Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 1. szám
□ Henryk Jacek Schoen új név a lengyel film világában. Első önálló filmje, az Örvény Pirandello két elbeszélésének motívumai nyomán készült; egy tizenéves fiú történetét mondja el, amelyet álomszerű, homályos, titokzatos képsorok szőnek át. J ames Dean-fotó a falon. Rim- baud-plakát az ajtó mögött. Színes Mozart-képek a polcon. Három illúzióromboló zseni. A másság megtestesítői. A konvenciók vad ellenségei. Magány, gyengédség, szenvedély és lázadás egy szobába zárva. Három örök-kamasz, s köztük ö: Gálffy László. Álmos és borostás. Mintha napok óta bezárva élne. Mintha sebzett lélekkel élvezné a csendet. Mintha minden szó nehezére esne.- Á, dehogy - bizonygatja fakó mosollyal. - Csak egy kicsit fáradt vagyok.- Az utolsó tekercstől?- Nem. Nem az előadástól. Inkább a bemutató körüli bonyodalmaktól. Attól, hogy még a premier előtti napon sem volt biztos, hogy eljátsszuk-e a Vígszínházban Beckett két egyfelvonásosát. Már nem is reménykedtem, amikor váratlanul megkaptuk a szerző beleegyezését.-De hisz ez a Krapp, akiről a darab szól, egy rigolyás öregember, jóval túl a hatvanon.- No és? A színészi munka objektivitást, felüllátást követel. Aki szerelmes, abból nehezen lesz jó most eszembe. Neki is voltak nagy hallgatásai Wagner mellett. Amikor csak a szeme, az arca beszélt... olvastam is néhány angol és olasz lapban megjelent írást; ha a sorozatot fanyalogva fogadták is, önről felső fokon beszéltek a kritikusok.- Magam is érzem: ez a szerep kapukat nyitott előttem. Bárhova megyek is a Rimbaud-estemmel, most épp az angliai Glasgowba készülök, mindenütt visszakérdeznek a jegypénztárban: tényleg ö jön? II. Lajos? S ha már Rimbaud is szóba került - arról is megpróbáltak lebeszélni. Még a bemutató után is arra kértek: hagyjam abba. Hogy nem nekem való. Hogy csináljak inkább valami mást. Hogy minek ez a sok buktató. Nem adtam fel. Nem fogadtam meg a „jó tanácsokat“, mert tudtam, ha előbb akarok jutni a pályán, igen is játszanom kell Rim- baud-t. És az igazi nagy dobások, remélem, még csak most jönnek. Most, amikor megtanultam járni, mozogni, beszélni. Újítani, feltalálni nem akarok. Csak meglepetésekkel szolgálni. És a csodát nem mástól várom, hanem magamtól. A közönség ugyanis mindig valami újra vágyik. Aki megnézett az Equusban, az el sem tudja kép„ÉN BELÜLRŐL SMINKELEK“ □ Robert Bresson francia rendező a görög Niko Papata- kis A nagy élet című regényéből készít filmet. □ Geraldine Chaplin a főszereplője egy kubai filmnek, amely a múlt században játszódik. □ Margarethe von Trotta, a neves rendező, Volker Schlöndorff felesége filmet forgatott Rosa Luxemburgról, a német munkásmozgalom nagy alakjáról és mártírjáról. A filmben Barbara Sukowa kelti életre Rosa Luxemburgot. Clara Zetkint Doris Schade alakítja, August Bebelt pedig Jan-Óaul Biczycki. □ Isabelle Huppert a Camille Claudel című új francia film főszereplője; Claude Chabrol rendezi. □ Jean-Louis Trintignant játssza A kékszemú ember című Pierre Granier-Deferre film főszerepét. □ A nagy honvédő háborúban játszódik az Erdei séta című új szovjet film cselekménye, szereplője, Kirill Lavrov. □ Valerij Zolotuhin alakítja A harmonikás ember című új szovjet film címszerepét. □ Életrajzi film készül Josephine Bakerről; a világhírű énekes-táncosnőt Diana Ross személyesíti meg. Szombat délután Gálffy Lászlónál Rómeó. Krapp hatvanhét éves, de ha egy idős színész játszaná... nem, szerintem ez fiatal színésznek való szerep. És egyébként is: ez a darab nem az évekről szól, hanem a bűnökről, az elmulasztott lehetőségekről. Arról, hogy amit egyszer elpasszoltunk az életben, az már sosem jön vissza. Mutatok valamit... Ezeket a gépelt oldalakat tizenhat éves koromtól őrzöm a könyveim között. Már akkor is komolyan foglalkoztatott ez a darab, pedig az első nagy mulasztásaim huszadik évemhez kötődnek.- De akkor is: ilyen fiatalon ilyen öreget játszani.- Mindenki ezzel áll elém. Hogy merész vagyok. Hogy a síromat ásom. Mondták is sokan: nem jönnek el az előadásra, mert nem akarják látni, hogy teszem tönkre magam. Meg azt jósolták, meg fogok bukni. Más valami történt: aki látott, megértett engem is és a darabot is. Tehát nem az idős öregembert keresték benne, hanem az ember megcsömörlésére figyeltek. És elgondokoztak. Mert nagy csendek, hosszú szünetek vannak a darabban, és ez nagyon fontos.- II. Lajos bajor király jutott zelni, hogy lehetek én egy idült alkoholista Az utolsó tekercsben. Hát úgy, hogy nekem ez a dolgom. Az eksztatikus hősöket már megszokták tőlem - eljött az ideje, hogy szerepkört váltsak.- Új tévéfilmszerepeivel: Ibsen Rank doktorával és Csehov Grófjával, gondolom, már új utakon jár.- Szerepeimnek több mint a felét az élet hozza, én csak nagy ritkán dönthetek abban, hogy mit játszom el és mit nem. És így a jó. Ennél izgalmasabb játékot nem ismerek. Mostanában csak a külsőmmel van gondom, hiszen a legveszélyesebb korban vagyok. Ahhoz, hogy továbbra is labilis idegzetű kamaszokat játsszak, már öreg vagyok. De ha megborotválkozom, akkor meg huszonötnek nézek ki, pedig már a harmincat is rég betöltöttem. Ez a borostás arc is a tegnapi Beckett- hóshöz kellett... Szóval ezt'a számomra nehéz időszakot karakterszerepekkel evickélem át. Például Rank doktorral. Hogy ilyen fiatalon még senki sem játszotta? Most Nóra sem egy javakorabeli, hanem egy fiatalabb nő lesz: Ven- czel Vera. A Dráma a vadászaton Grófja pedig azért fontos nekem, mert ebben is nagy szüneteket és tőlem szokatlan gesztusokat kap majd a néző. Ez a Gróf egy ronda, gusztustalan ember - szakállt és maszkot akartam, aztán mégis levettem, s inkább belülről sminkeltem. Abból indultam ki, hogy állandóan beszél. Hogy egyfolytában izeg-mozog. Hogy le sem lehet lőni. De ha teljes apátiába esik, meg sem mozdul. Hogy kicsoda is ő valójában, hogy egy rendkívül gyáva ember, aki azt hiszi, hogy élettel, szerelemmel csak úgy játszani lehet, az csak a nő halála után, az utolsó jelenetben derül ki, amikor elveszti a fejét. Én valóságos partitúrát írtam a szerephez; magam is kíváncsi vagyok, hogy sikerül majd a legnehezebb jelenet, amikor hajnalban, részegen kel fel. És izgatottan várom a kollégáim reakcióit, mert úgy akarom eljátszani a szerepet, hogy én irányítsam őket a játékommal, s ne ők engem. — Már a szavaiból is érzem: ez a Báró valóban más lesz, mint a korábbiak. De én már Szabó István Redl ezredesében is egy új Gálffy Lászlóval találkoztam, aki még csak arcrezzenéseivel, szempillantásaival sem hasonlít a tegnapelőtt játszott dekadens hősökre.- Ez talán azért is van így, mert Velocchio szerepét Szabó Istvánnal közösen írtuk. Úgy, hogy itt ült nálam és feljegyezte minden szavamat. Van egy útikönyvem, abban kerestem egy kis falut, egy olyan kicsit, ahol meg sem áll a vonat - ezzel akartam utalni arra, hogy Velocchio is, akárcsak Redl lentről indult az életbe. Aztán a találkozásuk... egy téli este a palota előtt. Velocchio egy lámpaoszlop alatt vár az ezredesre. Az jön, karonfogja és elmennek. Ezt követte volna egy izgalmas, ötperces jelenet, amelyet szintén ón találtam ki - Szabó Istvánnak tetszett is az ötlet, de Brandauer nem ment bele. Velocchio... Fekete kalap, fekete palást, hosszú fehér sál. Ahogy négykezest játszik az ezredessel. Ahogy ott fekszik a szobájában. Ahogy a nap felé fordítja az arcát a hóbari - csupa kérdő- és felkiáltójel. Gálffy László felejthetetlen per- cei SZABÓ G. LÁSZLÓ ' B ambi, a bátor óz, Felix Salten népszerű regénye és Walt Disney - ma már klasszikusnak számító. - rajzfilmje nyomán foglalta el örök helyét az olvasók és mozikedvelök nemzedékei szívében. Éppen ezért keltett világszerte érdeklődést a hír: Moszkvában bemutatták a korábban már harminc alkotásban főszereplőként látott Natalja Bondarcsuk filmjét, a Bambit, amely mint Walt Disney műve, ugyancsak Salten írása nyomán készült. Csakhogy Natalja Bondarcsuk állatokkal és emberekkel vitte vászonra mindazt, amit Disney ceruzával és ecsettel. A valóságnak tehát az írói fantázia és a festői lehetőségek korlátlan világával kellett megbirkóznia. Már ez a tény ezreket és ezreket csábított és csábíthat világszerte a mozikba.