Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-09 / 19. szám

r -Kér In benn« „Uveghazvaroska“ a kompresszorállomásnál A prievidzai Poínoprodukta mezőgaz­dasági társulás legfőbb feladata a Kö­zép-szlovákiai kerület zöldségboltjainak az ellátása primőr áruval, friss zöldség­gel, emelett palántákat is nevelnek, s egyes üzemrészlegeken virágtermesz­téssel is foglalkoznak. Ilyen sokoldalú tevékenység folyik a társulás 02-es bussai (Busince) üzemében is. A bussai „vita­mingyár“ munkáját Rudolf Mouőka mér­nök irányítja.- A tranzit gázvezeték nagyzellői (Vei­ké Zlievce) kompresszorállomásán - ma­gyarázza a szakember - hosszú időn át veszendőbe ment az üzemeltetés során keletkező nagy mennyiségű hőenergia. Úgy is mondhatnánk, hogy sokáig a leve­gőt fűtötték az állomás dolgozói ezzel a hulladékhövel. A kínálkozó lehetőség­gel élve ezért a prievidzai Pol'noprodukta az objektum tőszomszédságában létre­hozta a 02-es számú üzemegységét. Az alapkő letételére 1979-ben került sor. Az építkezés első szakaszában két hektárnyi üvegház épült, s természete­sen a hulladékhő átvételére és elosztá­sára szolgáló állomás is elkészült. A me­leget csővezetékeken juttatják el az egyes helyiségekbe. Ebben az időben egy szolgáltató ház is elkészült. A kiépí­tés második szakaszában egy hektáron további üvegházak kerültek tető alá, s műhelyekkel, raktárhelyiségekkel is bővült az üzem.- Legújab elképzeléseink szerint - tá­jékoztatta Rudolf Mouőka -, a fejlesztési ütemterv értelmében rövidesen elkezd­hetjük az utolsó, harmadik szakasz megvalósítását. Ennek befejezése után összesen öt hektáron állnak majd üveg­házak ezen a területen. TEREPSZEMLÉN A hűvös éjszakák, s a gyakori esők nyoma a kialakulóban levő „üvegházvá- rosok" környékén is megmutatkozik.- Csizma nélkül bizony egyelőre ne­héz lenne itt közlekedni, ebben a ven­dégmarasztaló sárban - sóhajt fel az üzemvezető. - De hamarosan a bekötő­utak, a járdák is elkészülnek az üveg­csarnokok, épületek körül, s néhány hónap múlva akár körömcipöben is járhatnak munkába a dolgozóink. Közben néhány számadat is tudomá­somra jutott. Ezek szerint az építkezés első és második szakasza egyaránt 30-30 millió koronába került, s jelenleg évi 3 millió korona értékű árut termel az üzem.- Sajnos, komoly gondjaink vannak a kerti föld biztosítása körül. A palántane­veléshez, a zöldséghajtatáshoz és a vi­rágtermesztéshez nagy humusztartalmú, a legjobb minőségű kerti földre lenne szükség, ezen a környéken viszont csak silány minőségű, számunkra hasznave­hetetlen talajok vannak. Szívesen vásá­rolnánk kész komposztot, de eddig nem találtunk ilyen forrásra, a szükséges mennyiséget sehonnan sem tudjuk be­szerezni. Elkészítenénk mi magunk is a kívánt minőségű tápkeveréket, csak­hogy a járás területén működő mezőgaz­dasági üzemek nem tudják biztosítani számunkra a komposztkészítéshez szük­séges istállótrágyát. így aztán több száz kilométernyi távolságról, Szlovákia más vidékeiről szerezzük be a tőzeget. Főleg Dunaszerdahely (Dunajská Streda) kör­nyékéről szállítjuk teherautókkal az alap­anyagot, s itt dolgozzuk fel azt megfelelő vegyi összetételű kerti földdé. Az egyik üvegházban éppen földkószí- téssel foglalkoztak az asszonyok.- Dolgozóink között sok a nő, többnyi­re a környező falvakból bejáró lányok, asszonyok - magyarázza Rudolf Mouőka mérnök. - Szakképzésükről is nekünk kell gondoskodnunk, amire viszont sem az időnk, sem a káderek szempontjából nem készültünk fel. Az asszonyok éberen figyelik az üzemvezető szavait. Egyikük, aki a nevét nem volt hajlandó elárulni, meg is jegyezte iziben: \- Azt is írja meg, hogy rossz ide a buszközlekedés. Nyáron, vagy jó időjá­rásban máskor is kerékpáron járunk munkába, esetleg gyalogosan is, de hóban, esőben, zimankós időben bizony nem szívesen vágunk neki az útnak.- Valóban ez a helyzet - helyesel a mérnök. - Ezért is szeretnénk a kőhají- tásnyjra levő Bussán szolgálati lakásokat építeni, s addig üzemi autóbusszal szállí­tani a munkásainkat. Jelenleg 39 nő és 21 férfi dolgozója van az üzemnek. Az üvegházakban kizárólag lányok, asszonyok dolgoznak. A berendezéseket kezelő személyzet tagjai viszont inkább férfiak, közülük sokan három műszakban dolgoznak. A nők átlagosan 1500-1900 koronát keresnek havonta, a férfiak a túlórákért és az éjszakai műszakokért járó pótlé­kokkal együtt valamivel többet.