Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-01 / 283. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1986. XII. 1. A legbiztosabb orvosság a lelkiismeretesség Egy állatorvos tapasztalatai a brucellózis leküzdésében A magyarországi állategészségügyi szervek a párizsi nemzetközi járványügyi hivatalnál bejelentették: a brucellózist országos méretben sikerült leküzdeni, az állatállomány fertőzésmentes. Aki ismeri az említett állatbetegség alattomos voltát, arra meglepetésként hatott a hír. Ezért utánajártunk a dolognak, mégpedig ott, ahol ez a nagyszabású állategészségügyi akció befejeződött, az utolsónak brucellózis-mentesi- tett Békés megyében. A kérdés az volt, hogyan sikerült országosan mentesíteni a betegségtől az állatállományt? A választ a legelején ugyancsak tömören kaptuk: ,,Csak országosan lehetett sikert elérni. Részeredmény ennél a betegségnél nem eredmény“. 1985 júliusában vitték a vágó­hídra az utolsó brucellózissal fer­tőzött tehenet és novemberben az utolsó borjút. Ez Békéscsabán tör­tént. Egy 1964 óta tartó, csalódá­sokkal, kudarcokkal, de értékes és egyre gyarapodó tapasztalatokkal folyó, majd általános sikerrel záru­ló küzdelem fejeződött be. A kife­jezés nem pontos: a befejezés korántsem jelent fegyverletételt, hiszen csak a továbbra is gondos figyelemmel kisért állategészség­ügyi helyzet jelenthet tartós ered­ményt. A békéscsabai állategészség­ügyi állomás szakorvosa dr. Híd­végi Imre. A brucellózis elleni harcban 1964 óta vesz részt. Részvállalásának mértékére a ta­valy odaítélt Munka Érdemrend enged következtetni. Szakterüle­tét a szarvasmarha-betegségek képezik. Munkája a megye 62 ter­melőszövetkezetének 82 telepére és 7 állami gazdaságának 24 ma­jorjára terjed ki. E termelőegysé­gek közt nincsen egyetlen egy sem, amelyben ne vett volna részt személyesen is a brucellózis elleni küzdelemben. Ó mondja el egy állatbetegség végnapjainak törté­netét. Önmagát gyógyító betegség-A brucellózis angol közhasz­nálatú neve „önmagát felszámoló betegség“ - kezdi a beszélgetést Hídvégi doktor. - Ebben sok igaz­ság van, hiszen az elnevezés nyil­ván állandó és kis létszámú állat- állományokat tartó gazdaságok­ban keletkezett. Ha a fertőzött állat betegsége ugyanis nyugalmi álla­potba kerül, a borjú már ellen­anyaggal születik és a hasonlóan fertőzött társaitól szerzett baktéri­umok nem ártanak neki. Elég azonban, hogy egy teljesen egészséges, tehát ellenanyaggal nem rendelkező állat bejusson az istállóba, rajta már heveny formá­jában üt ki a betegség és vissza­fertőzi az összes többi állatot. A betegség tehát nagyobb méretű tenyészetben, ahol keverednek az állatok, nem „számolja fel önma­gát“, ellenkezőleg, járványt okoz, óriási gazdasági károk kísérik, hi­szen vetéléssel, tehát a szaporulat leállásával jár. Ezenkívül olyan ál­latot, amelynek vérében brucelló­zis elleni oltóanyagot mutatnak ki, nem lehet eladni. Az egész dolog­ban a legbonyolultabb a visszafer- tőzés lehetősége. Mekkora fertő­zést „bír el“ egy természetes védőanyaggal rendelkező állat? Itt csak az állomány teljes megtisztu­lása segíthet. Magyarországon a brucellózis elleni küzdelem szűréssel kezdő­dött, ám ez csődöt mondott. Majd következett a B-19 vakcinába ve­tett hit. A vakcínázott tehenek bor­jait izolálták és más telepen nevel­ték. 10-12 százalékuk azonban ismét fertőzött lett. Ez az arány állandó maradt, s így az „istálló­járvány“ elkerülhetetlennek lát­szott. Egy „állóképes“ baktérium A brucellózis baktériuma a va­lóságban csak idézőjelben állóké­pes. Gyenge az ellenállóképessé­ge, 40 Celsius-fok hőmérséklet felett már elpusztul (a TBC kór­okozója csak 90 foknál), a fertőtle­nítő szerek gyorsan végeznek ve­le. Ám van egy