Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-04 / 14. szám
H ogy hol végződik a legmodernebb technikában a robot és hol kezdődik a hegesztőgép, azt nem egyszerű megállapítani. Ezzel persze semmi újat nem mondtam azok számára, akik végigjárták a február végén - március elején megrendezett Autoprogress-Robot-Welding hármaskiállítást a brnói vásárváros B pavilonjában. Itt nem volt könnyű eldönteni, hogy amit éppen szemügyre vettünk, a Welding vagy a Robot - vagyis a hegesztés- vagy a robottechnikát felvonultató - kiállítás tartozéka-e. A bemutatott alkatrészek, berendezések, munkahelyek nagy része ugyanis bármelyik cégtábla alatt „otthon érezhette magát“. Talán e két gyártási technológia fejlődésének állandó kölcsönhatása és - megkockáztatom a kijelentést - jövőben egymásrautaltsága is befolyásolja a rendezők döntését, hogy ezt a két bemutatót egy tető alatt rendezik. A legjobb tehát elkezdeni a legújabb hegesztési technika szemléjét ott, ahol biztosak vagyunk a témában. Ponthegesztés előtt az AM 80-as modulos manipulátor I MIT LÁTTUNK A WELDING ’86 KIÁLLÍTÁSON? Ez a hegesztés eszközei közül az adalékanyagok, hegesztőpálcák, huzalok széles skálája, noha ezeknek gyártásába is beleszólnak az iparban alkalmazott új technológiák, a gyártásba kerülő új termékek és az ezeket gyártó új berendezések. Már csak azért is, mivel a hegesztés az alkalmazott technológiák közül a legfontosabbak közé tartozik, nemcsak a gépiparban, hanem a népgazdaság más ágazataiban is. Tanúsítja ezt többek között az a tény is, hogy körülbelül ötven módszerét használjuk ma az iparban. Hegesztés nélkül elképzelhetetlen például az energetikai berendezések gyártása, anélkül nem készülhetnének el az atomerőművek reaktortartályai, a hőerőművek kazánjai, a primer és szekunder gőzvezetékek, a szivattyúk, a generátorok vagy a vízturbinák, és ezzel még csak egy ágazatot említettem, abból is csak néhány terméket. A hegesztéstechnika fontossága tehát nyilvánvaló. Térjünk vissza a kiállításra, mégpedig a vamberki Antonin Zápotőcky Vasmű kiállítási részlegére. A he- gesztópálcák, huzalok, szalagok ismert gyártói is a változó követelményekhez alkalmazkodva módosítják gyártási programjukat. Követniük kell az új gyártási módszereket, ismerniük kell az új szerkezetű anyagokat és ezekhez igazítani termékeik választékát. Mégpedig jócskán a piaci igények megjelenése előtt. Példát erre ismét az atomenergetikai iparból hoznánk fel. Sikerült biztosítaniuk az alapvető hegesztési anyagok szállítását a WER 440-es erőművek építéséhez, de már most folyik a tervezett 1000 megawattos atomerőmű építésekor szükséges anyagok kutatása. Természetesen nem mellőzhetők az automatizáció és robotizáció követelményei sem. A hegesztés és forrasztás anyagainak igazodniuk kell az egyre nagyobb ütemben terjedő vé- dógázban való hegesztéshez, az új termékek minőségéből adódó anyagváltozásokhoz. Persze, látszatra a hegesztőpálcák sem nagyon változnak, és csupán a szakember tudja felbecsülni például az ER 917 jelzéssel és fehér színjellel ellátott hegesztőelektróda képességeit, azt, hogy váltóáramú, kis teljesítményű transzformátorokkal való hegesztéshez is használható, s ezzel a barkácsolók számára ugyancsak hozzáférhetővé válik a hegesztési technológia alkalmazása, mivel nem igényel költséges berendezést. Ugyanígy megemlíthetném a G 913 jelzésű hegesztöhuzalt is, amelyről még csak a szakemberek tudják, hogy az amatőrök igényeinek is megfelel, ugyanis a propán-bután gázzal való hegesztés tartozéka. A következő állomás a bratislavai Hegesztési Kutatóintézet kiállítási területe. Itt a látogató tulajdonképpen kicsiben megtalálja mindazt, ami modern és új a hegesztésben. A roboti- zált munkahelyet, a ponthegesztö automatát, a plazmahegesztés és vágás eszközeit, az elektronsugár alkalmazásának tartozékait vagy a lézerrel való hegesztés néhány lehetséges alkatrészét. Az utóbbi három módszer a legmodernebb irányzatokat képviseli a hegesztésben és jelzi, hogy a kutatóintézet a hegesztés fejlődésének irányadója hazánkban. (Itt jegyzem meg, hogy feladatai közé tartozik többek között minden hegesztéssel kapcsolatos berendezés és módszer kipróbálása és szakmai minősítése is.) A hegesztés robotizálásának további fejlődése, nagyobb elterjedése megköveteli a hegesztőrobotok alkalmazkodóképességének fejlesztését. A robotnak „látnia“ kell azt, ha a varrat helye hosszabb, más alakú, vagy szélesebb, mint a beprogramozott paraméterek. Ezeknek a problémáknak a megoldására születtek meg a hegesztési kutatóintézet fejlesztésében azok az automatizált hegesztómun- kahelyek, amelyek például a centrifugális eljárással öntött csövek hegesztését végzik. A kötés elvégzése wolf- ram-pálcával történik, argon védőgázban és az ívhegesztés áramerősségét a varratréteg vastagsága szabályozza. A szabályozáshoz szükséges információ egy fényérzékelőből érkezik, amely a villamos ív fényerősségére reagál. Ez a berendezés nem azért modern, mert csak ilyen bonyolult módon írható le röviden a működése, hanem azért, mert felhasználja mindazt, amit a modern robot- és hegesztéstechnika kínál. Már említettem, hogy a modern hegesztőrobotnak „látnia“ és „éreznie“ kell. Ennek egyik eszköze az új kapacitásérzékelő, amely a sarokvarratok hegesztésénél vezérelheti az elektródát. A korábbi indukciós érzékelőt helyettesíti, működését kevésbé befolyásolja a hegesztőáram változása és ellenáilóbb a hővel szemben. A hegesztési kutatóintézet kiállítása mögött volt a prágai Erősáramú Villamossági Művek bemutatója, amelyen a hegesztötranszformátorok népes családja dominált, az innét sem hiányzó robotizált munkahelyek mellett. Itt állította ki villamos ponthe- gesztöit a konszernhez tartozó Bratislavai Elektrotechnikai Üzemek is. Ezek közül figyelmet érdemelt a 3 BP 125. 12-es jelzésű háromfázisú ponthegesztő, amely az alumínium és a titán ötvözetek, illetve ötvözött acélok hegesztését végzi. Nem elhanyagolható tulajdonsága a berendezésnek - az eddig használt ponthegesztőkkel összehasonlítva -, hogy alkalmazása 75 százalékkal csökkenti a hálózat relatív terhelését. Ugyancsak fontos része a hegesztésnek a varratok és a hegesztett alkatrészek ellenőrzése. Igaz, ennek jelentőségét a mostani kiállítás nemigen tükrözte, mivel viszonylag kevés volt az ilyen típusú bemutatott műszer. Talán azért is fordult a figyelem a magyar Metrimpex külkereskedelmi vállalat felé, amely éppen ilyen diagnosztikai műszerekkel érkezett a kiállításra. Az általuk felsorakoztatott ipari röntgen és röntgenkép-elemző berendezések nemcsak vizsgálják a hegesztett kötések szilárdságát, hanem minősítik is a hegesztést a számító- gépes kiértékelő rendszer segítségével. S ha már a külföldi vállalatokról van szó, említést érdemel még az NDK-beli plazmahegesztő, amelyet üzemképes állapotban csak a keletnémetek állítottak ki. Szólni kell még arról, hogy az évadnyitó hármaskiállítás elsősorban vásár, tehát az üzlet- és szerződés- kötések színhelye. Persze érkezik ide szakember az ország minden részéből: tanulni, tapasztalatokat vagy szakmai ismereteket és ismerősöket keresni. De a kiállítás - így a Welding ’86 is - egyben azokat is vonzza, akiket érdekelnek a műszaki haladás nálunk és a világban elért újabb eredményei. SZ6NASI GYÖRGY Villamos ívhegesztőcsalád (Rudolf Stursa felvételei) NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL Új Tesla-cikkek a hazai piacon Képmagnók és CD-lemezjátszók sorozatgyártását kezdi meg a bratislavai Tesla - röppent fel a hír valamikor két évvel ezelőtt, s amit akkoriban sokan kétkedve fogadtak, mára bebizonyosodott. Igaz, tavaly még fehér holló volt egy-egy ilyen készülék a hazai piacon, idén viszont már kilencezer darab képmagnót és háromezer CD-lemezjátszót gyárt a Tesla. És nincs messze az a nap sem, amikor hifitornyot is vehetünk ugyanott, ahol rádiót, magnót vagy színes televíziót.- Mindez aligha valósulhatott volna meg ilyen gyorsan, ha nem kötünk előnyös gazdasági szerződéseket a KGST-országokkal - állapítja meg Jozei Neumann, a Tesla Fogyasztási Elektronika konszern nemzetközi együttműködési osztályának vezetője. - A kooperáció ugyanis több szempontból elengedhetetlen fontosságú számunkra. Ennek megindoklását azzal kezdem, ami mindenki előtt ismeretes: a modern közszükségleti cikkek gyártása új, igényes és költséges technológiák bevezetését teszi szükségessé, amelyek természetesen a termékek árát is befolyásolják. A nemzetközi együttműködés azonban éppen abban van hasznunkra, hogy amíg nem áll módunkban a legfontosabb alkatrészek gyártása, addig a szerkezeti elemek egy részét külföldi partnereinktől kapjuk meg. Másodszor: a hazai igények - az említett cikkek aránylag magas ára miatt - még korántsem olyan nagyok, hogy hatékonyan alkalmazhassuk a progresszív gyártási eljárásokat. Harmadszor pedig amúgy sem gyárthatnánk mindent az alkatrészállományból. Koncepciónk tehát abból indul ki, hogy a KGST keretén belül egységesítettük a szerkezeti elemeket, s így semmi akadálya nincs, hogy az itthoni gyártmányba külföldi alkatrész kerüljön és fordítva. Más a helyzet a technológiai és mérőműszerek terén - ezekből kevesebbet kapunk a szocialista országoktól, így tőkés államokkal is kötöttünk szerződést.- Kezdjük a KGST-országokkal.- A Szovjetunióval az elmúlt két évben fejlesztettük ki a harmadik generációhoz tartozó színes televíziót, amely abban tér el a korábbitól, hogy nincsenek benne lámpák és ezáltal tovább javult a megbízhatósága. A negyedik generációhoz tartozó készülékben pedig - már ennek a kifejlesztését is elkezdtük - több integrált áramkör lesz, így összeállítása még kevesebb ideig tart, mint az előzőé. És ami talán még ennél is fontosabb: ezek a televíziók már képmagnóként is használhatóak lesznek. Hogy mikor? Számításaink szerint már 1988-ban megvásárolhatóak. A távvezérlésé színes televíziók mellett a Szovjetunióval való együttműködésünk eredménye a hordozható sztereo rádiómagnó is, amelynek elektronikus részét, valamint kazettás felvevő- és átjátszó egységét hazai szakemberek fejlesztették ki. A kijevi Sz. P. Korolov Egyesülés 1987-1990-között 175 000 kazettás egységet kap tőlünk, amiért cserébe a prerovi Tesla kap félkész sztereo rádiómagnókat. Együttműködésünk harmadik pontja a képmagnók közös gyártási programjáról szól. A terv szerinti kooperációnak 1984-ben kellett volna beindulnia, de a VM-12 típusú képmagnó gyártását csak némi csúszással sikerül elkezdenünk. A legutóbbi tárgyalások szerint mi gyártjuk majd a készülék hajtómechanizmusát. A világhírű holland Philips cégtől vettük meg a CD- lemezjátszó licencét: ezt is a Szovjetunióval közösen gyártjuk majd.- És milyen az együttműködésük Lengyelországgal, az NDK-val és Magyarországgal?- A lengyelekkel 1984 végén kezdtünk együttműködni. Ennek eredményeként kezdjük el gyártani a 2x30 watt teljesítményű hifi-tornyot, amelynek tunerja csehszlovák, a többi része pedig lengyel. 1986 végén új szerzdődést kötünk: távvezérlésű hifi-tornyokat gyártunk majd közösen. Az NDK-val fel kell újítanunk a kapcsolatokat: ők az elmúlt években inkább a tőkés piac felé fordultak; a szocialista országok közül csupán a Szovjetunióval működtek együtt. Egy valamiről azonban már most is szólhatok, 1986 és 1990 között fél millió televíziós távvezérlőt kapunk tőlük. Bulgária és Magyarország még nem kezdte el sem a videó-készülékek, sem a CD-lemezjátszók gyártását, velük majd csak akkor kötünk szerződéseket, ha lépnek egy nagyot. Jugoszláviával viszont két gazdasági egyezményt is aláírtunk. Az egyik a tévé-készülékek, a másik pedig a kisméretű hifi-tornyok közös gyártását segíti majd elő.- Ha jól tudom, a tőkés országok közül Japánnal is kooperálunk majd az elkövetkező években.- Igen, így van, de erről majd csak akkor beszélünk, ha az ügyet sikerül nyélbe ütnünk. Egyelőre csupán annyit: a panelek integrált áramkörrel való felszerelésének progresszív gyártási eljárásait szeretnénk „ellesni" japán kollégáinktól.- Szavaiból végül is azt vettem ki; a Tesla egyre jobban szorgalmazza az előnyös szerződés-kötéseket, s ha ez igy megy tovább, mindinkább a vásárlók kedvébe jár.- Már az elején is mondtam: a nemzetközi együttműködés elengedhetetlenül fontos konszernünk számára. De az említetteken kívül azt is hangsúlyozni szeretném, hogy ezáltal tudjuk a leggyorsabban kielégíteni az igényeket, s ráadásul van kihez fordulnunk, ha szakmai tanácsra van szükségünk. (SZABÓ) r1 Á ÚJ SZÚ 6 1986. IV. 4. HEBinii ROBIITOK (1 QMM
