Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-11 / 292. szám, csütörtök
Jozef Lenárt eivtárs előadói beszéde (Folytatás a 3. oldalról) ezért uralkodik rendetlenség a normákkal kapcsolatban. Nehézségek merülnek fel a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésében is. Ezek a tények • akadályozzák a dolgozók kezdeményezését, aktívabb részvételüket a terv kimunkálásában és megvalósításában, a kezdeményező tervezésben ez utóbbit a fejlődés meggyorsítása egyik forrásának tartjuk. Gyakran lehetünk tanúi annak, hogy formalizmus uralkodik a dolgozók kezdeményezésének irányításában, a kezdeményezést nem irányítják a döntő feladatokra, a tervben előforduló feszültségekre. A kezdeményezés alapján csak a természetes kötelességekből eredő feladatokat teljesítik és azoknál a vállalatoknál, ahol nem teljesítik a tervet, a problémák továbbra is előfordulnak. A gyorsítás irányvonalának hatékonyabb megvalósítását fékező fogyatékosságok végeredményben befolyásolják céljaink elérését a nemzeti jövedelem képzésében. Gyengítik az olyan források képzését, amelyeket felhasználhatnánk a népgazdaság további fejlesztésére, beruházásokra, korszerűsítésére, a lakosság élet- színvonalának emelérése, a szocialista szükségletek jobb kielégé- tésére. Elvtársak, a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa a népgazdaság irányítása hatékonyságának emelése érdekében feladatként határozta meg, hogy javítani kell a szervezettséget, a fegyelmet, a rendet, meg kell szilárdítani a szocialista tulajdon védelmét és meg kell tartani a szocialista törvényességet. Annak ellenére, hogy ezen a téren jelentős erőfeszítéseket tettünk, az eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Meg kell mondanunk, hogy a gazdasági szervek nem megfelelő ellenőrző tevékenysége, az „aki irányít, annak ellenőriznie is kell“ elv következetlen érvényesítése lehetővé teszi a fegyelem megsértését, a valós eredmények elferdítését, nem megérdemelt, munka nélkül szerzett jövedelem elérését és a társadalmi tulajdon megkárosítását. Ilyen esetek fordultak például elő a tlmačei Szlovák Energetikai Gépgyárban, a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasműben, a tu- ranyi Drevinában, a bratislavai Elektrovodban és másutt. Sok esetben manipuláltak az olyan készletekkel, amelyek egyáltalán nem jutottak ki a vállalatokból, el nem végzett munkákat és szolgáltatásokat számláztak ki. i Nő a társadalmi tulajdon közvetlen megkárosítása eseteinek száma, és rendkívül nagy károk és hiányok is előfordulnak, főleg a Zdroj, Otex, Jednota és Prior kereskedelmi szervezetekben. Figyelmeztető tény, hogy továbbra is megkárosítják az állampolgárokat a bevásárlások és a szolgáltatások igénybevétele során. Megállapíthatjuk, hogy a CSKP KB Elnöksége Levelének hatására a dolgozók többsége fokozottan bírál és nem törődik bele az ilyen negatív és káros jelenségekbe. Az emberek határozottabban elítélik a csalásokat, a megvesztegetéseket, a protekciót. Értékeljük azt az eredményes munkát, amelyet a népi ellenőrzési bizottságok és a nemzetbiztonsági testület tagjai végeznek az ilyen jelenségek elleni hatásos harcban. Aggasztó viszont, hogy a bűnüldöző szervek túlságosan hosszú ideig foglalkoznak a spekulációs ügyekkel, amit a közvélemény bírál, mivel olyan látszat keletkezik, mintha valaki védelmükbe venné a törvénysértőket. Ez komolyan gyengíti a dolgozók bizalmát, a párt tekintélyét, ezért az SZLKP Központi Bizott- jágának Elnöksége felhívta az illetékes szervek kommunistáit, hogy a legrövidebb időn belül határozottan javítsák a helyzetet. Megköveteljük a pártszervektől és szervezetektől, hogy a kongresz- szus szellemében álljanak a küzdelem élére és fokozzák erőfeszí- * téseiket a szocialista törvényesség területén Elvtársak, a XVII. kongresszus irányvonala teljesítésében elért eddigi eredményeket értékelve, új tapasztalatokkal gazdagodva összegezésképpen megállapíthatjuk: A pártfunkcionáriusok és az irányító dolgozók egy része önelégült. A feladatok újszerűségével kapcsolatos nehézségek nemhogy ösztönzőleg és mozgósító- lag hatnának rájuk, hanem elkedvetlenítik őket. Társadalmunknak vannak olyan tagjai is, akik a kilá- tástalanság és nihilizmus hatása alatt állnak, borúlátást terjesztenek és az osztályellenséggel egyetértve azt állítják, hogy a szocializmus nem tudja megoldani a kiváló minőség .és a hatékonyság feladatait. Ugyanakkor van egy egészséges bíráló áramlat, amely az elért pozitívumokból kiindulva alkotóan keresi, megtalálja és érvényesíti az előrehaladás útját az új feltételek között. Egyre több kollektíva és egyén, munkások, műszaki szakemberek, vezetők, kutatók, újítók és feltalálók tartoznak ehhez az áramlathoz, amely a CSKP XVII. kongresszusa határozatai és az SZLKP kongresszusa határozata megvalósításában az aktivizáló tényező szerepét tölti be. Az állami, párt- és gazdasági szervek és a társadalmi szervezetek kötelessége, hogy mindent megtegyenek ennek az áramlatnak az erősödéséért, azért, hogy döntővé váljon a gazdaságunkban, s egész életünkben. Megköveteljük, hogy a gyorsításnak a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által kitűzött stratégiai irányvonala kifejeződjön a 8. ötéves terv feladatainak megvalósításában. Tudatosítjuk, mi a kötelességünk a párttal és a néppel, valamint az egész szocialista közösséggel szemben, s ezért társadalmunk szükségleteit és gazdaságunk lehetőségeit figyelembe véve Szlovákiában a nemzeti jövedelmet évente 4,2-4,5 százalékkal kell növelnünk, míg az országos növekedés üteme 3,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy a 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva kétszer nagyobb növekedést kell elérnünk. Ezt a célt csak akkor teljesíthetjük, ha alapvető minőségi változásokat érünk el, amelyeknek hozzá kell járulniuk a lényegesen jobb eredmények eléréséhez. Ez az élet- színvonal emelésének, a termelés korszerűsítésén és rekonstrukcióján alapuló fejlesztés, a szocializmus tekintélye megszilárdításának, országunk védelmi ereje megerősítésének egyedüli útja. Az SZLKP Központi Bizottsága és az SZSZK kormánya figyelmet fordított a 8. ötéves terv jó kidolgozására. Még 1985-ben kidolgozták a népgazdaság szlovákiai fejlődésének szükségleteire vonatkozó alapanyagokat. Ennek az volt a célja, hogy a kerületi és járási pártkonferenciák, valamint a pártalapszervezetek évzáró taggyűlései aktivizálják az erőket a források intenzívebb kihasználására a nemzeti jövedelem növelése érdekében. Az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége több ízben, de főleg idén júliusban igényesen felülbírálta a 8. ötéves terv javaslatát, amelyet közben lebontottak az egyes vállalatok és szervezetek feltételeire. Céljait és feladatait kifejezi a 8. ötéves terv törvénye, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács hagy majd jóvá. A 8. ötéves tervről és az 1987. évi végrehajtási tervről részletesebben beszámol majd Bahyl elvtárs. Ezért figyelmüket csak a kulcsfontosságú feladatokra és problémákra szeretném irányítani, amelyeknek halaszthatatlan megoldása döntő a szociális-gazdasági fejlesztés meggyorsítása hosz- szú távú stratégiai irányvonalának megvalósítása szempontjából. A vállalati kollektívák és az egyes irányító szervek munkája szempontjából különös jelentősége van annak, hogy a 8. ötéves terv feladataival együtt időelóny- nyel meghatározták az 1987. évi állami végrehajtási terv feladatait és mutatóit is. Ez jelentős lépést jelent ahhoz, hogy már a jövő év elejétől eredményesen teljesíthessük a tervet. Tudatosítanunk kell, hogy a terv igényessége még nagyobb lesz azokban a szervezetekben, amelyek az idén nem teljesítették feladataikat. Nem kevés az ilyen eset. A szociális-gazdasági fejlesztésben az előrehaladás megköveteli, hogy határozott harcot folytassunk minden társadalmi folyamat minőségének javításáért. Nincs szó új követelményről. Minden kommunista elsőrendű feladata és kötelessége, hogy lényeges minőségi változásokat eszközöljön az életben. Ettől függ további fejlődésünk dinamikája. Az irányítás különböző szintű szerveiben dolgozó kommunistáktól és vezetőktől, de a többi dolgozótól is halaszthatatlanul megköveteljük, hogy ne alkalmazzák a szokásos, már elavult extenzív hozzáállásokat, a mindennapi munkában bátrabban, sokkal rugalmasabban érvényesítsék a feladatok teljesítésének nem hagyományos, progresszív formáit. További haladásunk szempontjából döntőnek tartjuk mindenekelőtt a termékek és a termelés minőségének javítását. Maga az élet ezt a feladatot állította a ma folyó átalakítás középpontjába. Az egész szocialista közösségnek meg kell ezt oldania. Ennek a feladatnak az eredményes megvalósításától függ a tőkés rendszerrel folytatott versengésünk eredménye. Csatlakozunk ahhoz a nagy küzdelemhez, amelyet ezen a területen a szovjet kommunisták folytatnak. Emlékeztetni szeretnék Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának szavaira: ,,A piac ellátása magas műszaki színvonalú, jó minőségű közszükségleti cikkekkel - ez a haladó, virágzó gazdaság fő jellemvonása, és ellenkezőleg: a rossz minőség, a lelkiismeretlen, rossz munka az anyagi-műszaki forrásokkal és az egész nép gazdaságával való pazarlásnak a legveszélyesebb formája. Ez hat az emberek hangulatára, valamint az országban végbemenő folyamatok iránti viszonyukra“. Ezért Szlovákiában is jogosan megköveteljük, hogy határozottabban valósítsuk meg e fontos feladatot. Az illetékes vezetőknek, a párt- szervezeteknek, az összes kommunistának alaposan, körültekintően kell értékelniük a mai helyzetet. Minél előbb fel kell számolni az igénytelenséget, az egészségtelen elégedettséget, a várakozó álláspontot, az opportunista elvte- lenséget és gondatlanságot. Felvetjük a logikus, időszerű kérdést: amennyiben a strážskéi Chemko- ban, a revúcai Háncsrostfeldolgo- zó Textilgyárban, a zvoleni Középszlovákiai Baromfiipari Üzemekben, a breznói Hídelemgyárban, a bratislavai Dimitrov Vegyipari Művekben, a komáromi (Komárno) Nehézgépgyárban a sely- lyei (Šaľa) Duslóban és más vállalatoknál az elvtársak figyelmének előterében a minőség áll, miért nem lehet ez másutt is így? Erőnkből futja és kötelességünk is, hogy minden szervezetben jó eredményeket érjünk el. A CSKP XVII. kongresszusának határozataiból kiindulva a tudományos-műszaki fejlesztési és beruházási állami bizottság és a többi központi szerv komplex intézkedéseket dolgoz ki a termelés minőségéről való gondoskodás új állami rendszerének kidolgozására, amelyet a 8. ötéves tervidőszak folyamán kísérletileg bevezetnek. Az alapvető változások célja a minőség tervezésének és ellenőrzésének megerősítése, a rossz minőségű termelés okozta veszteségek csökkentése, beleértve a vállalati alapokat érintő szigorú bírságokat. Káderintézkedéseket hoznak majd, fegyelmiket indítanak és megkövetelik a károk helyrehozását, főleg a rossz minőségű termékek esetében. A vezetőktől megköveteljük, irányítsák a dolgozókat úgy, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés leghaladóbb irányvonalainak megfelelő, a nemzetközi normákkal és mutatókkal összeegyeztethető termékeket termeljenek. Nem halogatható tovább ez a folyamat. Ellenkező esetben még jobban lemaradunk a világ mögött, aminek súlyos következményei lennének. Itt az ideje, hogy a vezetők, kommunisták felelősségteljesen viszonyuljanak az égető helyzethez. Terveink reálisak. Tudatosítanunk kell azonban, hogy nemcsak saját erőnkből, hanem mindenekelőtt a KGST-országokkal való együttmúködés elmélyítése útján is eredményesen teljesíthetjük az adott területeken a kongresszusi feladatokat és derűlátóan nézhetünk a jövőbe. Amint a CSKP KB 4. ülésén Gustáv Husák elvtárs hangsúlyozta, a KGST-országok vezető képviselőinek idei novemberi moszkvai találkozója és a KGST 42. bukaresti ülésszaka után sokkal nagyobb tér nyílik az erők összekapcsolásához. Szlovákiai viszonylatban is le kell vonnunk a következtetéseket, s ennek eredményeként aktívan kell bekapcsolódnunk a KGST-országok tudományos-műszaki együttműködési programjának megvalósításába. Ez a program a kiindulópontot jelenti a nemzetközi szocialista integráció hatékonyságának növelésében. Az integráció újszerű megvalósítása megköveteli, hogy kezdeményezőbben kössenek közvetlen termelési és tudományos-műszaki fejlesztési kapcsolatokat, közös vállalatokat, társulásokat, a feladatok megoldásával foglalkozó kollektívákat alakítsanak a tagországokkal, főleg a Szovjetunióval, a kooperáció és a szakosítás a kutatástól kezdve egészen a termelésig érvényesüljön és kedvezően hasson népgazdaságunk és szocialista közösségünk fejlődésére. Szlovákiában ezen a téren egyelőre csak az első lépéseket tettük meg. Pozitív példaként említhetjük a martini Nehézgépipari Műveket, a detvai Nehézgépgyárat, a Považská Bystrica-i Gördülőcsapágy-gyárat, a Stará Tura-i Chiranát, a bratislavai Teslát, a prešovi Fémipari Kutatóintézetet, a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki Kibernetikai Intézetét, a žilinai Számítás- technikai Kutatóintézetet, a nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézetet. Más szervezeteknek is élniük kell azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a csehszlovák és szovjet kormányszervek által jóváhagyott új szabályok teremtenek. Fejlődésünk döntő kritériuma a tudományos-műszaki fejlesztés komplex programjából eredő irányvonalak érvényesítése. Ennek megfelelően kell kialakítanunk a tudományos-kutatási alap struktúráját, eszerint kell meghatároznunk az építkezési beruházások irányvonalát, nagyobb erőket és eszközöket kell koncentrálni, hogy ezáltal világszínvonalú, magasabb műszaki-gazdasági mutatókat érjünk el. Ez az egyetlen módja az elektronizálás meggyorsításának, az automatizálás, a robotizálás, a nukleáris energetika, a biotechnológia és az új alapanyagok fejlesztésének. Az elektronizálásban elsősorban a számító- és a mikro- porcesszoros technika, az elektronikai alkatrészek színvonalas gyártására gondolunk, mivel ez meghatározó előfeltétele a technológiai és a termelési folyamatok irányításának, a rugalmas automata termelési rendszerek fokozatos alkalmazásának, a termelést megelőző alakulatok munkája automatizálásának és nem utolsó sorban a lakosság fogyasztási elektrotechnikával való ellátásának. Újra emlékeztetünk arra, a kommunisták, a pártszervezetek kötelessége, mégpedig nemcsak az elektrotechnikai és a gépiparban, hanem további tárcákban is határozottabban szorgalmazni a vezető dolgozóktól, hogy idejében, megfontoltan és színvonalasan oldják meg ezeket a kérdéseket. Már hosszú ideje jelentős igyekezetet fejtünk ki a nukleáris energetika fejlesztésére. Itt is jobban kell teljesítenünk az atomerőmüvek előkészítésével és építésével összefüggő feladatokat, rugalmasabban kell kiküszöbölnünk a hiányosságokat és elhárítanunk az üzembe helyezés határidőit veszélyeztető akadályokat. Ugyanakkor el kell érnünk az építőipari kivitelezés, a technológiai szállítások kiváló minőségét és szavatolnunk kell az üzemelés biztonságát is. Minden érdekelttől, beleértve a kutatás és a fejlesztés munkahelyeit, megkívánjuk az említett körülmények teljes mértékű szavatolását. Szélesebb alapokon kell fejleszteni és felhasználni a biológiai technológia eredményeit. Ennek érdekében emelni kell a génsebészet, továbbá a mikrobiológiai szintézisek és a fiziológiailag aktív anyagok előállításának színvonalát. Ez nagy jelentőségű életünk számos területén, az egészségügytől a mezőgazdaságon át egészen az egyes ipari ágazatokig. Fejlődési ütemünk mind nagyobb mértékben függ majd a hazai nyersanyagok felhasználásától, az alapanyagok összetételétől és minőségétől. Jobban kell hasznosítanunk például olyan értékes nyersanyagot, amilyen a magnezit, az alumínium, valamint a jó minőségű papír gyártásához szükséges faanyag. Ügyelnünk kell egyben az ipari kerámiatermelés fejlesztésére, meghatározott tulajdonságú alapanyagok előállítására a fémek, a szilikátok, a különféle műanyagok és polimérek bázisán. Aktívabban kell munkálkodni a rendkívüli tisztaságú gá- lium-arzenit, valamint az elektrotechnikai ipar számára kerámia- termékek előállításán .és felhasználásán. Ez a szerves szintézisek azon területére is vonatkozik, amely alapja a gyógy-, a korszerű növényvédőszerek és a fogyasztási vegyszerek előállításának. Az SZSZK-ban a KGST komplex programja keretében az ilyen haladó irányok követésével semmivel sem helyettesíthető lehetőségünk nyílik arra, hogy lényeges fordulatot érjünk el az intenzifiká- lásban és növeljük Szlovákia részvételét a CSSZSZK szociális és társadalmi fejlesztésének meggyorsításában. Az SZLKP Központi Bizottsága elvárja a Szlovák Tervhivatal, a Szlovák Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság, a Szlovák Tudományos Akadémia, a főiskolák, az ágazati és az illetékes minisztériumok kommunistáitól, hogy érvényesítsék ezeket az irányokat a hosszú távú terv prognózisaival és előkészítésével kapcsolatos munkájukban. Az említett vonatkozásban azonnal, már a 8. ötéves tervidőszakban idószerúsíteni és véglegesíteni kell az állami célprogramokat, hogy megteremtsük a hatékonyság növelésének jó alapját. Az igényes feladatok sikeres teljesítése megkívánja a beruházási folyamat tökéletesítését. Ebben a folyamatban szünelenül ismétlődnek a hosszú ideje előforduló problémák - a rossz minőségű előkészítés, a megkésett befejező munkálatok, a tervezett paraméterek el nem érése, a költség- vetési kiadások túllépése, a technika és a technológia alacsony színvonala. Ezért javasoljuk, hogy vegyék szemügyre és alkalmazzák a belorusz tapasztalatokat. Ezeknek egyik fontos alapelve, hogy az építkezési-szerelési munkálatok költségvetését a tervezésnek lehetőleg minél korábbi szakaszában állapítják meg, s azt gyakorlatilag változtathatatlannak tekintik. A gazdasági szabályozók arra ösztönöznek, hogy az építkezéseket kulcsra, a megszabott határidőben átadják. Ebben az az újdonság, hogy jelentős mértékben alkalmazzák az érdekeltséget a költségvetési kiadások csökkentésében és az építkezési munkálatok egyes szakaszainak költség- fedezetét csak az építkezések elkészítését követően folyósítják. Az illetékes szervezetek addig is hitelt meríthetnek. Amennyiben az építkezés ideje jelentősen lerövidül, a kivitelezők és a beruházók jelentős anyagi előnyökre tesznek szert, és vállalati alapjaikban gyarapodnak a szociális programokra és az egyének számára szánt eszközök. A belorusz tapasztalatok egyértelműen megerősítik, hogy a beruházási folyamat valamennyi résztvevőjének felelősségérzete lénye(Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÓ 4 1986. XII. 11.
