Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-09 / 290. szám, kedd

A CSKP KB 4. ülésének vitája JÁN PIRČ elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása A XVII. pártkongresszus óta a pártszer­vekben és az alapszervezetekben is na­gyobb igényességgel teljesítik a feladato­kat. A pártszervezetek elmélyültebben elemzik a vállalatok gazdasági gondjait, a tudományos-műszaki fejlesztéssel kap­csolatos tennivalókat. Nagyobb nyomást gyakorolnak a CSKP KB Elnöksége Leve­lének szellemében a munka-, a technológi­ai, a pénzügyi és a tervfegyelem megszi­lárdítására. Ez pozitívan befolyásolja a tervteljesítést. Az idén tíz hónap alatt a módosított saját termelési érték tervét 101 százalékra, a bruttó termelés tervét 101 százalékra teljesítettük, túlszárnyaltuk az árutermelés tervét, teljesítettük felada­tainkat az exportban, miközben a Szovjet­unióba a tervezettnél 4 százalékkal több árut szállítottunk. Az állandó figyelem és az elmélyültebb munka eredményeként a vál­lalatok tovább csökkentették a termelési költségeket és a tíz hónap alatt teljesítet­ték, sőt túlteljesítették a nyereségképzés tervét. 1985-höz viszonyítva a kerület ipari vállalatai 850 millió koronával nagyobb nyereséget értek el, az idei tervet 260 millióval teljesítették túl. 1985-höz viszo­nyítva javult a helyzet az építőiparban is. Az építőipari vállalatok az év elejétől telje­sítik a módosított saját termelési érték tervét, a bruttó termelés tervét, a munka­termelékenység tervét, a nyereségképzés tervét pedig 114 százalékra teljesítették. A kedvezőtlen időjárás ellenére a kerület mezőgazdasága jobb eredményeket ért el, mint a 6. ötéves terv éveiben. A gabona és a kukorica termelésének tervét 111 száza­lékra teljesítettük. Teljesítettük a burgonya- termelés tervét és az elmúlt évekhez ké­pest jobb eredményeket értünk el az olajos növények, a hüvelyesek, a tej, a hús ter­melésében és a baromfitenyésztésben. Az efsz-ek és az állami gazdaságok minden valószínűség szerint elérik a tervezett 530 millió korona nyereséget. A munkakezde­ményezés eredményeként sok vállalat és munkakollektíva a tervezettnél korábban teljesíti évi feladatait. Ha nem jön közbe valami, a kerület eredményesen zárja a 8. ötéves tervidőszak első évét és jó álápja lesz az 1987-es évhez. A tervteljesítés általában kedvező hely­zete ellenére sem vagyunk teljesen elége­dettek. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy nem minden vállalatvezető, sőt az igazat meg­vallva, nem minden alapszervezet és üze­mi szakszervezeti bizottság értelmezi he­lyesen a XVII. pártkongresszus által kitű­zött igényes feladatokat. Szavakban egyetértenek, de nem bizo­nyítják ezt gyakorlati tetteikkel. A mi kerüle­tünkben is vannak vállalatok, amelyek nem teljesítik feladataikat, a módosított saját termelési értéR tervének teljesítésében 80 millióval, a bruttó termelési terv teljesítésé­ben pedig több mint 100 millió koronával maradnak le. Az építőipari vállalatok pénz­ben kifejezve teljesítik tervüket, de sok olyan építkezésen lemaradás tapasztalha­tó, amelyet már át kellett volna adni. Tud­juk, hogy ez milyen népgazdasági károkat okoz. A nagy nyomás ellenére az egyes válla­latok túllépik a tervezett termelési költsége­ket, rossz minőségű termékeket gyártanak, nem használják ki megfelelően a termelési alapokat és a munkaidőt. Mindez befolyá­solja a termelés hatékonyságát, a nyere­ségképzést és a vállalat saját forrásainak kialakítását. Az SZLKP kerületi bizottságá­nak elnöksége és a járási pártbizottságok elnökségei élesen bírálják ezeket a fogya­tékosságokat. A nómenklatúrában szereplő káderek ér­tékelése során döntő szerepe van annak, hogyan valósítják meg a XVII. kongresszus irányvonalát. Egyes elvtársaknak a bírálat után lehetőséget adunk a bizonyításra, másokat, akik hosszabb ideje nem teljesítik feladataikat, felmentünk tisztségükből. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jó irányítás, a gazdasági vezetés, a párt és a szakszervezeti szervezet jó munkája esetében a feladatokat nemcsak teljesít­hetjük, hanem túl is teljesíthetjük. A XVII. pártkongresszus után a kerületi pártbizottság és az összes járási pártbi­zottság számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy a kerület nagyobb mér­tékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelem képzéséhez. Mindenekelőtt javítani kell a termékek minőségét, csökkenteni a ter­melési költségeket, jobban kihasználni az állóalapokat és a munkaidőt. A kerületi pártbizottság elnökségének és titkárságá­nak ülésén értékeljük a döntő fontosságú vállalatokat, mindenekelőtt azt, hogy mi­képpen bontották le és hogyan valósítják meg saját viszonyaik között a kongresszusi irányvonalat. A kerületi pártbizottság ellenőrizte, ho­gyan valósítják meg a kongresszusi hatá­rozatokat a Poprádi, a Michalovcei, a Rozsnyói (Rožňava) és a Vranovi járá­sokban. így megállapíthattuk, hogy az elv­társak miképpen tették magukévá a XVII. kongresszus irányvonalát és hogyan ké­szültek fel megvalósítására. Ez a módszer nagyon hatékonynak bizonyult, és azért a jövőben is alkalmazzuk. Igényes feladatok állnak előttünk. Min­den forradalmi lépés, így az intenzív gaz­daságfejlesztésre való áttérés is nagy fe­gyelmet és jó szervezettséget követel meg a párt, a nemzeti bizottságok, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tisztségviselői­től és mindenekelőtt a gazdasági veze­tőktől. Kerületünkben az ipari termelést 17 szá­zalékkal, ebből az elektrotechnikai iparban 95 százalékkal, a gépiparban 45 százalék­kal kell növelnünk, a mezőgazdasági ter­melést pedig 8,7 százalékkal. A fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás, az energia, a fém és a nyersanyagfogyasztás csökkentésé­ben döntő fordulatot kell elérnünk, javíta­nunk kell a termékek, mindenekelőtt a ko­hó- és a gépipar termékeinek minőségét. A kerületi pártszervezet mindenekelőtt arra törekszik, hogy az alapszervezetekben és a vállalatok dolgozóival részletesen meg­tárgyaljuk a CSKP KB 4. ülésének határo­zatait. A dolgozókkal együtt meg kell vitatni a szociális és gazdasági fejlesztés 1987 évi tervét úgy, hogy az igényes feladatokat magukévá tegyék. Ez nem lesz könnyű, de meg kell tennünk. A termelési tervek kidol­gozása és megtárgyalása során mindenütt kerülni kell a formalizmust, a felületessé­get, mivel a gyakorlatból tudjuk, mindez milyen negatívan befolyásolja a tervteljesí­tést. A Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak felhívása nyomán kibontakozott kez­deményezés elemzése azt mutatja, milyen sok ezen a területen a formalizmus és a következetlenség. Gyakran csak azért fogadnak el szocialista kötelezettségválla­lásokat, hogy eleget tegyenek a járási, a kerületi, vagy a központi szervek ösztön­zésének, figyelmen kívül hagyva azt, hogy e formalizmusnak milyen gazdasági, politi­kai vagy erkölcsi hatása lesz. Ellenőrzé­sünk során megállapítottuk, hogy a szocia­lista munkabrigádoknak csupán 55 száza­léka foglalkozott a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának felhívásával. Ezt komoly politikai hibának tartjuk. Elképzelhetetlen, hogy a szocialista munkabrigádok, ame­lyeknek tagjai megkapták már az ezüst vagy aranyjelvényeket, ne válaszoljanak a Szakszervezetek Központi Tanácsának felhívására. A kerületi pártbizottság