Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-09 / 290. szám, kedd
A CSKP KB 4. ülésének vitája (Folytatás az 5. oldalról) szak végén hasonló helyzetbe kerülhetünk, mint a 7. ötéves tervidőszak végén. Ezenkívül a lakásépítést az idén nem kiséri a járulékos létesítmények építése feladatainak következetes teljesítése. Mint ismeretes, nem lehetünk mindig elégedettek az átadott létesítmények minőségével. Prága értékes történelmi negyedeinek komplex felújítását továbbra is az újjáépítéssel és korszerűsítéssel folytatjuk. Ez azonban nem jelenti, hogy Prágában ezen a téren már minden problémát megoldottunk. Említsünk csak meg néhány gondot az óvárosból és a városközpontból, amelyek alapján képet nyerhetünk arról, milyen nagy feladatokat kell megoldani a következő években. Több mint 3000 épületről van szó, amelyek közül több mint ezer műemlék. A házaknak nem egész egyharmada épült a XX. században, több mint 600 ház a XIX. században és több mint 800 a XIII. és XVIII. század között. Ezekben a házakban a lakások 47 százaléka a III. vagy IV. kategóriába tartozik. Egyelőre csak a homlokfalakat és egyes tetőket javítják. Gyakorlatilag a házakat bévülről nem érintették. Ezért, a városközpontban sok ház már hosszabb ideje lakatlan. Éppen ebben a negyedben van a legtöbb aládúcolt épület, ami rontja a városképet. Az utcák, a gyalogjárók, a közművek állapota is rossz. Mindez a következő években rendkívüli figyelmet igényel, mindenekelőtt ki kell alakítani a kapacitások és a megfelelő technológiák új struktúráját. Véleményünk szerint az építkezési beruházások terén is felül kell bírálni a mai gazdasági mechanizmus működését, mivel a tervezés és irányítás mai módja ezen a téren már nem felel meg. Támogatjuk azt az elképzelést, hogy Prágában kísérletileg bevezetjük az újonnan javasolt intézkedéseket. A városi pártbizottság és az egész prágai pártszervezet nagy erőfeszítéseket tett a XVII. pártkongresszus óta a pártmunka színvonalának javítására. Őszintén megmondjuk, meglepetést okozott milyen nagy visszhangot keltett a városi pártbizottság és a három prágai vállalat felhívása, és tudatosítjuk, milyen igényeket támaszt ez „ további munkánk iránt. Magában Prágában a termelési szférából 78, a tudományos kutatási alapból és a főiskolákról 48, a kereskedelem és a szolgáltatások területéről 23 szervezet csatlakozott a felhíváshoz, értékes kötelezettségvállalásokat téve. Ennek alapján új tudományos-kutatási és tudományos-termelési társulások keletkeztek. A városi pártbizottság a városkerületi pártbizottságokkal együtt állandóan figyelemmel kíséri az eredményeket, de nem tűrjük meg a fölösleges statisztikai kimutatásokat és az ellenőrzés adminisztratív módszereit. A tudományos-műszaki fejlesztés jövő évi kulcsfontosságú feladatainak, valamint a KGST-országok tudományos-műszaki együttműködése komplex programjából a munkahelyekre háruló feladatok megoldása kapcsán, tárgyalások folynak a felhíváshoz csatlakozó szervezetek további aktivizálásáról. A felhívást ki akarjuk használni az intézetek és vállalatok szovjet partnerekkel és a KGST-országokkal való közvetlen kapcsolatainak irányítására. Véleményünk szerint a csatlakozó szervezeteknek reagálniuk kellene a gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatos intézkedésekre is. A tudományos-műszaki fejlesztés, az innoválás, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása terén az emberek kezdeményezését elősegítené, ha ezen a területen fel tudnánk számolni az adminisztratív akadályokat és egyúttal nagyobb biztosítékokat teremtenénk a kockázattal járó döntésekhez. A pártalapszervezetek közeledő évzáró gyűlésein rendkívüli figyelmet szentelünk az új feladatok magyarázásának, az emberek gondolkodásmódja megváltoztatásának, a közömbösség és a passzivitás kiküszöbölésének. Ez megköveteli, hogy az emberekkel nyíltan tárgyaljunk, állandóan, rugalmasan, a valóságnak megfelelően tájékoztassuk őket, semmit se titkoljunk el, ne kerüljük a konfliktusokat a maradi nézetek elleni harcban. kezdeményezésének irányításában a szocialista verseny céljai központi meghatározásának és a verseny központi szervezésének módszerét alkalmazzuk. Ebben a városi pártbizottság irányelveiből indulunk ki. A dolgozók alkotó kezdeményezése megnyilvánul a szocialista munkabrigádok, a komplex racíonalizációs brigádok, az újítók és feltalálók mozgalmának tevékenységében, valamint a tematikus feladatok megoldásában. Megkaptuk a szocialista munka vállalata megtisztelő címet, mert dolgozóink rendkívül kezdeményezzen teljesítik feladataikat és szocialista felajánlásukat. Ez a megtiszteltetés további jó munkára kötelez bennünket. JAROMÍR OBZINA elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a szövetségi kormány alelnökének, az Állami Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság elnökének felszólalása JAROSLAV T0MAŠ0VIČ elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyi Művek villanyszerelőjének felszólalása A bratislavai városi pártszervezet és alapszervezetek akcióképességének értékeléséből és a dolgozók öntudatos aktivitásából kiindulva igényes feladatot állított konferenciáján a bratislavai kommunisták elé - Bratislavát a nagy hatékonyságú és kiváló minőségű munka városává kell változtani. A cél: növelni Bratislava hozzájárulását az alapvető fejlesztési feladatok megvalósításához. Az első tíz hónap eredményei azt mutatják, hogy Bratislavában az ipari vállalatok több mint kétharmada teljesítette a kötelező tervmutatókat. Városi viszonylatban lényegesen jobb eredményeket érünk el a minőség javításában. A Bratislavában előállított áru több mint egynegyede az első minőségi osztályba tartozik. Ehhez hozzájárul a minőségszabályozás városi rendszerének több éves tevékenysége is. A Georgi Dimitrov Vegyi Müvek termékeinek csaknem fele az első minőségi osztályba tartozik és így jelentősen hozzájárul a jó eredményekhez. Kommunistáinkat bántja, hogy mi is előállítunk olyan termékeket, amelyeket csak a harmadik minőségi osztályba lehet besorolni. Valamennyiünk feladata, hogy a helyzeten mielőbb javítsunk. Igényes tervet kell az idén teljesítenünk. A hozzávetőlegesen azonos szintű árutermelés mellett a saját termelési értékünket 9 százalékkal, a nyereséget pedig 18 százalékkal kell növelni. Ezzel párhuzamosan csökkentenünk kell az anyagköltségeket és más költségeket csaknem 3 százalékkal. E feladat teljesítése érdekében jóváhagytuk a vállalat tevékenysége hatékonysága növelésének programját. Ez a program magába foglalja a gazdaságosságnak, a tudomány és technika fejlesztésének, az innoválásnak, korszerűsítésnek és az intenzifi- kálásnak a programját. Konkrét intézkedéseket, feladatokat tartalmaz, meghatározza a személyes felelősséget és kifejezi, milyen haszon várható a feladatok megvalósítása révén. Ez a program a végrehajtási terv végrehajtásáért vállalt személyes felelősség dokumentuma. A vállalat vezetősége nagy figyelmet fordít a programok megvalósítására, rendszeresen ellenőrzi teljesítésüket. A kommunisták az alapszervezetek pártbizottságainak gyűlésein és a tagsági gyűléseken rendszeresen értékelik, hogyan járulnak hozzá a feladatok megvalósításához. Sok mindent sikerült elérnünk a munkafegyelem megszilárdításában, a munkafeltételek javításában, a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésében. Nem elégszünk meg a hiányosságok bírálatával, intézkedéseket hozunk megszüntetésükre. A bratislavai vállalatok közül az elsők között csatlakoztunk a prágai üzemek kezdeményezéséhez. Vállalatunk számára különösen időszerű a termelési berendezések korszerűsítésének és rekonstrukciójának feladata, mivel gépeink és berendezéseink elhasználódtak. Kollektívánknak gondot okoz az olyan pótalkatrészek hiánya, amelyeket eddig más vállalatok készítettek számunkra, de most ismeretlen okból megszüntették gyártásukat. Sok pótalkatrészt magunknak kell elkészítenünk, sokat felújítanunk, hogy biztosítsuk az üzemeltetést. Nehezen tudjuk az embereknek megmagyarázni, hogy a szállítási szerződések ellenére egyes alkatrészek már egy éve késnek. Kollektívánk egyik legfontosabb feladata, hogy az alapos karbantartással, a technológiai fegyelem és a munkavédelmi szabályok megtartásával gondoskodjon a berendezesek biztonságos és zavarmentes üzemeltetéséről. Ez a feltétele az 1987. évi feladatok és a 8. ötéves terv teljesítésének. A feladatok igényesek. Az árutermelésünket 1 százalékkal kell növelnünk, miközben saját termelési értékünk 8 százalékkal és a nyereség több mint 19 százalékkal növekszik. Az 1987. évi feladatok igényességéről tanúskodik, hogy a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek részaránya további 5 százalékkal, vagyis 56 százalékra növekszik. November elején üzemeinkben, a vállalat egyes részlegein megtárgyalták az 1987. évi végrehajtási tervet. Ennek az volt a célja, hogy kihasználjuk a munkakollektívák tapasztalatait és a pártszervezetek, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a SZISZ képviselőinek, valamint a vállalat vezetőinek részvételével jóváhagyjuk a jövő évi terveket és a tervteljesítést elősegítő programokat. Napjainkban folytatjuk ezt a folyamatot és a módosított saját termelési értéket illetően kezdeményező tervet fogadunk el. A fogyatékosságok feltárása alapján intézkedéseket hozunk az irányítás hatékonyságának növelésére. Ehhez a vállalati önelszámolási rendszer képezi az alapot. A konkrét anyagi érdekeltség a tervfeladatok megvalósításához vezet. Tudjuk, hogy az eddiginél nagyobb mértékben kell a tudományos-múszaki fejlesztéssel hozzájárulnunk a hatékonyság és minőség javításához. Több ötletet merítettünk a tudományosműszaki fejlesztés meggyorsításának városi programjából. 1987-ben a tudományos és műszaki fejlesztési tervünk megvalósításával nyereségünket 30 millió koronával akarjuk növelni. így például intenzifikálni és korszerűsíteni akarjuk a burex gyártását, ezzel akarjuk kielégíteni a mezőgazdaság növényvédöszer-szük- ségletét. A polipropilén műszál gyártásának in- tenzifikálásával új alapanyagokat akarunk gyártani a textilipar számára. Tudjuk, hogy feladatainkat extenzív úton nem tudjuk megvalósítani. Az SZLKP üzemi bizottsága és a pártalapszervezetek ezért fokozott figyelmet fordítanak a párt vezető szerepének érvényesítésére úgy, hogy minden kommunista keresse saját munkája javításának lehetőségeit. Éppen a kommunisták hozzáállásában és személyes kezdeményezésében tapasztalható eltérésekben látunk nagy tartalékot saját munkánk hatékonyságának növelésére. Pártalapszervezetünk ennek értelmében hagyta jóvá fő feladatait, erre irányult most a kommunisták egész tevékenysége. Rendszeresen számot adunk munkánkról a taggyűléseken, a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták révén valamennyi dolgozót bevonjuk munkánkba. Tevékenységünk a munkakezdeményezés, az alkotó aktivitás és a szocialista verseny fejlesztésében is tükröződik. A dolgozók Pártunk és egész társadalmunk politikájának stratégiai feladatát a tudományos-műszaki fejlesztés képezi. Egyetértek a munkánkra vonatkozó bíráló értékeléssel, mert a tudományosműszaki fejlesztés még mindig nem vált a csehszlovák népgazdaság intenzifikálásának és egészséges fejlődésének meghatározó tényezőjévé, amiért az állami bizottság is felelősséget visel. Munkánk elért eredményeit és tapasztalatait ebből az alapvető politikai szempontból kiindulva értékeljük, ezért a kormány, az ágazatok és a gazdasági szervezetek szintjén kötelesek vagyunk keresni az új munkaformákat és módszereket, hogy fokozatosan, de lényegesen nagyobb személyi felelősséggel és sokkal gyorsabb ütemben érjük el gazdasági, szociális és kultúrpolitikai céljainkat. Ez elsődleges pártfeladatunk. Az említett szempontból kiindulva az elmúlt időszakban tevékenységünk a programjellegű, koncepcionális munkákra irányult, amelyek eredményeit a kormány és a központi bizottság elnöksége megtárgyalta és jóváhagyta. Azokról a ma már ismert dokumentumokról van szó, amelyek a népgazdaság elektronizálására, a biotechnológiai és biokémiai eljárások fejlesztésére, a környezetvédelemre, a természeti források ésszerű kihasználására, valamint az állami, lakáspolitikára vonatkozó, s az 1995-2000-ig kitűzött célprogramokat tartalmazzák. Hátra van még az automatizálás hosszú távú komplex programjának, valamint az új alapanyagok gyártástechnológiai és felhasználási programjának a kidolgozása. Ki kell dolgoznunk továbbá a szállítási rendszerek és a raktárgazdálkodás hosszú távú komplex programját is, mert a népgazdaságnak ezen a szakaszán több mint kétmillió és százezer dolgozó van foglalkoztatva az egész népgazdaság hét és félmillió dolgozója közül. A CSKP XVII. kongresszusán, valamint a CSKP KB 8. ülésén elfogadott határozatoknak megfelelően nagy súlyt helyezünk a műszaki fejlesztés 8. ötéves tervének kidolgozására és végrehajtására, hogy az kifejező mértékben segítse elő a népgazdaság intenzifikálását és a szocialista gazdasági integráció fejlesztését. Az említett követelményekkel összhangban tudományos-kutatási és termelési alapunk jelentős feladatokat teljesít, a Škoda Plzeň szakágazati vállalatnál például a Szovjetunióval együttműködve elkezdték az 1000 MW-os atomreaktorok gyártását, a prágai ČKD Elektrotechnikai Müvekben pedig bevezették a 25 MW-os villamos meghajtású gázkompresszorok gyártását, amelyek a jelenleg embargó alá tartozó gázturbinákat helyettesítik. További hasonló eseteket is említhetnénk. Ezeket a pozitív tényeket azért említem, mert további irányítási munkánk számára két értékes politikai következtetést vonhatunk le belőlük. Először is azt bizonyítják, hogy az erők és eszközök összpontosításával képesek vagyunk elérni a világszínvonalat a népgazdaság egyes területein. Ugyanakkor az is kitűnik ezekből a tapasztalatokból, hogy nálunk a tudományos-műszaki fejlesztés még nem általános jellegű, bevezetésének az üteme nincs összhangban objektív szükségleteinkkel és reális lehetőségeinkkel. Ennek az ellentmondásnak az oka bennünk, az irányítási munka színvonalában, s azon képességeinkben rejlik, hogy összhangba tudjuk-e hozni a hosszú távú programokat a termelés jelenlegi időszerű feladataival. Ebben az irányban még sokat kell tanulnunk. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítására egyre jobban kihasználjuk az együttműködésben rejlő lehetőségeket, s lehetőség szerint a licencpolitikát is. Nemrég licenc alapján sikerült megoldani két hidrokrakkoló üzem építésének a problémáját, amelyek a kőolaj tökéletesebb feldolgozását teszik lehetővé. További jelentős akciókat készítünk elő a gépipar és a közszükségleti elektronika területén. A világszínvonal elérése szempontjából azonban döntő jelentőségű számunkra a KGST-országok tudomá- nyos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja, valamint a kétoldalú együttmúködés a szocialista közösség országaival, elsősorban a Szovjetunióval. Ebben az irányban hatnak a tudományos- múszaki és termelési együttmüködésre vonatkozó megállapodásaink, de nyíltan el kell ismernünk, hogy konkrét szerződésekre csak kivételes esetekben került sor. A testvérpártok központi bizottságai főtitkárainak moszkvai tanácskozása, valamint a KGST 42. ülésszaka alapján nemcsak a termelési és kutatási szervezeteink közvetlen kapcsolatait fogjuk szorgalmazni, hanem elsősorban a tudományos-múszaki együttműködés elmélyítését a termelési szakosítás és a kooperáció területén, valamint a közös nemzetközi munkahelyek kialakítását. E célok elérése érdekében három konkrét feladatra összpontosítjuk a figyelmünket. Az első az, hogy a műszaki fejlesztés állami és gazdasági terve szoros kapcsolatba kerüljön a 8. ötéves terv gazdasági feladataival. Erre elsősorban azért van szükség, mert a műszaki fejlesztés állami tervében 340 kutatási, valamint 1700 gyártás- és gyártmányfejlesztési feladat szerepel, mintegy 170 milliárd korona termelési értéket képviselve, ami kétszerese a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatnak. Ez óriási munkát jelent. E feladatok teljesítése érdekében az erőket és az eszközöket a műszaki fejlesztés gazdasági tervében szereplő legfontosabb területekre kell összpontosítani. Egészében véve tehát új, igényesebb követelményeket állítunk kutatási és termelési alapunk elé, s ezeknek az illetékes miniszterek, a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok és üzemek igazgatói csak úgy tudnak eleget tenni, ha elsősorban a kerületi pártbizottságok részéről megfelelő segítségben részesülnek. A műszaki haladás másik gyakorlati problémája az állami szakvéleményezés eredményeivel függ össze. Még 1985-ben, tehát a XVII. kongresszus előtt összesen 160 beruházási akció került ilyen elbírálás alá, s ezeknek csak 22 százaléka felelt meg a világszínvonalnak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a többi is megvalósul, ez nem felel meg teljes mértékben a XVII. kongresszuson meghatározott igényes követelményeknek. Szakmai és politikai szempontból egyaránt szükségesnek mutatkozik, hogy újból felülbíráljuk az egyes eseteket, s ha célszerűnek mutatkozik, más megoldást keressünk. Olyan esetekben, amikor ez nem fenyegeti a csehszlovák népgazdaság alapvető érdekeit, inkább le kell mondanunk az ilyen jellegű beruházásokról, vagy pedig azzal a tudattal kell vállalnunk a megvalósításukat, hogy a létrehozott termelési kapacitások nem érik el a világszínvonalat. Az illetékes szervek tehát igényes és felelős döntések elótt állnak, amelyek alapvető mértékben kihatnak tudományos-műszaki haladásunk ütemére. Szóba került itt a temelíni atomerőmű építése is. Az építkezés eredeti teljes költségvetése 66 milliárd 300 millió koronára szólt. Az állami szakvéleményezés és a Szövetségi Tüzelőanyag- és Energiaügyi Minisztérium szorgalmas munkájával ezt az összeget 52 milliárd koronára sikerült csökkenteni, s a kivitelezők is egyetértettek ezzel, s a kormány is jóváhagyta az új javaslatot. Elégedettek lehetnénk a 14 milliárdos megtakarítással, de kommunisták módjára mást is meg kell állapítanunk. Elsősorban azt, hogy habár a beruházási költségeket 21 százalékkal sikerült csökkenteni, az eredeti javaslatot előterjesztők közül senki sem szégyenkezett amiatt, hogy indokolatlan követelményeket támasztott az állammal és a társadalommal szemben. Az ilyen esetek értékelése kényes ügy, de bármilyen következtetéseket vonunk le belőle, véleményem szerint azt egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az össztársadalmi érdekekért viselt felelősséget ma nem lehet csupán egyes szervekre, vagy pedig végső esetben csak a kormányra hárítani. A harmadik megjegyzésem a csehszlovák termelés minőségi színvonalára vonatkozik. Erre a fontos területre már előkészítettünk bizonyos javaslatokat, amelyek közül egyesekről a központi bizottság elnöksége és a kormány már tárgyalt, a továbbiakat pedig előkészítették a megtárgyalásra. Szó van többek között az állami minőségvizsgálásra vonatkozó törvény novellizálásáról, a védjegyekre vonatkozó új törvényjavaslatról, valamint a minőségszabályozás tökéletesítésére vonatkozó javaslatról. Ezek a javaslatok a termékek minőségi színvonalának javítására, a termelési-gazdasági egységek, vállalatok és üzemek pozícióinak megszilárdítására irányulnak, főleg a külföldi piacokon, növelik a dolgozók felelősségét és a termelés színvonaláért érzett büszkeségét, megszüntetik fogyasztóink jogos panaszait, s csökkentik a külkereskedelmi veszteségeket. Az állami minőségvizsgálásra vonatkozó törvény novelltzálása például máraz 1987-es évtől kezdve összhangba hozza minősítési rendszerünket a nemzetközi és a KGST-országok keretében érvényesített minősítési rendszerrel, s új minőségi kategóriákat vezet be a termékeknél. Ilyen lesz a ,,Q“ minőségi osztály a világszínvonalú termékeknél, a termelők számára előnyös árszínvonallal, az első minőségi osztály, abban az esetben, ha a termék teljes mértékben kielégíti a vele szemben támasztott követelményeket, teljes áron számítva, de termelői árkedvezmény nélkül, továbbá a második minőségi osztály, amelyben a termék nem felel meg a követelményeknek, ezért kifejező mértékben csökkentik az árát, s meghatározzák az észlelt fogyatékosságok elhárításának határidejét. A központi bizottság tárgyalásán azért említettem meg ezeket a többé-kevésbé szakembereket érintő kérdéseket, hogy felhívjam a figyelmet az említett intézkedések politikai jelentőségére. Ezek kivétel nélkül minden termelőt érinteni fognak, s úgy tapasztaljuk, hogy már most is terjed az a veszélyes nézet, hogy a jelenlegi első osztályú termékek egyszerűen csak a világszínvonalat jelentő ,,Q“ kategóriába kerülnek, s így tulajdonképpen gyakorlati változásra nem kerül sor. Ha így viszonyulnánk a kérdéshez, ez rendkívül helytelen, teljesen felelőtlen és politikailag káros eljárás lenne, ezért az ilyen nézeteket már jelentkezésük idején egyértelműen el kell utasítanunk. ÚJ szú 6 1986. XII. 9.
