Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-30 / 307. szám, kedd

ÚJ szú 5 1986. XII. 30. Mit mutat a mérleg? MEGTEREMTETTÉK A TOVÁBBLÉPÉS FELTÉTELEIT Az albári (Dolný Bar) Béke Egy­séges Földműves-szövetkezet a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás rendszerint legked­vezőbben értékelt kooperációs körzetének legkisebb gazdasága. Mivel tagjai már a múlt év folya­mán megteremtették az igénye­sebb feladatok teljesítésének ked­vező feltételeit, és az idén is hoz­záértéssel s a tőlük megszokott szorgalommal munkálkodtak a le­hető legjobb termelési eredmé­nyek elérésén, a szövetkezet ezúttal , is aktív mérleggel zárhatja az évet.- Az ötéves tervidőszak pénz­ügyi tervének kidolgozásakor erre az évre 4 millió 522 ezer korona tiszta nyereség elérését vettük tervbe - mondta egyebek között Barlík Erzsébet mérnök, a szövet­kezet közgazdásza. - Nem volt könnyű évünk, de az észlelt hiány azonnali pótlására tett intézkedé­seknek köszönhetően, minden va­lószínűség szerint elérjük ezt a nyereségi szintet. Több gabona, kevesebb cukorrépa A mindössze 1126 hektáros mezőgazdasági földterületen gaz­dálkodó egyesült szövetkezet idei termelési eredményeit, örömeit és gondjait Bogyai Alfréd mérnöknek, a szövetkezet elnökének segítsé­gével vettük számba. Vendéglá­tónk elmondta, hogy az ezer hek­tárosnál is kisebb szántóterületen mindenekelőtt búzát, árpát és ku­koricát, továbbá cukorrépát és ter­mészetesen takarmányt termel­tek. Kisebb területen egyéb növé­nyekkel - konkrétan takarmány­borsóval és korai burgonyával valamint szántóföldi zöldségter­mesztéssel is foglalkoztak.- Gabonáink az idén szokatla­nul silányak voltak - említette az elnök. - Árpából ezúttal 5,2 tonnát csépeltünk hektáronkénti átlag­ban, a búza pedig ennél is szeré­nyebb hozamot nyújtott, holott a termőterület egy részét öntöz­tük. Szerencsére a kukoricánk minden várakozást felülmúlt, a ter­vezett 6,2 tonna helyett 8 tonnát meghaladó szemtermést adott egy hektár átlagában. A többlet­termés nemcsak a kalászos gabo­náknál tapasztalt hiányt pótolta, de a szemesek vonatkozásában még 74 tonnás előnyt is biztosított a következő évekre. Itt mutatko­zott meg igazán, mennyit ér az öntözés, ugyanis azon a 150 hek­táros területen, ahol rendszeresen pótolni tudtuk a hiányzó természe­tes csapadékot, némely parcellá­kon 9 tonnát meghaladó kukorica- termést is elértünk. Az öntözőgazdálkodás haszna a takarmánytermesztési eredmé­nyekben is megmutatkozott. A ko­ra tavasztól öntözött lucerna hek­táronkénti átlagban 63 tonna zöld­tömeget adott, így a folyamatos etetésen kívül a szövetkezet 650 tonna szénát és 100 tonna szárít- mányt is bekészíthetett az állatál­lomány részére, további 250 tonna szárítmányt pedig átadhatott a központi takarmányalapba. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy jó minő­ségű silóból is olyan készlettel rendelkeznek, amely valószínűleg augusztusig kitart, akkor takar­mánygondok a közeli jövőben sem vethetnek gátat az állattenyésztési ágazat tervszerű fejlődésének.- Két komoly gondot okozó nö­vényünk van - mondta Bogyai elvtárs a cukorrépa és a korai burgonya. Az első azért okozott főfájást, mert nem tudtunk belőle eleget termelni, a másik meg azért, mert gond volt túladni a ter­mésen. A központi elvárásokhoz igazodva, a korábbi tíz hektár he­lyett az idén húsz hektárt vállal­tunk korai burgonyából. Most már tudjuk, mások miért mondtak le a minket csábító nyereségről. Amíg jó áron elkelt volna a termés, addig nem akadt rá vevő, nyáron meg mi nem jutottunk hozzá a szedéshez a paradicsom miatt, így aztán még szeptemberben is szántogattuk a burgonyát, ami a kisebbik rossz. A nagyobbik, hogy több mint tíz hektár kettős kihasználásáról le kellett monda­nunk. A szövetkezet elnöke az állatte­nyésztési ágazat eredményeiről szólva egyebek között elmondta, hogy az 1 millió 300 ezer liter tej eladására szóló értékesítési kö­telezettségüknek még december 5-én eleget tettek. Többet, gazdaságosabban Amikor a jövővel kapcsolatos tervekről és elképzelésekről ér­deklődtünk, a közgazdász tömö­ren így fogalmazott:- A jövő évben 4 millió 928 ezer korona nyereséget szeretnénk elérni. A feltételezett idei valóság­hoz mérten ez hozzávetőlegesen 400 ezer koronás növekményt je­lent, melyre részben a termelési eredmények, másrészt a gazdál­kodás minőségi mutatóinak javítá­sával igyekszünk szert tenni. Bogyai Alfréd elnök konkrétabb volt.- Az ötéves tervben megfogal­mazott elképzeléseinknek megfe­lelően, tovább szeretnénk haladni a gazdasági felemelkedéshez ve­zető úton, amihez az eddiginél több pénzre van szükségünk. Hogy ezt előteremthessük, az ed­diginél több gabonát, tejet és húst kell termelnünk, de arról sem sza­bad megfeledkeznünk, amiről a CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén is sok szó esett: az állóalapok és a helyi adottságok tökéletesebb kihasználásáról, a termelés hatékonyságának nö­veléséről és az elvégzett munka, valamint a termékek minőségének javításáról. Ilyen vonatkozásban gazdálkodásunkban még komoly tartalékok vannak. Például átgon­doltabbá kell tennünk az öntöző- gazdálkodást és az öntözhető te­rületen alkalmazott vetésforgót. A tejtermelésben és a cukorrépa­termesztésben korszerűbb tech­nológiát kell alkalmaznunk, át kell értékelnünk a termelés szerkeze­tének megfelelőségét és javíta­nunk kell termékeink minőségét. KÁDEK GÁBOR TÉL A SZÖVETKEZETBEN Sok még a tennivaló a minőségi színvonal javításában Elérkezett az igazi tél. Vastag hótakaró alatt pihen az őszi vetés, a fű töve, pihennek a hatalmas gépek is a jól végzett, nehéz mun­ka után. A mezőgazdasági üze­mek dolgozói most a műhelyek­ben gondozzák, javítják a gépe­ket, hogy készen álljanak a mun­kára, ha újra kizöldül a természet. Az istállókban pedig az állatgon­dozóknak talán még több a mun­kájuk, mint nyáron, nagyobb gon­dot kell fordítaniuk az állatokra, tisztaságukra, takarmányozásuk­ra, hogy minél eredményesebb és gazdaságosabb legyen a ter­melés. Pontosan és lelkiismeretesen végzik munkájukat a Csécsi (Če­čejovce) Győzelmes Február Efsz dolgozói is. A 3044 hektáron gaz­dálkodó szövetkezetnek közel egy éve új elnöke van Filip Sabol mér­nök személyében, aki elődjének, a Munka Érdemrenddel kitüntetett Csáji Istvánnak negyed évszáza­dos elnöki tisztségét folytatja.- A mezőgazdaságban végzett eddigi munkám alatt sok tapaszta­latra tettem szert - mondja az elnök -. Szövetkezetünk eddig is jó eredményeket ért el. Jól kép­zett, munkaszerető és hozzáértő munkatársaim vannak. Természe­tes, hogy számos problémánk is van, de azért vagyunk itt, hogy ezeket megoldjuk, s minél többet és jobbat tegyünk a társadalom asztalára. A növénytermesztés­ben főleg gabonafélék, hüvelye­sek és takarmánynövények ter­mesztésével foglalkozunk. Állatte­nyésztésünket évről évre fejleszt­jük, korszerűsítjük, igyekszünk egyre több és jobb terméket előál­lítani. Nagy eredménynek tartjuk, hogy tejtermelésünket évről évre növelni tudtuk, s ebben az évben december nyolcadikára már telje­sítettük is a 2 millió 415 ezer literre vonatkozó eladási tervünket. Ez azt jelenti, hogy az év végéig 125 ezer liter tejjel többet tudunk érté­kesíteni. összesen 770 tehenünk van, az egy tehénre eső fejési átlag 3700 liter. Az állattenyésztés keretén belül jelentős bevételt hoz a szövetke­zetnek a baromfitartás. Negyven­ezer tojójuk van, évente közel húszmillió tojást értékesítenek, s 290 tonna vágóbaromfit adnak át a feldolgozó iparnak. A legna­gyobb gondot a sertéstenyésztés beruházásai jelentették a szövet­kezetnek. Kockáztattak, méghoz­zá nem is keveset. A többszöri kudarcok ellenére sem adták fel a harcot, s az eredmények őket igazolják.- Nagyon sokat lehetne beszél­ni és írni a sertéstenyésztés gond­jairól és eredményeiről - mondja elgondolkodva az elnök. - Az előbbi években országszerte csökkentették a sertéstenyésztést a nagyüzemi gazdaságok. Mi vi­szont ezekben az években kezd­tük el a felfejlesztését. Nagyon sokba kerültek a beruházások, az eredmények pedig nem szolgáltak kielégítő eredménnyel. Új takar­mányozási módszerekkel kísérle­teztünk, automatizáltunk, s bár je­lentősebb mértékben nem fizet­tünk rá, de nyereségessé sem tudtuk tenni a sertéstenyésztést. Ma már más a helyzet, s az aszá­lyos év ellenére úgy vélem, hogy ezúttal ezen a szakaszon is nyere­séges lesz a termelés. Tervünket ebben az évben elő­ször sikerül teljesítenünk, ami 1050 tonna vágósertést jelent. A közmondásnak megfelelően mi is a saját kárunkon tanultunk. Já­rásunk egyik legmodernebb ser­téstelepével, automatikus etetők­kel és itatókkal gépesített tisztító- berendezésekkel rendelkezünk, eleget teszünk az állategészségü­gyi előírásoknak is, mindezek elle­nére eddig aránylag nagy volt az elhullás és nem kielégítő a szapo­rulat. Hosszú útkeresés után sike­rült szerencsésen összekapcsolni a hagyományos módszereket, az új termelési és takarmányozási el­járásokkal, és ezzel biztosítani a termelés további növelését. Je­lenleg 730 kocánk van, s egy ko­cától kétszeri fiaztatással évi át­lagban 17 malacot nevelünk fel. A hízóknál az elhullási arány valamivel túllépi a megengedettet, szakembereink azonban mindent elkövetnek, hogy ezt is csökkent­sék. Az elhullás okát a hízóknál abban látjuk, hogy túl érzékeny fajtákat tartunk, s a legnagyobb tisztaság ellenére is gyakoriak a szervi megbetegedések. Ennek ellenére az eredmények fokozato­san javulnak. Sertéstelepünk tíz csarnokból áll, külön van a fiazta- tó, a szoptató és a hizlalda. A ma­lacok huszonöt napig szopnak, majd az elóhizlaldába kerülnek. Ebben az évben sikerült a hizlalási időt is lerövidítenünk. A malacok napi súlygyarapodása ötvenhét dekagramm. Ez azt jelenti, hogy 25-30 kilogrammos süldőknél az előírt 110-120 kilogrammot kb. 160 nap alatt tudjuk elérni. Most már az a legfőbb feladatunk, hogy megtartsuk és fokozatosan növel­jük az eddig elért eredményeket. Ennek egyik módját abban látjuk, hogy a jövőben csak saját nevelé­sű kocáktól származó malacokat hizlalunk, amelyek tulajdonságait, érzékenységét, fejlődési képessé­gét jól ismerjük. Takarmányból, tápszerből nem bővelkednek, de elegendő áll ren­delkezésükre, hogy a 8. ötéves tervidőszak második évének fela­datait ezen a téren is hiánytalanul teljesíteni tudják. FECSÓ PÁL Hamisítástól és üzelmektől mentesen Nemrég megszólaltattuk a prágai Vasútépítő Vállalat munkásait és technikusait. A saját körükből vett példa alapján felháborodottan beszél­tek olyan emberek „erkölcséről“, akik meghamisítják a gazdasági eredményeket, hogy az ennek alapján elért ,,tervteljesítéssel" prémiu­mokhoz