Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-21 / 12. szám
<9 A csodatevő fazék (Szlovák népmese) Élt egyszer két gyermek, akiknek nem volt sem apjuk, sem anyjuk. Egy kis házikóban laktak, nagyon rossz körülmények között teltek napjaik. Gyakran nem volt mit enniük. A fiúcska egy alkalommal elhatározta magát, hogy elmegy a hegyekbe élelmet gyűjteni. Ahogy ballagott, hirtelen egy anyókát pillantott meg, aki szekerével együtt egy zavaros mocsárba süppedt. Sokat vesződött, de nem sikerült belőle kivergődnie. Jancsika a nagy- anyóhoz szaladt és segített neki. Az anyóka hálásan megköszönte a segítséget, majd így szólt: — Fogadd el tőlem ezt a kis fazekat, és menj szépen haza. Többé nem fogtok éhezni. Csak annyit kell mondanod, hogy: ,,Fózz, kis fazekam, főzz!" És ha már elegendő lesz az élelem, azt mondd: ,,Köszönöm, kis fazekam, már elég!“ Jancsika megköszönte az ajándékot, s örömmel szaladt haza hugocskájához, aki már türelmetlenül várt rá.- Gyere Ancsika, főzzünk ebédet! - örvendezett a fiúcska. A kis fazekat az asztalra tette, majd így szólt: VIERA JANUSOVÁ- Főzz, fazekam, főzz, főzz, főzz! S abban a pillanatban a kis fazék illatos kását varázsolt az asztalra. Amikor a gyerekek már megelégelték az élelmet, megköszönték a fazék jóságát, s félretették pihenni. A gyermekek elégedetten éldegéltek. A fiúcska azonban egy alkalommal ismét elment a hegyekbe. Sokáig elmaradt. A hosszú idő alatt a kislány megéhezett, is így szólt a fazékhoz:- Főzz, kis fazekam, főzz! A fazék engedelmesen teljesítette a kislány kívánságát. A kislány, amikor úgy látta, hogy már elég lesz a kásából, ekképpen szólt:- Fazekam, elég, fazekam, elég! De a kis fazék csak főzött, főzött. A kislány könnyei is kicsordultak már, de a fazék csak főzte a finom kását. A kis szobácska már szinte megtelt kásával, amikor megérkezett Jancsika. A fiúcska nyomban így kiáltott fel:- Köszönöm, kis fazekam, már elég! A kis fazék valóban szót is fogadott. De a két gyermeknek még sok munkája volt a rengeteg kásával. A mókuska vágya A fiúcska fogott egy mókus- - Hol voltál ilyen “hosszú fogott egy kát. Hazavitte, kalitkába zárta, s finom mogyoróval, gombával etette. Az erdőből még tobozokat is hozott neki. De a mókuska nem tudta megszokni a kalitkát. Bánatosan üldögélt, szomorú pillantása és bundájának egyre jobban fakuló színe is elárulta, hogy nem érzi jól magát.- Visszakerülök én még valamikor a jó öreg tölgyre, a fészkembe? - sóhajtott fel aggódva. Miután néhány nap elteltével a fiúcska látta, hogy a mókus nem eszik, úgy döntött, szabadon engedi ót.- Nem akarom, hogy éhen pusztulj, szaladj, amerre a szived húz - mondta a mókuskának. A fürge állatka bizony rohant is örömében az erdőbe. ilye ideig? Már azt gondoltuk, elkapott a nyest - fogadták a mókuskát az erdeti állatkák.- Minden jóval elláttak, az esőtől és a nyesttól nem kellett tartanom, úgy éltem, mint egy hercegnő - dicsekedett a mókuska.