Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-11 / 292. szám, csütörtök

ÚJ szú 7 1986. XII. 11. Törvény a CSSZSZK népgazdasága 1986-1990. évi fejlesztésének állami tervéről Jozef Lenárt elvtárs előadói beszéde (Folytatás a 6. oldalról) lelően előkészítve, s ki kell alakíta­ni a feltételeket a túlméretezett megkezdett építkezések követke­zetes csökkentéséhez, valamint a beruházások kivitelezési idejé­nek lerövidítéséhez, c) gondoskodni kell a beruhá­zási eszközök gazdaságos fel- használásáról, s meg kell szüntet­ni a költségvetési ráfordítások in­dokolatlan növekedését; kifejező mértékben meg kell gyorsítani az elhasználódott állóeszközök ma­gasabb műszaki színvonalon tör­ténő felújítását, valamint az elavult gépi állóeszközök kiselejtezését. 12. § AZ ÉLETSZÍNVONAL FEJLŐDÉSE (1)Az életszínvonal fejleszté­sében: a) következetesen összefüg­gésbe kell hozni a lakosság élet- színvonalának további emelkedé­sét és létbiztonságának szilárdítá­sát a népgazdaság fejlesztésében kialakuló eredményekkel; az élet- színvonal fejlődésének fő irányait és útjait elsősorban az olyan intéz­kedések végrehajtására kell irá­nyítani, amelyek szorosabb összefüggést alakítanak ki a tár­sadalom egyes tagjainak az érde­kei és az össztársadalmi érdekek között, ezért a személyi fogyasz­tás 11-12 százálékos növekedé­sét minél szorosabban össze kell kapcsolni a munka eredménye­ivel, b) tovább kell tökéletesíteni a nyugdíjellátási rendszert, a gyer­mekes családoknak nyújtott társa­dalmi segítséget, valamint a beteg dolgozókról való gondoskodást, mégpedig a kialakított gazdasági lehetőségekkel és a lakosság re- áljövede'meinek általános fejlődé­sével összhangban, c) sokoldalúan kell javítani a la­kásfeltételeket, ki kell alakítani a területi, műszaki-gazdasági, anyagi és kapacitásbeli feltétele­ket 480 ezer új lakás felépítésé­hez, a járulékos beruházásokkal együtt; jobban ki kell használni a rendelkezésre álló lakásalapot, fokozni kell a lakások javításának és karbantartásának terjedelmét és minőségét, s támogatni kell az egyéni lakásépítést, d) a lakosság egészségvédel­mére irányuló gondoskodás szé­les körű rendszerében előtérbe kell helyezni az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelését, beleértve a betegségek megelőzését; ésszerűsíteni és korszerűsíteni kell az egészség- ügyi intézmények hálózatát, s gondoskodni kell a kiszélesíté­séről, (2) A bér- és a munkaügyi poli­tika területén: a) a lakossági jövedelmek nö­vekedését a munkatermelékeny­ség növelésével kell alátámaszta­ni; nagyobb differenciálást kell be­vezetni a javadalmazásban, b) biztosítani kell, hogy a bérfej­lesztés kölcsönösen arányos le­gyen a termelési és a nem terme­lési szférában, c) fejleszteni kell a brigádrend­szerű munkaszervezést és java­dalmazást, d) a szakszervezeti szervek és a dolgozók részvételével a szer­vezeteknek fokozniuk kell a mun­kahelyi és az életfeltételekről, a munkakörülményekről, a higiéni­áról és a munkavédelemről való gondoskodást. 13. § A KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME A környezet fejlesztése és vé­delme érdekében, amely az élet- színvonal emelésének egyik kulcsfontosságú kérdése, s az emberekről való gondoskodás alapvető feltétele: a) legalább 17 milliárd koronát kell biztosítani a kiemelt ökológiai akciók végrehajtására, b) fokozatosan meg kell oldani a környezetvédelmi problémákat, főleg a légköri szennyeződés nö­vekedésének megszüntetésével, a föld alatti és a felszíni vízforrá­sok következetes védelmével és ésszerű kihasználásával, a mező- gazdasági és az erdőtalajok vé­delmével, valamint az ország álta­lános ökostabilitásának szilárdítá­sával. Harmadik rész A 8. ötéves terv végrehajtásának feltételei 14. § A KORMÁNYOK FELADATAI A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormánya és a köztársa­sági kormányok a) irányítási tevékenységük ke­retében gondoskodnak az ebben a törvényben szereplő alapvető feladatok konkrét lebontásáról, b) pontosítják a törvény által megjelölt feladatokat és rendsze­resen ellenőrzik ezek teljesítését, c) hatáskörük keretében és a korábbi határozatoknak megfe­lelően koordinálják az államigaz­gatási szervek és a gazdasági irányítási szervek tevékenységét, olyan irányban, hogy optimális le­gyen a törvényben meghatározott feladatok teljesítése, s az a lehető legkedvezőbb gazdasági és társa­dalmi eredményekhez vezessen, d) úgy szervezik a végrehajtási, (évi) állami tervek kidolgozását, hogy azok biztosítsák a 8. ötéves terv teljesítését, e) gondoskodnak a népgazda­ság irányítási rendszerének töké­letesítéséről. 15. § AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK, A GAZDASÁGI IRÁNYÍTÁSI SZERVEK ÉS A SZERVEZETEK FELADATAI (1)Az államigazgatási szervek és a gazdasági irányítási szervek felelősek a törvényben meghatá­rozott feladatok következetes tel­jesítéséért, az alájuk tartozó szer­vek és szervezetek konkrét fela­datainak és kötelességeinek meg­határozásáért, valamint teljesíté­sük rendszeres ellenőrzéséért és értékeléséért. (2) Az irányítás középszintű szervei és a szervezetek kötele­sek aktívan és kezdeményezően keresni és érvényesíteni a legha­tékonyabb utakat, eljárásokat és intézkedéseket feladataik teljesí­tésében, s ebből a célból ki kell használniuk a kezdeményező ter­vezést és a szocialista munkaver­senyt is. (3) Az irányítás minden szintjé­nek kötelessége, hogy ellenőrizze a 8. ötéves terv teljesítését és kialakítsa a feltételeket a feladatok vérehajtásához. 16. § A NÉPGAZDASÁG TERVSZERŰ IRÁNYÍTÁSÁNAK TÖKÉLETESÍTÉSE Az intenzifikációs folyamat meggyorsítása, a hatékonyság növelése és a minőség javítása érdekében: a) erősíteni kell a köponti terve­zés előremutató jellegét, növelni kell tudományos színvonalát, gon­doskodni kell a termelés progresz- szív szerkezetének kialakításáról és intenzifikálásáról; emellett biz­tosítani kell az ötéves és az éves tervek közti szoros összefüggé­seket, b) ki kell alakítani a feltételeket az értékviszonyok, főleg az ár­rendszer, a kalkulációk és a mű­szaki-gazdasági normák hatéko­nyabb érvényesítéséhez, súlyt he­lyezve az igényesség növelésére; tökéletesíteni kell és következete­sebben ki kell használni a pénzü­gyi és valutáris szabályozókat, be­leértve a valutaárfolyamokat, fo­kozni kell ezáltal a terv és az önálló elszámolás összefüggését, hogy mindez kedvező hatást gya­koroljon a gazdasági és pénzügyi egyensúlyra és a pénzérték szilár­dítására, c) fokozni kell az államappará­tus munkájának hatékonyságát, egyszerűbbé és gazdaságosabbá kell tenni a tevékenységét, csök­kenteni kell az irányítás ügyviteli igényességét, d) ki kell alakítani a feltételeket a dolgozók irányításban való rész­vételének növeléséhez, ami a kol­lektívák mozgósításának, s a tör­vényben meghatározott célok elé­résére irányuló kezdeményezé­süknek alapvető feltétele. 17. § A PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVE­TÉSI RENDSZER FELADATAI (1)A csehszlovák szövetségi költségvetés és a köztársaságok költségvetései a 8. ötéves terv és a köztársasági ötéves tervek alap­vető feladataiból, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a köz­társaságok 1986-1990. évi költ­ségvetési előirányzataiból, az álla­mi végrehajtási tervekből, vala­mint a szövetségi kormány által meghatározott pénzügyi politika alapelveiből indulnak ki. A cseh­szlovák szövetségi állami költség- vetés és a köztársasági állami költségvetések támogatják az ál­lami tervek céljainak és feladatai­nak teljesítését, s a pénzügyi-gaz­dasági szabályozók segítségével aktívan hatnak a gazdaságosság követelményének érvényesíté­sére. (2) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1986-1990. évi pénz­ügyi előirányzata főleg a gazda­sági növekedés intenzifikációs té­nyezőinek gyorsabb érvényesíté­sére, a bel- és a külgazdasági egyensúly szilárdítására, s a csehszlovák korona vásárlóe­rejének stabilizálására irányul. (3) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányai megfelelő feladatokat határoznak meg a pénzügyi, a költségvetési és a valutáris politika céljainak konk­rét lebontására és társadalmi ha­tásainak érvényesítésére. (4) A költségvetési javaslatok kidolgozásáért felelős szövetségi és köztársasági szervek a költség- vetési gazdálkodás előkészítése és végrehajtása folyamán a 3. pontban szereplő feladatok szilár­dítására törekednek. (5) A csehszlovák szövetségi állami költségvetés és a köztársa­sági állami költségvetések alapjá­ban véve egyensúlyban vannak. (6) A köztársasági állami költ­ségvetések egyensúlyának bizto­sítására a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság állami végrehajtási terveiben szereplő feladatokkal, valamint a gazdaságosság alapel­veivel összhangban a szövetségi állami költségvetés cél- és általá­nos juttatásokkal egészíti ki a köz­társaságok állami költségvetéseit. Negyedik rész Zárórendelkezések 18. § FELJOGOSÍTÓ HATÁROZATOK (1) A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormánya, esetleg a köztár­sasági kormányok a népgazdaság tervszerű irányításában előirányzott új elemek kísérleti alkalmazása céljából, valamint a 8. ötéves tervben meghatá­rozott integrációs akciók végrehajtása érdekében kivételeket engedélyezhet­nek a népgazdaság irányítását szabá­lyozó törvények rendelkezéseiből. (2) A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormánya ennek a törvény­nek az alapján általános érvényű és kötelező jogi előírásokat adhat ki a ter­mékek és a teljesítmények megfelelő minőségének és hatékonyságának elérésére, főleg a termelés szakaszán és a hasonló gazdasági tevékenysé­gek területén. (3) A szövetségi államigazgatás szervei e törvény alapján és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya által meghatározott alapelvek értelmében általánosan kötelező jogi előírásokat adhatnak ki egyes kiemelt nyers- és alapanyagforrások gazdasá­gos kihasználásának biztosítására. 19. § A NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSE 1986. ÉVI ÁLLAMI TERVÉNEK HELYZETE A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság népgazdaságénak 1986. évi ál­lami fejlesztési terve, amelyet a 115/1985 Zb. számú törvény határo­zott meg, a 8. ötéves terv állami végre­hajtási tervét képezi. 20. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba. (Folytatás az 5. oldalról) El kell érnünk, hogy ne kerüljenek a sztereotip, merev nézetek befolyása alá, hanem ellenkezőleg, tudományo­san meg tudják indokolni a társada­lomban végbemenő változásokat, bát­ran új nézeteket valljanak, amelyek a gyakorlatban a szocializmus megszi­lárdításához vezetnek. Az elméleti front aktivizálása azt is feltételezi, hogy javítanunk kell a kutatómunka minősé­gét, meg kell szilárdítanunk az elmélet és a gyakorlat dialektikus kapcsolatát. Rendkívüli felelősség hárul a CSKP KB 4. ülésén elfogadott határozat meg­valósításáért a központi szervek párt: szervezeteire és kommunistáira. Döntő mértékben tőlük függ a problémák gyorsabb megoldása, a fogyatékossá­gok kiküszöbölése, az, hogy az idei év tanulságaiból kiindulva határozottab­ban és hatékonyabban dolgozzunk. Az SZLKP Központi Bizottsága ezért megköveteli az SZSZK kormányának kommunista tagjaitól, hogy a tárcákat a tervezett nemzeti jövedelem kialakí­tására, az elfogadott programok meg­valósítására és az olyan munkamód­szerek és formák alkalmazására ve­zessék, amelyek közvetlenül elősegítik az SZSZK szociális-gazdasági fejlesz­tésének meggyorsítását. Emelniük kell az ellenőrzés színvonalát, nem szabad megtűrniük a nem kívánatos elhajláso­kat, a feladatok megoldásának haloga­tását, a fontos problémák vontatott megoldását. Az SZSZK gazdaságában meg kell teremteniük a feltételeket ah­hoz, hogy fokozatosan átalakítsuk a gazdasági mechanizmust. Szlováki­ában az egyes ágazatok korszerűsíté­se és szerkezeti átalakítása érdekében ügyelniük kell a beruházások követke­zetes előkészítésére és idejében való üzembe helyezésére. Annak a folya­matnak az élére kell állniuk, amelynek célja Szlovákia teljesebb bekapcsoló­dása a szocialista gazdasági integráci­óban. A nemzetközi szocialista munka- megosztás fejlesztésének távlati prog­ramjából kiindulva Szlovákiában az egyes tárcáknak a Szlovák Tudomá­nyos Akadémiával együttműködve in­tenzívebben kell dolgozniuk a fejlődés távlati koncepciójának kidolgozásán. A Szlovák Tervbizottságban dolgozó kommunistáktól megköveteljük, hogy Szlovákiában a gazdasági mechaniz­mus fokozatos átalakításának élére áll­janak, az illetékes tárcákkal és terme- lési-gazdasági egységekkel együttmű­ködve következetesen javítsák a terve­zés folyamatát. Programszerű hozzá­állást kell érvényesíteniük és olyan terveket kell kidolgozniuk, amelyek elősegítik a szociális-gazdasági fejlő­dés meggyorsítását. A távlatiságnak, a koncepciós és komplex jellegnek kell képeznie a tervezőmunka fő mód­szerét. A Szlovák Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság­ban dolgozó kommunistáktól megkö­veteljük, hogy a bizottság, mint a tudo- mányos-müszaki fejlesztési komplex program gesztora, a Szlovák Tervbi­zottsággal és a Szlovák Tudományos Akadémiával, valamint az illetékes tár­cákkal együttműködve aktívan irányít­sa és hangolja egybe a szlovákiai szer­vezetek szélesebb körű bekapcsolódá­sát ennek a programnak a megvalósí­tásába. A szakosításnak és a kooperá­ciónak a kutatástól egészen a termelé­sig kell érvényesülnie, hogy elérjük a kívánatos eredményeket. Ezzel összhangban úgy kell átalakítani a ku- tatási-fejlesztési alapot, hogy ereje és eszközei a döntő fontosságú feladatok megoldására összpontosuljanak. A tu­dományos-műszaki fejlesztés állami terve révén emelni kell az innoválás szintjét, javítani kell a termékek és a technológiák minőségét. Az igénye­sebb szakvéleményezéssel hozzá kell járulni ahhoz, hogy a beruházási folya­mat során világszínvonalú műszaki­gazdasági mutatókat érjünk el. Az ágazati minisztériumokban dol­gozó kommunistáktól megköveteljük, minden lehetőséget használjanak ki arra, hogy Szlovákiát bevonják a komplex program feladatainak meg­oldásába, bátrabban kössenek közvet­len termelési és tudományos-műszaki kapcsolatokat, közös vállalatokat, ku­tató munkahelyeket és társulásokat lé­tesítsenek. Hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a párt növekvő akcióképessége meg­nyilvánuljon a tömegek között végzett mindennapi munkában, a tömegek kö­zös céljaink megvalósítására való megnyerésében. Ehhez jó alkalom a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom a SZISZ és a többi társadalmi szervezet konferenciáinak előkészíté­se. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáktól elvárjuk, hogy példa- mutatásukkal, politikai és szervező- munkájukkal megerősítik a dolgozók­ban azt a tudatot, hogy ők az ország valódi gazdái. Ennek érdekében hatá­rozottabban kell támogatniuk az elvég­zett munka minősége és mennyisége szerinti javadalmazás elvének érvé­nyesítését és mindenütt a fegyelem megszilárdítását. Ki kell használni nagy politikai erejüket és tapasztalatai­kat a szocialista verseny fejlesztésé­ben úgy, hogy a verseny megfeleljen korunk követelményeinek, és jelentő­sen járuljon hozzá a minőség, a haté­konyság és a rentabilitás javításához. A Szocialista Ifjúsági Szövetségben dolgozó kommunistáktól is elvárjuk, hogy jelentősebb mértékben járuljanak hozzá a kongresszuson kitűzött irány­vonal megvalósításához. Meggyőző­désünk, hogy kezdeményezőbben kel­tik majd fel a fiatalok érdeklődését a korszerű technika, technológiák, az elektronika alkalmazása és fejlesztése iránt. Ezzel kapcsolatban el szeretném mondani: többek között olyan jelentős, hatásuk szempontjából történelmi épít­kezéseket valósítunk meg, mint a du­nai vízlépcsőrendszer. Nem kiváló al­kalom és nagy lehetőség ez arra, hogy a fiatalok tanújelét adják lelkesedésük­nek, érdeklődésüknek, képességeik­nek, erőnlétüknek és a haza iránti viszonyuknak? Már beszéltünk erről az ifjúsági szövetség vezetőivel, de ismét hozzájuk fordulunk. Hangsúlyozni szeretném, hogy a fel­adatok eredményes teljesítése érdeké­ben az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége nagyobb igényeket támaszt a központi bizottság osztályainak politi­kai-szervező, káder- és ellenőrző munkája iránt, s főleg az iránt, hogy megköveteljék a tudományos-műszaki fejlesztés komplex programjából eredő feladatok, a gazdasági mechanizmus fokozatos átalakításával kapcsolatos feladatok következetes megvalósí­tását. Engedjék meg, hogy befejezésül a központi bizottság nevében kifejez­zem eltökéltségünket, úgy fogunk dol­gozni, hogy a kommunisták és vala­mennyi szlovákiai dolgozó a CSKP KB 4. ülése felhívása szellemében jelentő­sen hozzájáruljon napjaink nagy és igényes feladatainak megvalósításá­hoz. Mindent megteszünk azért, hogy amiként megbirkóztunk az iparosítás, a kollektivizálás és Szlovákia kulturális felemelésének igényes tennivalóival, eredményesen valóra váltsuk napjaink feladatait is, hozzájárulva ezzel a haza fejlesztéséhez, a szocializmus és a vi­lágbéke megszilárdításához. 9. női kézilabda-világbajnokság Győztek az esélyesek (sr) - Kedden este Hollandia négy városában a két középdöntő csoport elsó fordulójának összecsapásaival folytatódott a 9. női kézilabda-világbajnokság. Jól szerepelt a csehszlovák válogatott: küzdelmes és színvonalas találkozón 19:13 arányban legyőzte az NSZK együttesét. Szoros mérkőzésen egygólos vereséget szenvedett a magyar csapat a jugoszláv válogatottól. CSEHSZLOVÁKIA - NSZK 19:13 (8:5). Mindkét csapat idegesen kez­dett, az 5. percben az NSZK vezetett 2:1-re, majd ezután fokozatosan be­lelendült J. Zerzáň edző csapata. A 22. percben 4:4 volt az állás, ez is azt bizonyítja, hogy mindkét oldalon jól zárt a védelem. Az első játékrész haj­rájában rákapcsolt a csehszlovák együttes, és három gólt dobott zsinórban (8:5). Fordulás után Hradská kapus több gólnak látszó lövést hárított; Ďurišino- vá vezérletével pedig a csehszlovákok egyre jobban elhúztak (16:9). CSEHSZLOVÁKIA: Hradská, Pos- píšilová - Trandžíková 3, Kuťková, Mažgútová 4, Šmídová, Budayová, Stašová 2, Ďurišinová 8/2, Damitšo- vá 2, Hejtmánková, Gombošová. JUGOSZLÁVIA - MAGYAROR­SZÁG 19:18 (9:8). További eredmények - I. közép­döntő csoport: Szovjetunió - Hollan­dia 27:17 (17:6), NDK - Ausztria 25:20 (14:9). Szovjetunió Jugoszlávia NDK Magyarország Hollandia 6 Ausztria 0 71:46 0 57:46 0 63:52 1 53:52 3 54:72 3 49:79 II. középdöntő csoport: Románia - Kína 32:24 (16:10), Norvégia - Dél- Korea 29:16 (10:7). Románia Norvégia Csehszlovákia NSZK Kína 5. Dél-Korea A 13-16. helyért:- Japán 18:16 (13:5). 0 0 79:67 0 1 75:53 0 1 63:57 0 2 58:57 0 2 61:78 0 3 54:78 Lengyelország

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents