Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-14 / 11. szám
AZ ATOMENERGETIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS TÁVLATAI Az atomenergetika a gyorsan fejlődő népgazdasági ágazatok közé tartozik a KGST-országok többségében. A távlati tervek előirányzata szerint az atomerőművek már a közeli időszakban fontos szerephez jutnak a tagállamok tüzelőanyag-energetikai bázisában. Ezek a tervek azzal számolnak, hogy atomerőművek üzembehelyezósével kétezerig több mint 1 milliárd tonna szerves tüzelőanyagot takarítanak meg. (A Szovjetuniót leszámítva.) Ezekről a kérdésekről nyilatkozott a Szovjetszkaja Rosszíja szerkesztőjének A. I. Majorec, a Szovjetunió energetikai minisztere. • Említhetne egy konkrét példát arra, hogy az atomerőművek üzemeltetése milyen megtakarítást eredményez?-A Kubában épülő haraguai atomerőmű elkészülése után évente hozzávetőlegesen 2 millió tonna kőolaj megtakarítását teszi lehetővé. • Mivel indokolható az a törekvés, hogy az atomenergetikát hőtermelésre használjuk ki. Milyen messzire jutottunk e tekintetben?- Jelenleg a tüzelőanyag mintegy 20 százalékát fordítjuk a höel- látás biztosítására. Ezzel szemben például egy másfél millió lakosú város hőellátását biztosító nukleáris hőerőmű évente több mint 700 ezer tonna szerves tüzelőanyag megtakarítását teszi lehetővé. A hőellátás ilyen úton történő biztosításának kétségtelen előnye, hogy ily módon kevésbé szennyeződik a környezet. A közeljövőben kerül átadásra az első két szovjet nukleáris hőerőmű, a gorkovi és a voronyezsi. A Szovjetunió azokat a tapasztalatokat, amelyeket ezek tervezése, építése és üzembe helyezése terén szerzett, megosztja a KGST többi tagállamával. • Megtudhatnánk erről további részleteket?-Az egyes építkezéseken bevezettük az energetikai blokkok sorozatos építését, amely lehetővé teszi az építési és átadási határidők jelentős lerövidítését, az építési technika hatékonyabb kihasználását. Ezt a módszert először a zaporozsi atomerőmű építésénél alkalmazták, most már számos országban ismert ez a módszer. Míg például az NDK-ban a WER-440 típusú reaktorokkal ellátott első energetikai blokkok építésénél gyakorlatilag a Szovjetunió adta a terveket és a legalapvetőbb berendezéseket, jelenleg a helyzet már egészen más. Az egyes KGST-országokban saját tervező-, építő- és szerelőcsoportok jöttek létre. A szovjet szakemberektől nyert tapasztalatok alapján partnereink az atomerőművek építésével kapcsolatos munkálatok jelentős részét önállóan végzik. • Az egyes tagországok hogyan vesznek részt a közös atomenergetikai program meg- valósí fásában ?- Jelenleg az egyes tagállamokban épülő minden egyes atomerőmű a szakosítás és a kooperáció szemléletes példája. Vegyük mondjuk a magyar paksi atomerőmű első blokkját: a reaktort Csehszlovákia, a turbinákat a Szovjetunió, a szállító-technológiai berendezéseket az NDK szállította. A Szovjetunió biztosítja a szükséges alapvető berendezések mintegy felét. • Miniszter elvtárs, milyenek a tagállamok tudományos-műszaki együttműködésének távlatai az atomenergetika terén?- Elsősorban biztosítani kell az atomerőművek építésének tökéletesítését és szélesebb körű elterjesztését, továbbá létre kell hozni a gyorsneutronok és az irányított termonukleáris szintézis alapján működő reaktorok gyártásához a műszaki-tudományos feltételeket. A WER-440 típusú reaktorokat WER-1000 típusúak váltják fel, amelyek műszaki-gazdasági mutatói magasabbak. Ezek lehetővé teszik az energetikai teljesítmények lényeges növelését, csökkenő fém- és építőanyag-szükséglet mellett. A Szovjetunióban már működik néhány ilyen erőmű, a közeljövőben ilyenek épülnek majd Bulgáriában, Csehszlovákiában és az NDK-ban. Gazdasági szempontból azonban indokolt a 440 megawatt teljesítményű reaktorok alkalmazása is. A tagállamok 2000-ig szóló komplex tudományos-műszaki fejlesztési programja közös tevékenység megszervezésével számol több új távlati feladattal összefüggésben; ilyen például a már említett gyorsneutronok bázisán a reaktorok kifejlesztésével összefüggő tudományos kutatás. Új feladatok merülnek fel az atomerőmüvek megbízhatóságának, biztonságának és hatékonyságának növelésével összefüggésben is. A legtöbb kérdésre már megkezdtük a válasz keresését az In- teratomenergo szervezeten belül. Bár a bolgár gazdasági mechanizmus az utóbbi években jelentős módosításokon ment keresztül. Szófia a szocialista országokkal való együttműködést változatlanul a bolgár népgazdaság fejlődését biztosító egyik legmegbízhatóbb stabilizáló tényezőként kezeli. A legfelsőbb bolgár párt- és állami vezetés az idén április első felében megtartandó XIII. pártkongresszusra való előkészületek folyamán kiadott különböző dokumentumokban és sajtóanyagokban is egyértelműen hangsúlyozza, hogy a bolgár népgazdaság számára létfontosságúnak tartják a KGST-n belüli hatékony együttműködés továbbfejlesztését és elmélyítését. Ez természetes is, hiszen Bulgária mint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának alapító tagja jelenleg külkereskedelmének mintegy 75 százalékát ezekkel az országokkal bonyolítja le. Nagyrészt ennek a már négy évtizedre visszatekintő együttműködésnek az eredménye, hogy az egykoron igen elmaradott, teljesen agrárjellegű Bulgária mára modem iparral és európai színtű fejlett mezőgazdasággal rendelkező országgá vált. A legnagyobb és legfontosabb partner a Szovjetunió, amelyre a bolgár külkereskedelem 55-57 százaléka esik. Megjegyzendő, hogy közvetlen szovjet segítséggel a 2. világháború után Bulgáriában több mint háromszáz nagy ipari üzem épült. Napjainkban ezek adják a bolgár ipari termelés 80 százalékát. Bulgária, mint nyersanyagokban és energiában nem túlságosan bővelkedő ország, ezeket főleg a.Szovjetunióból szerzi be. Az idén például ötmilliárd kilowattóra szovjet elektromos energia járul hozzá a bolgár ipar üzemeltetéséhez. Hasonlóan jelentős más nyersanyagok behozatala is: Bulgária a Szovjetunióból fedezi feketeszénszükségletének 98 százalékát, a kőolaj esetében 93 százalékát. Az ország vállalatai ezért aktívan bekapcsolódtak a szovjetunióbeli kőolaj-, földgáz- és nyersanyag-lelőhelyek közös KGST-programok alapján való kiaknázásába, hozzájárultak a kőolaj- és földgázvezetékek megépítéséhez, melyek ellenértékeként Bulgária éveken át értékes nyersanyagokhoz jut. Másrészt a szovjet piacon kerül értékesítésre a bolgár gépipar termelésének 60 százaléka, a konfekciós termékek 85 százaléka és a kötöttáruk 92 százaléka. Bulgária és a többi KGST ország gazdasági kapcsolataiban egyre nagyobb szerepet kap a korszerű, közvetlen gyártási együttműködés és szakosodás. A bolgár vállalatok például alkatrészeket gyártanak a szovjet Lada személyautókhoz, az atomerőmű-berendezésekhez és az elektronikus készülékekhez. Csehszlovák-bolgár viszonylatban legismertebb példa a LIAZ Jablonec és a Madara Sumen vállalatok közti közvetlen együttműködés a teherautógyártásban. Az alkatrészek körülbelül egyötödét készítik közösen. Ugyancsak sokéves hagyománya van Csehszlovákia gazdasági és szociális fejlesztését a jelenlegi ötéves tervidőszakban és távlatilag az ezredfordulóig meghatározó fő irányok értelmében 1990-ig az elektromosenergia-termelés eléri a 87-90 milliárd kilowattórát, ebből 25 milliárdot atomerőművekben kell előállítani. Ez például több energiamennyiség mint amennyit 1960-ban együttvéve Csehszlovákiában előállítottak. Az atomenergetika fejlesztése lehetővé teszi a barnaszén-termelés csökkentését az elkövetkező években. Táblázatunk azt szemlélteti, hogy 1950 és 1990 között hogyan alakul a villamos energia termelése, s ebből fokozatosan milyen hányad esik az atomerőmüvekre (ezt a vonalazott rész mutatja). a román-bolgár együttműködésnek a Rusze-Giurgiu gépipari vállalat keretén belül. A tervbe vett Nikopol-Turnu Magurele közös vízi erőmű építését a Dunán beruházási nehézségek miatt egyelőre elhalasztották. A közvetlen gyártási együttműködés és szakosodás alapján ma Bulgária mintegy 700 termék előállításában vesz részt a KGST keretén belül. A tudományos- műszaki együttműködés elmélyítését és kiszélesítését a szocialista országokkal Bulgária népgazdasága további fejlődése egyik legfontosabb előfeltételének tekinti. Az 1976-1980-as időszakban Bulgária a többi KGST-országtól majdnem 1200 tudományos és műszaki dokumentációt vett át és 18 000 bolgár szakember járt hosz- szabb-rövidebb tapasztalatcserén a baráti államokban, míg onnan 4000 szakember látogatott el Bulgáriába. Külön figyelmet szentelnek Bulgáriában a számítástechnika-gyártásra való szakosodásnak és az együttműködésnek. Ezen a területen eddig már majdnem 100 megállapodás született a bolgár és a többi állam vállalatai között. Mint ismeretes, Szófia még 1984-ben döntést hozott arról, hogy a bolgár fiatalok, főleg az iskolai oktatás keretén belül, a lehető leggyorsabban elsajátítsák a számítógépek kezelésének legelemibb követelményeit. A szófiai Elektronika üzem ugyanakkor megkezdte az IZOT 1031 S típusú iskolai számítógépek gyártását. Ezzel és ennek újabb változataival fokozatosan a pionírházakat is felszerelik. Bulgária ma külföldi partnereinek a hagyományos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek széles skáláján kívül figyelemreméltó gépeket, berendezéseket, vegyipari termékeket, elektronikus berendezéseket és konyhai felszereléseket is kínál megvételre. Az ország fejlődéséről tanúskodik az tény is, hogy a külkereskedelem értéké az 1950-1983 közti időszakban 292 millió leváról 23,7 milliárd levára nőtt, miközben a gépiparé lett a vezető szerep 54,5 százalékos részesedéssel. Ami a KGST-országokat illeti, a kölcsönös árucsere értéke 1970 és 1985 között 3,4 milliárd leváról mintegy 20 milliárd levára nőtt. A bolgár külkereskedelem jellemzője, hogy az utóbbi években egyre jobban csökken a fel nem dolgozott mezőgazdasági termékek kivitele, s növekszik a munkaigényes, magas színvonalú, tehát a magasabb áron is értékesíthető termékek kivitele mind a mezőgazdaság mind az ipar területén. Bolgár szakemberek szerint a kilencvenes évek első felében a bolgár kivitel kétharmadát az ipar és egyharmadát a mezőgazdaság fogja adni, miközben minimális lesz a fel nem dolgozott anyagok kivitele. A tavalyi év folyamám felmerült energiagondok és a mezőgazdaság problémái, melyek gyökereit egyrészt a kedvezőtlen időjárásban, másrészt pedig a nem megfelelő gazdasági struktúrában, az irányítás hiányosságaiban és a munkaszervezésben kell keresni, a bolgár szakemberek szerint, új utak keresésére késztették Szófiát. Ez év január végén átszervezték a gazdaság irányítási rendszerét, mégpedig az ágazati irányítás megerősítése irányában. Ezzel növekedett a szocialista önigazgató gazdasági szervezetek és egységek jelentősége, népgazdaságbeli szerepe. A jövőben növelik a beruházásokat, ésszerűsítik az energiafelhasználást és kiemelten kezelik majd a szocialista országokkal való együttműködés elmélyítésének és kiszélesítésének kérdését. Már ma bizonyosra vehető, hogy a bolgár népgazdaság fejlődése és a szocialista országokkal való együttműködés elmélyítésének problémái központi helyet kapnak majd a Bolgár Kommunista Párt április 2-án kezdődő XIII. kongresszusán is. KOKES JÁNOS L eginkább jelzője nevén - a szén városa - ismerik a mongóliai Baga Nuurt, a Herulen folyó völgyében, a Kis-tavak partján elterülő helységet. Irdatlan mennyiségű barnaszénre bukkantak ott - néhány száz kilométerre Ulánbátortól - a kutatók. És ami a lényeg: néhány méterrel a nem különösebben jó minőségű termőtalaj alatt, ami ugyancsak megkönnyíti e fontos energiahordozó kitermelését. Baga Nuur külszíni bányái előreláthatólag a jövő század közepéig nem merülnek ki. A geológusok egyébként nem is olyan régen, alig egy évtizede bukkantak rá e hatalmas bamaszéntelepre: a kitermelés a fölfedezés után néhány esztendővel már megkezdődött. A bamaszénmező minden bizonnyal lendítöje az ipa- rosodásnak-iparosításnak a Mongol Népköztársaság e központinak nevezett gazdasági térségében. A napjainkban is gyorsan fejlődő Baga Nuur összkomfortos lakásokat magába foglaló ötemeletes épületeiben most mintegy tízezren élnek. (Ottani körülmények között ekkora település már nagyvárosnak számít, miután a Szovjetunió és Kína között elterülő országnak mindössze 1,6 millió lakosa van.) A szén városának képéhez tartozik továbbá a két tízosztályos iskola, a három Mongólia barna aranya bölcsőde és óvoda, a bevásárlóutca és a kávézó-teázó, valamint a modern vasútállomás. Ide futnak be az Ulánbátort vonatok is mintegy ötórás zako- tolás után, mert nem kevés természetes domborzati akadályt kellett kikerülniük a vasútépítőknek. Hirtelen tűnik a látogató szemébe a sztyepp közepén magasodó épületegyüttes, a bányaigazgatóság. Dorzsijn Dondov igazgató szerfölött büszke a hatalmas, önjáró bányagépekre, amelyeknek lapátjai egyszerre akár tíz-tizenöt köbméter szenet emelnek ki. Megközelítően kétmillió tonna barnaszenet bányásznak Baga Nuurban évente. Nemrég helyezték üzembe az önjáró kolosszusok mellett szinte törpének látszó szénaprítót, -osztályozót és -adagolót. A bányaigazgató tájékoztatása szerint jóformán kivétel nélkül minden ott dolgozó szakmunkás technikus vagy mérnök. Szovjet tanácsadók is segítenek a szénkitermelésben, egyúttal predig tanítják is a leendő szakmunkásokat, akikre nem kisebb feladat vár, mint hogy az évtized végén már háromszor annyi barnaszenet termeljenek ki, mint most. Negyvenezer lakosúra kívánják fejleszteni Baga Nuurt a következő években. Ebből a célból hatalmas építkezések folynak a városban: nemsokára elkészül a városháza, a filmszínház, a kórházegyüttes, s a múzeum, a posta és a sportstadion is. Szó van róla, hogy bizonyos ipari üzemeket a szén fővárosába telepítenek át Ulánbátorból, miközben helyben is fejlesztik az ipart. Gyermekruhagyárat, élelmi- szeripari üzemeket építenek, hogy a lányok, asszonyok is elfoglaltsághoz jussanak. A Baga Nuur-i villamos erőmű (nemrég helyezték üzembe!) egymaga több áramot temw«, mint addig az ország összes erőműve. Tervezik, hogy a hőerőművel éltetett nagyfeszültségű hálózatot - amely egyébként ellátja egész Kelet-Mon- góliát - összekötik a szovjet- unióbeli Csitával, megvalósítva a kölcsönösen előnyös villa- mosenergia-cserét. -ml*Bulgária és a KGST
