Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-11 / 292. szám, csütörtök
Jozef Lenárt elvtárs előadói beszéde ÚJ szú 5 . 1986. XII. 11. (Folytatás a 4. oldalról) gesen megnőtt a konkrét építkezéseken a feladatok színvonalas és idejében történő teljesítéséért. Jelentősen javult a tervezők, a szállítók és a beruházók együttműködése és tevékenységük egyeztetése is. Nézetem szerint ez a kísérlet jelentősen hozzájárulhatna a nálunk is előforduló számos hosszadalmas probléma megoldásához. Ezért a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának, az illetékes minisztériumoknak és a kerületi nemzeti bizottságoknak figyelmét felhívjuk arra, hogy elemezzék alkalmazásának lehetőségeit, mégpedig elsősorban a folyamatban levő, illetőleg a következő időszakban induló kulcsfontosságú építkezéseken. Például olyan építkezéseken, amilyen a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyi Művekben a hidrokrakkoló és a szulfena- xot gyártó üzem, a sellyei (Šaľa) Duslóban az inhibitor részleg, a dunai vízlépcsőrendszer stb. Amint azt már feladatul megszabta az SZLKP kongresszusának határozata, az új üzemek építésével egyidejűleg a műszakszámot növelve jobban kell kihasználni az új, haladó műszaki berendezést és gyorsabban kell megvalósítani az elavult termelési állóalapok felszámolásának programjait. Szlovákiában a 8. ötéves tervidőszakban az iparnak, a mező- gazdasági termelésnek, a városok és a községek építésének gyors fejlődése azt a sürgető fontosságú feladatot állítja elénk, hogy rugalmasabban és következetesebben oldjuk meg a környezetvédelem problémáit. Jelenleg rendkívül sürgetően kerül előtérbe a lakosság ivóvízellátásának kérdése. Már nem lehet lebecsülni a döntő fontosságú környezetvédelmi művek építését. A 8. ötéves tervben e célra szánt eszközöket céltudatosan fel kell használni, az építkezéseket tüzetesen elő kell készíteni és idejében meg kell őket valósítani. A nagyobb eredményesség érdekében az irányításban és az egész gazdasági szférában az állami és a gazdasági terveket és az önálló gazdasági elszámolást úgy kell alkalmaznunk, hogy azok egyértelműen megalapozzák, érvényesítsék és ösztönözzék a hatékonyságot. Rendkívül fontos ezek révén hatást gyakorolni a vállalatok veszteségességének kiküszöbölésére s a termelésben olyan helyzet „kialakítására, hogy a szlovákiai szervezetek az önelszámolás tekintetében mind önállóbbakká váljanak és növekedjen újratermelési képességük. A teljes önelszámolást célzó törekvésünk nem rekedhet meg a propaganda síkján. A vállalatoknak és a termelési-gazdasági egységeknek tökéletesíteniük kell a vállalaton belüli irányítást, megteremtve dinamikus működésének előfeltételeit. Ez annál sürgősebb, mivel a jövőben át kell térniük az önálló pénzellátási rendszerre. Ennek előfeltételeit kell hogy megteremtsék az illetékes minisztériumok és központi szervek is. Növekszik a gazdálkodó szervezetek önállósága és felelőssége a népgazdasági szükségletek kielégítéséért. Ennek keretében rendkívüli figyelmet kell fordítani a szállítói-megrendelői kapcsolatokban a gazdasági szerződések és feladatok helyzetének megszilárdítására. Az irányítás minden szintjén törekedni kell arra, hogy a szerződések teljesítése elsősorban az anyagi érdekeltségre épüljön, amely elősegíti a szállítások határidejének, választékának és minőségének, valamint a valós költségeknek megtartását. Az önelszámolási rendszernek a szállítási kötelességek teljesítésétől kell függnie. A hatékonyság jelentős növelésére jobban kell felhasználni a többi gazdasági szabályozót. Alkalmazni kell az olyan nyereségelvonási és adórendszert,, amely nemcsak passzív módon osztaná el a pénzeszközöket, hanem egyidejűleg aktívan ösztönözne gyarapításukra is. Egyszóval, ahogy azt hangsúlyozta a CSKP KB 4. ülése, törekedni kell a gazdasági mechanizmus fokozatos és következetes átalakítására. Ebből ránk is nem csekély feladatok hárulnak az új alapelvek hozzáértő kimunkálásában és elsajátításában, az irányító káderek és a dolgozókollektívák igényes feltételekre történő céltudatos felkészítésében. És éppen ebben a vonatkozásban haladéktalanul cselekedni kell. Jelenleg már folyik a munka a komplex programdokumentumokon és ezzel egyidejűleg előkészítik a feldolgozóipar egyes kiválasztott gazdálkodó szervezeteiben a gazdasági mechanizmus fokozatos átalakítása jóváhagyott alapelveinek kísérleti alkalmazását. A kísérlet célja felmérni annak lehetőségeit, hogy lényegesen növeljük a szervezetek gazdasági önállóságát és gondoskodását a hatékony fejlesztésről, a kísérletben részt vevő szervezetek teljes felelősségvállalását elsősorban a tudományos-műszaki haladásért, a beruházásokért, főleg a korszerűsítésért, a termelési innovációért, a bérek alakulásáért és a kollektívák szociális fejlődéséért, az érdemek szerinti javadalmazás alapelvének alkalmazásával. Ezzel egyidejűleg kísérletileg felmérjük annak új módját, hogy a szervezeteket bevonjuk a külgazdasági kapcsolatokba, vizsgáljuk a termelés kül- és belkereskedelemmel való szervezési és gazdasági kapcsolatának formáit. Ennek célja fedezni és kielégíteni a megrendelők szükségleteit, észszerűbbé tenni az áru eljutását a termelőtől a fogyasztóig, a nagykereskedelmi árak alakulását összehangolni a világpiaci áralakulással, valamint a megrendelők értékelésével és nézeteivel. A kísérlet és az átalakítás alapelveinek mélyreható, valóban forradalmi értelmét abban a programszerűségben, koncepciozitás- ban, rugalmasságban és gyorsaságban látjuk, amelynek dominálnia kell a brigádoknak, a vállalaton belüli alakulatok kollektíváinak, a termelést megelőző szakaszoknak és valamennyi irányító láncszemnek termelési és társadalmi kapcsolataiban. Erre a kísérletre kiválasztottuk a martini Nehézgépipari Művek termelési-gazdasági egységét, a partizánskej OGAKO-t, a púchovi Május 1 Gumigyár, a nitrai Plastika, a sviti Tatrasvit, a bratislavai Műszaki Üveggyár, a skalicai Gra- fobal, a Lednické Rovné-i Egyesült Üveggyár, a prešovi Nálepka Ruhaipari Művek vállalatát. Természetesen nemcsak arról van szó, hogy vállalati szinten helytálljanak az állammal és a teljes önelszámolással szembeni normatív kapcsolatok igényes mércéinek alkalmazásában, hanem arról is, hogy vállalati gazdálkodásukat valóban pontos rendszerek alapján bontakoztassák ki, törekedve a tudományos-műszaki, a gazdasági és a szociális előrelépésre. Persze a céloknak, minden feladatnak és szerepének konkrét ismeretében, annak tudatában, hogy semmi sem anonim, formális, semmi sem változtathatatlan, hanem mindent kell hogy áthasson az alkotó munka, a lehető legnagyobb eredmények elérésének törekvése és a jó gazda felelősség- tudata. Azt kívánjuk, hogy ezeket a kísérleteket gondosan előkészítsék nemcsak a kiválasztott szervezetek, hanem a gazdasági és az állami szervek egész vertikális irányító rendszerének részvételével. Az illetékes szervezetek pártalap- szervezeteitől és kommunistáitól elvárjuk, hogy ennek a folyamatnak élén álljanak és munkájukkal jelentősen hozzájáruljanak a kísérlet sikeréhez. Az életszínvonal emelésének és a szociális fejlesztésnek céljait csak akkor érhetjük el, ha teljesítjük a gyorsítás stratégiájából következő feladatokat. Törvény az, hogy csak a megteremtett erőforrásokat fordíthatjuk a személyi és a társadalmi fogyasztásra, valamint a további gazdaságfejlesztésre. Tudatosítanunk kell, hogy a maga részét mindenki csak színvonalas és becsületes munkájával érdemelheti ki. Elvtársak, a kongresszusi irányvonal sikeres megvalósítása megkívánja a dolgozók széles rétegeinek további aktivizálását, érdekeik jó kihasználását, tapasztalataik és alkotóképességeik érvényesítését. A kongresszus ezért joggal hangsúlyozta, hogy a^ársadalom szociális és gazdasági fejlődése meggyorsításának előfeltétele a szocialista demokrácia fejlesztése és a szocialista önigazgatás elemeinek fokozatos alkalmazása. Ebből a szemszögből igényesebben kell felmérnünk a politikai rendszer működését, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek munkájának tökéletesítését. Megállapíthatjuk, hogy az újjáválasztott nemzeti bizottságok minden szinten többnyire kezdeményezően látják el munkájukat. Tagjaiknál megnyilvánul annak akarata és elszántsága, hogy többet tegyenek, és teljesítsék a választási programokat. Szükséges, hogy a nemzeti bizottságok a tapasztalatokból okulva ennek érdekében jobban hasznosítsák hatáskörüket és bővített jogkörüket területi egységeik irányításában és az életükre gyakorolt hatásukban. Főleg pedig az szükséges, hogy eredményesebben oldják meg azokat a gondokat, amelyek az embereket a mindennapi életben - a kereskedelemben, a szolgáltatások a lakások karbantartása területén, valamint a közrendet és az együttélést illetően - bosszantják. Ismét sürgetően felhívjuk a figyelmet: a nemzeti bizottságok tevékenységük és munkamódszereik megválasztása során mindig tudatosítsák, hogy ők a nép szervei, a dolgozók legfontosabb képviselői. Ez azt jelenti, hogy határozottabban kell leküzdeniük a formalizmust, a bürokráciát, az érzéketlen magatartást, mert ezek a káros jelenségek elidegenítik és eltávolítják őket a lakosságtól. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban, a Szocialista Ifjúsági Szövetségben és a Nemzeti Front többi társadalmi szervezetében is szemmel láthatóan nőtt az aktivitás. Értékeljük, hogy az egész Nemzeti Front magáévá tette a kitűzött célokat és programokat, az egyes szervezetek lebontották ezeket saját feltételeikre és elvárjuk, hogy hozzájárulnak megvalósításukhoz az egész társadalom további felvirágoztatása érdekében. Ez azt feltételezi, hogy figyelmesek, megértőek legyünk az emberek iránt, helyesen reagáljunk nézeteikre, kihasználjuk javaslataikat és megoldjuk észrevételeiket. Elvtársak, tudatosítjuk, hogy az említett feladatok eredményes megoldása, a szociális-gazdasági fejlődés meggyorsítása kategorikusan megköveteli, hogy a pártnak, mint a társadalom vezető ereje munkájának színvonalát korunk szükségleteinek megfelelően emeljük. Nyíltan meg kell mondanunk, amint azt számos tény is bizonyítja, a kongresszus szelleme és a kongresszuson meghatározott igények még teljes mértékben nem mutatkoznak meg hozzáállásainkban, ismereteinkben, megoldásaink minőségében és a gyakorlat hatékonyságában. Ez vonatkozik az SZLKP Központi Bizottságának munkájára, a kerületeken és járásokon keresztül egészen az alapszervezetekig. Ezért sok esetben lehetünk tanúi az igénytelenségnek, a felelőtlenségnek, a következetlenségnek, annak, hogy nem szívesen oldják meg a problémákat, az óhajokat valóságként tüntetik fel, szépítik a dolgokat, ami azt tanúsítja, hogy a bírálat és önbírálat még nem tölti be azt a szerepet, ami kívánatos lenne. Az SZLKP Központi Bizottsága és az alacsonyabb pártszervek az utóbbi időben több esettel foglalkoztak és levonták a következtetéseket az olyan felelős tisztségviselők esetében, akik megsértették a párt alapszabályzatát és ártottak a kommunisták jó hírnevének. Említsük meg például a kongresszusnak azt a követelményét, hogy legyünk nyíltak, a valóságnak megfelelően értékeljük a helyzetet, a pártszervek és a kommunisták adjanak számot munkájukról. Annak ellenére, hogy bizonyos javulás tapasztalható a pártmunkával szemben támasztott új követelmények szempontjából, meg kell mondanunk, hogy a mai helyzettel nem lehetünk elégedettek. Gyűléseket és tanácskozásokat tartanak, de a problémákat nem oldják meg. Az ellenőrzési jogot és a vezetők számadását nemcsak a feladatok és munkakötelességek teljesítésére kell irányítani, hanem a munkastílus tökéletesítésére és annak értékelésére is, hogyan járulnak hozzá a pártpolitika megvalósításához. Legutóbbi ülésünkön mi is követeltük, hogy a káderek komplex értékelése tükrözze a gyorsítás stratégiája által támasztott igényeket: az alkotó szellemet, a szakmai felkészültséget, a politikai elv- hűséget és a feladatok határozott teljesítését. Annak ellenére, hogy a káderek komplex értékelésében bizonyos mértékben nőtt az igényesség, nem tükröződtek megfelelően korunk követelményei. Még mindig indokolatlanul elnézőek a káderek fogyatékosságaival szemben, az értékelések nincsenek összhangban a vezetők által irányított kollektívák eredményeivel. Az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége 1986 novemberében megtárgyalta a vezetők szakképzettségi szintjének emelését és megállapította, hogy a helyzet nem felel meg a szükségleteknek. A kormányban dolgozó kommunisták feladatává tette, hogy minél előbb javítsák a helyzetet. A vezetők szakképzettsége növelésének az eddiginél nagyobb mértékben kell elősegíteni a KGST- országok fejlesztési programjából eredő fő feladatok megvalósítását. Meg kell mondanunk, - sok fogyatékosság is ezt bizonyítja -, hogy a munkahelyeken és a mindennapi életben nem érezhető mindenütt a kommunisták ereje és bofolyása A kongresszusi irányvonal megvalósításáért folytatott küzdelemben nagyon lassan teszünk eleget a pártalapszabályzat azon követelésének, hogy példát kell mutatnunk a munkában, védenünk és gazdagítanunk kell a szocialista tulajdont, fejleszteni kell a termelőerőket, növelni a munkatermelékenységet, javítani a gazdaságosságot és a minőséget, úttörőszerepet vállalni minden haladó érvényesítésében, harcolni a társadalmi igazságosságért, s ugyanakkor szerénynek, igazmondónak és becsületesnek kell lennünk. Nagyon fontos feladat annak elérése, hogy a pártmunka megfeleljen a kor követelményeinek. Bizonyos értelemben ez a legfontosabb teendő annak érdekében, hogy fordulatot érjünk el a kongresszus által kitűzött célok teljesítésében. A pártnak kell arra ösztönöznie, hogy leküzdjük a maradiságot, új hozzáállásokat és új utakat érvényesítsünk. Ilyen elhatározással és ennek tudatában jól elő kell készítenünk az évzáró gyűléseket, hogy azok az egész pártot, minden egyes párt- alapszervezetet, az összes kommunistát a feladatok teljesítésére mozgósítsák. Propagandánk, agitációnk, tömegtájékoztató eszközeink, az egész ideológiai front eredményes munkát végzett és végez azért, hogy a kommunisták, az egész közvélemény megismerje a kongresszuson felvetett gondolatokat, hogy mindenki magáévá tegye a feladatokat és öntudatosan valóra is váltsa ezeket. Az erőfeszítéseket a továbbiakban arra kell irányítani, hogy fordulatot érjünk el az emberek gondolkodásában és cselekedeteiben, hogy a kongresszusi gondolatok tettekben megnyilvánuló anyagi erővé váljanak. Szlovákiában abból kell kiindulnunk, hogy az ország iparosítása, amely túlnyomórészt extenzív úton valósult meg és nagy sikerekkel járt, mély nyomokat hagyott a vezetők és a dolgozók széles rétegeinek tudatában és ez bizonyos lélektani akadálya az intenzi- fikálásnak. Ezt látnunk kell, s ezért öntudatosabban és céltudatosabban kell fellépnünk az ilyen nézetek ellen, nagyon aktívan kell formálnunk az új tudatot. Ennek érdekében támogatnunk kell azt a mindennapi konkrét küzdelmet, amely a gyárakban, a szövetkezetekben, a kutatásban és az iskolákban folyik az intenzifikálásért. Ideológiai frontunknak hatnia kell a javadalmazás szocialista alapelveinek érvényesítésére, az elvégzett munka mennyisége és minősége, a végeredmény szerint kell jutalmaznunk. Meg kell a dolgozókban erősítenünk azt a tudatot, hogy országunk valódi gazdái. Ugyankkor vonzóbban kell népszerűsítenünk a forradalmi gyakorlat példáit, amelyek megmutatják az utat és követésre méltóak. A kongresszus megállapította, hogy ezen a téren is javítani kell a minőséget, a hatékonyságot. Amint Husák elvtárs a CSKP Központi Bizottságának ülésén, mi is pozitívan akarjuk értékelni azt a munkát, amelyet a tömegtájékoztató eszközök, főleg a Pravda végzett a kongresszusi határozatok magyarázásával és megvalósításával kapcsolatban. Tudatosítjuk, hogy a kitűzött célok eredményes megvalósításáért folytatott küzdelemben pótolhatatlan szerepük van a tömegtájékoztató eszközöknek, ami megköveteli, hogy szüntelenül emeljük az újságírók szakmai-politikai színvonalát. Ismerniük kell a problémákat, hatásukat és nagy felelősségüket tudatosítva kell dolgozniuk, (gy kell népszerűsíteniük és terjeszteniük a kongresszusi határozatok megvalósításával kapcsolatos jó tapasztalatokat, de egyúttal konstruktívan bírálniuk kell, mivel ez a teljes értékű párt és társadalmi élet, a továbbhaladás egyik feltétele. Ezt mindenkinek tudatosítania kell, ebből kell kiindulniuk azoknak is, akiket megbíráltak, helyesen kell reagálniuk, le kell vonniuk a tanulságokat és a következtetéseket. A közvéleménynek természetesen jogában áll, hogy tudja, milyen lépéseket tettek a hibák és a fogyatékosságok kiküszöböléséért. Ez nemcsak illemszabály, hanem társadalmi és pártos kötelesség is. Megállapíthatjuk, hogy a kongresszusi határozatok termőtalajra találtak a kultúra, a művészet és az oktatásügy terén is. Ezeken a területeken tárgyilagosan és konkrétan lebontották a kongresz- szusi határozatokat, és hozzáláttak megvalósításukhoz. Tudjuk, hogy az SZLKP kongresszusa a valóságból kiindulva, az új szükségletekkel összhangban igényes feladatokat állított oktatásügyünk és főleg a felsőoktatási intézmények elé. Jogosan elvárjuk, hogy ebben a reszortban mindenekelőtt a kommunisták tesznek meg mindent azért, hogy elérjék a kitűzött célokat. Az emberek tudatában és cselekedeteiben a fordulat elérése szempontjából és napjaink sürgető feladataiból kiindulva is fontos szerepük van a társadalomtudományoknak. Amint Gorbacsov elvtárs mondotta, az elméleti front aktivizálása stratégiánk elválaszthatatlan része, objektív társadalmi szükséglet. A mai élet tényeivel kell gazdagítanunk elképzeléseinket a termelőerők és a termelési viszonyok dialektikájáról, a társadalmi tulajdonról, a szövetkezetekről, a népi önigazgatásról és a demokráciáról, a társadalmi tudat fejlődéséről, a negatív jelenségek okairól és kiküszöbölésük módjáról. Ha nem teszünk eleget ennek a követelménynek, nem érvényesíthetjük a legfontosabb tényezőt - az emberi tényezőt' Napjainkban a társadalomtudományok legfontosabb feladata, hogy hatékonyabban járuljanak hozzá társadalmunk fejlődése távlati előrejelzéseinek, pártunk tudományos politikájának kidolgozásához, segítsenek a vezető tudósok, szakemberek felkészítésében, hogy alkotóan viszonyuljanak a feladatok megoldásához, a dialektikus materialista módszer elsajátítása alapján helyesen orientálódjanak a mai bonyolult világban. Hozzá kell járulniuk a szocialista társadalom embere szellemi arcélének formálásához, aktív állampolgári állásfoglalása és gyakorlati cselekedetei befolyásolásához. Ebből a szempontból nagyobb igényeket támasztunk a tudósok pártos állásfoglalásai iránt. (Folytatás a 7. oldalon)