- Akkor miért nem maradtál ott? - csodálkoztak az állatkák. A mókuska mélyen felsóhajtott:- Mert, .. .hát mert... hiányzott a... — de nem fejezte be mondanivalóját, mivel az erdőn viharos szél süvített át. Így az erdei állatkák nem tudták meg, hogy miért nem maradi a mókuska a drótpalotában. Gyerekek, vajon ti tudjátok, mi hiányzott a mókuskának? SUSLA BÉLA fordításai M ilyen színű valójában az ég? Világoskék? Szürke? Sötétkék? Az első pillanatban bizony elég fogasnak látszik a kérdés, hiszen ilyen is, olyan is, attól függően, hogy derült vagy borult az idő, nappal van vagy éjszaka. Közben persze tudjuk, hogy a légkört alkotó levegő színtelen és szagtalan gáznemú anyag, nitrogén és oxigén keveréke, amely kis mennyiségben egyéb gázokat is tartalmaz. Mégis olyan furcsa jelenségnek vagyunk tanúi, hogy a színtelen légkör igenis színesnek látszik. A jelenségre egészen a századunkig nem tudtak kielégítő magyarázatot adni, ez csupán a modern fizika eredményeinek ismeretében vált lehetővé. A múlt szazad végén sikerült igazolni, hogy a levegő nagyon kicsi részecskékből, molekulákból áll, amelyek nagy sebességgel szüntelenül mozognak és állandóan egymásba ütköznek, visszapattannak egymásról. Ennek a ténynek a tisztázása és matematikai megfogalmazása nem kis mértékben a modern fizika atyjának, Einsteinnek az érdeme. A fénysugarak a levegőn áthatolva szintén ütköznek a molekulákkal, ennek hatására a fénysugár szóródik. A szóródás nagysága két tényezőtől függ: az oxigén és nitrogén molekulák méretétől és a fény hullámhosszától. Mint tudjuk, a Napról a legszélesebb tartományban jut el a földre az elektromágneses sugárzás. Az infravörös sugarak, a hősugárzás akadálytalanul jut át a légkörön, ennek köszönhetően van meleg a földön. Ennél rövidebb hullám- hosszú, a látható fény, például a szivárvány színei, a vöröstől az ibolyáig. A Nap ultraibolya sugarakat is kibocsát - ennek hatására bámulunk le napozás közben -, továbbá részecske- sugárzása és röntgensugárzása is van. A látható fény esetében a vörös színnek van a legnagyobb, az ibolyának a legkisebb hullámhossza. Minél nagyobb a fény hullámhossza a levegőmolekulákhoz, tehát az „akadályokhoz“ képest, annál kevésbé szóródik. Mivel a látható fény tartományából a rövidebb hullámhosszú, tehát a kék szóródik a leginkább, a színtelen légkört az égboltra tekintve kéknek látjuk. Az éjszakai ég sötétkék színe egy érdekes jelenséggel függ össze (valójában sötétben a levegőt „feketének" kellene látnunk), amelyet Purky- né-effektusnak nevezünk. Azt már régebben is tudták, hogy szemünk a sárgászöld fényre a legérzékenyebb. A híres cseh tudós megfigyelte, hogy gyenge megvilágításnál - tehát éjszaka - a szem érzékenysége a kék irányába tolódik el. Ennek eredményeképpen lettek később kék színűek a vasúti jelzőlámpák. Tehát a szem érzékenységének megváltozása miatt, a Hold és a csillagok gyenge fényénél, sötétkéknek látjuk az égboltot. kék *j e&éQl Ha napsütésben tekintünk a felhőkre, vagy a nagyon magasan szálló repülőgép kon- denzcsikját figyeljük, patyolatfehérnek látjuk azt. Ez azért van, mert a vízcseppek sokkal nagyobb méretűek a molekuláknál, és az egész látható fényt egyformán verik vissza, így aztán természetesen fehérnek látszanak. A porszemcsék mérete a felhőkben és a levegőben szintén sokszorosan meghaladja a molekulák méretét, azaz az egész látható fényt visszaverik, miközben egy részét el is nyelik, ezért látjuk a