Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-21 / 12. szám
JSZÚ 5 6.111.21. Milyen volt az elmúlt öt év? Ez a kérdés hónapok óta társadalmunk figyelmének középpontjában áll, de a végső, tudományosan megalapozott választ a CSKP XVII. kongresszusa adja meg. Az elmúlt fél évtizedre jellemző, hogy - a gazdaság mellett - a korábbiaknál is nagyobb szerepet kapott hazánk nemzetközi tevékenysége, a béke megszilárdításához, a biztonság és az együttműködés megerősítéséhez való hozzájárulása. Szocialista ország számára a jó nemzetközi légkör létérdek, nagyszabású gazdasági céljai elérésének alapfeltétele. Csehszlovákiának a CSKP XVI. kongresszusa óta kifejtett nemzetközi tevékenységét értékelve szólnunk kell az általános nemzetközi helyzetről, amely megszabja egy-egy ország külpolitikájának lehetőségeit. Az Egyesült Államok és a többi NATO-ország militarista irányvonalának folytatása, a lázas fegyverkezés fokozása, a világűr militarizálására tett kísérletek elszaporodása - ezek az 1981 -86-os időszakban a nemzetközi helyzet legfőbb jellemzői. Csehszlovákia esetében mindez fokozott mértékben éreztette negatív hatását, hiszen ismeretes, hogy alig pár kilométerre nyugati határainktól a NATO megkezdte az amerikai közepes hatótávolságú rakéták telepítését. „Ha a juhakol közelében farkasok tűnnek fel, akkor minden bölcs pásztor megerősíti az őrséget“ - mondotta Vasil Biiak a CSKP KB 9. ülésén. így került sor arra, hogy a csehszlovák kormány megkezdte a harcászati-hadműveleti rakéta- komplexum kiépítésének előkészületeit. Az NSZK re- vansista erőinek aktivizálódása — különösen a német fasizmus és a japán militarizmus leverése 40. évfordulójának évében - rendkívül kedvezőtlenül hatott az európai helyzetre. Melyek a csehszlovák külpolitika alapvető feladatai, s mit sikerült ezekből megvalósítani az 1981-1986-os időszakban? Első és legfontosabb feladatunk a Szovjetunióval való testvéri együttműködés intenzív és sokoldalú fejlesztése, elmélyítése, valamint a szocialista közösség többi országával folytatott együttműködés következetes bővítése. Célunk továbbá, hogy aktívan hozzájáruljunk a szocialista közösség egységének és összeforrottságának további szilárdításához; elősegítsük a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom további egyesítését a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján; hatékonyan támogassuk a népeknek a szabadságért, függetlenségért és társadalmi haladásért, az imperializmus és a militarizmus ellen, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás teljes felszámolásáért folytatott harcát; szüntelenül fejlesszük a kétoldalú kapcsolatokat és a baráti együttműködést a fejlődő országokkal; folytassuk a kapitalista országokkal a kölcsönösen előnyös kapcsolatok dinamikus fejlesztését a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése és a helsinki Záróokmány alapján; kezdeményezöen járuljunk hozzá az enyhülési folyamat megszilárdításához, a lázas fegyverkezés megállításához, a felhalmozott fegyverkészletek korlátozásához és a leszereléshez. KÖZÖS CÉLOK - ÖSSZEHANGOLT LÉPÉSEK Hazánk a szocialista közösség tagjaként a nemzetközi fórumokon minden lehetőséget megragadott arra, hogy szót emeljen az atomháború veszélyének elhárításáért, s hogy támogatásáról biztosítsa a Szovjetunió és a Varsói Szerződés békejavaslatait. Az effajta javaslatokban bővelkedett az elmúlt öt esztendő, közülük is az élre kívánkozik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1983-as prágai ülése, amelyen nagy horderejű politikai nyilatkozatot fogadtak el. A tagállamok ebben együttműködést ajánlottak fel mindenkinek, aki hajlandó részt venni az atomkatasztrófa és a háború veszélyének elhárításában. Javasolták, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kössön szerződést, amelyben lemond a katonai erő alkalmazásáról, és kötelezi magát a békés kapcsolatok fenntartására. E javaslatok szellemében fogant az 1983-as moszkvai nyilatkozat, a KGST legfelsőbb vezetőinek 1984-es csúcstalálkozójáról kiadott nyilatkozat, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország békejavaslatai. A szocialista országokhoz fűződő barátság és együttműködés elmélyítését a CSKP XVI. kongresszusa a legfontosabb feladatként, külpolitikánk alapjaként határozta meg, tudatosítva, hogy minél erősebb és szilárdabb a szocialista közösség egysége, annál jobban erejüket veszítik az imperialista erők ellenséges támadásai. E tekintetben az elmúlt öt év rendkívül eredményesnek mondható. A legfelsőbb szintű találkozók és a kapcsolatbővítés öt esztendeje volt a két kongresszus közötti időszak. Különösen vonatkozik ez a csehszlovák—szovjet kapcsolatokra, amelyek fejlesztése előrehaladásunk, további fejlődésünk egyik alap- feltétele. A két ország legfelsőbb vezetőjének személyes találkozója mindig pirosbetús ünnepnek számít a kölcsönös kapcsolatok történetében. Áz ilyen ünnepekből nem volt hiány, sőt a szokásosnál is több lehetőség nyílt a közvetlen párbeszédre. Egy év sem telt el anélkül, hogy a két baráti ország legfelsőbb vezetője ne ir ACSKP xvn. találkozott volna egymással. A kapcsolatok magas színvonalának megfelelő a gazdasági együttműködés is, bár a lehetőségek távolról sincsenek teljes mértékben kihasználva. Kölcsönös együttműködésünket bizonyítandó egy adatot említsünk meg; 1980-1985-ben az árucsere-forgalom értéke elérte a 600 milliárd koronát, ami 36 százalékkal több, mint az előző tervidőszakban. Gazdasági kapcsolataink fejlesztésének iránytűje a tavaly aláírt 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki program, ahol a főszerep a kooperációé és a gyártásszakosításé. A kölcsönös tiszteleten, az egyenjogúságon és a kölcsönös előnyösségen alapulnak és fejlődnek kapcsolataink a többi szocialista országgal is. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök az elmúlt öt év alatt a Varsói Szerződés valamennyi tagállamának legfelsőbb vezetőjével tanácskozott, esetenként tóbb alkalommal is. Ezek csaknem minden esetben munkalátogatások voltak. Eszmecserét folytattak a kölcsönös kapcsolatokról, a szocialista közösséget érintő kérdésekről, és véleményt mondtak az időszerű nemzetközi problémákról. Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai az elmúlt fél évtized alatt, különösen 1985-ben, sokat fejlődtek. A miniszterelnöki szintű megbeszéléseken kívül az év végén Gustáv Husák Berlinben tett látogatást, ahol Erich Honeckerrel 2000- ig szóló gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési programot írt alá. A két szomszédos szocialista ország viszonyát nagyban meghatározza az a tény, hogy mindkettőnek szomszédja a kapitalista Német Szövetségi Köztársaság, amelynek területén nagy mennyiségű támadófegyvert halmoztak fel. Nem csoda tehát, ha a leszerelésért és a katonai enyhülésért folytatott harc számukra mindennél fontosabb. A múlt év végén ismét bizonyították, hogy ezek nem csupán üres szavak; azt javasolták a bonni kormánynak, kössenek szerződést vegyi fegyverektől mentes övezet létrehozásáról. A pozitív válasz mindeddig várat magára. Szilárd szövetség és mélyülő együttműködés jellemezte kapcsolatainkat a Lengyel Népköztársasággal, a Magyar Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársasággal és a Román Szocialista Köztársasággal. A többi szocialista ország viszonylatában a legnagyobb fejlődés a Koreai NDK-hoz fűződő kapcsolatainkban tapasztalható, amit Kim lr Szénnek, a Koreai Munkapárt elnökének 1984-es prágai látogatása fémjelez. A marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elveivel összhangban - a világ kommunista és munkásmozgalma legégetőbb feladatait figyelembe véve - hazánk hozzájárult a forradalmi és demokratikus erők egységének és akcióképességének növeléséhez. Az e kérdésekkel foglalkozó nemzetközi találkozón részt vevő csehszlovák küldöttség hathatósan kivette részét a munkásosztály és a társadalmi haladás ügyének győzelméért kifejtett közös tevékenységből. A SZABADSÁGÉRT ÉS A FÜGGETLENSÉGÉRT HARCOLÓ NÉPEK OLDALÁN „A széles antiimperialista front megerősítése érde- kébeh fejleszteni fogjuk együttműködésünket Ázsia, Afrika és Latin-Amerika haladó és demokratikus erőivel. Szilárdítani fogjuk internacionalista kapcsolatainkat és barátságunkat mindazokkal az országokkal, amelyek a szocialista fejlődés útját választották, továbbá azokkal a szervezetekkel és mozgalmakkal, amelyek következetes harcot folytatnak a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás és fajüldözés ellen hazájuk imperialista uralom alóli teljes felszabadításáért. A csehszlovák nép mindig a szabadságért és függetlenségért harcoló népek oldalán lesz és támogatni fogja gazdasági és társadalmi fejlődésüket“ - hangsúlyozza a XVI. párt- kongresszuson előterjesztett beszámoló. Külpolitikánknak nem újkeletű, hanem régi, bevált elvéről van szó. Sohasem titkoltuk, hogy őszinte rokonszenvünk, anyagi és erkölcsi támogatásunk azoké a népeké, amelyek — levetve a gyarmati igát — nemet mondtak a tőke uralmának, s antiimperialistá politikát folytató, kizsákmányolástól mentes társadalom felépítését tűzték ki célul. Ezek a népek természetes szövetségeseink a világimperializmus ellen, a szocialista eszmék győzelméért vívott küzdelemben. Az említetteket bizonyítandó csupán az öt év legjelentősebb látogatásait említjük meg. Babrak Karmainak, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkárának 1981 -es látogatása jó alkalom volt arra, hogy megerősítsük; a csehszlovák nép szilárdan az afgán haladó, forradalmi erők oldalán áll. Álláspontunk a közel-keleti kérdés megítélésében is világos és egyértelmű; átfogó politikai rendezés csakis a térség valamennyi állama és népe törvényes jogainak érvényesítésével képzelhető el. Gustáv Husák 1981-es líbiai, valamint Sadli Bendzsedid algériai államfő és Jasszer Arafat PFSZ-vezetö prágai látogatása is e szellemben zajlott le. Rendkívül jelentősek voltak Hafez Asszadnak, a Szíriái Arab Köztársaság elnökének, a szíriai Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárának prágai megbeszélései. A látogatás végén barátsági és együttműködési szerződést írtak alá. A kétoldalú kapcsolatok szempontjából nem kevésbé fontosak a CSKP KB főtitkárának Addisz Abeba-i, adeni, továbbá Eduardo dos Santos angolai, Samora Machet mozambiki, Daniel Ortega nicaraguai államfő, Robert Mugabe zimbabwei, Maurice Bishop, a később brutálisan meggyilkolt gre- nadai miniszterelnök prágai megbeszélései. BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉST A kiéleződött nemzetközi helyzet negatív hatása legszembetűnőbben Csehszlovákia és a kapitalista országok viszonyában mutatkozott meg. Látnunk kell azonban, hogy ez a helyzet a NATO-országok politikájának a következménye. Törvényszerű tehát, hogy ebben a helyzetben redukálódtak kapcsolataink azokkal az országokkal, amelyek az új amerikai rakéták befogadása mellett döntöttek, ellenséges rágalomhadjáratot indítottak Csehszlovákia ellen, vagy ilyen hadjáratban részt vettek. Meggyőződésünk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése csakis az egyenlőség, egyenjogúság, kölcsönös tisztelet, egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján képzelhezó el. Nem lenne a kép valós, ha csak a kapcsolatok árnyoldalairól szólnánk, örvendetes például, hogy bizonyos osztrák erők mesterkedései ellenére javult Csehszlovákia és Ausztria viszonya. Gustáv Husák 1982-ben járt Bécsben, Rudolf Kirchschläger osztrák államfő pedig ebben az évben viszonozta a látogatást. Pozitívan értékelhetjük kapcsolataink alakulását Finnországgal, Ciprussal, Svédországgal, Svájccal, Görögországgal, Spanyolországgal, Dániával, Franciaországgal, Törökországgá!, Norvégiával, Luxemburggal és Hollandiával. Kedvező visszhangot váltott ki Sir Geoffrey Howe brit, Roland Dumas francia és Giulio Andreotti olasz külügyminiszter csehszlovákiai megbeszélése. Hosszas tárgyalássorozatot követően - 36 évvel a második világháború után - végre megoldódott a nácik által 1939-ben az Egyesült Államokba és Nagy- Britanniába szállított csehszlovák arany kérdése. Hazánk mindkét országgal megállapodást írt alá, amelynek értelmében 1982 februárjában hazakerült a 18,4 tonna csehszlovák arany. AZ ENSZ-BEN ÉS MÁS NEMZETKÖZI FÓRUMOKON Az Egyesült Nemzetek Szervezetére Csehszlovákia mindig úgy tekintett, mint olyan szervezetre, amely nagymértékben hozzájárulhat a béke megőrzéséhez, a világ bajainak orvoslásához. Ezt tükrözik javaslatai, amelyek közül mindmáig a legjelentősebb a leszerelés céljait szolgáló nemzetközi együttműködésről szóló határozat. A dokumentum alkotó módon fejleszti tovább az 1979-ben szintén csehszlovák javaslatra elfogadott, e kérdéssel kapcsolatos nyilatkozatot. A határozat felhatalmazza a Közgyűlést, hogy hangsúlyozza az 1979-ben elfogadott nyilatkozatnak mint az államoknak a leszerelési tárgyalásokon való „viselkedési kódexének“ fontosságát. Felhatalmazza továbbá, hogy a tagállamokat szólítsa fel a határozat következetesebb teljesítésére, és ösztönözze őket a nemzetközi leszerelési tárgyalásokon való együttműködésre. Nem kevésbé fontos a leszerelés terén a nemzetközi szervezetek szerepével és az ifjúság jogaival kapcsolatos csehszlovák határozat. Csehszlovákia - a Szovjetunió, az NDK és Lengyel- ország mellett — a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások közvetlen résztvevője. Kezdettől fogva arra törekszik, hogy mielőbb megállapodás szülessék Bécsben. Ehhez jó alapot teremtenek a szocialista országok javaslatai, amelyek kidolgozásában hazánk is közreműködött. Hasonló magatartás jellemzi a csehszlovák küldöttséget Genfben, a leszerelési konferencia ülésén, Stockholmban a bizalomerősítő intézkedésekről és leszerelésről folyó konferencián és másutt. Hazánk nagyra érékeli azon szervezetek tevékenységét, amelyek célja a háborús veszély és a lázas fegyerkezés megszüntetése. E tekintetben külön kell szólnunk a csehszlovákiai békemozgalom nagy sikeréről: a Béke-világtanács hazánkat bízta meg a béke-világtalálkozó megrendezésével. 1983 nyarán két héten keresztül Prága látta vendégül a világ különböző világnézetű képviselőit, akiket egy cél kötött össze: a béke megőrzésének vágya, a béke megvédéséért való tenniakarás. Sikeres öt évről számolhat be a CSKP XVII. kongresszusa. Alapvető céljainkat elértük: erősödött a szocialista közösség egysége és összefor- rottsága, növekedett azoknak a népeknek a száma, amelyek a fejlődés nem kapitalista útjára léptek, izmosodtak a nemzeti felszabadító mozgalmak, röviden: megerősödtek a szocializmus, a haladás pozíciói. A legnagyobb sikernek azt tartjuk, hogy az imperialista erők leplezett és leplezetlen támadása, háborús törekvései ellenére sikerült megőrizni a békét. Ebből a nagy és nemes munkából Csehszlovákia is kivette a részét, megteremtve ezzel a 7. ötéves tervidőszak feladatai sikeres teljesítéséhez szükséges nyugodt feltételeket. KOVÁCS ILONA IT EV KULFBÜIKAIMElUGt
