Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-21 / 12. szám

TUDOMÁNYI TECHNIKA A mikroprocesszoros technológia gyors ütemű fej­lődése a repülőelektronika területén is forradalmi változásokat hozott. Kompakt, Flexibilis digitális rend­szerek léptek az egykori analóg berendezések helyé­be, megnövelve a repülés biztonságát és az elérhető teljesítményhatárokat. A világ országai között Anglia igen előkelő helyet foglal el az új technika alkalmazá­sában a légijármű-tervezés úgyszólván minden terü­letén. KÉPERNYŐS KIJELZŐK A digitális forradalom látványos színhelye a pilóta­kabin, ahol a hagyományos elektromechanikai mű­szerek helyére képernyős kijelzők kerültek. A régeb­ben a műszerlapokról leolvasható információk most a teljes színskálát átfogó képernyőkön jelennek meg. A szoftver által vezérelt kijelzéssel az elektronikus repülés műszerrendszerek (Elektronic Flight Instru­mentation Systems - EFIS) olyan információkat szol­gáltatnak, mint pl. repülési és navigációs adatok, a repülés előtti ellenőrzőlista adatai, az egyes rend­szerek állapotára, és meghibásodására figyeífrieztetö jelzések. A British Aerospace korszerű turbólégcsavaros repülőgépéhez a Smith Industries szállítja az EFIS-t, akik elsőként kapcsolták össze azt a repülésirányító számítógépes rendszerrel. Ez összeköttetésben áll a robotpilótával és a hajózó személyzet számára lehetővé teszi az útvonal betáplálását, amin aztán a repülőgép automatikusan a legoptimálisabb tüze­lőanyag-fogyasztásnak megfelelő sebességgel és magasságban repül. Ilyen,rendszert alkalmaznak pl. az Airbus Industries A300-600 és A310 autasszállító gépen. KÖNNYEBB MUNKAVÉGZÉS A Racal cég által gyártott RNS 5000 multiszenzo­ros navigációs rendszer a pilóta terhelését csökkenti a meglevő navigációs berendezések adatainak fel­dolgozásával. Ezenkívül lehetőséget nyújt olyan to­vábbi berendezések egyszerű alkalmazására is, mint a mikrohullámú leszállító berendezés és a műholda­kon alapuló helyzetérzékelő rendszer. A képernyős kijelzők, a többfukciójú kapcsolótáb­lák és közvetlen hanggal vezérelt beszédfelismerés valamennyi olyan repülögéprendszerben alkalmaz­ható, amely régebben külön vezérlőpanelt igényelt. A pilóta munkájának megkönnyítésére irányuló erőfeszítések eredményeként repülöelektronikai ön­szervező rendszereket is kifejlesztettek. Ilyen pl. a Racal cég RAMS 3000 integrált vezérlő- és kijelző- rendszere, amelynek különösen a katonai helikopte­reken jut fontos szerep. A Huhges Helikopters 530 MG többcélú könnyű helikopterét pl. olyan rend­szerrel látták el, amely egyidejű adatcsere lehetősé­gét adja az ún. fekete dobozok között egy digitális adatátviteli fővonalon keresztül. A katonai légi jármű­vekben használt digitális adatbuszok alkalmazását több angol cég előirányozta nemcsak repüléstechni­Kai célokra, hanem olyan aitaianos renaszereKDe történő beépítésre is, mint pl. az elektromos áramel­látó és a hidraulikarendszer. Kétségtelen, hogy a repülőelektronika jelentős ered­ményei a katonai alkalmazások során születtek, az új technika azonban bevonul a polgári életbe is. A rádió­lokátor-technika az egyik olyan terület, amelyre a di­gitális adatfeldolgozás fejlődése nagy hatást gyako­rolt. Egy új lokátorgeneráció jelenik meg digitális adatkiértékeléssel. A jelfeldolgozásban végzett sikerei alapján a svéd Ericsson a Ferranti céget kérte fel egy fejlett, több üzemmódú radarkészülék kidolgozásában való köz­reműködésre, amit a Saab JAS 39 Gripen többcélú harci gépbe építenek majd be. A Ferranti cég tökéle­tesítette a már meglevő Sea Spary haditengerészeti helikoptercsaládon alkalmazott radarberendezését olyan járulékos lehetőségekkel kiegészítve, mint pl. a letapogatás alatti célkövetés. A Navstar műholdas helyzetérzékelő rendszer jól tükrözi a navigáció fejlő­dését. Több angol vállalat - köztük a Plessey Avio­nics is - készen áll a vevőberendezések gyártására, amelyekben a méretek csökkentésére a legkorsze­rűbb mikroelektronikai elemeket használják fel. A navigációs rendszerek fejlesztésében a másik nagy lépés a lézeres giroszkóp bevezetése lesz. Ezek a félvezetős készülékek hihetetlenül megbízha­tóak, és 60 000 üzemórára becsülik a két meghibáso­dás közötti üzemidőt, amely a hagyományos mecha­nikai giroszkópok megbízhatóságának a hatszorosa. A Ferranti és British Aerospace 1986-ban tervezi bevezetésüket. KÜLÖNLEGES TÉRKÉPEK A navigációban fontos szerepet betöltő térképek is új formát öltenek. A Ferranti cég dolgozta ki annak idején elsőként a mozgó képként megjelenített tér­képkijelzést. Most egy távirányítású térképgeneráto­ron ezt továbbfejlesztette kombinált térkép- és elekt­ronikus kijelzővé, amelyek az elektronikus készülék­ből származó információt, pl. a radarképeket ráültetik a mozgó térképre. Az egész készülék a repülőgép műszerei közé beépíthető egység, ami a pilótaülés előtt levő színes képmegjelenítöhöz csatlakozik. A GEC Avionics a hagyományos térképek digitális tárolását oldotta meg. A tárolt adatok repülés közben mozgó formában jeleníthetők meg. A gyorsan átte­kinthető, jól látható helyen felszerelt képmegjelenítók optimális elhelyezése nagyon lényeges. A pilóta előtti szélvédőre vetített információkon kívül holografikus nagylátószögű kijelzőket alkalmaznak, amelyek külö­nösen az éjszakai repülés során töltenek be fontos szerepet. A repülésben az elmúlt évek legjelentősebb válto­zása a fedélzeti számítógépek bevezetése volt. Alkal­mazásuk megkönnyítette a repülőgépek irányítását és repülés közbeni ellenőrzését. Jelenleg a fényveze­tő kábelek digitális jelátvitelre történő alkalmazását fejlesztik a fedélzeti számítógépek jobb kapacitáski­használására. Repülés a földön. Nagy sebességű szerelvényekkel kísérleteznek a Német Szövetségi Köztársaság vasútvonalain. A több mint 20 millió márkába kerülő szerelvények utazósebessége eléri majd az óránkénti 350 kilométert, egy korszerű sugárhajtású utasszállító repülőgép utazási sebességének a felét. Életmentés A korábban személyszállításra használt Bell 212 típusú helikopterből életmentő járművet alakítottak ki. Az eredeti cél az volt, hogy a hagyo­mányos helikoptert 20 perc alatt át lehessen alakítani életmentő járművé; ma ez az idő kevesebb, mint 6 perc. Különböző radarrendsze­rek kombinációjával előállítható a szél és a sodródás változásait figyelembe vevő keresési-útminta. Míg a helikopter az előre kiszámított és folytonosan korrigált útvonalat követi, infravörös kamera keresi a tengerben sodródó embereket. A kamera 0,1 °C-os hömérsékletváltozások felderítésére képes, így a viszonylag hűvös tengerben az ember hőképe könnyen érzékelhető. A helikopter 60 m magasságban 2 km/óra sebességgel haladva keresi az eltűnteket. A szerencsétlenül járt emberek felfedezése után lebegő üzemmódra tér át, ekkor a fedélzeti számítógép automatikusan kiegyen­líti a hullámzás okozta magasságkülönbségeket. Miután az embereket beemelték a helikopterbe, átváltanak a 60 méteres magasságú, 150 km/órás sebességű repülésre. An-28 - új repülőgép. A legjobb pilóták próbálják ki a Komi Autonóm SZSZK területén, nehéz szub-arktikus viszonyok között az AN-28 típusjelzésű új személyszállító repülőgépet. A 17 üléses gép a régi AN-2 típusú gépet váltja majd fel a helyi vonalakon. 280—300 km/órás sebességgel a legnehezebb időjárási viszonyok közepette is biztonsággal repülhet legkorszerűbb navigációs műszereivel. Az AN-28-at Lengyelországban gyártják a KGST- kooperáció keretében. t I ÚJ SZÚ 1986.111.21. Ruszlanról, az óorosz mondavilág hőséről kapta a nevét a kijevi Oleg Antonov Tervezőintézet „újszülöttje“, az AN-124 óriás szállító repü­lőgép. A Ruszlan mindenben túlszárnyalja összes elődjét, a többi között az Anteuszt (AN-22-t), amely 1965-ben nagy feltűnést keltett a párizsi repülőgép-kiállításon. Az AN-124 fedélzetén 150 tonna terhet repít­het, vagyis kétszer annyit, mint az Anteusz, s másfélszer annyit, mint a világ más szállítórepülőgépei. A Ruszlanra egy útra egyszerre hatvan Ladát rakhatunk föl, az utasokon és csomagjaikon kívül. A repülő­gép súlya a rakománnyal elérheti a 405 tonnát. Futóműve olyan erős és úgy van kiképezve, hogy betonozatlan, földes kifu­tópályán is le tud szállni. A Ruszlannak sok kiváló műszaki tulaj­donsága van. Legnagyobb repülési ma­gassága 12 ezer méter. Sebessége eléri az óránkénti 850 kilométert. Leszállás és üzemanyag-utántöltés nélküli repülési tá­volsága 16 500 km (ez egyenlő a Moszkva és Új-Zéland közötti távolsággal). Az AN-124 messziről szemlélve koránt­sem látszik óriásnak. Kecses, pontos ará­nyai elrejtik valódi méreteit. Ám amint a kö­zelébe érünk, egy hetven méternél hosz- szabb, négyszintes háznak megfelelő „monstrum“ magasodik előttünk. Rövid jelzés és a Ruszlan lassan rá­ereszkedik a futóműre. Egy perc és „hasá­val“ csaknem egészen a felszállópályához simul. A törzsorr hatalmas áramvonalas kúpja felemelkedik és függőleges helyzet­be kerül. Majd a repülőgép farokrészében szétnyílnak az ajtók és a rakodónyílások­ból kibújnak a csapágyhidak. A mintegy 36 méter hosszú, 6,5 méter széles és 4,5 méter magas tehertérbe a berakodás egyi­dejűleg két nyíláson át végezhető. Az AN-124 vasúti alagútra emlékeztető „gyomrában“ könnyedén elhelyezhető két utasszállító autóbusz, egy tehergépkocsi és egy üzemanyag-szállító gépkocsi. A Ruszlan olyan nagyméretű és nagy ton- naterhelésú rakományok szállítására is ké­pes, amelyekkel a vasúti és a közúti fuva­rozás nem boldogul: hosszú épületszerke­zeteket, hidak rácsos tartóit, húsztonnás tengeri konténereket, sőt, folyami hajókat is elbír fedélzetén. Két, egyenként tíz tonna teherbírású futódaru, két, három tonnánál kisebb súlyú rakományok szállítására szol­gáló vontatóvilla és egy görgősor segítsé­gével rövid idő alatt berakodhatják a teher­térbe a berendezéseket. Nagy repülőgépet nem lehet úgy gyárta­ni, hogy mintául veszünk egy kicsit és azt a kívánt méretűre felnagyítjuk. A repülő­gép-gyártók ismerik a négyzetköb törvé­nyét, amely szerint, ha a törzs tömegét négyzetesen növeljük, akkor a szárny tö­mege a harmadik hatvánnyal növekszik. Ezért az Anteusz gyártóinak tapasztalatai nem voltak elegendőek, s új, eredeti tudo­mányos-technikai megoldásokat kellett ke­resni. Ahogy a tervezők mondják: meg kellett téveszteni a fizikai tömeget. Ugyan­is, minél nagyobb a felrakandó teher, annál kisebbnek kell lennie a gép tömegének. Kiválasztották a legoptimálisabb mérete­ket, tökéletesítették az aerodinamikai mu­tatókat, de nyitva maradt a kérdés, hogy miből gyártsák a gépet. A szintetikus anya­gok - szén-, bór- és üvegszál - vizsgálatai után végül olyan új réteges anyagokat - kompozitokat - állítottak elő, amilyeneket a szovjet repülőgépgyártásban még nem alkalmaztak. A Ruszlan felszálláskor nem rengeti meg a földet és nem remegteti meg a leve­gőt orkánszerú zúgással. A Vlagyimir Lota- rev vezette tervezőintézetben kifejlesztett négy nagy teljesítményű és szerfölött gaz­daságos hajtómű könnyen és gyakorlatilag zajtalanul emeli fel a repülőgépet a földről és ragadja a magasba. „Ha az új gépen régebbi hajtóműveket helyeztek volna el, akkor egész Szibéria olaját felfalták volna“ - tréfálkoznak a tervezők. De komolyra fordítva a szót: az óriás Ruszlan fajlagos üzemanyag-fogyasztása két és fél - har­madnyi, mint az Anteuszé. Az AN-124 tágas, világos vezetőfülkéjét hat személyre tervezték: a repülőgép pa­rancsnoka, a másodpilóta, a navigációs tiszt, a rádiós és két fedélzeti mérnök fér el benne. A Ruszlan berepülő pilótáinak véle­ménye szerint a gép elődeihez képest észrevehetően „okosodott". A két elektro­nikus számitógép nem csupán valamennyi Ruszlan a felhők fölött fedélzeti rendszer működését kíséri figye­lemmel, hanem előre jelzi a lehetséges rendellenességeket is. Ebben az esetben a display képernyőjén megjelenik a repülő­gép váza, annak a szerkezeti részegység­nek vagy fődarabnak a megjelölésével, melynek működésére különösen ügyelni kell. A távolsági járatokon két személyzet utazik. Hogy a váltás nyugodt körülmények között pihenhessen, a tehertér felett két kényelmes hálótermet helyeztek el, mind­egyiket három személy részére. A szállító-repülőgépeket nem azért gyártják, hogy rekordokat döntsenek meg. Minden új géppel az ország szükségletei­nek tesznek eleget. Az Anteusz már húsz éve egyfolytában járja a légi utakat anélkül, hogy le kellett volna cserélni. Ezen idő alatt több millió tonna nagyméretű rakományt szállított a szibériai és az északi új építke­zésekhez. Üzemképes ma is, de ma már mások a feladatok. Több mint nyolcezer féle nagyméretű rakományt kell manapság szállítani, de e veterán repülőgép csupán kétezer szállítására alkalmas.- Az AN-124 - mondja Pjotr Balabujev, az Oleg Antonov Tervezőintézet főkonst­ruktőre - hamarosan már a 80 százalékát fogja szállítani ama nagyméretű rakomá­nyoknak, amelyekre a Szovjetunió nehe­zen megközelíthető körzeteinek kiépítésé­ben van szükség. A repülőgépet interkonti­nentális járatokra is szánják. ... Felhangzik a jelzés, s a Ruszlan ismét ráereszkedik a futóműre. Huszonhá­rom másodperces futás után hátrahajló nyilazott szárnyai keményen nekifeszülnek a levegőnek. A Ruszlan csak most kezdte meg égi útjait, amelyeket rónia kell tán még az ezredforduló után is. (Sz. K.) A repülőelektronika újdonságai

Next

/
Thumbnails
Contents