Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-04 / 14. szám
n JO fOLYTATdíllf Kritikus hangnemben - ünneprontás nélkül A vásárúti (Trhovó Myto) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz a termelés elért szintje, hatékonysága, a munka szervezése és irányítása, a korszerű technológiák alkalmazása, akárcsak a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás alapján is az élenjáró mezőgazdasági üzemek közé tartozik, (gy akár az is megtörténhetett volna, hogy a közgyűlésen ünnepi hangnemben csupa jó és szép hangzik el, hiszen amint Varga Gyula, az efsz elnöke beszámolójának kezdetén kiemelte, sikeres mezőgazda- sági évet zártak, s ezzel együtt összesített mutatóiban nemcsak az 1985-ös év, hanem az ötéves tervidőszak feladatait is teljesítették. A vezetőség beszámolója azonban nem maradt az összesített eredményeknél és az elért mennyiségi mutatóknál. Sőt - nagyon helyesen - a rengeteg adatot nem is részletezte. A számszerű kimutatást már a közgyűlést megelőzően valamennyi tag írásban megkapta és áttanulmányozhatta, így az elnök által ismertetett beszámoló elsősorban a tanulságokat összegezte. Dicsért, ahol dicsérhetett, bírált, ahol ezt a helyzet megkövetelte, s figyelmeztetett a nehezebb feltételekre, ahol az úgy volt indokolt. Munkájuk eredményeivel a növénytermesztésben dolgozók állnak az élen. De a sikerek nem feledtetik azokat a hiányosságokat, amelyek a cukorrépa termesztésében előfordultak. Már a tavaszi mezei munkák megkezdése előtt konkrét szervezési intézkedéseket tesznek, hogy hasonló kiesések a jövőben ne legyenek. Három kiemelt feladat vár az ágazat dolgozóira. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy évente a szántó 28 százalékán jó minőségű szerves trágyát dolgozhassanak be a talajba, laboratóriumi elemzések alapján végezzék a tápanyag-utánpótlást, s mindenkit személy szerint tegyenek felelőssé és érdekeltté az üzemanyaggal való takarékoskodásban. A zöldség- és a gyümölcstermesztésben a termés minősége kerül előtérbe. Az ott dolgozókat a jobb minőség elérésére a munkanormák következetesebb érvényesítésével és a belüzemi önelszámolás elmélyítésével fogják ösztönözni. A legtöbb kritikus észrevétel az állattenyésztőben dolgozók elmére hangzott el, annak ellenére, hogy az ágazat termelési és eladási tervét is egyaránt túlteljesítette. A tej minősége, a pontos munkába járás, a munkafegyelem, és az etetés minősége állt a figyelem középpontjában. Az ágazat vezetőivel szemben is szigorúbbak lesznek, és a jövőben anyagilag is jobban érdekeltté teszik őket az eredményekben. Az igényes termelési és pénzügyi terv csak így teljesíthető. Hasonló szellemben értékelte és elemezte a beszámoló a többi ágazatot is. A kritikus hangnem szükségességéről Mészáros Ernő üzemgazdász beszámolója mindenkit meggyőzött. Hangsúlyozta, hogy az idén és az elkövetkező időszakban is a bevételek növelésének elsődleges módja és lehetősége a minőség javítása. Ha több jobb minőségű tejet, gyümölcsöt, zöldséget stb. fognak értékesíteni, akkor nagyobbak lesznek a bevételeik és a tagoknak is több jut. A kérdés közgazdasági lényege és alapja, hogy a termelési költségek milyen hatékonysággal térülnek meg. Miután a gépek és berendezések egyre drágábbak, nagyon lényeges a korszerű és nagy teljesítményű gépek maximális kihasználása, a tudatos és távlatilag tervezett gépvásárlás és beruházás. Az új gazdasági szabályozók feltételei között csak ott tudnak eredményesen gazdálkodni, ahol az egyes munkahelyeken és -szakaszokon dolgozók mindegyike anyagilag is érdekelt az eredményekben. Ezért bevezették a belüzemi önelszámolást, amit az elkövetkezőkben tovább mélyítenek, hogy a jövőben a kereseti különbségek az érdemek arányában még számottevőbbek legyenek. Góra István mérnök, az állattenyésztő ágazat vezetője már a célokkal összhangban részletezte a feladatokat. Amint elmondta, elsősorban azokra a területekre összpontosítják a figyelmet, ahol az 1986-os tervek teljesítésében a legtöbb tartalékuk van. Náluk ez a tejtermelés. Tavaly az eladott tejnek csak 81 százaléka tartozott az első minőségi osztályba, ami az 1984-es aránynál is rosszabb. Ez a továbbiakban megengedhetetlen. Az eszközölt intézkedésekkel egyrészt megteremtették a javulás feltételeit, másrészt arra ösztönzik a tehenészetben dolgozókat, hogy e feltételeket kihasználják és a lehetőségekkel arányban álló eredményeket érjenek el. A kritikus, bíráló hangnem a tanácskozás egészét jellemezte, s ha valaki úgy gondolná, hogy közgyűlésen, ünneplőbe öltözött tagság előtt ez ünneprontás volt, téved. Aki lépést akar tartani a fejlődéssel, a gazdasági és szociális fejlesztés feladataival összhangban a munka minőségének javítására, hatékonyabbá tételére és a költségek csökkentésére fordítja a fő figyelmet, annak elért eredményeit nem szabad túlértékelnie, és elsősorban a még meglevő tartalékok értékesítésének lehetőségeit és módjait kell megkeresnie. Úgy, ahogy azt közgyűlésükön a vásárúti szövetkezet tagjai tették. EGRI FERENC ehszlovákia további gazdasági és szociális fejlődése fő irányainak a tervezetében többek között az is szerepel, hogy az ésszerű táplálkozás érdekében növelni kell a zöldség- és gyümölcsfélék termelését, rugalmasabban kell megoldani ezek betakarítását, feldolgozását és kereskedelmi forgalmazását. A Kassa- (Koáice)-vidéki járásban, amint az a járási pártkonferencián is elhangzott, a mezőgazdasági vállalatok a 7. ötéves tervidőszak egyik évében sem teljesítették a zöldségeladás tervét, s az egész tervidőszak átlagában csak 87,7 százalékos eredményt értek el. Az okok többek között abban is keresendők, hogy a zöldséget termelő vállalatok nem rendelkeznek elegendő munkaerővel, gépi és egyéb felszereléssel, s nincsenek teljesen megoldva az adásvételi kapcsolatok sem a termelők és a forgalmazók között. E problémák megoldásával tehát olyan feltételeket kell teremteni, amelyek garantálják a zöldségfélék termelési és eladási tervének teljesítését, ahogy ezt a társadalom mennyiségben, választékban és minőségben igényli, beleértve a fólia alatt hajtatott zöldséget. A járás legjobb szövetkezete a Csányi (Cana) Efsz, ahol a 6. ötéves tervidőszakban 573, a hetedikben pedig 1653 tonna zöldséget értékesítettek. A 8. ötéves tervidőszakban már nem növelik, csupán az elért szinten tartják a zöldség- termelést, ami azt jelenti, hogy az elmúlt tervidőszakban már elérték a szövetkezet szempontjából optimális szintet. A szövetkezet elnöke, Juraj Bokoi, aki a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának is az elnöke, nem derűlátó a zöldségtermelés helyzetét illetően. Világosan feltárta azokat a gondokat, amelyek főleg Kelet-Szlovákiára jellemzők. Mint mondotta, bár kis ország vagyunk, a zöldségtermesztés feltételei az egyes körzetek adottságai szerint nagyon különbözőek, hiszen országunk hossza több mint ezer kilométer. Emellett Kelet- Szlovákiában van az ország legmagasabb területe, a Magas-Tátrában, de a legalacsonyabb is, a Bodrogközben. Keleten legalább két-három héttel később tavaszodik, mint