jussanak. Hadd említsük meg, hogy az ilyen társadalomellenes magatartás következtében a vállalat néhány vezető dolgozóját, köztük Vladislav Őkvrna mérnököt, vállalatigazgatót is leváltották tisztségéből. A beszélgetésen részt vett munkások és technikusok nemcsak éles szavakkal elmarasztalták a munka eredményei meghamisításának gya­korlatát, hanem ezzel egyidejűleg egyetértettek azzal is, hogy az ilyen cselekvés nem maradhat következmények nélkül. A következtetések levonása kötelessége egyrészt a felettes szerveknek, másrészt a párt- szervezetnek és minden becsületes dolgozónak. A CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága 1986-ban nyolc gazdálkodó szervezetben ellenőrizte, hogy a CSKP KB Elnökségének a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elveinek megszegése elleni harc hatékonysága elmélyítésére vonatkozó levelével összhangban miképp ügyelnek a tervteljesítés kimutatásainak kifogástalanságára. A felmérés a szervezetek felében (!) kimutatta az eredmények eltorzítását, megha­misítását, az adott helyzetnek meg nem felelő kimutatását. Ezeknek az üzelmeknek rendszerint tudatos és prózai hátterük van: egyes irányító dolgozók ilyen törvénytelen módon biztosították az olyan szervezeteknél kifizethető prémiumokat és jutalmakat, amelyek eleget tesznek a terv minőségi mutatóinak. Minden ilyen feltárt esetben levonták, ma és a jövőben is levonják a szigorú következtetéseket az ezért felelős tisztségviselőkkel szemben, esetenként beleértve a tisztségből való visszahívást és a büntetőeljárás megindítását is. Vegyünk szemügyre egy konkrét példát a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága említett ellenőrzéséből. A Trnavai Autógyárban (vállalati igazgatója Michal Rábek mérnök) 1985 végén 15,6 millió korona értékben számlázták az olyan gépkocsimotorok, karosszériák és pótal­katrészek leszállítását, amelyeknek gyártását csak a következő év januárjában és februárjában, sőt, a motorok esetében még később fejezték be. Meghökkentő, hogy a megrendelők, például a Mladá Boleslav-i Mototechna, az ivančicei Avia, a žilinai Észak-Szlovákiai Erdőgazdaság stb. írásban megerősítette az átvételt, noha a számlázott áru még el sem készült. Ezáltal lehetővé tették azt, hogy a trnavai üzem irányító dolgozói a meghamisított okmányok alapján 375 ezer korona prémiumhoz jussanak. Egy másik vállalat dolgozói viszont az 1985-ös esztendő eredménye­ibe belefoglalták az 1986 elején inkasszált bevételt is. Ezáltal megterem­tették annak előfeltételeit, hogy több mint 76 ezer korona prémiumhoz jussanak. A gazdasági eredmények értékelésének egyik mutatója a készletállo­mány. Eltekintve az ellenőrzés megállapításaitól, a Csehszlovák Állami Bank is fényt derített arra, hogy minden negyedév végén rendszeresen „eltűnik“ 6-10 milliárd (!) korona értékű készlet, majd ismét „előkerül“ már a következő negyedév első hónapjában. A készletek ugyan egy helyben maradnak, csak látszólag értékesítik őket, de ez elég ahhoz, hogy jogtalanul jutalmazzák az anyagbeszerzés és az értékesítés dolgozóit. A minőségi mutatóknak megfelelő tervteljesítés fényeinek meghamisí­tására az árakkal is visszaélnek. Ezek nem felelnek meg a munka, a szállítások minőségének. Az egyik prágai építőipari vállalat silány minőségű betonkeveréket szállított, de jobb minőséget számlázott, amivel a vállalat több mint 5 millió korona értékben jogtalanul gyarapította bevételét. Ehhez hasonlóan jártak el további vállalatoknál is. A felelősséggel tartozó dolgozók pedig szemérmetlenül folyósították a kiváló minőségű gyártmányokért, termékekért járó prémiumokat. Folytathatnánk a sort, de talán ebből ennyi is elég. Nem kétséges, hogy valamennyi gazdálkodó szervezetben ismerik a CSKP KB Elnökségének levelét, amely kifejezetten feladatul szabja meg az olyan társadalomellenes jelenségekkel szembeni következetes harcot, amilyen a jogtalan nyerészkedés, amikor is az elvégzett munka minőségének és mennyiségének nem felel meg a javadalmazás, amikor indokolatlanul módosítják a tervet, helytelenül mutatják ki teljesítését, azzal a céllal, hogy különféle üzelmekkel megteremtsék a prémiumok, a jutalmak és a nyereségrészesedés kifizetésének előfeltételeit. A gazdaságirányításban feltétlenül le kell számolni a törvénytelenség, a felelőtlenség, az igénytelenség megnyilvánulásaival. Felette sürgető feladat, hogy a párt-, az állami és a gazdasági szervek meg nem alkuvóan, erélyesen és részrehajlás nélkül harcoljanak az ilyen jelensé­gek ellen. Pártvonalon fegyelmi intézkedésekkel, esetleg büntetőjogi felelősségre vonással szigorúan sújtani kell mindazokat, akik meghami­sítják a terv teljesítését és a gazdasági eredményeket, illetve elnézik az ilyen magatartást. Ezzel egyidejűleg a felelős gazdasági dolgozóktól következetesen el kell várni a jogtalanul kifizetett jutalmak visszatéríté­sét. Felelősségre kell vonni azokat a megrendelőket és beruházókat is, akik az ilyen magatartást palástolják. Ugyanakkor múlhatatlanul szüksé­ges az irányításnak, a tervteljesítés és a gazdálkodás ellenőrzésének fogyatékosságaiból levonni a következtetéseket a felettes szervekkel szemben is. / Senkinek sincs joga arra, hogy elkendőzze a tényleges helyzetet, avagy elnézze a társadalomellenes magatartást. Ennek megítélésénél - bárkiről is legyen szó és bármilyen tisztséget is töltsön be - egyetlen erkölcs és egyetlen mérce érvényes: a szocialista állam gazdálkodásá­nak törvényei. A párt szervei és szervezetei látómezejéből sem szorulhatnak ki a gazdálkodás eredményei meghamisításának és a társadalom kárára a jogtalan jövedelemgyarapításnak a törekvései. Az ilyen törekvésekkel szemben élniük kell a politikai és az ideológiai munka eszközeivel, szilárdítva a párton belüli fegyelmet és a felelősségtudatot. Amennyiben párttagokról van szó, a felelős egyénekkel szemben, komoly esetek­ben, pártvonalon eljárást kell indítani, levonva a következtetéseket, egészen a párt soraiból történő kizárásig. A terv teljesítésének adatait és a gazdasági eredményeket meghamisító vezető dolgozóknak nincs erkölcsi joguk arra, hogy vezessék a rájuk bízott kollektívákat és arra sem, hogy betöltsenek egyéb vezető tisztséget. A párt XVII. kongresszusa feladatul tűzte a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítása sikeres megvalósítását. Ez nemcsak az alkotó tevékenységtől és a munkaaktivitástól függ, hanem minden irányító szerv és az összes dolgozó magas fokú fegyelmétől és felelősségtuda­tától is. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány megismerkedett a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának felmérésével, teljes mérték­ben támogatja eljárását, és egyetért megállapításaival. Egyidejűleg kifejezte meggyőződését, hogy valamennyi szervezet, vállalat, illetve állami és pártszerv igyekezetet fejt ki az ilyen társadalomellenes jelenségek meggátolására, s annak érdekében, hogy az új ötéves tervidőszak első éve tervteljesítésének értékelése a tényleges helyzet­nek megfelelő gazdasági eredményekre épüljön. . RUDE PRÁVO

Next

/
Thumbnails
Contents