Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-14 / 11. szám

H niNMllllQM fnOÉllEBE

írta: Ladislav Ondris mérnök, a Szlovák Film főigazgatója

Tavaly emlékeztünk meg a csehszlovák filmgyártás államosításának 40. évfordulójáról. Ebből az alkalomból számot adtunk arról a négy évtizedről, melynek során a szlovák filmgyártás a esetivel párhuzamosan fejlődött, s a csehszlovák, kiváltképp a szlovák nemzeti kultúra részeként formálódott. A szlovák filmművészet létrejötte és fejlődése szorosan kapcsolódik a szlovák népnek az önállóságáért, a haladó kulturális és politikai orientációjáért folytatott újkori küzdelmeihez, s Szlovákia gazdasági kibontakozásának a bizonyítéka is.

Hogy a szlovák filmművészet fejlődése milyen jelentős kérdés volt, arról az is tanúskodik, hogy csaknem megkezdődött a kolibai filmgyárnak mint a Szlovák Film alkotó és gyártó műhelyének az építése. Megkezdődött a játékfilmek rendszeres forgatása, s egyidejűleg megteremtették a feltételeket a dokumentum-, a híradó- és a népszerű tudományos filmek készítéséhez. Két évtizede épült az animációs filmstúdió, öt évvel ezelőtt a Koliba bábfilmekkel is jelentkezett, 1985-ben pedig elkészült a videofilm-stúdió. Ha az utóbbi négy évtizedet a számok tükrében akarnánk láttatni, akkor a helyzet így fest: az 1945-1985-ös években 256 egész estét betöltő játékfilm készült, ebből 33 a szocialista és más külföldi filmstúdiókkal közös vállalkozásban. A Koliba a Csehszlovák Televízió számára 211 játékfilmet forgatott. Négy évtized alatt öt és fél ezer rövidfilm készült.

A szlovák filmek hitele, illetve a külföldi partnerek érdeklődése a koprodukció és bérmunka iránt lehetővé tette, hogy Bratislavában 1984-ben létrehozzák a Csehszlovák Filmexport fiókvállalatát, mely működésének rövid ideje alatt átütő eredményeket ér el. A Szlovák Film az 1984-1985-ös években több mint 15 millió devizakorona értékű bérmunkát végzett.

Egy fejlett filmgyártás azonban nem szorítkozhat csupán új filmek készítésére. Szinkronizál is, hogy a nézők számára érthetőbbé és élvezhetőbbé tegye a külföldi filmeket. E téren is figyelemre méltó eredményeket értünk el, különösen a gyermekfilmek szinkronizálásával. Tevékenységünknek elválaszthatatlan része a filmforgalmazás. A Szlovák Filmforgalmazó Vállalat jelenleg több mint 800 mozit és számos kulturális intézményt lát el filmmel. A nemzeti bizottságokkal való együttműködés hatékonyságáról tanúskodik a mozilátogatottság is. A televíziózás és videózás ellenére az utóbbi években a látogatók száma fél millióval emelkedett. A szlovákiai mozik látogatottsága jelenleg eléri az évi 20-21 millió nézőt.

A szlovák filmkultúrában jelentős szerepet tölt be a Szlovák Filmintézet, mely a hatvanas évek elején alakult. Munkatársai, szerény létszámuk ellenére, valóban sokrétű tevékenységet végeznek. Archiválják a hazai és a kiválasztott külföldi filmeket, kiadói munkát végeznek, összeállítják a stúdiómozik programját; Szlovákiában több mint 25 ezer klubtagot tartanak nyilván. Az intézet részt vállal szakmai szemináriumok, tanfolyamok, s egyéb rendezvények szervezésében, melyeknek célja a közönség jobb tájékoztatása és értő nézők nevelése.

A filmművészetünkről és életképességéről nyújtott kép nem lenne teljes, ha nem szólnánk részvételünkről a különféle hazai és külföldi filmrendezvényeken. Hazai vonatkozásban kulturális-politikai jelentőségét tekintve a legfontosabb a nyári és téli filmszemle, melyet először 1948-ban, Szlovákiában pedig 1949-ben tartottak meg. A fesztivál értékes műsorkínálata révén tömegméretűvé terebélyesedik, s a nézőknek a filmművészet iránti érdeklődését tanúsítva azt is bizonyítja, hogy párt- és állami szerveink milyen fontos szerepet tulajdonítanak a cseh, a szlovák és a külföldi filmek hazai bemutatásának. Eseményszámba mennek a különféle filmszemlék és fesztiválok, szóljanak bár a szélesebb nézötömeghez vagy szakmai körökhöz. Újkeletű nemzetközi fesztivál a nyitrai (Nitra) - a mezőgazdasági témájú filmek szemléje —, az etnográfiai filmek cadcai, valamint a műszaki tárgyú filmek trnavai szemléje. Minden második évben megrendezzük - külföldi részvétellel — a rövidfilmek fesztiválját Pieá- t'anyban.

A múlt évben a gyermekkönyv-illusztráció bratislavai biennáléja alkalmából első ízben megrendeztük az animációs filmek nemzetközi seregszemléjét. Az esemény animációs filmjeink sikeréről tanúskodik, s azt is igazolja, milyen fontosnak tartjuk a vélemény- és tapasztalatcserét a gyermeknézöknek szánt filmek készítésében.

Ha a fentiekben filmgyártásunknak csak az értékeiről és előnyeiről szóltunk, ez nem jelenti azt, hogy szemet hunyunk gondjai és fogyatékosságai felett. Ellenkezőleg. Alkotásaink és nehézségeink kritikai elemzése az utóbbi időben tevékenységünk tartós módszerévé vált. Érvényesítjük ezt mind a játék- és rövidfilmek, mind az animációs és videofilmek készítésekor, az alkotások irodalmi alapanyagának előkészítése során éppúgy, mint gyártásuk és végső formába öntésük során. Persze e téren sok még a tartalék és van mit tökéletesítenünk. Mind filmfőigazgatóságunk, mind az egyes vállalatok és kollektívák teljes mértékben tudatosítják azoknak a feladatoknak a jelentőségét, melyeket társadalmunk elvár tőlünk, s melyeknek eszmei, esztétikai és politikai szempontból egyaránt eleget kell tennünk, örvendetes, hogy az utóbbi években, különösen a XVI. pártkongresszus óta a Szlovák Filmben hangsúlyosabban előtérbe került az eszmei-esztétikai minőség kritériuma éppúgy, mint a gyártás és forgalmazás hatékonyságának kérdése. A pártszervek határozatai és az állami szervek intézkedései filmművészetünk minden alkotója, kommunistája és dolgozója számára impulzust adtak és segítséget jelentettek. Számos játék-, dokumentum-, híradó- és animációs film készült, mely filmművészetünket sikeresen képviselte a hazai és a külföldi rendezvényeken. Az eredmények mércét jelentenek számunkra, s még jobb munkára köteleznek.

Napjainban, a párt XVII. kongresszusa előtt, a 8. ötéves tervidőszak kezdetén az eddiginél is igényesebb kulturálispolitikai feladatok előtt állunk. Alkotómunkánkban arra törekszünk, hogy még alaposabban ábrázoljuk az emberek életét és a társadalmi mozgást; rugalmasabban és sokrétűbben reagáljunk a gazdasági előrehaladásunkkal, a tudományos-technikai forradalommal kapcsolatos kérdésekre és mindarra, amit modern, dinamikus korunk magával hoz. Természetesen nem lehetünk tétlenek a béke megőrzésének kérdésében sem. Célunk, hogy filmjeinkkel tanulságot és szórakozást nyújtva, tematikailag és műfajilag minél sokszínűbb, tartalmas és magvas mondanivalójú alkotásokban mélyenszántó gondolatok jussanak kifejezésre napjainkról, megidézzük múltunk kimagasló egyéniségeit, sorsfordulóit, s előrevetítsük a jövőt is, mely erkölcsileg és szakmailag fejlett embereket követel, olyanokat, akik a jó ügyért lelkesedni tudnak, képesek érte tenni és azt védelmezni is. Filmgyártásunkban nem kevés a tehetséges, kezdeményező alkotó és rátermett dolgozó, akik szocialista brigádokban tevékenykednek és filmgyártásunk élcsapatát alkotják. Munkájuk, mindennapi teljesítményük azt igazolja, hogy a mérce emelhető, hogy képesek értékes és közönségvonzó filmeket készíteni. Nekik köszönhetően a Kolibán olyan alkotói légkör alakult ki, mely lehetővé teszi, hogy a filmművészet Lenin által értelmezett szerepét konkrét tartalommal telítsük meg, vagyis a filmet mint hatékony nevelöeszközt a nép szolgálatába állítsuk. Közös erővel lényegében sikerült teljesítenünk a párt XVI. kongresszusának határozataiból ránk háruló feladatokat. Az alkotók, a gyártók, az irányító és vezető dolgozók jelenleg felelősségteljesen keresik az utat azoknak az ösztönző gondolatoknak az alkalmazására, melyeket Mihail Gorbacsov beszédei tartalmaznak. Megalkuvást nem tűrő küzdelme a gondolkodás elkényelmesedése ellen, s minden ellen, ami fékezi az emberek és dolgozókollektívák kezdeményezését, feleslegesen kellemetlenné teszi az egyének, a családok életét, ami megnehezíti a vállalatok, a kulturális intézmények tevékenységét - ezek a kérdések bennünket is foglalkoztatnak. Igyekszünk ezeknek dramaturgiai terveinkben, a forgatókönyvekben és a filmekben érvényt szerezni. Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy javítsuk, hatékonyabbá tegyük a filmkészítést és gyártást, s a műveket a lehető legrugalmasabban forgalmazzuk. A Szlovák Film vezetősége az utóbbi időben számos intézkedést tett, hogy az alkotók és a dolgozók a nyolcadik ötéves tervidőszakban jobb feltételek között felelősségteljesebben végezhessék munkájukat.

Ezeknek az intézkedéseknek a kiindulópontja az a mélyreható vizsgálat, amelyet a csehszlovák filmművészet jelenlegi helyzetével és távlati fejlesztésével foglalkozó jelentést megelőzően végeztünk. Ennek határozatait a szövetségi kormány elnöksége 1984. szeptember 3-án hagyta jóvá. E határozat értelmében a legfontosabb, hogy felújítsuk és korszerűsítsük, nem utolsósorban pedig bővítsük filmgyártásunk anyagi-műszaki bázisát.

Természetes, hogy a játék- és rövidfilmgyártás igényes dramaturgiai-gyártási tervei, az animációs és a videofilm fejlesztése, a szinkronizálás, a forgalmazás és a propagálás javítása, a koprodukciós tevékenység és bérmunka fejlesztése nem csupán az irányítás, a tervezés, a gazdálkodás és ellenőrzés új módszereit feltételezi, hanem megköveteli intézményünk anyagi-tárgyi ellátottságának és személyi összetételének a javítását is. Annál is inkább, mert a Szlovák Filmgyártó Vállalat az 1986-89-es években évi tíz egész estés mozijátékfilmet készít, 1990-ben számuk tizenkettőre emelkedik. A következő ötéves tervidőszakban ugyanennyi játékfilmet forgat a bratislavai Csehszlovák Televízó számára, a koprodukciós vállalkozásokon kívül kielégíti a külföldi megrendelők igényeit és bérmunkát is végez.

A nyolcadik ötéves tervidőszakban előreláthatólag évi 200 rövidfilm (dokumentum-, népszerű tudományos, animációs és híradófilm) kerül ki a műtermekből. Évente 50 egész estés külföldi produkciót szinkronizálunk, 190 játékfilmet forgalmazunk, a rövidfilmekből pedig 10-15 egész estét betöltő műsort állítunk össze.

Intézményünkre a következő években jelentős feladatok hárulnak a filmforgalmazás terén, és a különféle kulturálispolitikai rendezvények során. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a szlovák, a cseh, a szovjet filmek, a szocialista országok alkotásai és a nyugati haladó produkciók propagálására. Azon munkálkodunk, hogy a nézők fokozott érdeklődést tanúsítsanak az értékes művek iránt és fogékonnyá váljanak a szocialista kultúra eszmei és etikai elvei iránt. A Szlovák Filmforgalmazó Vállalat több mint 800 szlovákiai mozit és csaknem 800 művelődési házat, illetve népművelési központot lát el filmmel, s évente mintegy 150 játékfilm és több tucat rövidfilm bemutatását készíti elő.

Az alkotómunka eredményeinek értékelése, a művészettel kapcsolatos eszmefuttatások az ember tudatában rendszerint nem kapcsolódnak olyan fogalmakhoz, mint a fegyelem, a kötelességteljesítés vagy az irányítás. Hiszen az olvasót, a színház-, a tárlatlátogatót vagy a mo- zinézöt nem kell hogy érdekeljék gazdasági szervezési vagy termelési kérdések, öt, azaz tulajdonképpen valamennyiünket csak az izgatja, milyen az adott alkotás eszmei és művészi értéke. Ám a realitások - s ezek a filmművészetre különösen vonatkoznak - olyanok, hogy az ötlet, a kulturális-politikai célok és a mondanivaló megvalósítása nagyon is kapcsolódik az egyén, az alkotóközösség s mások tevékenységéhez. Ezért olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy a művészi elképzeléseket, a társadalom kulturális és politikai céljait tartalommal tölthessük meg. Az alkotófolyamat és a mű útja a befogadóig sok-sok mozzanat összességéből áll. Az alkotó, a művész, a gyártó, a forgalmazó egymástól kölcsönösen függenek, a munka során kapcsolatok alakulnak ki közöttük. A produkció megalkotása, gyártása, bemutatása idején a művész és valamennyien, akik vele együtt felelősek az alkotásért, egy hajón vannak, kölcsönös felelősség, fegyelem, kötelességek kapcsolják össze őket, s akkor a gazdasági kérdésekről még nem is szóltunk. S mindez azért, hogy a film a néző elé kerülve, átütő erővel, szuggesztiven hasson.

Talán az elmondottakból is kiderül, hogy alkotó-művészi tevékenységünket bonyolult gazdasági folyamatok szövik át. Egyetlen kérdés sem oldható meg úgy, hogy ne komplex módon értelmeznénk és kezelnénk. Tudatában vagyunk annak, hogy igényes kulturális-politikai terveink valóra váltása elsősorban dolgozóink szakmai, eszmei és politikai felkészültségétől, s attól függ, hogy elég céltudatosak és bátrak lesznek-e ahhoz, hogy megküzdjenek korunk problémáival és keressék az annak megfelelő ábrázolásmódot.

A kolibai stúdióban a múlt évben készült Vladimír Balco debütáns munkája, a Nézőpont, mely napjaink erkölcsi-etikai kérdéseit feszegeti

Az utóbbi években számos mesefilm is készült a Kolibán, gyakran ismert világsztárok közreműködésével. Az egyik legsikeresebbet Miloslav Luther fiatal szlovák rendező forgatta Rigócsór királyfi címmel. A képen: Adriana Tarábková, a film egyik főszereplője (Dusán Dukát felvételei)