Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-09 / 19. szám
Ha azt mondom Stránf, bizonyára kevés olvasónak mond valamit ez a dél- morvaországi községnév. De ha hozzáteszem, hogy a falu része Kvétná, ez már a világ 60 országában Ismerősként cseng. Ez utóbbi az üveggyártásáról tette híressé a települést. Mi viszont Stránira, az Uherské Hradiéte-i járás egyik központi községére voltunk kiváncsiak. Hogyan élnek itt az emberek, melyek mindennapi örömeik gondjaik. MÚLT ÉS JELEN Jozef G urica, a hnb elnöke A nemzeti bizottságon Jozef Guriőa elnökkel és Karel Gryc titkárral először a múltról beszélgettünk.- Településünkről az első feljegyzés 1357-ból származik. AZ 1700-as években alapították meg itt Csehszlovákia harmadik legrégebbi üveggyárát. A második világháború nálunk április 13-án kéthetes ádáz harc után ért véget. Elmaradott volt ez a vidék, Így a mi falunk is. A szövetkezetét csupán 1960-ban alapították meg, később állami gazdaság lett belőle. Ha valaki ma végigsétál a falun, egyáltalán nem sejti, hogy lakosai valamikor nehéz körülmények közt éltek. A négyezer lakosú központi község fejlődő szocialista településeink egyike.-Az üveggyáron kívül a Chronotechna vállalat üzemében (itt ébresztő- és percmutató órákat gyártanak) találnak munkalehetőséget a helybeliek tetszik, hogy a teniszpályát csak felügyelet mellett vehetik igénybe, de mi úgy gondoljuk, nem hagyhatjuk tönkretenni azt, amit a közösség létrehozott. ÖSSZEFOGVA A KÖZÖSÉRT Az elmúlt időszak eredményei közt tartják számon a nemzeti bizottság épületének átalakítását, ahol szertartásterem is van. A Tűzvédelmi Szövetség szertárát is rendbe hozták. A községben kiépítettnek mondható az üzlethálózat. Az üveggyárral szembeni boltban a nők munkába menet megrendelhetik az árut, s az a táskájukban elkészítve várja őket munka után. Az egészségügyi szolgáltatások is helyben vannak, a gyógyszertárt is beleértve. A többi szolgáltatótevékenységet a járási szolgáltató vállalat végzi. A nemzeti bizottság huszonöt helybeli lakosnak adott engedélyt a keresett szolgáltatások végzésére és lépésük helyesnek bizonyult, ezt jelzi a lakosság elégedettsége. Terveikben szerepel a szolgáltatóház bővítése- hárommillió koronát szánnak erre.- A két társközséget már korábban összevontuk, néha mégis felmerülnek olyan kérdések, mint például az miért nincs mindkét faluban cipőjavító- mondotta az elnök. - Meg kell értetnünk az emberekkel, hogy ez nem lenne kihasználva. Hasonló a helyzet a művelődési ház kérdésében is. A Morvaországi Üveggyár szakszervezeti klubja a gyár és a község rendezvényeinek egyaránt helyet ad. Nincs értelme egy további nagy beruházásnak. A két'műkedvelő színjátszócsoport, a háHilft Dl NAPJA!- mondotta a hnb titkára. - Az állami gazdaságban és a szolgáltató üzemekben is sokan dolgoznak, igyekszünk hozzájárulni életük alakításához, jobbításához, hogy megtalálják számításukat a munkahelyeken, és lakóhelyükön igazán otthon érezzék magukat. A KÉPVISELŐK SZEREPE A község védett területen fekszik. Ezért is tulajdonítottak nagy jelentőséget a gázvezeték lefektetésének. A lakosság ma már kényelmesebben él, a tüzelógond megoldódott, s egyben csökkent a szennyezés mértéke.- A gázvezeték létesítésénél is összefogott a falu- összegezte az elnök. - Hasonlóképpen próbáljuk aktivizálni az itt élőket a vízvezeték -és a csatorna- hálózat építése során is. A vízvezetékre egyébként 30 millió koronát fordítunk és tisztítóállomás létesítésével is számolunk. A lakosság aktivitása a tv-adás rossz vételi viszonyainak megszüntetését elősegítő létesítmény építésénél is megmutatkozott: annyian jöttek el a meghirdetett társadalmi munkára, hogy valamennyiüknek nem is akadt dolga.- Sok függ a képviselőktől és a tömegszervezetek vezetőitől - mondották a falu vezetői.