúk, szelepek, elektromos vezérlésű tolózárak - ez volt elsősorban a Sigma kínálata az ide lipcsei vásáron v/////////////////////////////////////////////////////////////^////////////////w"^"^"*'^^^r///////////////////////////////////////////////////////////A'///r/////////////////////////A (Méry István felvétele) ÚJ SZÍ 10 1986. V. 9 A gazdasági érdekek hatékony egyeztetésének útjai