- Nehéz, fárasztó fizikai munkát vég­zünk, s véleményünk szerint ezzel nincs összhangban az elért kereseti színvonal. Ráadásul az üzem vezetősége azt is elvárja, hogy a munkába lépők járműve­zetési jogosítvánnyal is rendelkezzenek, ha nem is tehergépkocsira, de legalább traktorra - jegyzi meg az egyik munkás.- Fájó pontra mutatott rá ez a fiatalem­ber - válaszol a megjegyzésre az üzemvezető. - Többek között még a bé­rezési problémákat is rendezni kell. Ha a szükség úgy kívánja, nem egy esetben mi műszakiak is besegítünk a berende­zéseket kezelők munkájába. Már én is voltam többször is éjszakai ügyeletes- Mintegy fél hektárnyi területen fog­lalkozunk virágtermesztéssel - mond­ja Rudolf Mouőka mérnök, üzemveze­tő (A szerző felvételei) a melegvíz adagolását szabályozó gép­teremben. TERMELÉS - ÉRTÉKESÍTÉS Az üzem palántaneveléssel, zöldség- hajtatással és virágkertészettel is foglal­kozik. Egyes termékeik még Cseh­országba is eljutnak.- Palántákat főleg a nagykürtösi (Vel'ky Krtiá) járásban működő taggazda­ságok számára nevelünk, de más járások mezőgazdasági üzemei számára is jut a mintegy másfél millió palántából. Leg­nagyobb átvevőnk az ipolybalogi (Balog nad Iprom) és a bussai szövetekezet- sorolja Mouőka mérnök. - Megrendelő­ink elsősorban zellert, paprikát, uborkát, paradicsomot, valamint korai salátát és dinnyét igényelnek. Sajnos, ezen a tava­szon kevés volt a napfény, ami a palán­ták minőségében is megmutatkozott. Virágkertészetünk termelési kapacitá­sunknak körülbelül az egyharmadát ké­pezi. Szegfűvel, aszparágusszal és ger- berával kezdtünk, de most már cserepes virágok termesztésével is foglalkozunk. Virágokból 1 600 000 korona az évi bevételünk, palántákért mitegy 260 000 koronát kapunk, a zöldségtermesztésből pedig 800 000 koronás bevételünk szár­mazik. A járás igényeit már teljes mértékben ki tudjuk elégíteni, s a közelmúltban külföldre is szállítottunk virágot. Rövid időn belül egy üzemi boltot is szeretnénk nyitni, ahol a kistermelők is beszerezhetik a jó minőségű palántákat. Ami a virágter­mesztést illeti, mi abból indulunk ki, hogy egyes országokban a közös családi étkezésnél rendszerint az illatozó vágott virág sem hiányzik az asztalról. Miért ne honosodhatna meg ez a szép szokás minálunk is? Rajtunk mindenesetre nem fog múlni... ZOLCZER LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 1986. V. 9. A Hetényi (Chotín) Efsz-t a növénytermesztés, valamint az állattenyésztés eredményessége szem­pontjából az utóbbi években a sereghajtók között tartották számon a Komáromi (Komámo) járásban. Nem segített a paradicsom szakosított, iparszerű termesztése sem, hiszen egy 1631 hektárnyi szántóte­rületen gazdálkodó üzem nem élhet meg 25 hektárnyi paradicsomból. A növénytermesztés más szakaszain is megfelelő eredményeket kell elérni, nem is beszélve arról, hogy az állattenyésztés is elegendő és jó minőségű takarmányt igényel. Igaz ugyan, hogy a hetényi szövetkezet szántóterületének 90 százaléka homokos talaj, így megszokottá vált az az érvelés, hogy az ilyen talajon nem is lehet jobb eredményt elérni. Az elmúlt tervidőszak utolsó két esztendejében azonban sok minden megváltozott a szövetkezetben. Még 1948 februárjában Silvester Tvrdoö mérnök vette át az irányítását, aki elsősorban a szakkáderek kérdésére összpontosította a figyelmét. A növényter­mesztés vezetését a sok termelési tapasztalattal rendelkező Németh István technikusra bízták, aki 1985 januárjában lépett „hivatalába“, de a gabonatermelés fejlesztési tervét és a fajtaösszetétel tervét már ő dolgozta ki. Az új főagronómus fáradhatatlanul szervezte a munkákat, a feladatok teljesítését követke­zetesen ellenőrizte, s mindenkitől megkövetelte a szi­gorú munka- és technológiai fegyelmet. A szövetkezet vezetőségének sem volt tőle nyugta, mert a haladás érdekében sok mindent követelt, s ha nem hallgattak rá először, megismételte többször is a javaslatát, amíg el nem érte a célját. Mint utólag kiderült, neki volt igaza. A tapasztalt szakember irányítása alatt a növénytermesztés 1985- ben nagyon jó eredményeket ért el, a több mint 23 millió koronás bruttó termelési tervet 102 százalékra teljesítették. Ha ehhez a jég- és fagykárokért kifizetett kártérítés 1 millió 800 ezer koronát meghaladó összegét is hozzászámítjuk, úgy az ágazat 110 százalékra teljesítette pénzügyi tervét. Mindez pedig azt jelenti, hogy az elmúlt év döntő fordulatot hozott a Hetényi Efsz fejlődésében. Az elért eredményekről azonban nyilatkozzon maga Németh István, a növény- termesztési ágazat vezetője.- A kalászosok termesztésében elért eredményeink azt bizonyították, hogy helyes úton indultunk el a mélypontról. Tervezett hozamainkat búzából 125, tavaszi árpából 133 százalékra teljesítettük, s szövet­kezetünk történetében első ízben sorakoztunk fel a 6 tonnás hozamokat elérő gabonatermesztők közé. A kukorica is jó termést ígért, de a jégverés áthúzta a számításainkat. Cukorrépát a megfelelő gépesítési eszközök hiánya miatt csak 30 hektáron termesztet­tünk. A tervezett 34 tonna helyett 47,71 tonnás hozamot értünk el belőle, 15 százalékos cukortartalom­mal, ami 130,6 százalékos tervteljesítést jelentett. Szövetkezetünkben a szálas és a tömegtakarmá­nyok termelésére is fokozott figyelmet fordítunk. Az elmúlt évben betakarított termés 80 százaléka első osztályú volt. Az elért eredmények alapján a takar­mánynövények termesztésében járási viszonylatban az első helyre kerültünk, a cukorrépa termesztésében pedig a másodikat foglaltuk el. Jó eredményeket értünk el a vastaghúsú paprika és a paradicsom termesztésé­ben is. Az utóbbiból 7 millió koronás bevételt terveztünk, a valóságban csaknem 8 milliót értünk el, a tervezett 29,5 tonnás hozam helyett ugyanis 33,4 tonna paradicsomot takarítottunk be hektáronként. Németh István elsősorban az emberek hozzáállásá­ban látja a sikerek titkát. A traktorosok és a gépkezelők megértették, hogy az agrotechnikai határidők megtar­tása érdekében gyakran a szabad- és az ünnepnapo­kat is ki kell használni, s ha szükséges, hosszabított műszakokban kell dolgozni. Ehhez sok meggyőző munkára volt szükség, amihez a szocialista verseny különböző formáit, s a célprémiumok kitűzését is kihasználták. A legjobb dolgozók már az év folyamán külön jutalomban részesültek, mint például Sebők Dezső, Szabó Imre és Varga István a takarmánybe- gyújtésnél, Szalai Dezső a növényvédelemben, Mar­osa Sándor, Hencz Lajos, Trenőík Géza és Halászik László a talajmúvelésben, valamint a takarmányfélék és a paradicsom betakarításánál. A további gépesitők közül Bakulár János és Ranczos Dezső a betakarított termények kezelésénél álltak helyt. A föagronómusnak hathatós segítséget nyújtottak a további szakvezetők is, mint például Takács Zoltán és Sukola Róbert agronómusok, Csontos József növény- termesztési gépesítő, Bakos György, a központi gépjavító műhely vezetője, de nem szabad kihagyni Andruskó László és Nagy Ernő gépjavítókat sem, akik éjt nappallá téve mindig azon fáradoztak, hogy meghibásodás ne késleltesse a munkák menetét a növénytermesztésben. A sikereket a gépesítés növekvő színvonala is elősegítette, habár ezen a szakaszon a mezőgazdasá­gi termelők még sokat várnak a gépiparunktól. Döntő szerepe volt annak is, hogy az elmúlt év őszére a szövetkezet szántóterületének 91 százaléka (1556 hektár) öntözhetövé vált, hiszen a homokos talaj szinte állandóan igényli á vizet, s ha ezt nem kapja meg, bekövetkezhet a „homokverés“, amely gyorsan tönk­reteszi a kikelt növényzetet. Az ősz folyamán például 300 hektáron öntözték meg a frissen elvetett búzát, s így az kifogástalan állapotban telelhetett. Nagy gondot fordítanak a szerves trágyázásra is, s az intenzifikációs program keretében mezővédö erdősá­vok létesítését is tervezik, már az idén egy 5 km-es szakaszon végzik el az ültetését. Az új tervidőszak első évében a Hetényi Efsz-ben is nagy a készülődés. A tagság határozott célja, hogy tartósan felzárkózzanak a jól gazdálkodó, majd pedig a legjobban gazdálkodó mezőgazdasági üzemek sorába. Ehhez már ebben az évben megteszik a további döntő lépéseket. KOLOZSI ERNŐ Sok munkát ad a megfelelő kerti föld elkészítése foagronomus, meg a többiek

Next

/
Thumbnails
Contents