- Z-akcióban készítettük el a fürdőt, melyre 400 ezer koronát kaptunk. Ma már több mint egymillió az értéke. A sporttelep létesítését elsősorban a fiatalok tartották szívügyüknek. A testnevelési szövetség tagjaival együtt ők dolgoztak ott a legtöbbet. Ki is használják. Igaz, vannak, akiknek nem rom fúvószenekar és az alkalmi műsorok szereplői itt készülhetnek és mutatkozhatnak be. De nemcsak az üveggyárral szoros a nemzeti bizottság kapcsolata. Az óvoda építéséhez a Chronotechna, a Jednota, az állami gazdaság és az erdőgazdaság is hozzájárult. Legutóbb az állami gazdaság ajánlotta fel, hogy 200 ezer koronát ad az utak felújítására, s mivel tudják, gyakran használják a mellékutakat, ezentúl évente adnak majd hasonló összeget a karbantartásra. Az üveggyár a vízvezeték építésénél vállalt nagy szerepet. A PECSÉTES TÁJÉKOZTATÓ Egy rövid látogatás alatt aligha lehet elvárni, hogy átfogó, részletes képet kapjunk a falu életéről. De hogy tevékeny, igyekvő, az új iránt érdeklődő lakosok élnek itt, azt az eredmények igazolják. A nemzeti bizottságok versenyében elért sikerek is erről tanúskodnak.-A nemzeti bizottság a lakosság nélkül nem sokat tehet - fejtette ki a titkár. - A képviselők segítségével viszont minden reális elképzelésünket megvalósíthatjuk. Azok helyett akik elfáradtak a munkában vagy passzívak, újakat javasol a Nemzeti Front, hogy felfrissülve fogjunk hozzá feladatainkhoz. Az elkészült létesítményekről, a sikeres rendezvényekről tud a falu népe. De hogy a tervekről és az egyéb dolgokról is informált legyen, a nemzeti bizottság tájékoztatót ad ki. A község pecsétjével díszített legutóbbi kiadványból a tömegszervezetek tevékenységéről tudhatunk meg egyet-mást. összefoglalja a polgári ügyek testületének tevékenységét. A kíváncsiak megtudhatják, hányán születtek a faluban, hogy a legidősebb lakos Magdaléna Holo- dová, aki 1893-ban született. Az irodalmi kör tevékenységét egy rövid elbeszéléssel illusztrálják. A művelődési ház és a mozi programja is megtalálható ebben a hasznos és a községben közkedvelt kiadványban. Hűen tükrözi Strání eseményekben gazdag hétköznapjait. DEÁK TERÉZ Az építkezőknek nagy segítséget jelent, hogy ablakokat, ajtókat is készítenek a faluban (Viliam Brtáö felvételei) Elkötelezetten, cselekvő akarással Beszélgetés egy Sajó menti képviselővel Máté László magyar-zene szakos pedagógus. A Pelsőci (Pleéi- vec) Alapiskolának 1973-tól az igazgatóhelyettese, s egyben a pártelnök is. A Kelet-szlovákiai kerületben ez az egyetlen olyan alapiskola, ahol a magyar- és a szlovák tanítási nyelvű oktatás egy igazgatás alatt folyik. Pelsöc központi község, 18 kisebb falunak mintegy 765 gyermekét tanítják itt. Máté László vérbeli pedagógus, olyan egyéniség, aki a gyerekek nevelését nemcsak szakmának, hanem hivatásnak is tekinti. Munkája elismeréseként 1982-ben méltán kapta meg a Példás pedagógus címet. Közel négy évig volt a rozsnyói (Rozna- va) Munkásdalárda vezetője, majd 1971-től a Sajó-völgye énekkar karnagyaként vált ismertté a neve. Tevékenységének köre két évvel ezelőtt még tovább bővült: a kerületi nemzeti bizottság képviselője lett. Az alábbiakban erről beszélgetünk vele.- A pedagógusok manapság elég gyakran arra panaszkodnak, hogy túl vannak terhelve, ön hogy fogadta, amikor megtudta, hogy képviselőnek javasolják?- Le kell szögeznem, hogy a pedagógusnak valóban naponta szíwel-lélekkel kell dolgoznia, ha eredményes munkát akar végezni. Tudja, minket annak idején úgy készítettek fel erre a pályára, hogy a szakmai ismereteken kívül a közösségi teendők elvégzésére is felvérteztek. Ezt én helyesnek is 'tartom, mert véleményem szerint a tanítóknak nemcsak egy iskola, hanem a község arculatát is meg kell határozniuk. Elkötelezetten, cselekvő akarással kell kivenni részüket fejlesztéséből. Sajnos, azokban a kisebb falvakban, ahol megszűntek az iskolák, nagyon érződik a pedagógus hiánya. Mi 1971 -ben költözködtünk Pelsőcre. A feleségemmel együtt az alapiskolában tanítunk. Fenntartások nélkül mondhatom: otthonra találtam itt. Pelsöc fejlesztéséért Szmerek Gyula, a hnb elnöke éveken át sokat tett. Hirtelen bekövetkezett halála valamennyiünket megdöbbentett. Most már nekünk kell folytatni, amit elkezdett. A hnb elnökének pedagógus kollégámat választották meg, s Gyula bácsi képviselői tisztségét rám ruházták. Nem udvariaskodásból mondom, de számomra ez megtisztelő feladatot jelent.-A 80. választókerületnek tehát két éve ön a képviselője. Milyennek tartja a Rozsnyói járásnak ezt a részét?- A Sajó mentének az alsó részében tizenöt - zömében magyar és három szlovák - község alkotja a választókerületemet. Ezen a vidéken nagyon szorgalmas, dolgos emberek laknak, furcsamód mégis úgy tűnik, hogy a falufejlesztési eredmények nincsenek egyenes arányban ezzel a szorgalommal. A járás más területein valahogy megelőztek, nagyobb ütemű fejlesztés ment végbe az évek folyamán. Ebből le kell vonni a tanulságokat és a jövőben ezen a vidéken a helyi nemzeti bizottságok munkáját hatékonyabbá, rugalmasabbá kell tenni. Úgy érzem, képesek vagyunk erre.- Ha jól értem, akkor a mércét kellene magasabbra helyezni?- Az kétségtelen, hogy a mércét mindig magasabbra kell emelni, persze ezt is csak a valóságlátásra alapozva lehet. Nos, én úgy tapasztalom, hogy olykor bizonytalanok vagyunk a realitások felismerésében. Választókerületemben eddig tizenkét községben vettem részt gyűléseken. Több helyen is tapasztaltam, hogy olyan gondokkal próbáltak a járási és a felsőbb szervekhez fordulni, amelyeket ott a helyszínen kell és meg is lehet oldani. Ebből kiindulva a képviselői munkámat afféle hídszerepnek tekintem. Egyrészt fontos kötelességemnek tartom, hogy a választópolgárok véleményeit, meglátásait, kéréseit továbbítsam a kerületi nemzeti bizottságnak, ugyanakkor igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni azért, hogy a knb célkitűzéseit ismertessem a választókerületemben. A fiatalok elvándorlása csak néhány községre jellemző. Ke- csön (Keőovce), Hosszúszón (Dlhá Vés), Gömörhorkán (Ge- merská Hőrka) és Pelsócön például szép számú fiatalság él és a nemzeti bizottság munkájába is bekapcsolódnak. Páskaházán (Paéková) viszont jelenleg más a helyzet. Ebből a kis faluból igen sok értelmiségi került ki, s ezek az emberek jóformán mind másutt találtak megélhetést. Mindehhez még annyit, hogy a Sajó mentén az utóbbi évek folyamán jelentősen javultak a munkalehetőségek, s ez alól a nők foglalkoztatottsága sem képez kivételt.- Pelsöcnek úgy tudom, eddig a vízzel volt a legtöbb gondja... A Sajót már közel egy évtizede szabályozták, s azóta árvíz nem pusztította a falut. Most már a főútvonal is megkerüli Pelsőcöt, s ezzel a közúti balesetforrások is csökkentek. A jónak persze - mint mindig — rossz oldala is van. A szabályozás előtt a pelsőci lakóházak pincéiben nem volt víz. Most van. Ami pedig az ivóvizet illeti - ez van nálunk bőven, jóllehet a központi vízvezetékkel elég sok bajunk van, mert 15-18 évvel ezelőtt a vezetéket szakszerűtlenül fektették le. A Kecske dombon épült új falurészbe alacsonyabb nyomás esetén pedig fel sem jut a víz. A közeljövőben ezeket a gondjainkat is meg kell oldani.- Az utóbbi választási időszakban elért eredmények közül minek örül a legjobban?- Mindenekelőtt annak, hogy 22 millió korona beruházással itt Pelsócön végre egy korszerű, 16 tantermes iskola épült fel. Az oktatásban eddig is aránylag jó eredményeket értünk el, s most a jobb körülmények között a pedagógusi munka hatékonyságát minden bizonnyal képesek leszünk tovább növelni. Az új választási időszakban a régi iskola felújítására is sor kerül, továbbá átadjuk a művelődési házat. Bizony erre is nagy szükség van, mert Pelsócön már egy egész nemzedék nőtt fel, amelynek nem volt módja aktív kulturális életet élni. Az emberi kiteljesedéshez pedig erre is nagy szükség van, annál is inkább, mert a népművészet forrásai kiapadóban vannak. Ma például az első órám zenei nevelés volt. Megkértem a gyerekeket, hogy emeljék fel a kezüket azok, akik otthon a szüleiktől tanultak meg valamilyen népdalt. A 28 gyerek közül egy sem emelte fel a kezét. Úgy érzem ez is eléggé elgondolkodtató jelenség... Felelősségérzet az ifjú nemzedékért, kommunista elkötelezettség és magatartás, cselekvő akarás a Sajó menti falvak felvirágoztatásáért - úgy gondolom, ez jellemzi legjobban Máté Lászlót, aki mint a kerületi nemzeti bizottság képviselője a röpke két év alatt is igyekezett felelősségteljes munkát végezni. Tevékenységének elismerését jelenti, hogy ismét e fontos poszt betöltésére javasolják. SZ. GY.
