Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-11 / 292. szám, csütörtök

Törvény a CSSZSZK népgazdasága 1986-1990. évi fejlesztésének állami tervéről (törvény a 8. ötéves tervről) Jóváhagyta a Szövetségi Gyűlés, a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarájának 3. együttes ülése A fejlett szocialista társadalom építésének fö irányvonalá­ból, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányaiból, s a 2000-ig terjedő időszak kilátásaiból kiindulva, amelyeket Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa hagyott jóvá, figyelembe véve az elmúlt időszakban elért eredménye­ket, valamint a népgazdaság jelenlegi és további fejlődésé­nek változó belső és külső feltételeit, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság Szövetségi Gyűlése határozatot hozott a következő törvény elfogadásáról: Első rész A 8. ötéves terv alapvető feladatai 1. § A TÖRVÉNY RENDELTETÉSE Ez a törvény meghatározza a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság népgazdasága 1986-1990. évi állami fejlesztési tervének (a továbbiakban a 8. ötéves terv­nek) alapvető feladatait, valamint végrehajtásának döntő feltételeit, mint kötelező irányelvet a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormányának, a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocia­lista Köztársaság kormányának (a továbbiakban csak a köztársasá­gok kormányainak), a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság és a köztársaságok központi és más szerveinek irányító tevékenységé­hez, valamint az irányítás középső szintű szerveinek és a szocialista szervezetek gazdasági tevékeny­ségéhez. 2. § A 8. ÖTÉVES TERV ALAPVETŐ CÉLJAI A 8. ötéves terv biztosítja annak a hosszó távú gazdasági straté­giának a megvalósítását, amely a társadalmi termelés intenzifiká­lásának és hatékonysága növelé­sének, a munka magas minőségi színvonalának és a szigorú gaz­daságosságnak az útján, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi munkamegosztásban való részvételének elmélyítése és védelmi képességének szilárdítá­sa alapján a gazdasági és szociá­lis fejlődés meggyorsítására irá­nyul. 3. § A 8. ÖTÉVES TERV ALAPVETŐ FELADATAI A gazdasági és szociális fejlő­dés alapvető céljának elérése ér­dekében a megtermelt bruttó nemzeti jövedelmet 1990-ben az 1985-ös évhez viszonyítva 18-19 százalékkal kell növelni, s a nö­vekményt 92-95 százalékos arányban a társadalmi munkater­melékenység növekedésével kell elérni. Ehhez elsősorban a követ­kező feltételekre van szükség: a) a KGST-országok tudomá­nyos-műszaki haladásának 2000- ig szóló komplex programjába va­ló hatékonyabb bekapcsolódás alapján meg kell gyorsítani a tudo­mányos-múszaki haladást; kifeje­zőbben és gyorsabban kell beve­zetni a termelési és a társadalmi gyakorlatba a tudományos-mú­szaki fejlesztés legújabb eredmé­nyeit, a gazdasági társadalmi szempontból szükséges szerke­zeti változásainak végrehajtása mellett, beleértve a gazdaságilag nem hatékony gyártási irányzatok visszafejlesztését. b) tovább kell csökkenteni a népgazdaság energetikai igé­nyességét; az 1986-1990-es években a tüzelőanyag- és ener­getikai forrásoknak a megtermelt nemzeti jövedelem egységére számított fogyasztását évi átlag­ban 2,9 százalékkal kell csökken­teni, c) a népgazdaság minden sza­kaszán alapvető mértékben kell javítani a fémalappal való gazdál­kodást, s el kell érni, hogy a 8. öté­ves tervidőszakban a vasanyagok végtermékekben megjelenő fo­gyasztása a megtermelt nemzeti jövedelem egységére számítva évi átlagban 3,5 százalékkal csök­kenjen, d) a 8. ötéves terv megvalósítá­sa folyamán mintegy 10 százalék­kal kell csökkenteni a teherszállí­tási szükségleteket, fokozatosan és komplex módon kell ésszerűsí­teni az áruforgalmat, s korszerűsí­teni kell a raktárgazdálkodást, e) el kell érni, hogy a külkeres­kedelmi forgalom dinamikája meg­előzze a nemzeti jövedelem ter­melésének a dinamikáját, mégpe­dig a nemzetközi munkamegosz­tásba való szélesebb és hatéko­nyabb bekapcsolódás alapján, el­sősorban a szocialista gazdasági integáricó keretében, f) ki kell használni a dolgozók állandóan emelkedő szakképzett­ségi színvonalát a munkatermelé­kenység növekedésének meg­4. § A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE A gazdaság intenzifikálásában döntő tényezőként ható tudomá­nyos-múszaki fejlesztés szerepé­nek növelése érdekében a) ki kell alakítani a feltételeket a nemzetközi tudományos-mű- szaki együttmüködés hatékonysá­gának kifejező mértékű növelésé­hez, fóleg a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség többi or­szágához fűződő szoros kapcso­latok elmélyítésével, b) le kell rövidíteni a kutatási és fejlesztési feladatok végrehajtásá­nak az idejét, s gondoskodni kell róla, hogy az elért eredmények összhangban legyenek a világ­színvonallal, s ezek gyorsan érvé­nyesüljenek a termelésben, c) a tudomány, a kutatás, a fej­lesztés és a termelés erőit és eszközeit a perspektív, hatékony, a népgazdaság fejlesztése szem­pontjából döntő fontosságú ak­ciókra és megoldási irányzatokra kell összpontosítani, d) növelni kell a tudományos- múszaki haladás jelentős forrását képező licencek hatékony kihasz­nálását, e) a belső és a külföldi piac szükségleteivel összhangban ki kell szélesíteni és meg kell szigo­rítani a termékek minőségi értéke­lését, mégpedig nemzetközi összehasonlításokkal alátámasz­tott igényes szempontok alapján. 5. § AZ IPAR FEJLESZTÉSE A népgazdaság intenzifikációs folyamatának döntő részét az ipar területén kell megvalósítani, ahol a 8. ötéves tervidőszakban a) 15-18 százalékkal kell nö­velni az ipari termelés volumenét, ezen belül a Cseh Szocialista Köztársaságban 13-14 százalék­kal, a Szlovák Szocialista Köztár­saságban 18-20 százalékkal, a munkatermelékenységnek pedig 14-17 százalékkal kell növeked­nie az iparban; emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a termelési szerkezet optimalizálására és ha­tékonyabb kihasználására, vala­mint a termékek minőségi és mű­szaki színvonalának javítására, b) a gépipari és az elektrotech­nikai termelést együttesen 30 szá­zalékkal kell növelni, mégpedig az elektrotechnikai ipar kiemelt fej­lesztése mellett, c) a kohászat fejlesztését a ter­melés intenzifikálására kell irányí­tani, javítani kell a kohóipari ter­mékek választékát, a termelési alap korszerűsítésével növelni kell a kapacitások kihasználását, mi­gyorsítására a népgazdaság min­den ágazatában, s gondoskodni kell róla, hogy a munkatermelé­kenység az átlagbéreknél gyor­sabb ütemben növekedjen, az ér­demlegesség elvének következe­tes érvényesítése mellett, g) lényeges mértékben kell javí­tani a készletek fejlődését és ki­használását, h) alapvető mértékben kell javí­tani a kapacitások és az állóesz­közök kihasználását, meg kell gyorsítani az elavult és a nem hatékony berendezések felszá­molását; kifejező mértékben kell növelni a beruházások hatékony­ságát, i) minden szinten el kell mélyí­teni a tervnek a gazdasági és szociális folyamatok irányítási eszközeként betöltött szerepét, elő kell készíteni a gazdasági me­chanizmus komplex átalakítását, mégpedig úgy, hogy ez kifejező módon megnyilvánuljon a tervsze­rű irányítási rendszer tökéletesíté­sében az 1987-1990-es években, s kihasználásra kerüljön a 9. öt­éves terv kidolgozása során; emellett az eddiginél hatékonyab­ban kell kihasználni az értékviszo­nyokat és a gazdasági szabályo­zókat. közben fokozatosan csökkenteni kell a nyersvas és az acél termelé­sét, s javítani e termékek minő­ségét, d) a tüzelőanyag-energetikai komplexumban gondoskodni kell a tüzelőanyag- és energiaforrások minden fajtájának gazdaságos be­szerzéséről és felhasználásáról; tovább kell fejleszteni az atom- energetikát és a központosított hőellátást, e) a vegyipari termelést 1990-ig legalább 13 százalékkal kell nö­velni, s fejlesztését a belépő nyersanyagok és energiaforrások jobb értékesítésére és teljesebb kihasználására kell irányítani; a gyógyszeripari termelést leg­alább 40 százalékkal kell növelni, f) a fafeldolgozó ipar termelését csaknem 13 százalékkal kell nö­velni, előtérbe helyezve a faanya­gok jobb és főleg komplex hasz­nosítását, g) a könnyűipari termelésben legalább 12 százalékos növeke­dést kell elérni, a termékek minő­ségének és divatosságának javí­tása mellett, ki kell szélesíteni a rendkívüli minőségű áruk terme­lését, s rendszeresen kell gondos­kodni a fogyasztási cikkek innová- lásáról, h) az építőanyagok gyártásá­nak fejlesztésével ki kell elégíteni a népgazdasg és a lakosság ez irányú szükségleteit, mind a ter­mékek mennyisége, mind pedig a választékuk és minőségi színvo­naluk szempontjából. 