Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-08 / 289. szám, hétfő
A CSKP KB 4. ülésének vitája (Folytatás a 3. oldalról) lizmusnak és tekintélyének a gyengítését jelenti. Helytállni a mai feltételek közepette, amikor a nemzetközi helyzet rendkívül bonyolult, a militarista, imperialista körök hibájából gyakran maximálisan kiélezett, nem kevés erőfeszítést, önfeláldozást és bátorságot, mindenekelőtt becsületes munkát követel meg minden területen. A Szovjetunió, a többi szocialista ország, a békeszerető és haladó erők nagy érdeme, hogy ebben a nem könnyű időszakban az emberiség nem veszíti el reményét. Látja az imperializmus veszélyes terveit és bekapcsolódik a meghiúsításukért vívott küzdelembe. A világban kemény küzdelem folyik a szocializmus és a kapitalizmus, a munka és a töke között. Ez objektív törvényszerűség. Ez a harc egyszer élesebb, máskor mérsékeltebb, de amíg létezni fog a kapitalizmus, az osztályszempontból megosztott világ, ezt senki sem változtathatja meg. A harc folytatódik. Ebből erednek a nemzetközi helyzet alakulásával kapcsolatos kérdések megoldásához való különböző hozzáállások. A szocialista országok abból az elvből indulnak ki, hogy napjaink valamennyi kérdését meg lehet oldani a politikai párbeszéd, a békés versengés útján, az erőszak és a katonai erő alkalmazása nélkül. A szocializmus és általában a haladás megsemmisítésére törekvő imperializmus a megoldást a katonai konfrontációban látja. Ezek és más cáfolhatatlan tények világosan bizonyítják, hogy az imperializmus az emberi társadalom egészséges fejlődésének fékjévé vált. Az imperializmus például az ENSZ-statisztikák szerint a világtermelés 40 százalékát, a külkereskedelem 60 százalékát uralja és a műszaki ismeretek 70 százalékát birtokolja, s ennek ugyanakkor az az eredménye, hogy milliók vannak munka nélkül, százmilliók éheznek és írástudatlanok. Ezen felül az imperializmus veszélyezteti az életet a földön. Ez arról tanúskodik, hogy a gazdasági, politikai és erkölcsi válság a kapitalista világban szüntelenül mélyül, s a kapitalizmus nem képes megtalálni belőle a kiutat. A szocializmus, bár nem kis problémákkal áll szemben, fejlődik. Hatalmas anyagi és szellemi erőt halmozott fel, nagy tapasztalatokat, amelyeket mozgósítani kell az új forradalmi fellépésre. Joggal vagyunk derűlátóak, s biztosak abban, ha becsületesen fogunk dolgozni, Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusának feladatait teljesítjük. Ez lesz a mi nagy hozzájárulásunk a világszocializmus, a béke és a társadalmi haladás megszilárdításához. RUDOLF HRONEC elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a žilinai Számítástechnikai Kutatóintézet igazgatójának felszólalása A progresszív változások középpontiét világviszonylatban és nálunk is a mikroelektronika képezi, amely minőségi fordulatot tett lehetővé az automatizálás sokoldalú fejlesztésében. Az alacsony árak, a csekély energiaszükséglet, a minimális méretek és a nagy felhasználási lehetőségek lehetővé tették a mikroprocesszoros technika számára az aránylag nagy beruházási költségek akadályának a leküzdését, amelyekkel eddig a hagyományos számítástechnikai rendszerek alkalmazása járt. Az elektronika és főleg a számítástechnika térhódítása a népgazdaság minden ágazatában a tudományos-technikai forradalom jelenlegi szakaszának új tényezőjét képezi. Most már nemcsak az elektronika, a számítástechnika és a robottechnika esetenkénti alkalmazásáról van szó, hanem ezek tömeges bevezetéséről a népgazdaság minden ágazatában, ami megváltoztatja a termelés, a technológiai eljárások és a szolgáltatások minőségi színvonalát. Az általános elektronizálásban szerzett eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy helyes úton járunk. A mikroelektronika és a számítástechnika gyorsított ütemű bevezetése érdekében egyes pártszervek kezdeményező javaslatot tettek a területi alap- elvből kiinduló ún. horizontális elektronizálás célterveinek kidolgozására és végrehajtására. Ez lehetővé teszi az adott feltételek jobb kihasználását a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésében, s az elektroni- zálási céltervek végrehajtásának első eredményei már meg is mutatkoznak nálunk, a Közép-szlovákiai kerületben, főleg a Žilinai, a Martini és a Žiar nad Hronom-i járásban. Azt tapasztaltuk, hogy rendkívül nagy gondot kell fordítani a káderek, elsősorban a fiatal szakemberek felkészítésére Népgazdaságunk gyors ütemű elektronizálása érdekében a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság aktív segítségével oktatási központokat kell szervezni, valamint számítástechnikai laboratóriumokat és szaktantermeket kell létesíteni az iskolai oktatás minden szintjén. Ilyen vonatkozásban jó tapasztalatokat szereztünk a kerületünkben, s a továbbiakban ezekből fogunk kiindulni. Ám annak ellenére, hogy bizonyos haladást értünk el a számítás- technika és a robotok alkalmazásában, az automatizálás területén, ha elégedettek lennénk az elért eredményekkel, ez a tudo- mányos-műszaki fejlesztés stratégiai irányvonalának lebecsülését jelentené. Ebből a szempontból Csehszlovákia számára kiemelt jelentősége van a KGST- országok tudományos-műszaki haladását előirányzó komplex program teljesítésében való részvételünknek, valamint a Csehszlovákia és a Szovjetunió közti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 2000-ig előirányzott programjának Köztársaságunk aktívan bekapcsolódott az összes kiemelt irányzatba. Az egyes kiemelt irányzatokhoz tartozó 93 fő feladat közül 88 megoldásában veszünk részt, a mi kerületünk ezen belül 15 fő feladat megoldásához járul hozzá. Hasonló mértékben vagyunk érdekeltek a komplex program megjelölt feladatainak koordinálásában is. A mintegy 630 megjelölt feladat közül 403 megoldásában veszünk részt, s 83 feladat megoldását koordináljuk. Ezek mind a kiemelt irányzatokhoz, az elektronizáláshoz, az automatizáláshoz és az új alapanyagok kifejlesztéséhez tartozó feladatok. A komplex programból eredő feladatok teljesítésének nélkülözhetetlen feltétele az együttműködés új formáinak a fejlesztése, főleg a kétoldalú szerződések alapján, közös munkahelyek, tervezőirodák és vállalatok létesítése útján. Kerületünk gépipari és elektrotechnikai vállalatai az eddigi hagyományokat folytatva fokozatosan kiszélesítik a kapcsolataikat a többi KGST-ország, elsősorban a Szovjetunió hasonló jellegű szervezeteivel. Ezen az alapon fogjuk javítani kivitelünk minőségi színvonalát is, beleértve az exportfeladatok idejében való teljesítését. A Közép-szlovákiai kerületben az Auto- matizációs és Számítástechnikai Müveknek fontos számítástechnikai kutatási-fej- lesztési alapja is van Ezt a žilinai Számítástechnikai Kutatóintézet, továbbá a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Művek námestovói és rimaszombati (Rimavská Sobota) üzeme képezi. Ez a kuta- tási-fejlesztési alap hozta létre többek között a 32 bites nagy teljesítményű miniszámítógépet. A kutatóintézet kezdeményező dolgozóinak, a kivitelező üzemekkel való jó együttműködésnek, valamint a kerületi pártbizottság és a felsőbb pártszervek egyértelmű támogatásának köszönhetően az SM 52-12-es miniszámítógépet az állami tervben előirányzott határidőnél két évvel korábban sikerült kifejleszteni. Az elektrotechnikai ipar előtt most az a feladat áll, hogy gyors ütemben kezdje el ennek a számítástechnikai rendszernek a sorozatgyártását, mert nemcsak itthon, hanem külföldön is igénylik. Az SM 52-12-es rendszer megvásárlása iránt nemcsak a KGST-országokban, hanem egyes nem szocialista országokban is érdeklődnek. Nemrég száz SM 4-20-as miniszámítógépet exportáltunk az NDK- ba. Az itteni elvtársak további SM 52-11 -es és SM 52-12-es miniszámítógép-rend- szereket kérnek, olyan nagy tételekben, amiről sajnos, kapacitásbeli és technológiai okok miatt nem tudunk gondoskodni. Népgazdaságunk elektronizálásának ki- szélesítéséhez elő kell készítenünk a PP 06-os személyi számítógép gyártását is. Véleményünk szerint előnyös lenne a személyi számítógépek fejlesztését és gyártását is a KGST-országok egységes számítástechnikai rendszerébe sorolni, ami lehetővé tenné a gyártási kapacitások jobb kihasználását, s elősegítené az iskolai számítástechnikai oktatás fejlesztését is. Az említett igényléseknek csak akkor tehetünk eleget, ha az elektrotechnikai ipar az érdekelt termelési-gazdasági egységek és vállalatok segítségével maximális igyeke- zetet fejt ki a számítógépek nagy sorozatú gyártásának gyors ütemű bevezetésere. Pozitívan értékelhetjük, hogy a elektrotechnikai ipar igyekszik gyökeresen megoldani a tárcsás adattárolók gyártásának a problémáját, ami a kis- és a nagyszámítógépek egységes rendszeréhez tartozó gépek összeállításának és alkalmazásának egyik kulcsproblémáját képezte, s ezáltal a behozataltól való függőségünk is csökken, ahol állandóan nehézségekbe ütközünk. Mi, kutatási és fejlesztési dolgozók, nagyra értékeljük azt is, hogy a 8. ötéves tervidőszakban ki kell alakítani a feltételeket az alkatrészek gyártásának 306 százalékos növeléséhez. Ezt az előirányzott feladatot okvetlenül teljesíteni kell, mert az alkatrészek hiánya már évek óta akadályozza a termelés folyamatosságát, például a tévékészülékek gyártásában a Tesla Orava vállalatnál, s fékezi a képernyős program megvalósítását. Problémák azonban kerületünk más vállalatainál is akadnak. A kerületi pártbizottság az elektrotechnikai ipar vezető dolgozóinak részvételével bírálóan tárgyalt ezekről a kérdésekről, s nagyon konkrét intézkedések irányultak a helyzet javítására, Azt azonban nem mondhatjuk, hogy minden probléma megoldódott. A részegységeket szállító szervezetek vezérigazgatóinak és igazgatóinak, valamint a Közszükségleti Elektronika termelési-gazdasági egységnek még nagyobb kezdeményezéssel kell kialakítaniuk a feltételeket a folyamatos termelés biztosításához. Az előttünk álló időszakban nagy súlyt helyezünk a számítástechnikai rendszerek, a fizikai és szellemi munkát könnyebbítő, valamint a termelési folyamatokat irányító automatizációs rendszerek fejlesztésére. Elismerően szólhatunk a Martini Nehézgépipari Müvek vállalatairól, ahol a kisszá- mítógépek egységes rendszeréhez tartozó berendezéseket jól kihasználják a termelési folyamatok automatizált irányításában. A Dubnicai Nehézgépgyárban kifejlesztett indukciós kocsik a korszerű automatizált termelési folyamat elválaszthatatlan részét képezik, s felveszik a versenyt más iparilag fejlett országok termékeivel. Arra van szükség, hogy a többi termelési-gazdasági egységben is gyorsabb ütemben vezessék be a korszerű technológiai eljárásokat. Az elektrotechnikai iparnak egyértelműen arra kell törekednie, hogy a kutatási, fejlesztési és termelési kapacitásokat az alapvetően fontos, jó kiviteli feltételeket biztosító termelési programok fejlesztésére összpontosítsa. Ezt kell támogatni a komplex beruházásokkal is, előtérbe helyezve az alkatrészgyártást, főleg a nagy integrált- ságú áramkörök, a televíziós és ipari képernyők gyártását, valamint a szélsőséges üzemeltetési feltételeket tűrő alkatrészek gyártását. Az alkatrészgyártás volumenét összhangba kell hozni a végtermékek gyártásának előirányzott növekedési ütemével. Az ipari ágazatok és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium közti konkrét megállapodások alapján tökéletesíteni kell a szállítói-megrendelői kapcsolatokat, s anyagilag érdekeltté kell tenni a külkereskedelmi szervezeteket a kutatáshoz, a fejlesztéshez és a gyártás bevezetéséhez szükséges alkatrészek idejében való biztosításában. Tekintettel a tudományos-mű- szaki fejlesztés meggyorsítására, sürgősen gondoskodni kell a termékek kötelező értékeléséről az állami minőségvizsgáló intézetekben, s ilyen értelemben módosítani kell az erre vonatkozó kormányrendeletet is. VLADIMÍR HERMAN elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a dél-morvaországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása Az idei esztendő jó eredményeinek eléréséből nagyjából a Dél-morvaországi kerület vállalatainak háromnegyede veszi ki a részét. A feladataikat jól teljesítő több tucatnyi vállalat közül megemlíthetem a gottwaldovi Finomgépipari Müveket, a blanskói ČKD-t, a kunovicei Let üzemet, a brnói Julius Fučík Elektrotechnikai Müveket, a rohateci Maryšát stb. A vállalatok fennmaradó egynegyedében az ötéves tervidőszak első évében kisebb-nagyobb problémák fordultak elő. Ezeket a vállalatokat is megnevezhetem. Ide tartozik például a boskovicei Elitex, a brnói Chirana, a hullni TOS Gépgyár a brumovi MEZ stb. Feltettük a kérdést, mi ennek a magyarázata, hiszen az előző ötéves tervidőszakban évente terven felül mintegy 400 millió korona értékben termeltünk. Szóban mindenki egyetértett a kongresszusi határozatokkal és az igényes feladatokkal is. Szóban igen, a gyakorlatban azonban kevés vagy semmi sem változott A vállalatok egy része megint spekulált, az esetleges tervmódosításokkal számolt. Könnyebben teljesíthető a volumen mutatója, míg a minőségi mutatók háttérbe szorulnak. Lassan tárják fel belső erőforrásaikat, tartalékaikat, amelyek kisebb-nagyobb mértékben mindenütt megvannak. Nincs hajlandóság nagyobb mértékben alkalmazni a munkaszervezés és a javadalmazás brigádrendszerű formáját. A problémák megoldására a vállalatokban egyelőre nem használtuk ki eléggé a komplex racionalizációs brigádokat és a tudományos-műszaki társaság szervezeteit. A kezdeményezést nem mindig sikerült a legnagyobb problémák megoldására orientálni. Még mindig kevés a kezdeményezés. Sokhelyütt kivárják, hogy mit tesz a tárca, vagy a termelési-gazdasági egység. Durva hibának tekintjük, hogy a dolgozókollektívák nem ismerik a vállalatok bonyolult helyzetét, ennek esetleges kihatását az életre és így gyakorlatilag nem vehetik ki a részüket a fogyatékosságok kiköszöböléséből. Ezért októberben a kerületi pártbizottság ülésének napirendjére tűztük a terv kimunkálásában és megvalósításában a dolgozók részvételének kérdését. A kerületi pártbizottság valamennyi tagja és póttagja, továbbá a kiválasztott aktivisták felkeresték a dolgozókollektívákat. Tapasztalataikat felhasználtuk a határozatok kidolgozásában. A kerületi pártbizottság elnökségében értékeltük az SZKT felhívásának visszhangját. Az FSZM üzemi bizottságai és a további szervek tisztségviselőinek egy része ismeri a felhívás tartalmát, de azt a szervekben és a dolgozókollektívákban nem tárgyalták meg. Egy másik részükben ezt ugyan megtették, kötelezettségeket vállaltak, de azokat nem teljesítik. A szervezeteknek nagyjából az egyharmada megfelelőképpen foglalkozik az SZKT felhívásával, teljesíti kötelezettségvállalásait s ezzel hozzájárul feladataik teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. A párt szervei és szervezetei a második negyedévben rendkívüli nyomást gyakoroltak a gazdasági szférára. A vállalati tervek nem teljesítésének kérdését vezető dolgozóik részvételével megtárgyalták a járási pártbizottságok elnökségeiben. Több tucatnyi beszélgetést tartottak az igazgatókkal és a pártszervezeti elnökökkel, hogy segítsék a felmerült problémák megoldását. Ezekre a tanácskozásokra közvetlenül az üzemekben is sor került. Felhasználtuk a komplex értékelést is, amelynek keretében helyrehozást célzó konkrét feladatokat szabtunk. Hat esetben, ott ahol huzamosabb ideje tapasztalhatóak fogyatékosságok és a javulásra nincs remény, leváltottuk az irányító dolgozókat. Ebben az időszakban a pártszervek igyekezetének célja elősegíteni a még fennálló fogyatékosságok megszüntetését s a dolgozókollektívák mozgósítását az idei tervfeladatok teljesítésére. Az alapszervezeteket arra vezetjük, hogy következetesen és átfogóan alkalmazzák az ellenőrzés jogát, elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztés, az anyag- és az energiamegtakarítás, a munka minősége vállalati programjainak teljesítésében, a dolgozók kezdeményezése kihasználásában és a szociális programok megvalósításában. Nem feledkezünk meg arról sem, hogy a vállalat miképp tesz eleget más vállalatokkal szembeni kötelezettségeinek. Törekvésünk célja jobban aktivizálni a vállalati láncszemeket. Nagy figyelmet fordítunk az évzáró taggyűlések előkészítésére. Ezeken igényesen kellene felmérni a vállalati pozitívumokat és fogyatékosságokat, s megfelelő határozatokat hozni, hogy 1987-ben a hibák ne ismétlődjenek meg. Említettem már, hogy a vállalatok egynegyede nem teljesíti feladatait. Ezeknek nagy hányada a Cseh Szocialista Köztársaság Iparügyi Minisztériumához tartozik. Szóltam ennek néhány okáról, saját fogyatékosságainkról s részben arról is, mit tettünk, hogy rendbe tegyük a Dél-morvaországi kerület iparának házatáját és lemaradások nélkül, tiszta számlával érjük el az 1990-es esztendőt, a 8. ötéves tervidőszak utolsó évét. Úgy mondják azonban, hogy az ilyen rendezést felülről kell kezdeni. S így a gondolkodás és a cselekvési megközelítés megváltoztatásának követelménye vonatkozik a termelési-gazdasági egységekre és a minisztériumokra is, egyszóval mindenkire. Vannak problémák, amelyeket a vállalatok egymagukban képtelenek megoldani. Ezeket a tárcának, esetleg a kormánynak kell megoldania. Törekedni kell arra, hogy minél jobban egybeilleszkedjenek a terv egyes részei s a fogyatékosságokat gyorsan megszüntessék. Ezek nem maradhatnak sokáig megoldhatatlanok, mivel ez nagy bizonytalanságot kelt a dolgozókollektívákban, mint ahogy ez az idén is sok esetben előfordult. A meghatározott határidőkben és mennyiségben biztosítani kell a termeléshez szükséges alapanyagokat. Az idei helyzet az utóbbi évek közül egyike a legrosszabbaknak. Nem lehet áttekinteni a szállítói-megrendelői kapcsolatok dzsungelját. Joggal teszik fel a kérdést, hogy meddig lesz e tekintetben változatlan a helyzet. Amennyiben azt akarjuk, hogy egyes termelőüzemek kormány által jóváhagyott korszerűsítése legalább részben megvalósuljon még ebben az ötéves tervidőszak(Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986. XII. 8.