tulajdonsága, amely látszólag kiirthatatlanná te­szi: tejben, vagy talajban betapos­va igen sokáig elél, még fagyban is. Volt a magyarországi istállók­nak egy jellegzetes vonásuk: a já­szol előtt egy keskeny sávot hagy­tak az állat elülső lábának, döngölt­agyagból, földből, míg ha az istál­ló padlózatának többi része beton, vagy tégla volt is. Nos, itt, ezekben a keskeny sávokban tartotta ma­gát a legtovább a brucellózis bak­tériuma, sokáig észrevétlenül. De tartotta magát Józsi bácsi csizmá­ján is. Persze, tiszta, fertőtlenített gumicsizmában jött be az istálló­ba, de napközben hazaugrott megitatni a saját tehenét és egy­szerűen arra a pár lépésre nem tartotta szükségesnek lábbelit cserélni. Hazulról - vagy az úttest­ről - már baktériumokat hozott. Visszafertőzte az egész istállót.- Egyszer a válogatott egész­séges állományt tiszta istállóba készültünk tenni - meséli dr. Híd­végi Imre. - Előzőleg mindent fer­tőtlenítettek, betartották a pihenő időt, előírásszerűen üresen hagy­ták az istállót, alaposan kitakarí­tottak, minden olyan rendben volt, hogy már jobb nem is lehetett. És akkor benyitottam egy ajtón. Az üzemi állatorvos helyisége volt minden szerszámával, műszeré­vel.- Ehhez persze a meszelők, takarítók nem nyúltak. Majdhogy­nem 300 állat egészségébe került ez a gondatlanság. Másutt hason­ló módon egy négyszázas állo­mány beköltözése előtt mindent rendben találtam. Másnapra volt kitűzve a beköltözés. A tiszta ho­mokkal felszórt udvaron cipőm or­rával szórakozottan rugdostam egy apró követ. Elrúgtam egy vé­kony homokréteget és cipőm te­hénürülékbe botlott. El kellett na­polni a beköltözést, újra kezdeni az egészet... De nem is volt a me­gyénkben visszafertőzés egy sem. Szervezés kérdése A szűrés csődje, a B-19 siker­telensége után országos tervet dolgoztak ki a brucellózis ellen. Az új vakcina, a Duphavac, jobb eredményeket ígért, a B-19-et be­tiltották. Az új vakcina képes volt a vérből eltüntetni a betegséget jelző reakciót. De ellés után újból jött a baj és teljesen összezavarta a vérvizsgálati eredményeket. Ezután szervezési oldalról fogtak a betegség leküzdéséhez. Három fajta szarvasmarha tele­pet létesítettek: ahol fertőzött álla­tok voltak, ahol fertőzésmentes ál­latok voltak és egy harmadikat, ahová a fertőzésmentes állatok egészséges borjai kerültek. Há­rom telepe azonban nem minden gazdaságnak volt, alig akadt ilyen. A pozitív leletű állatok lecserélése nagy gazdasági tehertétel, hiszen az ilyen állatok után hat hónapig üresen kell hagyni az istállót, re­konstrukciót kell végrehajtani, megszüntetni azokat a bizonyos földsávokat, a jászol alatt, stb. Számos termelőszövetkezetnek csupán egy telepe van. Ezért az állam ún. karanténtelepeket léte­sített, ha valamely termelőszövet­kezet vállalta az ilyet, támogatást kapott. Igen ám, de voltak olyan gazdaságok, ahol az állatok be­tegsége nyugalmi állapotban volt, gazdasági kárt nem okozott. A te­henek tejeltek, s a leállás nagy veszteséget okozott volna a szö­vetkezet pénztárának. Az állatok eladása nem tudta fedezni a tejho­zamból eredő bevételeket. Itt is állami beavatkozással segítettek felkelteni a gazdaságok érdekelt­ségét az állomány lecserélé­sében. Hogyan történik a megújulás? A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium országos akciója megfontolt területi elv alapján valósult meg. Az állomány felújítását a háromtelepes mód­szer szerint a Dunántúlon - az ország nyugati részén - kezdték el, ahol kisebb termelőegységek vannak, kevesebb állattal egy-egy telepen. A kör egyre bővült, még­pedig úgy, hogy mindig a szom­szédos területet mentesítették a fertőzéstől. így megakadályoz­ták, hogy „a szomszédból“ kerül­jön vissza a betegség a felújított állományhoz. Ez is egyik oka an­nak, hogy Békés megye volt az utolsó, ahol a brucellózist felszá­molták, hiszen az ország legkele­tibb részén terül el. Ráadásul itt nagy az állomány, nagyarányú az összpontosítás. De itt is úgy ala­kult a helyzet, hogy a szószerint legszegényebb szövetkezet, a fü­zesgyarmati volt az első fertőzés­mentes, mert kevés állatuk volt, s az állomány nem cserélődött. A megye területén az ilyen meg­újult gazdaságok körül alakultak, majd szélesedtek a fertőzésmen­tes gócok. A brucellamentesítés önkéntes és differenciált volt, szükség ese­tén azonban hatóságilag is el le­hetett rendelni. A tsz-ek tagsága a mentesítést a közgyűlésen hagyta jóvá. Az üzemi állatorvos a termelőszövetkezet vezetőségé­vel részletes tervet dolgozott ki a mentesítés menetére. Ennek meg kellett felelnie minden köz­ponti előírásnak, ám részleteiben a helyi adottságokhoz kellett alkal­mazkodnia.- A munka során az odafigye­lés a legfontosabb - mondja Híd­végi doktor. - Elég, ha egy kutya „betéved“ az istállóba és beviszi a fertőzést, vagy az egészséges csorda végigmegy ugyanazon az úton, ahol előtte fertőzött csorda ment. A sokéves munka során megtanulja az ember, mire kell odafigyelni. A negyedévenkénti minisztériumi tanácskozásokon sokoldalúan kicseréltük tapaszta­latainkat, mindig tanultunk újat. Ahogy gyűltek a tapasztalatok, pontosodtak a szabályok, előírá­sok is. A fegyelem és a sokoldalú odafigyelés volt a legfontosabb... Persze, igen sok állatorvosunk megkapta a brucellózist, én is. De embert ki lehet gyógyítani, élni is lehet pozitív lelettel, s ember nem fertőz vissza állatot, csak a ha­nyagság, a tudatlanság. VILCSEK GÉZA A Trnavai Ma­gasépítő Vállalat dolgozói új lakó­telep építését kezdték meg Trnavában. 1989-re öt to­ronyház átadá­sát tervezik, me­lyekbe 256 csa­lád költözhet be. Az év végéig 500 cölöp leverését fejezik be. A ké­pen Jozef Bres­tovanský (jobbol­dalt) és Marián Goga cölöpözés közben. (Štefan Petrás felvétele - ČSTK) Kétszer a legjobbak között Tevékeny polgári bizottságok • Több segítséget várnak az üzemektől Kisebb településeken észre­vesszük a változásokat, de azt, hogy egy több mint negyvenezer lakosú város öt év alatt milyen fejlődésen ment keresztül, már nehezebb egy városnézés során megállapítani. így van ez Érsekúj­vár (Nové Zámky) esetében is, ahol a múlt megbízatási időszak­ban több mint ötezerrel gyarapo­dott a lakosok száma. Felépült több mint kétezer lakás és kétszáz­ötven családi ház. A város lakos­ságának igyekezetét mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a nemzeti bizottságok versenyé­ben az említett időszakban két­szer érdemelték ki az SZSZK kor­mányának elismerő oklevelét és a vele járó pénzjutalmat.-Az elismerés jóleső érzéssel tölt el, de eredményeink jobbak is lehetnének, ha az építők teljesítet­ték volna a járulékos építkezések tervét - összegezi véleményét Gabriel Martinec, a vnb elnöke. - Igaz, két óvodát, bölcsődét, egészségügyi központot, két alap­iskolát, szolgáltatóházat és üzlete­ket adtunk át rendeltetésének, de több létesítmény átadása késik. Ha minden jól megy, jövőre befe­Veres Tibor (A szerző felvételei) jezzük a központi fűtőmű építését, amely csaknem tízezer lakost szolgál majd. Gondot okoznak a gyermekin­tézmények. A meglevő huszonhét óvoda túlzsúfolt, több mint kétszáz gyermek elhelyezése pedig várat magára. Bölcsődei férőhelyekkel nem bővelkednek, pedig a város ipari létesítményeiben szükség van munkaerőre. Több üzem ma­ga épített gyermekintézményt, sőt a meglevők üzemeltetésében is segítenek, de a gondot megoldani egyelőre nem sikerült.- A múlt választási időszakban a Z-akció beruházási részében harmincnégy építkezést sikerült befejezni. A létrehozott érték meg­haladja a negyvenöt millió koro­nát. Ez azt jelenti, hogy ezer koro­na ráfordítással ezernégyszázöt- venöt korona érték jött létre, s ez a jól szervezett társadalmi munká­nak, a polgári bizottságok aktivitá­sának tudható be. A gyermekin­tézményeken kívül folytattuk a műjégpálya építését, jövőre ké­szül el. Társadalmi segítséggel épült a Dolina étterem, három hul­ladékfelvásárló, a lőtér és a szak- középiskola négy tanterme - so­rolja eredményeiket Veres Tibor, a vnb aleinöke.- A polgári bizottságok három éve új feltételek között versenyez­nek - viszi tovább a szót Blaskó László, a vnb titkára -, nemcsak szervezik a társadalmi munkát, rendben tartják a lakóházak kör­nyékét, hanem maguk is kezde­ményeznek. így az a polgári bi­zottság, amelynek Rátz Kálmán az elnöke, a lakosság segítségé­vel rendbe tette a Lenin utcai par­kot. A Juraj Hypš vezette polgári bizottság megszervezte, hogy az egykori szeméttelep helyén sport­pályát építsenek. A város roha­Gabriel Martinec mos fejlődése szükségessé tette, hogy öttel növeljük a polgári bi­zottságok számát. Sajnos, nincs hol összejönniük, ezért azt tervez­zük, hogy egy olyan épületet épí­tünk a közeljövőben, amelyben a tömegszervezetek és a polgári bizottságok még aktívabb tevé­kenységet fejthetnek ki. Egy ilyen városban, ahol sok az ingázó, nem mindenki veszi ki ré­szét egyformán a társadalmi mun-' kából. A múlt tervidőszakban a vá­ros lakosai és az üzemek dolgozói kötelezettségvállalásukat mégis több mint három millió korona ér­tékkel túlteljesítették. Aki a város­ban részt vesz a társadalmi mun­kában, igazolványt kap, amelybe beírják, hol, mikor és hány órát dolgozott. Aztán például a ház-, illetve garázstelkek kiutalásánál fi­gyelembe veszik, ki hogyan viszo­nyul a városhoz, hogyan veszi ki részét a fejlesztésből.- Városunkban huszonkilenc új szolgáltatást vezettünk be, a szol­gáltató létesítmények csaknem háromezer négyzetméternyi terü­lettel bővültek, de mégsem lehe­tünk elégedettek - vélekedik az elnök. - Éppen ezért az új válasz­tási programban előtérbe került a lakossági szolgáltatások fejlesz­tése. Az áruházzal szemben nagy szolgáltatóház építését kezdtük meg. Ebben helyet kap majd a vnb kisüzeme, a Novodev ipari szövet­kezet és más szolgáltató létesít­mény is. Szeretnénk, ha a tervidő­szak végére elkészülne. A választási program sok igé­nyes feladatot tartalmaz. Hogy megbirkózzanak velük, az eddigi­eknél jobban igénybe veszik az igazgatók tanácsának segítségét. Az igazsághoz tartozik, hogy az üzemekben számos gyermekin­tézmény épült társadalmi munká­val, de ritka még az olyan eset, mint az államvasutaké, amely pat- ronátust vállalt a műjégpálya épí­tése felett.- A választási program nyílt do­kumentum, ezért menet közben újabb terveket is megvalósítha­tunk, főleg olyanokat, amelyek nem igényelnek nagyobb költsé­geket - jegyzi meg az alelnök. - A régi filmszínházat ifjúsági klubbá építjük át, de szükség len­ne még egy ilyen létesítményre, hogy a fiatalok igényét kielégítsük. A szabadidő jobb kihasználását szolgálja, hogy létrehoztuk a lakó­telepi sportegyesületet, amelynek tevékenységéhez meg kell terem­teni a feltételeket. A város ebben a tervidőszak­ban is tovább fejlődik. Csaknem ezerhatszáz állami lakást, több gyermekintézményt, üzletet, há­rom alapiskolát, postát építenek, bővítik az egészségügyi hálózatot. A vnb egyik legfontosabb felada­tának tartja, hogy kielégítse a la­kosság igényeit. Nem titkolják, hogy a pártszervekkel, a Nemzeti Fronttal együttműködve a jövőben is úgy szeretnének dolgozni, hogy újra ott lehessenek a nemzeti bi­zottságok versenyének győztesei között NÉMETH JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents