Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-21 / 12. szám

JSZÚ 5 6.111.21. Milyen volt az elmúlt öt év? Ez a kérdés hónapok óta társadalmunk figyelmének középpontjában áll, de a végső, tudományosan meg­alapozott választ a CSKP XVII. kongresszusa adja meg. Az elmúlt fél évtizedre jel­lemző, hogy - a gazdaság mellett - a korábbiaknál is nagyobb szerepet kapott ha­zánk nemzetközi tevékenysége, a béke megszilár­dításához, a biztonság és az együttműködés meg­erősítéséhez való hozzájárulása. Szocialista ország számára a jó nemzetközi légkör létérdek, nagysza­bású gazdasági céljai elérésének alapfeltétele. Csehszlovákiának a CSKP XVI. kongresszusa óta kifejtett nemzetközi tevékenységét értékelve szólnunk kell az általános nemzetközi helyzetről, amely meg­szabja egy-egy ország külpolitikájának lehetőségeit. Az Egyesült Államok és a többi NATO-ország militaris­ta irányvonalának folytatása, a lázas fegyverkezés fokozása, a világűr militarizálására tett kísérletek elsza­porodása - ezek az 1981 -86-os időszakban a nemzet­közi helyzet legfőbb jellemzői. Csehszlovákia esetében mindez fokozott mértékben éreztette negatív hatását, hiszen ismeretes, hogy alig pár kilométerre nyugati határainktól a NATO megkezdte az amerikai közepes hatótávolságú rakéták telepítését. „Ha a juhakol köze­lében farkasok tűnnek fel, akkor minden bölcs pásztor megerősíti az őrséget“ - mondotta Vasil Biiak a CSKP KB 9. ülésén. így került sor arra, hogy a csehszlovák kormány megkezdte a harcászati-hadműveleti rakéta- komplexum kiépítésének előkészületeit. Az NSZK re- vansista erőinek aktivizálódása — különösen a német fasizmus és a japán militarizmus leverése 40. évfordu­lójának évében - rendkívül kedvezőtlenül hatott az európai helyzetre. Melyek a csehszlovák külpolitika alapvető feladatai, s mit sikerült ezekből megvalósítani az 1981-1986-os időszakban? Első és legfontosabb feladatunk a Szov­jetunióval való testvéri együttműködés intenzív és sok­oldalú fejlesztése, elmélyítése, valamint a szocialista közösség többi országával folytatott együttműködés következetes bővítése. Célunk továbbá, hogy aktívan hozzájáruljunk a szocialista közösség egységének és összeforrottságának további szilárdításához; elősegít­sük a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom további egyesítését a marxizmus-leninizmus és a pro­letár internacionalizmus alapján; hatékonyan támogas­suk a népeknek a szabadságért, függetlenségért és társadalmi haladásért, az imperializmus és a militariz­mus ellen, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás teljes felszámolásáért folytatott harcát; szüntelenül fejlesszük a kétoldalú kapcsolatokat és a baráti együttműködést a fejlődő országokkal; folytassuk a kapitalista orszá­gokkal a kölcsönösen előnyös kapcsolatok dinamikus fejlesztését a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élése és a helsinki Záróok­mány alapján; kezdeményezöen járuljunk hozzá az enyhülési folyamat megszilárdításához, a lázas fegy­verkezés megállításához, a felhalmozott fegyverkész­letek korlátozásához és a leszereléshez. KÖZÖS CÉLOK - ÖSSZEHANGOLT LÉPÉSEK Hazánk a szocialista közösség tagjaként a nemzet­közi fórumokon minden lehetőséget megragadott arra, hogy szót emeljen az atomháború veszélyének elhárí­tásáért, s hogy támogatásáról biztosítsa a Szovjetunió és a Varsói Szerződés békejavaslatait. Az effajta javaslatokban bővelkedett az elmúlt öt esztendő, közü­lük is az élre kívánkozik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1983-as prágai ülése, ame­lyen nagy horderejű politikai nyilatkozatot fogadtak el. A tagállamok ebben együttműködést ajánlottak fel mindenkinek, aki hajlandó részt venni az atomkataszt­rófa és a háború veszélyének elhárításában. Javasol­ták, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kössön szerződést, amelyben lemond a katonai erő alkalmazá­sáról, és kötelezi magát a békés kapcsolatok fenntartá­sára. E javaslatok szellemében fogant az 1983-as moszkvai nyilatkozat, a KGST legfelsőbb vezetőinek 1984-es csúcstalálkozójáról kiadott nyilatkozat, vala­mint a Szovjetunió és a többi szocialista ország békeja­vaslatai. A szocialista országokhoz fűződő barátság és együttműködés elmélyítését a CSKP XVI. kongresszu­sa a legfontosabb feladatként, külpolitikánk alapjaként határozta meg, tudatosítva, hogy minél erősebb és szilárdabb a szocialista közösség egysége, annál job­ban erejüket veszítik az imperialista erők ellenséges támadásai. E tekintetben az elmúlt öt év rendkívül eredményesnek mondható. A legfelsőbb szintű találko­zók és a kapcsolatbővítés öt esztendeje volt a két kongresszus közötti időszak. Különösen vonatkozik ez a csehszlovák—szovjet kapcsolatokra, amelyek fejlesz­tése előrehaladásunk, további fejlődésünk egyik alap- feltétele. A két ország legfelsőbb vezetőjének személyes találkozója mindig pirosbetús ünnepnek számít a köl­csönös kapcsolatok történetében. Áz ilyen ünnepekből nem volt hiány, sőt a szokásosnál is több lehetőség nyílt a közvetlen párbeszédre. Egy év sem telt el anélkül, hogy a két baráti ország legfelsőbb vezetője ne ir ACSKP xvn. találkozott volna egymással. A kapcsolatok magas színvonalának megfelelő a gazdasági együttműködés is, bár a lehetőségek távolról sincsenek teljes mérték­ben kihasználva. Kölcsönös együttműködésünket bizo­nyítandó egy adatot említsünk meg; 1980-1985-ben az árucsere-forgalom értéke elérte a 600 milliárd koronát, ami 36 százalékkal több, mint az előző tervidőszakban. Gazdasági kapcsolataink fejlesztésének iránytűje a ta­valy aláírt 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki program, ahol a főszerep a koo­perációé és a gyártásszakosításé. A kölcsönös tiszteleten, az egyenjogúságon és a kölcsönös előnyösségen alapulnak és fejlődnek kap­csolataink a többi szocialista országgal is. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök az elmúlt öt év alatt a Varsói Szerződés valamennyi tagállamának legfelsőbb vezetőjével tanácskozott, esetenként tóbb alkalommal is. Ezek csaknem minden esetben munkalátogatások voltak. Eszmecserét foly­tattak a kölcsönös kapcsolatokról, a szocialista közös­séget érintő kérdésekről, és véleményt mondtak az időszerű nemzetközi problémákról. Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársa­ság kapcsolatai az elmúlt fél évtized alatt, különösen 1985-ben, sokat fejlődtek. A miniszterelnöki szintű megbeszéléseken kívül az év végén Gustáv Husák Berlinben tett látogatást, ahol Erich Honeckerrel 2000- ig szóló gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködési programot írt alá. A két szomszédos szocialista ország viszonyát nagyban meghatározza az a tény, hogy mindkettőnek szomszédja a kapitalista Német Szövetségi Köztársaság, amelynek területén nagy mennyiségű támadófegyvert halmoztak fel. Nem csoda tehát, ha a leszerelésért és a katonai enyhülésért folytatott harc számukra mindennél fontosabb. A múlt év végén ismét bizonyították, hogy ezek nem csupán üres szavak; azt javasolták a bonni kormánynak, kös­senek szerződést vegyi fegyverektől mentes övezet létrehozásáról. A pozitív válasz mindeddig várat ma­gára. Szilárd szövetség és mélyülő együttműködés jelle­mezte kapcsolatainkat a Lengyel Népköztársasággal, a Magyar Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársa­sággal és a Román Szocialista Köztársasággal. A többi szocialista ország viszonylatában a legnagyobb fejlő­dés a Koreai NDK-hoz fűződő kapcsolatainkban ta­pasztalható, amit Kim lr Szénnek, a Koreai Munkapárt elnökének 1984-es prágai látogatása fémjelez. A marxizmus-leninizmus és a proletár internaciona­lizmus elveivel összhangban - a világ kommunista és munkásmozgalma legégetőbb feladatait figyelembe vé­ve - hazánk hozzájárult a forradalmi és demokratikus erők egységének és akcióképességének növeléséhez. Az e kérdésekkel foglalkozó nemzetközi találkozón részt vevő csehszlovák küldöttség hathatósan kivette részét a munkásosztály és a társadalmi haladás ügyé­nek győzelméért kifejtett közös tevékenységből. A SZABADSÁGÉRT ÉS A FÜGGETLENSÉGÉRT HARCOLÓ NÉPEK OLDALÁN „A széles antiimperialista front megerősítése érde- kébeh fejleszteni fogjuk együttműködésünket Ázsia, Afrika és Latin-Amerika haladó és demokratikus erői­vel. Szilárdítani fogjuk internacionalista kapcsolatainkat és barátságunkat mindazokkal az országokkal, ame­lyek a szocialista fejlődés útját választották, továbbá azokkal a szervezetekkel és mozgalmakkal, amelyek következetes harcot folytatnak a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás és fajüldözés ellen hazájuk imperialis­ta uralom alóli teljes felszabadításáért. A csehszlovák nép mindig a szabadságért és függetlenségért harcoló népek oldalán lesz és támogatni fogja gazdasági és társadalmi fejlődésüket“ - hangsúlyozza a XVI. párt- kongresszuson előterjesztett beszámoló. Külpolitikánk­nak nem újkeletű, hanem régi, bevált elvéről van szó. Sohasem titkoltuk, hogy őszinte rokonszenvünk, anya­gi és erkölcsi támogatásunk azoké a népeké, amelyek — levetve a gyarmati igát — nemet mondtak a tőke uralmának, s antiimperialistá politikát folytató, kizsák­mányolástól mentes társadalom felépítését tűzték ki célul. Ezek a népek természetes szövetségeseink a világimperializmus ellen, a szocialista eszmék győ­zelméért vívott küzdelemben. Az említetteket bizonyí­tandó csupán az öt év legjelentősebb látogatásait említjük meg. Babrak Karmainak, az Afganisztáni Népi Demokrati­kus Párt főtitkárának 1981 -es látogatása jó alkalom volt arra, hogy megerősítsük; a csehszlovák nép szilárdan az afgán haladó, forradalmi erők oldalán áll. Álláspon­tunk a közel-keleti kérdés megítélésében is világos és egyértelmű; átfogó politikai rendezés csakis a térség valamennyi állama és népe törvényes jogainak érvé­nyesítésével képzelhető el. Gustáv Husák 1981-es líbiai, valamint Sadli Bendzsedid algériai államfő és Jasszer Arafat PFSZ-vezetö prágai látogatása is e szellemben zajlott le. Rendkívül jelentősek voltak Hafez Asszadnak, a Szí­riái Arab Köztársaság elnökének, a szíriai Arab Újjá­születés Szocialista Pártja főtitkárának prágai megbe­szélései. A látogatás végén barátsági és együttműkö­dési szerződést írtak alá. A kétoldalú kapcsolatok szempontjából nem kevésbé fontosak a CSKP KB főtitkárának Addisz Abeba-i, adeni, továbbá Eduardo dos Santos angolai, Samora Machet mozambiki, Daniel Ortega nicaraguai államfő, Robert Mugabe zimbabwei, Maurice Bishop, a később brutálisan meggyilkolt gre- nadai miniszterelnök prágai megbeszélései. BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉST A kiéleződött nemzetközi helyzet negatív hatása legszembetűnőbben Csehszlovákia és a kapitalista országok viszonyában mutatkozott meg. Látnunk kell azonban, hogy ez a helyzet a NATO-országok politiká­jának a következménye. Törvényszerű tehát, hogy ebben a helyzetben redukálódtak kapcsolataink azok­kal az országokkal, amelyek az új amerikai rakéták befogadása mellett döntöttek, ellenséges rágalomhad­járatot indítottak Csehszlovákia ellen, vagy ilyen hadjá­ratban részt vettek. Meggyőződésünk, hogy a különbö­ző társadalmi rendszerű országok együttműködése csakis az egyenlőség, egyenjogúság, kölcsönös tiszte­let, egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján képzelhezó el. Nem lenne a kép valós, ha csak a kapcsolatok árnyoldalairól szólnánk, örvendetes például, hogy bi­zonyos osztrák erők mesterkedései ellenére javult Csehszlovákia és Ausztria viszonya. Gustáv Husák 1982-ben járt Bécsben, Rudolf Kirchschläger osztrák államfő pedig ebben az évben viszonozta a látogatást. Pozitívan értékelhetjük kapcsolataink alakulását Finn­országgal, Ciprussal, Svédországgal, Svájccal, Görög­országgal, Spanyolországgal, Dániával, Franciaor­szággal, Törökországgá!, Norvégiával, Luxemburggal és Hollandiával. Kedvező visszhangot váltott ki Sir Geoffrey Howe brit, Roland Dumas francia és Giulio Andreotti olasz külügyminiszter csehszlovákiai megbe­szélése. Hosszas tárgyalássorozatot követően - 36 évvel a második világháború után - végre megoldódott a nácik által 1939-ben az Egyesült Államokba és Nagy- Britanniába szállított csehszlovák arany kérdése. Ha­zánk mindkét országgal megállapodást írt alá, amely­nek értelmében 1982 februárjában hazakerült a 18,4 tonna csehszlovák arany. AZ ENSZ-BEN ÉS MÁS NEMZETKÖZI FÓRUMOKON Az Egyesült Nemzetek Szervezetére Csehszlovákia mindig úgy tekintett, mint olyan szervezetre, amely nagymértékben hozzájárulhat a béke megőrzéséhez, a világ bajainak orvoslásához. Ezt tükrözik javaslatai, amelyek közül mindmáig a legjelentősebb a leszerelés céljait szolgáló nemzetközi együttműködésről szóló határozat. A dokumentum alkotó módon fejleszti tovább az 1979-ben szintén csehszlovák javaslatra elfogadott, e kérdéssel kapcsolatos nyilatkozatot. A ha­tározat felhatalmazza a Közgyűlést, hogy hangsúlyoz­za az 1979-ben elfogadott nyilatkozatnak mint az államoknak a leszerelési tárgyalásokon való „viselke­dési kódexének“ fontosságát. Felhatalmazza továbbá, hogy a tagállamokat szólítsa fel a határozat következe­tesebb teljesítésére, és ösztönözze őket a nemzetközi leszerelési tárgyalásokon való együttműködésre. Nem kevésbé fontos a leszerelés terén a nemzetközi szerve­zetek szerepével és az ifjúság jogaival kapcsolatos csehszlovák határozat. Csehszlovákia - a Szovjetunió, az NDK és Lengyel- ország mellett — a közép-európai haderő- és fegyver­zetcsökkentési tárgyalások közvetlen résztvevője. Kez­dettől fogva arra törekszik, hogy mielőbb megállapodás szülessék Bécsben. Ehhez jó alapot teremtenek a szo­cialista országok javaslatai, amelyek kidolgozásában hazánk is közreműködött. Hasonló magatartás jellemzi a csehszlovák küldöttséget Genfben, a leszerelési konferencia ülésén, Stockholmban a bizalomerősítő intézkedésekről és leszerelésről folyó konferencián és másutt. Hazánk nagyra érékeli azon szervezetek te­vékenységét, amelyek célja a háborús veszély és a lázas fegyerkezés megszüntetése. E tekintetben külön kell szólnunk a csehszlovákiai békemozgalom nagy sikeréről: a Béke-világtanács hazánkat bízta meg a béke-világtalálkozó megrendezésével. 1983 nyarán két héten keresztül Prága látta vendégül a világ külön­böző világnézetű képviselőit, akiket egy cél kötött össze: a béke megőrzésének vágya, a béke megvédé­séért való tenniakarás. Sikeres öt évről számolhat be a CSKP XVII. kongresszusa. Alapvető céljainkat elértük: erősö­dött a szocialista közösség egysége és összefor- rottsága, növekedett azoknak a népeknek a száma, amelyek a fejlődés nem kapitalista útjára léptek, izmosodtak a nemzeti felszabadító mozgalmak, rö­viden: megerősödtek a szocializmus, a haladás pozíciói. A legnagyobb sikernek azt tartjuk, hogy az imperialista erők leplezett és leplezetlen támadása, háborús törekvései ellenére sikerült megőrizni a békét. Ebből a nagy és nemes munkából Cseh­szlovákia is kivette a részét, megteremtve ezzel a 7. ötéves tervidőszak feladatai sikeres teljesítéséhez szükséges nyugodt feltételeket. KOVÁCS ILONA IT EV KULFBÜIKAIMElUGt

Next

/
Thumbnails
Contents