Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-25 / 17. szám
avagy: vállalkozás szocialista módra így vélekednek róluk Galántán (Galan- ta) a járási pártbizottság titkárságán: élenjárók. A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályán: kezdeményezők. A szomszéd faluban: ők a tulipánosok. A nádszegi (Trstice) Csehszlovák -Szovjet Barátság Efsz-ről van szó, ahol 10 pártcsoportba szervezve 81 tagja, 5 tagjelöltje van a földműves-szövetkezeti pártalapszervezetnek, és akikről Juhos Árpád pártelnök magabiztosan állítja:- Az új és hasznos ügy érdekében mindig tettre készek. Nagy Ödön, üzemgazdász a tagság szorgalmát dicséri: szorgalmas munkájukkal segítik a vezetők kezdeményezésének a realizálását. Részben ennek köszönhető, hogy járásuk mezőgazdasági üzemei közül náluk a legnagyobb az egy hektárra számított átlagos jövedelem. Egyébként a pártelnök nem minősíti különösebben jelentősnek a tulipán termesztését, mert a többezer hektáros gazdaságnak csak három-négy hektárét veszi igénybe. Inkább csak munkaigényességét hangsúlyozza: időnként elég sok asszony és leány dolgozik vele és körülötte. Az üzemgazdász szerint a sokféle vállalkozásaik egyike ez. A legilletékesebb Fray György mérnök, a föagronómus ehhez még hozzáfűzi:- Egyszer majdnem belekezdtünk a torma termesztésébe és feldolgozásába is. Kerestük, kutattuk annak a módját, hogy kevés földterületen miként lehetne növelni a bevételt, jövedelmezőbbé tenni a gazdálkodást. Azután ellátogattunk a magyarországi tahitótfalusi tsz-be, s látva a hatalmas tulipántáblákat, másként döntöttünk. Három évvel ezelőtt egy hektárnyi területen ültették el a skarlátpiros virágú Hollandiában nemesített, szabadföldi kultúrában termeszthető GOLDEN APELLDORN tulipánhagymákat.- És a döntés - folytatja - helyesnek, hasznosnak bizonyult, mert Szlovákiában ennek a tulipánfajtának mi vagyunk az egyetlen nagyüzemi termesztői. Teljesen nyitott előttünk a piac. Nincsenek értékesítési gondjaink, mert mi nem a tulipán virágának, hanem a hagymájának a termesztésével foglalkozunk. A SEMEX nemzeti vállalat, amely a vetőmagvak értékesítésével foglalkozik, piackutatási felmérése szerint már évekkel ezelőtt jelezte: az országos évi szükséglet mintegy 12 millió tulipán- hagyma.- Mi ennek az igénynek korántsem tudunk eleget tenni, pedig tavaly három, az idén már négy hektáron termesztjük. Egymillió körüli a szállításunk. Közvetlen munkafeladatként a Fábrik Katalin mérnök vezette munkacsoportra bízták a tulipán termesztését, mert ez a csoport a legnagyobb létszámú. Járatos is az efféle munkában.- Mielőtt kinyílna a tulipán virága - tájékoztat a munkacsoport vezetője - kézNagy Ödön üzemgazdász zel le kell törni, mert csak akkor lesz több hagymája. Kézzel kell kiszedni és eltávolítani azokat a növényi egyedeket is, melyek nem felelnek meg a fajtajelleg követelményeinek. Sok, dolgos kézre van ilyenkor szükség, meg esetenkénti agitálásra is, hogy idejében elvégezhessük ezt a munkát. Tapasztalatuk szerint a virágzás gyorsasága a hőmérséklet változásától függő ugyan, de a virág leszüretelését mégis időben kell elvégezni, ezért legalább húsz, olykor azonban 40 dolgos kézre is szükség van a virágnyiláskor.- Mi - veszi át a szót a föagronómus - a virágszedésen kivül minden munkát gépesítettünk, (gy könnyebb és olcsóbb is a termelés. Az ültetéshez, illetve a vetéshez használatos gépet Matus Tibor traktoros mutatja be.- Inkább vetőgépnek nevezném- mondja —, mint ültetőnek, mert mióta kitalálták, megcsinálták, mindig én kezelem, és akárcsak a kukoricát, úgy vetem be vele a földbe a hagymagumókat. Bemutatja a tulipánhagymák felszedéséhez, majd az osztályozásához használatos gépet is.- Az előbbit átalakitással készítettük- magyarázza a föagronómus - egy régebbi burgonyaszedöböl. Az osztályozáshoz pedig, kisebb módosítással a közönséges hagyma osztályozására szolgáló gépet használjuk. A gépiek aránylag kis méretűek, nem nehezek, könnyen mozgathatóak.- Nagyon is fontos szempontok ezek, hiszen takarékoskodni kell a vontatók üzemanyagával - mondja Matus Tibor traktoros. - Az újítók erre is gondoltak. Sajnos, sem ő, sem a föagronómus nem tudja megmondani, hogy kik azok, mert a megvalósítás során több egyéni, de még több közösen kigondolt ötletet, eljárást alkalmaztak.- Fogalmazzunk úgy - ajánlják mindketten hogy a tulipántermesztéshez szükséges gépeket az újító agronómu- sok és gépesitók közösen szerkesztették meg, mert ez egyébként is így igaz. Visszatérve az irodaházba pénzügyi kérdésekről is szót ejtünk.- Kezdetben - magyarázza Fray György mérnök - nem jegyeztük fel sem a bevétel, sem a kiadás tételeit, mert kísérletről volt szó. Azt azonban tudjuk, hogy eddig a kiadás legnagyobb tétele a kézimunka bére. Arra pedig jutott bőven, mert abban az évben gazdag termést adott a szőlő. Jóformán meg sem érezte a munkacso- p>ort a tulipántermesztésre fordított kiadást.- Most kezdtük el - folytatja a fóagro- nómus - a pontosabb számítást. Annyit már tudunk, hogy a hektáronkénti bruttó termelés háromszázötven ezer korona értékű. Ebből könnyen megállapítható, hogy csak akkor igazán hasznos ez a vállalkozás, ha megfelelő a gépesítés és a munka szervezése körül sincs probl6ma HAJDÚ ANDRÁS Matus Tibor traktoros és Fray György mérnök, föagronómus a vetögép mellett A szerző felvételei Jobb munkaszervezést Üzemrésziegünk, mely káposzta feldolgozásával, savanyításával foglalkozik, egyik fontos munkahelye az élelmiszeriparban oly jelentős Novofruct nemzeti vállalatnak. Mindaz tehát, ami a 8. ötéves tervidőszakra vonatkozik az elfogadott irányelvekben és távlati elképzelésekben, reánk is érvényes. Főleg ami a munkaszervezés állandó tökéletesítését illeti. Ezért örülünl?annak, hogy az üzemrészleg Kovács Lajos vezette szocialista munkabrigádja példás kezdeményezéssel segíti törekvésünket. Kezdeményezésük azért is dicsérendő, mert az idénymunka hónapjaiban átlagosan 65-70 dolgozót foglalkoztató üzemrészlegünkben - ahol az állandó alkalmazottak száma 22 ők, tizenhatan határozzák meg a munka ütemét: az 6 teljesítményükhöz igazodik az is, aki csak néhány hetes idénymunkára jön hozzánk dolgozni. Az ötéves tervidőszak első évére, 1986-ra felajánlották, hogy 2 százalékkal túlteljesítik a termelési feladatokat. Ezen kivül vállalták: a termelést úgy fogják megszervezni, hogy a vállalat a vásárlók igénye szerint, szerződésekben meghatározott minőségben és csomagolásban szállíthassa a savanyított káposztát. Külön említésre érdemes az a tény, hogy vállalták az önköltség 0,5 százalékos csökkentését. Ezt főleg jobb raktárgazdálkodással kívánják elérni, amiben Patasi Magda raktáros elképzelése az irányadó számukra. A munkatermelékenység egy százalékos növeléséért is felelősséget vállalt a munka- brigád. A múlt évben termelt ám több mint 50 százaléka volt I. osztályú termék, most célul tűzték ki, hocjy legalább a 60 százaléka az lesz. Jobb munkaszervezéssel kívánják elérni, hogy 1986-ban egy teljes munkanapion át megtakarított energiával és megtakarított nyersanyag felhasználásával dolgozhasson az üzemrészleg. Más eredményekkel is számolnak, felajánlották, ha kereslet mutatkozik, készek •a termelt áruk választékának bővítésére. Például savanyított káposztából képesek csemege minőségben akár többfélét is készíteni. Az üzemrészleg gépjeinek karbantartását, az idény előtti nagyjavítását Pápai Árpád és a fiatal párttag, Alföldi Ferenc vállalta. Ennek a vállalásnak azért van a szokottnál nagyobb jelentősége, mert az elraktározott készletek feldolgozása legalább a nyár elejéig eltart, mivel termékeink iránt rendkívül nagy az érdeklődés. A raktározással kapcsolatos egyébként az az újítási javaslat is, melyet a munkabrigád az idén fog hivatalosan bejelenteni, miután a gyakorlatban már kipjróbálta az eljárást. Lényege: a fólia többféle alkalmazása a belső és külső raktározáskor. Ugyancsak a munkaszervezés jobbításával függ össze az a vállalásuk, hogy gyűjteni fogják a vashulladékot és a takarmányozásra még felhasználható növényi hulladékot. A jobb munkaszervezést jelzi a brigádnak az a felajánlása is, amely a társadalmi munka vállalására vonatkozik. Az idén a munkabrigád minden tagja nyolc óra társadalmi munkát vállalt, főleg az idénymunkák idején, a munkakörnyezet és a faluszépítési akcióban, valamint a magyar tanítási nyelvű alapiskola tornatermének építésénél. PÁSZTOR GYÖRGY a Novofruct negyed! (Neded) üzemrészlegének vezetője A SZAKMUNKA BECSÜLETE Megfelelő kiválasztással és neveléssel A szakmunkásképzésről, a fiatalok neveléséről, a szakma becsületéről, a szolgáltatások minőségéről és egyéb hasonló kérdésekről beszélgettem Bosza Istvánnal, a Komáromi (Komárno) Járási Építőipari Vállalat hurbano- vói részlege pártalapszervezeté- nek elnökével. Hogy miért éppen ezekről, arra nagyon egyszerű a magyarázat: Bosza elvtárs a hurbanovói részlegen a csőszerelők mestere. Szakmáját maga is a vállalatnál tanulta. Méghozzá a gimnázium elvégzése után. 1977-től pedig az iparitanulók nevelőiéként dolgozott. Közben két év alatt Nyitrán (Nitra) a szakoktató munka végzéséhez szükséges pedagógiai végzettséget (pedagógiai minimumot) is megszerezte.- Ötéves gyakorlatom alatt, amig a szakmunkástanulókkal dolgoztam, sajnos, sok rossz tapasztalatot is szereztem - mondja. - Például azt kellett látnom, hogy a fiatalok felét nem érdekli az, amit végez. - Nehéz őket meggyőzni arról, hogy büszkének kellene lenniük munkájukra. Hogy jó szakmunkásnak lenni nem kicsiség. Én eredetileg istanoncnak akartam menni az alapiskola elvégzése után, csak tanítóim rábeszélésére végeztem el előbb a gimnáziumot. A főiskolán való folytatás családi okoknál fogva nem jöhetett számításba, mivel meghalt az édesapám, s mihamarabb keresnem kellett. Sosem bántam meg, hogy szakmát tanultam. Azon túlmenően, hogy a fiatalok egy részét nem érdekli a szakmája, a mindennapi munkája, Bosza elvtárs szerint káros következményekkel jár az is, hogy bizony nem mindig látnak jó példát a felnőtteknél sem. Baj az is, hogy a szakmunkástanulók kevés gyakorlati oktatáson vesznek részt. Egy-egy első évfolyamos ipari tanuló hetente csupán hat órát tölt a szakoktatójával, s amit ilyenkor megtanul, azt a következő hétre nem ritkán elfelejti. Olykor a fiatalok magatartása is igencsak kifogásolható. Akadnak például, akik a munkahelyről igazolatlanul távol maradnak. Sok múlik azon, ki milyen családi nevelésben részesül, hogy milyen „útravalóval“ indul el. A fiatalok ideológiai nevelése állandóan a figyelem középpontjában kellene, hogy álljon. A nevelés a pártmunkában is a legfontosabb feladatok egyike. Éppen ezért hatékonyságát állandóan fokozni kell. A fiatalokra való kedvező hatás egyik formájának azt tartják, hogy a legjobbakat közülük kiválasztják a pártalapszervezet tagjelöltjeinek a sorába. Ezt a munkát olyan alapossággal végzik, hogy egyetlen kivételtől eltekintve még sosem tévedtek. A fiatalok kiválasztásába természetesen a SZISZ- szervezetet és a pártcsoportokat is bevonják, azaz figyelembe veszik azok javaslatait. A XVI. és a XVII. kongresszus közötti időszakban 18 új tagot vettek fel. Az sem mellékes, hogy ebből 17 munkás. Az alapszervezetben a munkások számaránya igen kedvező: az 51 tagból 44-en eredeti foglalkozásukat tekintve munkások. A pártszervezet, melynek 1983 óta áll az élén Bosza István, négy pártcsoportból tevődik össze. A szervezet tagjai közt különböző szakmunkások találhatók: kőművesek, bádogosok, asztalosok, lakatosok, csőszerelők, villanyszerelők. A pártcsoportokat fő és mellékágazatok szerint hozták létre. A fő iparágba a kőművesek tartoznak. Építenek adminisztrációs létesítményeket, egészségügyi központokat. A segédiparágban dolgozók a járás Z-akcióinak építkezésén (óvodákon, iskolákon, üzleteken) végzik a szakmunkákat, például központi fűtés és vízvezeték szerelését, asztalos és bádogosmunkát. — Hogy vannak-e tartalékai a munkánknak? - ismétli meg kérdésem a pártszervezet elnöke. - Természetes, hogy vannak. Például még jobban oda kellene figyelnünk a gépek kihasználására. Mondjuk a tehergépkocsik ésszerű igénybe vételére. Arra, hogy oda ne küldjünk nagy kocsit, ahová elég a kisebb is, amely lényegesen kevesebbet fogyaszt. Növeli a költségeket az is, hogy bizonyos anyagokat fölöslegesen többször kell megmozgatni. Sok még az utántervezés, az utólagos átalakit- gatás. Egyszóval, fontos a szervezés, a tervezés tökéletesítése. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről sok szó esett a nemrég véget ért pártkongresszusokon és pártértekezleteken is, melyek közül a Nyugat-szlovákiai kerület kommunistáinak tanácskozásán Bosza elvtárs is részt vett. így a saját környezetében szerzett tapasztalatait az ott hallottakkal kiegészítve járulhat hozzá pártalap- szervezete hatáskörében a még jobb eredmények eléréséhez. FÜLÖP IMRE ■ 1986 IV. 25