6. § A MEZŐGAZDASÁGI-IPARI KOMPLEXUM FEJLESZTÉSE A mezőgazdasági-ipari komp­lexum alapvető feladata a közélel­mezés biztosítása és minőségi színvonalának emelése, az önel­látás mértékének állandó növelé­se mellett az élelmiszerek terme­lésében. E feladat teljesítése ér­dekében: a) a mezőgazdasági-ipari komplexumot a termelés haté­konyságának növelésére és a ter­melési költségek csökkentésére kell irányítani; a mezőgazdaságot termelőeszközökkel és az élelmi­szerek termelését ellátó ágazatok­ban gondoskodni kell ezek mű­szaki színvonalának, teljesítőké­pességének megbízhatóságának állandó javításáról, s a szállítások komplex jellegéről, b) a 8. ötéves tervidőszakban a 7. ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva a bruttó mezőgazdasági termelést 6-8 százalékkal kell nö­velni, s gondoskodni kell róla, hogy a növénytermelés növeke­dési üteme megelőzze az állatte­nyésztését, c) következetesebben kell vég­rehajtani a földalap védelmére és termőképességének növelésére hozott intézkedéseket, d) biztosítani kell a gabonater­melés színvonalának stabilitását, s el kell érni, hogy a gabonaterme­lés az egész 8. ötéves tervidőszak alatt elérje az 57-58 millió tonnát, e) az állattenyésztést az össz­társadalmi szükségletekkel és a reális takarmányforrásokkal összhangban kell fejleszteni, f) az élelmiszeriparban 1990-ig 9-10 százalékkal kell növelni az árutermelést és a belkereskedelmi áruellátást; minden árszinten ki kell szélesíteni a termékek válasz­tékát, s a gyártmányfejlesztést a minőség javítására és a tartós­ság növelésére kell irányítani. 7. § AZ ERDŐGAZDASÁG ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSE (1) Az erdőgazdaságban az er­dők termelési és egyéb szerepé­nek megtartásához szükséges fel­tételek biztosításához: a) a fő figyelmet a termesztői tevékenység intezifikálására, az 50 évesnél fiatalabb erdőállo­mányról való jobb gondoskodásra, a betegségek megelőzésére, a növényvédelemre, az erdők tisz­tántartására, a füstgázok, a kárte­vők, s más civilizációs hatások által okozott károk megszünteté­sére kell összpontosítani, b) az egész népgazdaságban kifejező mértékben kell javítani a fával való gazdálkodás színvo­nalát, s ki kell alakítani a feltétele­ket a faanyagok jobb hasznosítá­sához. (2) A vízgazdálkodás területén: a) gondoskodni kell a népgaz­daság és a lakosság vízellátásáról a szükséges mennyiségben és minőségben, a vízzel való ésszerű gazdálkodás követelményének szigorú érvényesítése mellett, b) ki kell bővíteni és védelmezni kell a vízforrásokat, s gondoskodni " kell a vizek szennyeződés elleni védelméről, c) ki kell alakítani a feltételeket az öntözőrendszerek hatékony fejlesztéséhez, a vízenergia hasz­nosításához, s fokozni kell az ár- vízvédelmet. 8-§ AZ ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS FEJLESZTÉSE Az építőipari termelés fejleszté­se érdekében: a) a kivitelező szervezeteknél gondoskodni kell az építőipari ter­melés csaknem 10 százalékos nö­veléséről, teljesítőképességének emeléséről, s az építési munkák tervezett növekményét 80-85 százalékban a munkatermelé­kenység növelésével kell elérni, b) az építőipari kapacitásokat következetesebben hozzá kell igazítani a hazai beruházások és a külföldön megvalósuló építkezé­sek kiemelt céjaihoz, az integrá­ciós akciókat is beleértve; gondos­kodni kell a korszerűsítésekhez, a rekontsrukciókhoz, valamint az állóeszközök, elsősorban a la­kásalap javításához és karbantar­tásához szükséges anyagi feltéte­lekről, c) fokozott gondot kell fordítani az építőipari munkák minőségi színvonalára; fokozni kell a tech­nológiai fegyelmet, valamint a személyi felelősséget az elvég­zett munkákért, az építőipari gé­pek, berendezések és szállítóesz­közök kihasználásáért, s követke­zetesebben ki kell használni a munkaidőalapot. 