Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-11 / 292. szám, csütörtök
Törvény a CSSZSZK népgazdasága 1986-1990. évi fejlesztésének állami tervéről (törvény a 8. ötéves tervről) Jóváhagyta a Szövetségi Gyűlés, a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarájának 3. együttes ülése A fejlett szocialista társadalom építésének fö irányvonalából, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányaiból, s a 2000-ig terjedő időszak kilátásaiból kiindulva, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa hagyott jóvá, figyelembe véve az elmúlt időszakban elért eredményeket, valamint a népgazdaság jelenlegi és további fejlődésének változó belső és külső feltételeit, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése határozatot hozott a következő törvény elfogadásáról: Első rész A 8. ötéves terv alapvető feladatai 1. § A TÖRVÉNY RENDELTETÉSE Ez a törvény meghatározza a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdasága 1986-1990. évi állami fejlesztési tervének (a továbbiakban a 8. ötéves tervnek) alapvető feladatait, valamint végrehajtásának döntő feltételeit, mint kötelező irányelvet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának, a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának (a továbbiakban csak a köztársaságok kormányainak), a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a köztársaságok központi és más szerveinek irányító tevékenységéhez, valamint az irányítás középső szintű szerveinek és a szocialista szervezetek gazdasági tevékenységéhez. 2. § A 8. ÖTÉVES TERV ALAPVETŐ CÉLJAI A 8. ötéves terv biztosítja annak a hosszó távú gazdasági stratégiának a megvalósítását, amely a társadalmi termelés intenzifikálásának és hatékonysága növelésének, a munka magas minőségi színvonalának és a szigorú gazdaságosságnak az útján, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi munkamegosztásban való részvételének elmélyítése és védelmi képességének szilárdítása alapján a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítására irányul. 3. § A 8. ÖTÉVES TERV ALAPVETŐ FELADATAI A gazdasági és szociális fejlődés alapvető céljának elérése érdekében a megtermelt bruttó nemzeti jövedelmet 1990-ben az 1985-ös évhez viszonyítva 18-19 százalékkal kell növelni, s a növekményt 92-95 százalékos arányban a társadalmi munkatermelékenység növekedésével kell elérni. Ehhez elsősorban a következő feltételekre van szükség: a) a KGST-országok tudományos-műszaki haladásának 2000- ig szóló komplex programjába való hatékonyabb bekapcsolódás alapján meg kell gyorsítani a tudományos-múszaki haladást; kifejezőbben és gyorsabban kell bevezetni a termelési és a társadalmi gyakorlatba a tudományos-múszaki fejlesztés legújabb eredményeit, a gazdasági társadalmi szempontból szükséges szerkezeti változásainak végrehajtása mellett, beleértve a gazdaságilag nem hatékony gyártási irányzatok visszafejlesztését. b) tovább kell csökkenteni a népgazdaság energetikai igényességét; az 1986-1990-es években a tüzelőanyag- és energetikai forrásoknak a megtermelt nemzeti jövedelem egységére számított fogyasztását évi átlagban 2,9 százalékkal kell csökkenteni, c) a népgazdaság minden szakaszán alapvető mértékben kell javítani a fémalappal való gazdálkodást, s el kell érni, hogy a 8. ötéves tervidőszakban a vasanyagok végtermékekben megjelenő fogyasztása a megtermelt nemzeti jövedelem egységére számítva évi átlagban 3,5 százalékkal csökkenjen, d) a 8. ötéves terv megvalósítása folyamán mintegy 10 százalékkal kell csökkenteni a teherszállítási szükségleteket, fokozatosan és komplex módon kell ésszerűsíteni az áruforgalmat, s korszerűsíteni kell a raktárgazdálkodást, e) el kell érni, hogy a külkereskedelmi forgalom dinamikája megelőzze a nemzeti jövedelem termelésének a dinamikáját, mégpedig a nemzetközi munkamegosztásba való szélesebb és hatékonyabb bekapcsolódás alapján, elsősorban a szocialista gazdasági integáricó keretében, f) ki kell használni a dolgozók állandóan emelkedő szakképzettségi színvonalát a munkatermelékenység növekedésének meg4. § A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE A gazdaság intenzifikálásában döntő tényezőként ható tudományos-múszaki fejlesztés szerepének növelése érdekében a) ki kell alakítani a feltételeket a nemzetközi tudományos-mű- szaki együttmüködés hatékonyságának kifejező mértékű növeléséhez, fóleg a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség többi országához fűződő szoros kapcsolatok elmélyítésével, b) le kell rövidíteni a kutatási és fejlesztési feladatok végrehajtásának az idejét, s gondoskodni kell róla, hogy az elért eredmények összhangban legyenek a világszínvonallal, s ezek gyorsan érvényesüljenek a termelésben, c) a tudomány, a kutatás, a fejlesztés és a termelés erőit és eszközeit a perspektív, hatékony, a népgazdaság fejlesztése szempontjából döntő fontosságú akciókra és megoldási irányzatokra kell összpontosítani, d) növelni kell a tudományos- múszaki haladás jelentős forrását képező licencek hatékony kihasználását, e) a belső és a külföldi piac szükségleteivel összhangban ki kell szélesíteni és meg kell szigorítani a termékek minőségi értékelését, mégpedig nemzetközi összehasonlításokkal alátámasztott igényes szempontok alapján. 5. § AZ IPAR FEJLESZTÉSE A népgazdaság intenzifikációs folyamatának döntő részét az ipar területén kell megvalósítani, ahol a 8. ötéves tervidőszakban a) 15-18 százalékkal kell növelni az ipari termelés volumenét, ezen belül a Cseh Szocialista Köztársaságban 13-14 százalékkal, a Szlovák Szocialista Köztársaságban 18-20 százalékkal, a munkatermelékenységnek pedig 14-17 százalékkal kell növekednie az iparban; emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a termelési szerkezet optimalizálására és hatékonyabb kihasználására, valamint a termékek minőségi és műszaki színvonalának javítására, b) a gépipari és az elektrotechnikai termelést együttesen 30 százalékkal kell növelni, mégpedig az elektrotechnikai ipar kiemelt fejlesztése mellett, c) a kohászat fejlesztését a termelés intenzifikálására kell irányítani, javítani kell a kohóipari termékek választékát, a termelési alap korszerűsítésével növelni kell a kapacitások kihasználását, migyorsítására a népgazdaság minden ágazatában, s gondoskodni kell róla, hogy a munkatermelékenység az átlagbéreknél gyorsabb ütemben növekedjen, az érdemlegesség elvének következetes érvényesítése mellett, g) lényeges mértékben kell javítani a készletek fejlődését és kihasználását, h) alapvető mértékben kell javítani a kapacitások és az állóeszközök kihasználását, meg kell gyorsítani az elavult és a nem hatékony berendezések felszámolását; kifejező mértékben kell növelni a beruházások hatékonyságát, i) minden szinten el kell mélyíteni a tervnek a gazdasági és szociális folyamatok irányítási eszközeként betöltött szerepét, elő kell készíteni a gazdasági mechanizmus komplex átalakítását, mégpedig úgy, hogy ez kifejező módon megnyilvánuljon a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésében az 1987-1990-es években, s kihasználásra kerüljön a 9. ötéves terv kidolgozása során; emellett az eddiginél hatékonyabban kell kihasználni az értékviszonyokat és a gazdasági szabályozókat. közben fokozatosan csökkenteni kell a nyersvas és az acél termelését, s javítani e termékek minőségét, d) a tüzelőanyag-energetikai komplexumban gondoskodni kell a tüzelőanyag- és energiaforrások minden fajtájának gazdaságos beszerzéséről és felhasználásáról; tovább kell fejleszteni az atom- energetikát és a központosított hőellátást, e) a vegyipari termelést 1990-ig legalább 13 százalékkal kell növelni, s fejlesztését a belépő nyersanyagok és energiaforrások jobb értékesítésére és teljesebb kihasználására kell irányítani; a gyógyszeripari termelést legalább 40 százalékkal kell növelni, f) a fafeldolgozó ipar termelését csaknem 13 százalékkal kell növelni, előtérbe helyezve a faanyagok jobb és főleg komplex hasznosítását, g) a könnyűipari termelésben legalább 12 százalékos növekedést kell elérni, a termékek minőségének és divatosságának javítása mellett, ki kell szélesíteni a rendkívüli minőségű áruk termelését, s rendszeresen kell gondoskodni a fogyasztási cikkek innová- lásáról, h) az építőanyagok gyártásának fejlesztésével ki kell elégíteni a népgazdasg és a lakosság ez irányú szükségleteit, mind a termékek mennyisége, mind pedig a választékuk és minőségi színvonaluk szempontjából. 6. § A MEZŐGAZDASÁGI-IPARI KOMPLEXUM FEJLESZTÉSE A mezőgazdasági-ipari komplexum alapvető feladata a közélelmezés biztosítása és minőségi színvonalának emelése, az önellátás mértékének állandó növelése mellett az élelmiszerek termelésében. E feladat teljesítése érdekében: a) a mezőgazdasági-ipari komplexumot a termelés hatékonyságának növelésére és a termelési költségek csökkentésére kell irányítani; a mezőgazdaságot termelőeszközökkel és az élelmiszerek termelését ellátó ágazatokban gondoskodni kell ezek műszaki színvonalának, teljesítőképességének megbízhatóságának állandó javításáról, s a szállítások komplex jellegéről, b) a 8. ötéves tervidőszakban a 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a bruttó mezőgazdasági termelést 6-8 százalékkal kell növelni, s gondoskodni kell róla, hogy a növénytermelés növekedési üteme megelőzze az állattenyésztését, c) következetesebben kell végrehajtani a földalap védelmére és termőképességének növelésére hozott intézkedéseket, d) biztosítani kell a gabonatermelés színvonalának stabilitását, s el kell érni, hogy a gabonatermelés az egész 8. ötéves tervidőszak alatt elérje az 57-58 millió tonnát, e) az állattenyésztést az össztársadalmi szükségletekkel és a reális takarmányforrásokkal összhangban kell fejleszteni, f) az élelmiszeriparban 1990-ig 9-10 százalékkal kell növelni az árutermelést és a belkereskedelmi áruellátást; minden árszinten ki kell szélesíteni a termékek választékát, s a gyártmányfejlesztést a minőség javítására és a tartósság növelésére kell irányítani. 7. § AZ ERDŐGAZDASÁG ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSE (1) Az erdőgazdaságban az erdők termelési és egyéb szerepének megtartásához szükséges feltételek biztosításához: a) a fő figyelmet a termesztői tevékenység intezifikálására, az 50 évesnél fiatalabb erdőállományról való jobb gondoskodásra, a betegségek megelőzésére, a növényvédelemre, az erdők tisztántartására, a füstgázok, a kártevők, s más civilizációs hatások által okozott károk megszüntetésére kell összpontosítani, b) az egész népgazdaságban kifejező mértékben kell javítani a fával való gazdálkodás színvonalát, s ki kell alakítani a feltételeket a faanyagok jobb hasznosításához. (2) A vízgazdálkodás területén: a) gondoskodni kell a népgazdaság és a lakosság vízellátásáról a szükséges mennyiségben és minőségben, a vízzel való ésszerű gazdálkodás követelményének szigorú érvényesítése mellett, b) ki kell bővíteni és védelmezni kell a vízforrásokat, s gondoskodni " kell a vizek szennyeződés elleni védelméről, c) ki kell alakítani a feltételeket az öntözőrendszerek hatékony fejlesztéséhez, a vízenergia hasznosításához, s fokozni kell az ár- vízvédelmet. 8-§ AZ ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS FEJLESZTÉSE Az építőipari termelés fejlesztése érdekében: a) a kivitelező szervezeteknél gondoskodni kell az építőipari termelés csaknem 10 százalékos növeléséről, teljesítőképességének emeléséről, s az építési munkák tervezett növekményét 80-85 százalékban a munkatermelékenység növelésével kell elérni, b) az építőipari kapacitásokat következetesebben hozzá kell igazítani a hazai beruházások és a külföldön megvalósuló építkezések kiemelt céjaihoz, az integrációs akciókat is beleértve; gondoskodni kell a korszerűsítésekhez, a rekontsrukciókhoz, valamint az állóeszközök, elsősorban a lakásalap javításához és karbantartásához szükséges anyagi feltételekről, c) fokozott gondot kell fordítani az építőipari munkák minőségi színvonalára; fokozni kell a technológiai fegyelmet, valamint a személyi felelősséget az elvégzett munkákért, az építőipari gépek, berendezések és szállítóeszközök kihasználásáért, s következetesebben ki kell használni a munkaidőalapot. 9- § A KÖZLEKEDÉS ÉS A TÁVKÖZLÉS FEJLESZTÉSE (1)A közlekedési rendszer alapvető feladata, hogy jobb minőségi színvonalon, megbízhatóan, biztonságosan és gazdaságosan elégítse ki a népgazdaság és a lakosság szállítási szükségleteit; ennek érdekében: a) a teherszállítás területére vonatkozó közlekedési politikával összhangban növelni kell a szállítmányozó ágazatok, elsősorban a vasúti és a vízi szállítás teljesítő- képességét, b) a vasúti és a városi tömeg- közlekedésben kiemelten kell fejleszteni a villamos vontatást, miközben csökkenteni kell az üzemanyagok és a villamos energia fajlagos fogyasztását minden közlekedési szakágazatban, elsősorban az üzemi szállítások szakaszán, c) a szállítóeszközök fokozottabb kihasználásával, ezek korszerűsítésével, a javítások színvonalának emelésével, a fegyelem és a rend növelésével, valamint a progreszív közlekedési rendszerek gyorsabb ütemű fejlesztésével tovább kell növelni a közlekedés hatékonyságát, d) fel kell újítani és korszerűsíteni kell a közlekedési utakat, a szállítási és anyagmozgatási eszközöket, a vasúti pályák további villamosítása mellett gondoskodni kell a vágányok és az állomások rekonstrukciójáról, ezeket automatizált biztonsági berendezésekkel kell ellátni, folytatni kell az autópályák és a legfontosabb közlekedési útvonalak építését. (2) A távközlés fejlesztésében további haladást kell elérni a postai szolgáltatások kiszélesítésében és javításában; korszerűsíteni és fejleszteni kell a távközlési hálózat műszaki alapját, elő kell készíteni a feltételeket új szolgáltatások bevezetéséhez, beleértve az adatok és a szöveges tájékoztatások közvetítését az irányítási munkák számára. 10. § A KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE A külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében: a) javítani kell a cserearányokat, elsősorban a munkaráfordítás jobb hasznosításával és hatékonyabb kiviteli-behozatali szerkezettel, b) a nemzetközi munkamegosztásban növelni kell a gépipar és a hazai nyersanyagokat hasznosító szakágazatok részarányát, c) növelni kell a szolgáltatásokból, elsősorban az idegenforgalomból, a gyógyfürdői/szolgáltatásokból és más nem anyagi jellegű kiviteli tevékenységből származó devizahozamot, d) a szocialista államokkal kapcsolatban állandóan el kell mélyíteni a sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést, főleg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országaival, elsősorban a Szovjetunióval, e) a nem szocialista államokkal kapcsolatban fejleszteni kell a kölcsönösen előnyös árucserét, nagyobb mértékben kihasználva a kooperációt és a harmadik piacokon való együttműködést; el kell mélyíteni a gazdasági együttmü- ködést a fejlődő államokkal, mindkét fél számára biztosítva a kölcsönös együttműködésből származó előnyöket, s elősegítve ezek iparosítását. 11. § A BERUHÁZÁSOK FEJLESZTÉSE A beruházások fejlesztése területén: a) az 1986-1990-es években a beruházások egész terjedelmét a 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 10-12 százalékkal kell növelni, miközben a beruházások szerkezeti összetételében kifejező mértékben növekszik a gépek és berendezések részaránya, b) növelni kell a beruházások szerepét a termelési alap korszerűsítésében és rekonstrukciójában, gondoskodni kell az új létesítmények idejében való üzembe helyezéséről, valamint a tervezett termelési paraméterek eléréséről; nem szabad olyan beruházási akciókat elkezdeni, amelyek a műszaki tervezés és az anyagellátás szempontjából nincsenek megfe(Folytatás a 7. oldalon) Második rész Az ágazatok és a gazdasági részlegek fö feladatai ÚJ SZÚ 6 1986. XII. 11