Nyugat-Szlovákiában, a zöldségfélék felvásárlási ára mégis egyforma. így az első zöldségféléket a Nyugat-szlovákiai kerületben akkor értékesíthetik, amikor legmagasabb az ára, itt viszont csak két-három hét múlva, amikor már csökkennek a felvásárlási árak. Az eddigi hozzászólások, javaslatok nem vezettek megoldáshoz, pedig ezt a problémát látniuk kell az illetékes központi szerveknek, s az elnök véleménye szerint a 8. ötéves tervidőszakban a zöldségfélék felvásárlási árait ha nem is járásonként, de legalább kerületenként kellene megszabni, az éghajlati viszonyoknak megfelelően.- Száz fóliasátrunk van, ezek egyenként hétezer koronába kerülnek, tehát az egész hétszázezer koronás kiadással jár. Tisztában vagyunk azzal, hogy a zöldségre szükség van, ezen nem is vitatkozunk, részünkről a termeléshez szükséges munkaerőről is gondoskodunk, s arra törekszünk, hogy dolgozóink felelős munkával jó minőségű árut állítsanak elő. Az viszont már nem rajtunk múlik, hogy az áru milyen állapotban kerül a fogyasztóhoz. Amíg ugyanis a megtermelt zöldség eljut tőlünk a fogyasztóhoz, nagyon hosszú és göröngyös utat tesz meg. A felvásárlónak akkor kellene átvennie a termésünket, amikor a legalkalmasabb arra, tehát nem napok, esetleg hetek múltán. A gyakorlat ugyanis többnyire ilyen, amire csakis mi fizetünk rá. El kellene érni, hogy vásároljanak fel minden kínált mennyiséget, tehát a másod-, harmadoszályú árut is, hiszen feldolgozásra ez is alkalmas. Ha már valamit kitermeltünk, akkor az ne vesszen kárba - hangoztatta az elnök. A zöldség sok vitamint tartalmaz, de csak a friss zöldség. Ha ez már nálunk is túlérett, s a kereskedelemben is elfekszik néhány napot, vészit vitamintartalmából.- Sokszor megtettük már - folytatta Juraj Bokoö, - hogy a felvásárlót kihagyva huszonnégy óra alatt eljuttattuk a zöldséget a fogyasztóhoz, számunkra is jobb áron. Persze, szemünkre vetették, hogy ezzel megkárosítjuk a kereskedelmet. Szerintem ez is járható út lenne. Nálunk például sokszor ott halmozódik a zöldség, miközben tőlünk száz kilométernyire a Magas-Tátrában nem lehet kapni. Erről személyesen többször is meggyőződtem. A friss zöldségáru gyors elosztásában tehát elég sok fogyatékosság van még, s ezen a szakaszon is meg kell oldani a nagyobb felelősség és a célszerűbb érdekeltség kérdését. Az elnök a továbbiakban arra is kitért, hogy a 8. ötéves tervidőszakban minden szempontból alátámasztják az előirányzott mennyiségi és minőségi szint elérését. További szocialista munkabrigádok létesülnek a kertészetben, s az anyagi érdekeltség célszerű elmélyítésével fokozzák a friss zöldséget termelő dolgozók munkakedvét. IVÁN SÁNDOR 1986. IV. 4. FELFELÉ ÍVEL A ZVOLENI JÁRÁS MEZŐGAZDASÁGA A jellegzetes közép-szlovákiai tanyavilágot magába foglaló Zvoleni járásban a hetvenes évek elején a szántóterület egynegyedét még magángazdák művelték, s csupán az elmúlt öt esztendő alatt szorult ez az arány tíz százalék alá. A hegyoldalakban húzódó keskeny, gépi művelésre alig alkalmas parcellák tulajdonosai közül mind többen adják fel a hagyományos életformát. A hegyvidéki földművelők mai nemzedéke egyre jobban felismeri a közösben való boldogulás előnyeit. Ezt a felismerést természetesen a járás mezőgazdasági nagyüzemei is elősegítették, amelyek többsége az elmúlt öt-tiz esztendőben gyors fejlődésnek indult. A legutóbbi ötéves tervidőszak éveiben a járásban már közel húszezer hektáron termesztettek gabonaféléket, s az átlaghozamok a korábbi 1,8-2 tonnáról 3,8 tonnára emelkedtek. A hozamok megkétszereződését jelentős erőfeszítések, nagy beruházások árán érték el. Csupán a legutóbbi években 135 millió koronát fordítottak talajjavításra, mintegy hatezer hektárnyi földet re- kultiváltak, 1300 hektáron pedig bevezették az öntözést. A gabonatermelés jelentős növelése ellenére a Növénytermesztésben továbbra is a szálas takarmányok termelése dominál. Tavaly több mint 50 ezer hektáron termesztettek különféle takarmánynövényeket, s a le- gelóterület is igen jelentős. Számottevő még a burgonya, a hüvelyesek, az olajnövények és a len vetésterülete. Burgonyából az elmúlt ötéves tervidőszak folyamán több mint 28 ezer tonnát értékesítettek, s a hektáronkénti hozamok már meghaladják a 13 tonnát. A len terméshozama a tíz évvel korábbihoz viszonyítva csaknem megháromszorozódott, s megközelíti a hektáronkénti három tonnát. A gabona- és a takarmányfélék hozamának látványos növekedése lehetővé tette az állattenyésztés fejlesztését is. A szarvasmarha-állomány az elmúlt másfél évtized alatt 19 ezer darabról fokozatosan 46 ezer darabra nőtt, s hasonló arányban gyarapodott a sertésállomány is. Tavaly az egy tehénre számított évi fejési átlag már 3300 liter fölé került, a hízómarhák napi súlygyarapodása 64, a sertéseké 54 dkg volt. A járás mezőgazdasági szakemberei azonban nem is annyira a hozamok és a termelékenység növekedésére a legbüszkébbek, hanem inkább a termelés gazdaságosságára. A hetedik ötéves tervidőszak folyamán például a fajlagos takarmányfogyasztásban tíz százalékos megtakarítást értek el. A sikerek mellett azonban a fogyatékosságokat is látják. Ezek főleg a hasonló feltételek között gazdálkodó üzemek eltérő teljesítményeiben mutatkoznak meg. Az efsz-ek februári évzáró közgyűlései jó alkalmat adtak az összehasonlításra. Sok helyen felvetődhetett a kérdés, hogy az aszályos időjárás ellenére miként sikerülhetett a cerovói, a sliaői és a litavai szövetkezetben jelentősen túlteljesíteni a gabonatermelési feladatokat. Az sem vet jó fényt néhány gazdaságra, hogy burgonyából nem érték el a tervezett hozamokat, miközben a Dobrá Niva-i és a bzoviki termelők országos viszonylatban is kiemelkedő termést takarítottak be. Az állattenyésztésben is jelentősek a szintkülönbségek. Amíg például a több mint ezer tehenet tartó Dobrá Niva-i Új Élet Efsz-ben 4263 literes fejési átlagot értek el, addig a Zvolenská Slatina-i Augusztus 29 Etsz-ben a 2800 literes szintig sem jutottak. Az egyes termelési ágazatokban mutatkozó eredményességi szintkülönbségek ellenére a Zvoleni járás efsz-ei egészében véve jó gazdasági évet zártak, nem egy szövetkezet nyeresége a tízmillió koronát is meghaladta. Az évzáró közgyűléseken elhangzottakból arra lehet következtetni, hogy még az élenjárók is látják saját gazdálkodásuk gyenge pontjait, ami kedvező jelenség, mert azt jelenti, hogy e tartalékok kihasználásával teljesíteni tudják a 8. ötéves tervidőszak minden eddiginél igényesebb feladatait. A járási pártkonferencián például tőben is rámutattak, hogy a takarmányfélék betakarításának és tartósításának a technológiája nem felel meg a követelményeknek. Kifogásolták, hogy számos elhangzott Ígéret ellenére nem javult jelentősen a gépellátás, Így különösen a hegyvidéki gazdaságokban még mindig sok takarmány megy veszendőbe. Megfelelő gépesítés mellett a zöldség- és gyümölcstermesztés is jövedelmezőbbé válhatna. A járás mezőgazdasági üzemei ugyanis a korábbi párthatározatok szellemében ezekben az ágazatokban is célul tűzték az önellátás fokozatos elérését. HACSI ATTILA