9- § A KÖZLEKEDÉS ÉS A TÁVKÖZLÉS FEJLESZTÉSE (1)A közlekedési rendszer alapvető feladata, hogy jobb minő­ségi színvonalon, megbízhatóan, biztonságosan és gazdaságosan elégítse ki a népgazdaság és a la­kosság szállítási szükségleteit; ennek érdekében: a) a teherszállítás területére vo­natkozó közlekedési politikával összhangban növelni kell a szállít­mányozó ágazatok, elsősorban a vasúti és a vízi szállítás teljesítő- képességét, b) a vasúti és a városi tömeg- közlekedésben kiemelten kell fej­leszteni a villamos vontatást, mi­közben csökkenteni kell az üzem­anyagok és a villamos energia fajlagos fogyasztását minden köz­lekedési szakágazatban, elsősor­ban az üzemi szállítások szaka­szán, c) a szállítóeszközök fokozot­tabb kihasználásával, ezek kor­szerűsítésével, a javítások színvo­nalának emelésével, a fegyelem és a rend növelésével, valamint a progreszív közlekedési rendsze­rek gyorsabb ütemű fejlesztésével tovább kell növelni a közlekedés hatékonyságát, d) fel kell újítani és korszerűsí­teni kell a közlekedési utakat, a szállítási és anyagmozgatási eszközöket, a vasúti pályák továb­bi villamosítása mellett gondos­kodni kell a vágányok és az állo­mások rekonstrukciójáról, ezeket automatizált biztonsági berende­zésekkel kell ellátni, folytatni kell az autópályák és a legfontosabb közlekedési útvonalak építését. (2) A távközlés fejlesztésében további haladást kell elérni a pos­tai szolgáltatások kiszélesítésé­ben és javításában; korszerűsíteni és fejleszteni kell a távközlési há­lózat műszaki alapját, elő kell ké­szíteni a feltételeket új szolgáltatá­sok bevezetéséhez, beleértve az adatok és a szöveges tájékoztatá­sok közvetítését az irányítási munkák számára. 10. § A KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE A külgazdasági kapcsolatok fej­lesztésében: a) javítani kell a cserearányo­kat, elsősorban a munkaráfordítás jobb hasznosításával és hatéko­nyabb kiviteli-behozatali szerke­zettel, b) a nemzetközi munkameg­osztásban növelni kell a gépipar és a hazai nyersanyagokat hasz­nosító szakágazatok részarányát, c) növelni kell a szolgáltatások­ból, elsősorban az idegenforga­lomból, a gyógyfürdői/szolgáltatá­sokból és más nem anyagi jellegű kiviteli tevékenységből származó devizahozamot, d) a szocialista államokkal kap­csolatban állandóan el kell mélyí­teni a sokoldalú gazdasági és tu­dományos-műszaki együttműkö­dést, főleg a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa országaival, elsősorban a Szovjetunióval, e) a nem szocialista államokkal kapcsolatban fejleszteni kell a köl­csönösen előnyös árucserét, na­gyobb mértékben kihasználva a kooperációt és a harmadik pia­cokon való együttműködést; el kell mélyíteni a gazdasági együttmü- ködést a fejlődő államokkal, mind­két fél számára biztosítva a köl­csönös együttműködésből szár­mazó előnyöket, s elősegítve ezek iparosítását. 11. § A BERUHÁZÁSOK FEJLESZTÉSE A beruházások fejlesztése terü­letén: a) az 1986-1990-es években a beruházások egész terjedelmét a 7. ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva 10-12 százalékkal kell nö­velni, miközben a beruházások szerkezeti összetételében kifejező mértékben növekszik a gépek és berendezések részaránya, b) növelni kell a beruházások szerepét a termelési alap korsze­rűsítésében és rekonstrukciójá­ban, gondoskodni kell az új létesít­mények idejében való üzembe he­lyezéséről, valamint a tervezett termelési paraméterek eléréséről; nem szabad olyan beruházási ak­ciókat elkezdeni, amelyek a mű­szaki tervezés és az anyagellátás szempontjából nincsenek megfe­(Folytatás a 7. oldalon) Második rész Az ágazatok és a gazdasági részlegek fö feladatai ÚJ SZÚ 6 1986. XII. 11

Next

/
Thumbnails
Contents