elnök­sége élesen bírálta ezt a fogyatékosságot, tárgyaltunk a helyzetről a járási pártbizott­ságok a járási és a kerületi nemzeti bizott­ságok és a kerületi szakszervezeti tanács vezetőivel és jóváhagytuk a kezdeménye­zés fejlesztésének és a szocialista kötele­zettségvállalások elfogadásának alapelve­it, úgy hogy a felajánlások, mindenekelőtt a termelés minőségének javítására, a ter­melési költségek csökkentésére, a munka­termelékenység növelésére és a termelési alap jobb kihasználására irányuljanak. A dolgozók alkotó kezdeményezésének fejlesztését össze akarjuk kapcsolni a terv lebontásával, hogy a kötelezettségvállalá­sok elősegítsék a kezdeményező tervek jóváhagyását. A feladatok igényessége megköveteli, hogy a társadalmi élet minden területén nagyobb igényeket támasszunk a vezetők iránt, nemcsak a kerületi és járási pártbi­zottságok, hanem a termelési-gazdasági egységek és a minisztériumok szintjén is. A vezetőknek a siránkozás és a magyaráz­kodás helyett keresniük kell, hogyan való­síthatók meg az állami terv feladatait, nekik kell megteremteni a feltételeket a folyama­tos üzemvitelhez. A kerületi pártbizottság a jövőben is aszerint értékeli majd a veze­tőket, hogy miképpen valósítják meg a párt irányvonalát a gyakorlatban és milyen eredményeket érnek el. Rendkívül fontos feladatnak tartjuk együttműködésünk fejlesztését a Szovjet­unióval és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság testvéri Kárpátokon túli terü­letével. Eddig negyven vállalat közvetlen tárgyalásokat folytat a kölcsönös együtt­működésről. A kerületi pártbizottság elnök­sége a közeljövőben megvitatja az együtt­működés irányvonalát. Reméljük, megta­láljuk a módját annak, hogy közös erővel hogyan segíthetjük elő pártjaink kongresz- szusi határozatainak megvalósítását. Azt akarjuk, hogy építőipari dolgozóink becsü­lettel teljesítsék feladataikat a Szovjetunó­ban az integrált építkezéseken. Megkülön­böztetett figyelmet szentelünk a Krivoj Rog-i kombinát számára készített 100 mágneses szeparáló berendezés gyártásának, a pre- šovi Robot nemzetközi társulás kiépítésé­nek, mivel ez egyre jelentősebb szerepet tölt majd be a termelés robotizálásában és automatizálásában. Mindennapi munkánkban rendkívüli fi­gyelmet szentelünk a tudományos-műsza­ki ismeretek alkalmazásának. Tudjuk, hogy a fejlesztési programot nem tudjuk megva­lósítani a tudomány és technika következe­tes gyakorlati alkalmazása nélkül. Arra tö­rekszünk, hogy minden vállalat dolgozza ki a tudományos-műszaki fejlesztés tervét, azt, hogy mit akar ezen a téren tenni 1990- ig és a további években. Felelősségünk tudatában nemcsak az­zal foglalkozunk, hogyan változtassák meg egyes elvtársak a munkastílusukat, hanem azzal is, mit kell saját munkánkban módosítanunk. Az évek folyamán meg­szoktunk egy bizonyos munkamódszert, amely révén sikereket értünk el hazánk építésében. Úgy látszik, ma már ez a mód­szer nem felel meg, tovább kell lépnünk. A pártapparátusban is keresnünk kell az új munkaformákat és módszereket. Minden­kinek figyelembe kell vennie az új követel­ményeket, mindenkinek felelősségteljesen és határozottan kell dolgoznia. Kerületi pártbizottságunk elnöksége ér­tékelte a pártbizottság egyes osztályainak munkáját abból a szempontból, hogy mi­lyen módon készültek fel a XVII. kongresz- szus által kidolgozott feladatok megvalósí­tására. Megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy a pártapparátus idejének legalább 50 százalékát a járási, városi, üzemi pártbi­zottságok és az alapszervezetek munkájá­nak támogatására fordítsa. A CSKP KB Elnökségének határozatával összhangban úgy készítjük elő az alapszervezetek évzá­ró gyűléseit, hogy hatáskörükben elvszerű- en, igényesen foglalkozzanak azzal, ho­gyan valósítják meg a kongresszusnak azt a követelményét, hogy meg kell változtat­nunk munkamódszereinket, gondolkodás- módunkat. A kerületi pártbizottság és a járási párt- bizottságok megteszik a szükséges lépé­seket azért, hogy a vállalatoknál és üze­mekben a pártszervezetek, az évzáró gyű­lések nyomán eszmeileg és szervezetileg is megszilárduljanak. FRANTIŠEK HANUS elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a közép-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása A Közép-csehországi kerület pártszer­veinek és szervezeteinek az elmúlt nyolc hónapban kifejtett szor^ilmas munkája azt bizonyítja, hogy a kongresszusi irányvonal helyes és valamennyiünk számára, külö­nösen azonban a fiatalok számára vonzó. Dolgozóink teljes mértékben támogatják ezt az irányvonalat, megértik, hogy a szo­cialista társadalom további fejlesztése, hozzájárulásunk a béke megszilárdításá­hoz, attól függ, hogyan sikerül javítani a munkát minden egyes munkahelyen. Az elért eredmények reális értékelése, a be­csületes visszatekintés ugyanakkor azt mutatja, hogy még csak az első lépéseket tettük meg ezen a téren. Nem értik meg mindenütt a feladatok összetettségét és ezért nem érjük el mindenütt a kívánatos ütemet, amely objektíve szükségszerű, de figyelembe véve dolgozóink tudását és tapasztalatait, a megteremtett anyagi-mű­szaki alapot lehetséges is. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a minőségi szempontból új feladatok új, alkotó hozzá­állásokat követelnek meg. Ugyanakkor be­bizonyosodik, hogy a gondolkodásmód megváltoztatásának folyamata nem való­sítható meg egyik napról a másikra, hanem csakis a mindennapi, szorgalmas munka révén. Ismét meggyőződhetünk arról, mi­lyen igaza volt Husák elvtársnak, amikor a kongresszusi beszámolóban leszögezte, hogy korunk, az új feladatok bonyolultsága és újszerűsége megköveteli, hogy nagy politikai küzdelmet bontakoztassunk ki megvalósításukért. Kerületünkben tudatosítjuk, hogy ezt a harcot nekünk kommunistáknak kell foly­tatnunk, senki sem teszi meg ezt helyet­tünk. A felelősségvállalásban, igényesség­ben, az új munkamódszerek és formák keresésében mindenekelőtt a kerületi és járási pártbizottságoknak kell példát mutat­niuk. A döntő azonban az lesz, hogy a párt­alapszervezetek tevékenységében, min­den egyes kommunista munkájában ho­gyan nyilvánul meg ez a harcias szellem, a kongresszusi irányvonal megvalósításá­ra irányuló igyekezet. Döntő lesz, hogyan nyerjük meg a dolgozókat, állampolgáro­kat, a fiatalokat, az egész Nemzeti Frontot, hogyan sikerül megvalósítanunk az irány­vonalat a nemzeti bizottságok tevékenysé­gében. Tapasztalataink, a taggyűléseken és a munkahelyeken elhangzó észrevételek azt bizonyítják, milyen sok még a tartalék és a fogyatékosság a szervezésben és az irányításban, a miniszterek munkájától kezdve egészen a vállalati igazgatókig. Meg kell teremteni a feltételeket a folyama­tos munkához, az igazságos javadalma­záshoz. Javulást kell elérni a vállalatokon felüli irányító és szervező szervek munká­jában is. Számos vállalat és üzem, így például a Králov Dvor-i Vasmű, a kladnói Poldi, a kolíni Tesla, a rakovníki Rakona ered­ményei azt mutatják, hogy az intenzifikálás programjának céljai reálisak. A példamuta­tó munkakollektívák megértik, hogy a terv­feladatok, igényességük ellenére, csak a minimumát jelentik annak, amit el kell érniük. Ez mindenekelőtt a termelés minő­ségi oldalaira vonatkozik. Az említett kollektívák tapasztalatainak általánosítása során egyre jobban meg­győződhetünk arról, hogy a kongresszusi irányvonal következetes megvalósítása szempontjából az ember munkájának és politikai aktivitásának eredményei a döntő­ek. Ez egyúttal növeli a pártszervek és szervezetek tevékenységének hatékony­ságával, az ideológiai munkával szemben támasztott igényeket. Egyes helyeken a ru­tin, a maradiság, a túlzott önelégültség nyilvánul meg, ellentét mutatkozik a szavak és a tettek között. Vannak elvtársak, akik nyilván úgy gondolkodnak, hogy a gyorsí­tás irányvonala ideiglenes és fokozatosan visszatérhetnek a kényelmes élethez. Má­sok ugyan megértik, hogy újszerűen kell dolgoznunk, de nem tudják, hogy ez hogyan valósítható meg a gyakorlatban. Éppen ezért gyorsan és szervezetten terjeszteni kell a jó tapasztalatokat, hogy az emberek mindenütt tudják, hogyan kell a feladatokat megoldani. A kerület pártszervei és szervezetei a múltban talán sohasem foglalkoztak any- nyit a gazdasággal, mint az idén. Rendsze­resen értékelik a gazdasági feladatok telje­sítését és a vezetők hozzáállását. Többről van szó, mint az egyes tervmutatók teljesí­téséről. Arról van szó, milyen konkrét ered­ményt ér el minden egyes vállalat és üzem, minden kollektíva a gyorsításban. Erre ki­használtuk a nómenklatúrába tartozó ká­derek komplex értékelését is. Ahol azt a helyzet megkívánta, káderintézkedése­ket hoztunk. Ezáltal állandó nyomást gya­korolunk a kongresszusi irányvonal követ­kezetes megvalósítása érdekében. Figyelmünket azokra a munkahelyekre irányítjuk, ahol problémák vannak. Ennek ellenére, az elért eredmények nem felelnek meg minden esetben erőfeszítéseinknek. A vállalatoknak mintegy egyharmada nem teljesíti a minőségi mutatókat. A legsúlyo­sabb fogyatékosságok a tervek közti össz­hang hiányában, a szállítói-megrendelői kapcsolatokban nyilvánulnak meg. Ala­csony szintű a fegyelem, a felelősségtudat és hibák vannak a vállalaton belüli irányí­tásban. Nem felel meg a követelmények­nek gyakran a vállalatokon felüli gazdasági szervek hozzáállása sem. Ez mindenek­előtt az iparügyi tárca vállalataira vonatko­zik. Az illetékes tervezési és irányító szer­veknek jobban kell tudatosítaniuk felelős­ségüket azért, hogy döntéseik hogyan hat­nak a vállalaton belüli önelszámolásra. Ha pedig hiba történt, megváltoztatják-e a fel­tételeket és idejében reagálnak-e Tudatában vagyunk annak, milyen fele­lősség hárul a kerületi pártbizottságra a problémáknak idejében való megoldásá­ért. Rendkívüli fontosságot tulajdonítunk a tudományos-műszaki ismeretek gyor­sabb alkalmazásának. Kerületünkre is vo­natkoznak azonban a központi bizottság elnöksége beszámolójának ezzel kapcso­latos bíráló szavai. A minőségi szempont­ból nagyobb feladatok megoldásában fel­merülő fogyatékosságokat mindenekelőtt a tudományos-műszaki fejlesztés folyama­tában felmerülő hiányosságok és az okoz­za, hogy az eredményeket nem tudjuk megfelelően a technológiákban és a ter­mékszerkezet felújításában alkalmazni. A pártszervek nagy erőfeszítéseket tesz­nek ezen a téren. Intézkedéseket hoztunk az erők és eszközök koncentrálására. Meggyőződésünk, hogy a helyzet javítá­sához hozzájárul a kerületi robotikai és elektronikai központ létesítése az autó­gyárban, az anyagmozgatási központ léte­sítése a kladnói Poldiban és a vlašimi Gépgyárban. A čelakovicei TOS védnök­séget vállalt az egyes szerszámgépek kor­szerűsítése fölött. Ez egyik módja a gép­park hatékonyságának növelésével kap­csolatban szerzett leningrádi tapasztalatok kihasználásának. A kolíni Teslában a tudo- mányos-műszaki fejlesztés tervezésének (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986. XII. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents