Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-25 / 17. szám
A nép szocialista önigazgatása - a szocialista demokrácia gyakorlati megnyilvánulása, ami azt jelenti, hogy minden hatalom a népé, s ezzel a hatalommal maga a nép él, a nép érdekében. A szocialista önrendelkezés kibontakozik a dolgozó tömegek széles körű és aktív részvételében az állam és a társadalom minden ügyének irányításában. A szocialista társadalomnak a kommunizmus felé való fokozatos haladása feltételei között az SZKP kialakítja a szükséges politikai, gazdasági és szociális előfeltételeket annak a lenini útmutatásnak a megvalósításához, miszerint minden államigazgatási szervnek, minden vezetőnek állandóan erősíteni kell kapcsolatát a tömegekkel, rájuk kell támaszkodnia. Ebből kifolyólag a Szovjetunió állami és társadalmi élete szempontjából törvényszerű lett az SZKP KB-nak a XXVII. kongresszus elé terjesztett politikai beszámolójába foglalt megállapítás, hogy ,,a nép önigazgatásának fejlődése megköveteli az irányítás demokratikus elveinek elmélyítését“. Az irányitó apparátus tevékenysége demokratizmusának elmélyítésében az SZKP még nagy tartalékokat lát és ezeket tudatosan felhasználja. Ahogy Lenin tanított, az átépítés ideje megköveteli, hogy tovább, még szélesebb körben, még gyorsabban és jobban fokozzák az apparátusok munkásjellegét - még több munkást és földművest vonjanak be az ipar, és egyáltalán a népgazdaság irányításába. Nem véletlen, hogy a dolgozó tömegek mind szélesebb körű és aktív részvétele az ország életének irányításában megerősítést nyert, mint a szocialista társadalom politikai fejlődésének fő irányzata. Az állampolgárok aktivitása - alkotmányos jogaiknak és politikai szabadságjogaiknak az államigazgatás terén való naponta szükséges és társadalmilag fontos érvényesítését jelenti. Ezen a téren fontos szerepet kell játszaniuk az irányító apparátus működése formáinak és módszereinek, melyek két nagy csoportra oszthatók: jogiakra és szervezésiekre. A legfontosabb azonban a tömegek széles körű alkotóereje, melynek ma reális támogatásra van szüksége az államigazgatási szervek részéről. A dolgozók irányításban való részvételének formái és módszerei beváltak. Hogyan nyilvánulnak meg ezek a mindennapi életben? Például, amikor a végrehajtó tanács létrehoz valamilyen, csak külső munkatársakat alkalmazó bizottságot, nemcsak abból indul ki, hogy apparátusának szakemberekre van szüksége, hanem abból is, hogy szüksége van azon dolgozók kezdeményezésére, akik önként vállalják a különböző feladatokat. A külső munkatársakkal dolgozó alegységek (részlegek, csoportok, felügyelő szervek) tevékenységének sajátossága, hogy funkciói elemzóek, ellenórzőek és kapcsolódnak az államigazgatás hivatásos szerveinek funkcióihoz. Az apparátus társadalmi alapokon működő elemei nem foglalkoznak pénzügyekkel, anyagi-műszaki ellátással és más hasonló kérdésekkel, amelyek a fizetett apparátus hatáskörébe tartoznak. Nem rendelkeznek anyagi-pénzügyi alapokkal, alárendelt szervekkel, nincs joguk arra, hogy alkalmazottakat vegyenek fel stb. A külső munkatársakkal dolgozó alegységek szervezeti-strukturális felépítését meghatározó jogszabályok szerint az állami szervekkel, az állampolgárokkal való kapcsolatfelvételnél a végrehajtó bizottság nevében lépnek fel és a helyi tanács, annak végrehajtó bizottsága által betervezett akciókat valósítanak meg. A külső munkatársakat alkalmazó osztályok nem önállóak, az apparátus részét képezik. Ez minden feltételt biztosít az államapparátussal való állandó kapcsolathoz, ahhoz, hogy a társadalom valamennyi szociális rétegének képviselői kijárják az állami munka iskoláját. A kialakult gyakorlatból és az állam- igazgatási szervek apparátusának felépítésében betöltött sokoldalú szerepükből kiindulva a nem hivatásos szerveket a következőképpen osztályozzuk. Az első csoportba tartoznak a funkcionális feladatúak, melyeket egyeztetó- módszertani és ellenőrző tevékenység folytatására hoznak létre. Ide tartoznak azok, amelyek célja - kiszolgálni (segíteni) az irányító szervek apparátusát, a helyi tanácsok állandó bizottságait. Ezek a képviselők fogadószobái mellett működő tájékoztató-módszertani bizottságok, a járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságainak társadalmi fogadóirodái, a külső munkatársakkal dolgozó jogi osztályok, a végrehajtó bizottságok termelés- irányító szervei melletti igazgatói tanácsok, a minisztériumokban működő tudományos-műszaki tanácsok stb. A külső munkatársakat alkalmazó alegységek második csoportja - hatáskörének megfelelően - bizonyos irányító funkciókat lát el. Ezek a szervezési vonatkozásban önállóbb strukturális elemek a gazdasági és szociális építés meghatározott területén befolyásolják a külső kapcsolatokat. Ezek munkájában nagy élettapasztalattal, megfelelő képesítéssel rendelkező állampolgárokat, a gazdaság adott területén dolgozó szakembereket vonnak be. Ilyenek a kereskedelemmel, az egészségvédelemmel, a lakossági szolgáltatásokkal, a környezetvédelemmel stb. foglalkozó csoportok. Fontos megjegyezni, hogy az irányító apparátus külső munkatársakkal dolgozó alegységei létrehozásának jogi vonatkozásai, államigazgatási funkciójuk teljesítése, tevékenységük végrehajtó-elosztó módszerei, az irányítás alárendelt területére gyakorolt hatás formája - mindez megengedi annak leszögezését, hogy ezeket a szerveket állami-társadalmi alakulatokként jellemezhetjük. Nem alkalmaznak hatalmi-kényszerítő szankciókat, ám az államigazgatási funkcióknak az állampolgárok általi megvalósítása közvetlen állami tevékenységet jelent, amely a tömegek élő szervezőmunkájával, az eredmények elérését szolgáló operativ segítséggel, a pozitív tapasztalatok terjesztésével, a népgazdaság különböző területein tevékenykedő magasan képzett szakemberek javaslataival gazdagítja az államigazgatást. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságai a hivatásos apparátusban a külső munkatársakat alkalmazó alegységek létrehozásánál a gyakorlat követelményéből indulnak ki, amikor nincsenek hivatásos alegységek, viszont a tevékenység széles köre megköveteli a szervező tevékenységet. Nagy szolgálatot tesznek például, a környezetvédelemmel és a természeti források ésszerű felhasználásával foglalkozó osztályok. Hasznosnak bizonyul a végrehajtó bizottságban olyan külső munkatársakkal dolgozó alegységek (csoportok) létrehozása, amelyek az állampolgárok javaslatainak és bejelentéseinek ellenőrzésével és kivizsgálásával foglalkoznak. Az állampolgároknak az államigazgatásban való részvétele másik formáját jelentik a társadalmi tanácsok, a tudományos-műszaki bizottságok, a vezetők és szakemberek tanácsai, a pedagógiai tanácsok és számos más, különböző elnevezésű formáció, melyeket a végrehajtó bizottságok ágazati osztályai és a szociális-kulturális intézmények mellett hoznak létre. A társadalmi tanácsoknak nem feladatuk valamely konkrét ágazat vagy terület operatív irányítása, hanem távlati jellegű kérdéseket oldanak meg. Csak az államigazgatás meglevő szervei mellett jönnek létre, nem ruházzák fel őket államhatalmi jogkörökkel, hanem mint konzultatív-kisegítő alegységek hozzájárulnak a megalapozott, helyes döntések elfogadásához. A dolgozók államigazgatásba való bevonásának ezek a formái egyrészt nagy jelentőségűek az irányító apparátus bonyolult távlati feladatainak megoldása szempontjából, másrészt lehetővé teszik az irányító apparátus fenntartására szolgáló alapok és a belső munkatársak számának csökkentését. Hangsúlyozni kell, hogy az államigazgatási apparátus demokratizálásának átfogó folyamatában változások állnak be a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai mellett működő szakbizottságok rendszerén belül is. Például a 60-as évektől kezdve, amikor is létrehozták az adminisztratív bizottságokat, azok az esetek többségében a tisztségviselőkből alakultak. Ma ezeket a szerveket főleg képviselők, a társadalmi szervezetek és a dolgozókollektívák képviselői alkotják. A szak- bizottságokat kialakító végrehajtó bizottságoknak nemcsak hogy joguk van a társadalmi szervezetek és dolgozókollektívák képviselőinek bevonására ezekbe a bizottságokba, hanem ez alkotmányosan rögzített kötelességük is. Ebből levonhatók a következtetések az ismertetett formák jelentőségéről a helyi tanácsok irányító apparátusa munkája demokratizmusának továbbfejlesztésében. Először, ebben megnyilvánul az állampolgárok jogának érvényesítése, hogy részt vegyenek az államigazgatásban, az állami és helyi jellegű törvényerejű rendeletek megvitatásában és elfogadásában a Szovjetunió alkotmánya 48. cikkelyével összhangban. Másodszor, az állampolgárok társadalmi munkája az egyik alapvető formája az államigazgatási apparátus és a tömegek közti kapcsolat fejlesztésének, a közvélemény figyelembevételének. Harmadszor, az állampolgárok részvétele a helyi tanácsok irányitó apparátusa munkájában lehetővé teszi az irányító tevékenység magas színvonalának biztosítását. ANATOLIJ ALEKSZANDROVICS SZELIDANOV, a kijevi Sevcsenko Egyetem jogi karának docense Az államigazgatás demokratizmusa • a szocialista önigazgatás megvalósításának legfontosabb feltétele ***AAAA*****AA*AAA*-********A*AAA*A*H******************r*^*****************:*************r**-***-******;A**r***:*A ************ B rown Ádám csüggedten üldögélt a kihalt parkban. Helyzete nem volt irigylésre méltó, hiszen már két esztendeje a munkanélküliek sorsán osztozott. Borús gondolatait segélykiáltás szakította félbe. Körülnézett, azonban a környéken nem volt senki.- Szabadíts ki ebből a csapdából, Ádám - szólította nevén egy vékony hang. — Hálából teljesítem három kívánságodat. A férfi gyanakodva nézett körül. Néhány lépésnyire, a fűben, megpillantott egy palackot, amelyből apró szempár meredt reá. Ebből talán nem lesz baj - gondolta magában és óvatosan letörte a palack nyakát. A szürke kisegér nyomban eltűnt, csak vékony hangját lehetett hallani: - Nos, mi a három kívánságod? Ádám szája fanyar mosolyba rándult. - Három kívánság? Nekem jó ideje már csak egy óhajom van: újra tisztességes munkát találni és családommal együtt emberhez méltó módon élni...- Ahogy jónak látod - válaszolta az egér. - Holnap tehát újra találkozunk. Legyél pontban délelőtt tízkor a Fehér Házban az elnök hivatalában. Ezt már Brown Ádám is soknak találta. - Elég a tréfából, pajtás!-Te megmentetted az életemet, én hálából segítek neked munkát szerezni. Méghozzá nem is akármilyent. A te feladatod csupán annyi lesz, hogy hangosan ismételd utánam, amit súgok. xxx ÚJ SZÚ 5 1986. IV. 25- Botrány! — kiáltott fel az elnök, megismételve azt a gesztusát, amellyel a Reszkessetek egerek c. filmjében oly nagy sikert aratott. - Hát nem megmondtam, hogy olyan személyt keressenek, akiben teljes mértékben megbízhatok, aki érzékeny lelkű és úgy gondolkodik mint én! Ellenben mi az eredmény? Csak fecsérelem az időmet azáltal, hogy az önök szerint legalkalmasabb jelöltek locsogását hallgatom. Megdöbbentő! — Őszintén sajnálom, elnök úr — próbálkozott ót megnyugtatni titkára, Mr. Dolton. Feladata volt ugyanis kiválasztani egy kisebb csoportot, amelyből aztán a legrátermettebb tölti majd be az elnök különleges tanácsadójának tisztségét. - Engedje meg, uram, szólalt meg ismét Dolton. - A soron következő jelölt a Harvard Egyetem professzora. Lehet hogy éppen ő... Ez elnök intett, hogy bocsássák be.- Professzor úr, amint már bizonyára tudja, önnek az elnök úr három személyesen feltett kérdésére kell megadnia a helyes választ - mondta a titkár. A helyes válasz- Nos, hát, ne vesztegessük az időt - szólt mogorván az elnök. - Tehát: mi az, ami Amerikát és az egész civilizált világot a legnagyobb mértékben fenyegeti? A professzor gondolkodás nélkül válaszolt: - Kormányunk kockázatos külpolitikája, hallatlan fegyverkezése, a szociális kiadások nagyarányú csökkentése, a munka- nélküliség. ..- Elég! szakította félbe az elnök. - Kérem, hogy a második válaszát jobban fontolja meg. Nos: mire került sor tegnap délelőtt a Fehér Ház épülete előtt?- Százezres tömeg gyűlt egybe, tiltakozni a kormány „csillagháborús“ tervei ellen, és...- Nem szívesen, de önnek is megadom az utolsó lehetőséget. Lépjen az ablakhoz és mondja meg, mit lát odakint?- Nem értem a kérdést, uram. Hiszen ön is tudja, hogy a várost reggel óta sűrű köd borítja. Az elnök felpattant a székéből és hevesen ordított: - Kifelé! Ez önre is .vonatkozik, Dolton. El van bocsátva! Mindketten sietve távoztak. Az ajtó nyitva maradt. A Fehér Ház ura tanácstalanul bámult az ablak mögött gomolygó ködbe.- Elnézést kérek, elnök úr - szólt tisztelettudóan Brown Ádám, aki a nyitott ajtón lépett be. - Hát, kérem, én itt vagyok... Ezek összeesküdtek ellenem, gondolta magában az elnök, de igyekezett leplezni dühét. Úgy határozott, hogy nem hagyja magát kihozni a sodrából. Ezért azonnal elismételte az első kérdést: - Mi az, ami Amerikát, és a többi civilizált országot a leginkább veszélyezteti? A szürke kisegér betartotta a szavát. Brown Ádám már adhatta is a választ: - A Szovjetunió katonai fölénye, az USA és a NATO tagállamok hadseregének elégtelen felszerelése, az alacsony hadiköltségvetés... Az elnök azt hitte álmodik. Csodálatos volt! Mintha saját szavait hallotta volna. Izgatottan tette fel a második kérdést: - Mi történt tegnap délelőtt a Fehér Ház előtt? Brown Ádámnak könnyű dolga volt: - Amerika ellenségei adtak itt egymásnak randevút. Moszkva ügynökei... Az elnök arca ragyogott akár egy filmcsillagé. - Kitűnő. Most pedig halljuk: mit lát, amikor kitekint az ablakon? A válasz most sem maradt el.- Attól tartok, hogy odakintről valami leselkedik reánk. Db lehet, hogy nemcsak reánk, hanem az egész fejlett világra... Az elnök felszabadultan tapsolt. - Óriási. Gyorsan, kérem, ne csigázza a fantáziámat!-Azt hiszem, elnök úr — és most szabadjon az ön szavaival élnem, - a dolog pontos megnevezése: a szovjet veszély!... Az elnök élete legboldogabb pillanatainak egyikét élte át. A válaszok annyira magukkal ragadták, hogy észre sem vette titkárát, aki már néhány perce mellette állt.- Amint látja, főnök, a legjobbat utoljára hagytam, mosolygott Dolton. Igaz ugyan, hogy az egészből nem értett semmit, de arra már rájött, hogy az állását megmentette.-Jól van Dolton - ujjongott az elnök. - így kell ezt csinálni! Ezek után a titkár kétszeresen boldogan és hosszasan szorított kezet Brown Ádámmal, aki még jó ideig ámult szerencséjén... ZERNOVÁCZ IVÁN