- A Bambi gyermekkorom egyik kedvenc meséje volt - mondja a színésznő, aki az új Bambi rendezését is magára vállalta. - Jurij Nagibin fordításában akkor jelent meg először orosz nyelven amikor én kisgyerek voltam. Szüleim megvették a könyvet és édesanyám felolvasta nekem. Azóta - noha már nekem is gyermekem van - Bambi mindig velem van, mindenhová elkísér, a múló évtizedek során is megmaradt egyik legkedvesebb regényemnek, történetemnek. Ez késztetett arra, hogy a műfordító Jurij Nagibinnal összefogva, vele közösen dolgozva elkészítsük egy zenésfilmnek képzelt mű forgatókönyvét. Mondanivalónk mindenben megegyezik az íróéval, Felix Saltenével: minden élőlénynek joga van az élethez. Amilyen egyszerűnek tűnik a mondanivaló, amilyen magától értetődőnek a regény története, olyan bonyolult, nehéz munka volt a filmes megvalósítás formájának megtalálása. Végülis sok vergődés után, a mesevilág ténynek elfogadott valósága adta kezünkbe a megoldás kulcsát. Hőseink - a vad és szelídített állatok is - emberhangon beszélnek, énekeinek, sírnak, nevetnek. Sőt filmemben az özek, nyulak, hattyúk, pillangók - hőseink és barátaink - mind emberré is változnak. Bambiból például a hét esztendős Ványecska lesz, őzmamából pedig egy gyengéd asszony. Mindez nem egyszerű technikai fogás, vagy mesebonyolítási megoldás, hanem mondanivalónk szerves része: az ember és természet élő kapcsolatának bizonyítéka. A természetben senki és semmi sem felesleges: minden és mindenki egyformán fontos a virágzó mezőkön, az erdőkben, a földön. A felvételek színhelyéül a Szovjetunió legszebb tájait választották. Megfordultak például Lettországban a gaujai nemzeti parkban. Hajóra ültek és átkeltek az Azovi-tenger A BAMBI PRÓBÁJA Natalja Bondarcsuk a kamera mögött Birjucsij nevű festői szigetére. Majd visszatértek a Krímbe, a világhírű krími természetvédelmi területre és még soksok helyen forgattak. A nagyszabású tömegjelenetekben - ezekben is bővelkedik a film - a színészeken kívül vad- és szelídített állatok százai „léptek fel“. Színészi játék, akrobatika, balett, állatidomítási attrakciók, költészet ötvöződik a film jeleneteiben. Az új Bambiban igen nagy szerepet játszó zene szerzője Borisz Petrov, a dramaturgiai szerepet is hordozó dalszövegek írója a színészként is jól ismert Nyikolaj Burljajev, Natalja Bondarcsuk férje. A film jelmezeit a világhírű szovjet divattervező, Moszkva „divatdiktátora“, Vjacseszlav Zajcev tervezte. A film címszerepét, Bambit, egy őzike és Ivan Burljajev, Natalja Bondarcsuk és Nyikolaj Burljajev hét esztendős kisfia alakítja; az özmamát egy őz és Natalja Bondarcsuk kelti életre. Nagy szerepet vállalt két balett-táncos - Maris és llze Ljepa; a Durov állatidomár-család egyik legfiatalabb, de máris híres tagja, Lev Durov; Jekatyerina Licseva, valamint sok más között a már színésznőként világhírű Galina Beljajeva; fontos szerepe van Natalja Bondarcsuk édesanyjának, Inna Makarovának is. Az új Bambi a költőiség és képi varázs filmje. Érdekes, hogy rendezője, Natalja Bondarcsukot eredetileg tragika- ként ismerhette meg a közönség. Még növendék volt a világhírű VGIK-en, a moszkvai filmművészeti főiskolán, amikor megkapta első filmszerepeit, azután A tónál; a Te meg én a Vörös és fekete, A mosolygó szerencse csillaga című filmekben és sok más műben láthatta a közönség. Huszonkét évesen ismerte meg nevét a világ, a lengyel Stanislaw Lem regénye nyomán készült Solaris című film főszereplőjeként nemzetközi hírnevet is szerzett. Mint neves színésznő vállalkozott arra, hogy ismét főiskolás legyen. „Pótlólag“ elvégezte a filmrendezői szakot. Egy rövidjátékfilmmel debütált, mint rendező, majd még két filmet készített. A Bambi eddigi legnagyobb vállalkozása. Életében először lett önmaga rendezőjévé.- A Bambi készítése közben megértettem, hogy ez a film többet jelent nekem egy alkotásnál. Egy témakör: az ember és a természet viszonyának szerelmese lettem, nyilván ez foglalkoztat majd következő rendezői munkám témájának kiválasztásakor is - mondja Natalja Bondarcsuk. - Talán már ezzel a filmmel megvalósíthatom egyik legrégebbi álmomat: rendezőként szeretnék egyszer együttdolgozni édesapámmal, Szergej Bondarcsukkal is. Már csak az a kérdés, hogy vajon neki szüksége van-e az én munkámra. Mindenesetre a Bambit megnézte, gratulált, azután keményen elővett - egyik-másik jelenetért... FENYVES GYÖRGY ÚJ szú 14 1986.1.4. (Inkey Alice felvétele) Szerepkört váltok