beborult eget szürkének. Persze az ilyen felhők az infravörös sugarak nagy részét is képesek elnyelni, ilyenképpen a földfelszín borult időben csak kevésbé tud felmelegedni. Bizonyára mindenki megfigyelte már, hogy napkeltekor és napnyugtakor a Napot vérvörösnek, míg a deleién sárgának látjuk. Ez a jelenség szintén a fényszóródás következménye. Ha arra gondolunk, hogy a látható fény összege mindig fehér, akkor nyilvánvalóan a Napot is fehérnek kellene látnunk. A fényszóródás ugyanis azt eredményezi, hogy az a fény, amely már szétszóródott, nem közvetlenül kerül szemünkbe a Napról. Tehát minél nagyobb a szóródás, a Napot annál vörösebbnek látjuk. A fényszóródás délben a legkisebb, minthogy ekkor haladnak át a napsugarak a legvékonyabb levegőrétegen, ugyanis merőlegesen esnek a földre. A látóhatár közelében a sugarak csaknem párhuzamosak a földfelszínnel, ennek következtében sokszorosan vastagabb légrétegen keresztül jut el szemünkbe a fény. így aztán nem csoda, ha valamennyi rövidebb hullámhosszú összetevő kiszűrődik belőle, és szemünkbe már csak a hosszabb hullámhosz- szú vörös fény jut. Ezt az érdekes jelenséget a Holdnál is megfigyelhetjük, a látóhatár közelében egy hatalmas narancsra emlékeztet, „delelő- jén“ viszont ezüstösen csili OZOGÁNY ERNi ög. NO ízeltlábúak A japán óriás rákok - terpesztett állapotban - több mint 1,5 méter átméröjúek. Rendszertanilag a tengeri pókok közé tartoznak, és a Csendes-óceán északnyugati részén őshonosak. Az amerikai homár sem nevezhető liliputinak: a kifejlett állatok hossza elérheti az egy métert, súlyuk a nyolc-tiz kilót. Ami pedig a bogarakat illeti, fej fej mellett versenyezhetnek a Dél- Amerikában őshonos herkulesbogár és az óriás cincér. Mindkettő testhóssza elérheti a 16 centimétert! Találtak már olyan herkules- bogarat, amelynek súlya 37,5 gramm volt. Sajnos, az óriás cincérek sorsa meglehetősen mostoha, a gyújtók annyira kiirtották, hogy ma már alig találni hírmondót ebből az állatból. Az ízeltlábúak törpéit főleg az atkák között tartják nyilván: szép számmal vannak közöttük egy milliméternél kisebb fajok. PÉNZES BETHEN Gondolkodom, tehát... OPTIKA ÉS LOGIKA Vajon a kilenctagú sorozat üres, kilencedik helyére melyik való azok közül, amelyeket a betűk jelölnek! Ö a Ö o o Ö Ö o, QQ Q Q O Ö FRANTIŐEK HRUBÍN Eső, ess, a föld eleped! Megköszöni minden csepped a szántóföld, a rét. így lesz kenyérkéből bőség, így lesz sok takarmányunk. Hogyha zuhog, s kint nagy sár van, nem megy senki a határba, de mi tétlen nem állunk. Vizet fogunk fel mamának, és a pelyhes kiskacsáknak úsztatót csinálunk. Ki bőg, mert pár csepp hull rája, anyámasszony katonája! FÜGEDI ELEK fordítása Zoli bohóc fejtörést okoz, mármint neked, mert tőled szeretné tudni, hogyan ossza el az üres körökbe a számokat 1-től 14-ig úgy, hogy az A betűnél elindulva a számok összege minden hármas sorban 19-19 legyen. Segíts neki I Megfejtés A március 7-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a 15- os; az 5-ös. Nyertesek: Borik Mária, Ipolyság (Őahy); Balogh Árpád, Kolárovo; Pék Pál, Nagymegyer (Calovo); Csizmár Éva, Dobóruszka (Ruská); Gál Igor, Péteríala (Petrovce). IL»I ÚJ SZÚ 18 1986. III. 21.
