Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-30 / 307. szám, kedd

ÚJ szú 3 1986. XII. 30. A KNDK elnöke ismét Kim Ir Szén (ČSTK) - Phenjanban tegnap megtartotta alakuló ülését a no­vember 2-án megválasztott parla­ment. A képviselők ismét Kim Ir Szent, a Koreai Munkapárt KB főtitkárát választották a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság el­nökévé. Ri Kun Mo személyében a parlament megválasztotta az or­szág új miniszterelnökét is. Irangate Csak egy része... (ČSTK) - Az általában jól infor­mált Insider című japán folyóirat szerint az iráni titkos fegyverszál­lítmányok ügye csak egy része a Fehér Ház kiterjedt hadművele­tének a független országok elleni felforgató akciók finanszírozásá­ra. A folyóirat tudni véli, hogy a Fe­hér Ház titkos ,,antikommunista alapot“ hozott létre. Az alapot a titkos fegyvereladásból szárma­zó összegek és a reakciós rezsi- mek „önkéntes hozzájárulásai“ képezik. Harmadik országokon keresztül ebből az alapból pénzel­ték a fegyvervásárlásokat a nica­raguai ellenforradalmárok és az UNITA angolai kormányellenes szervezet számára. Ezeket a tit­kos hadműveleteket Reagan el­nök jóváhagyta, s a CIA hajtotta végre. Az Izrael által megszállt arab területeken a kisiskolások számára is megszokott kép: ,,gyanús elemeket“ motoznak a katonák (Telefoto - ČSTK) Ciszjordániai tüntetések (ČSTK) - Mint arról már beszá­moltunk, a Kelet-Jeruzsálemben megjelenő As-Saab arab napilap munkatársát, Akram Haniját va­sárnap deportálták az izraeli ható­ságok azzal az indokkal, hogy tag­ja a PFSZ-nek. Az újságíró depor­tálása ellen tiltakozó tüntetéseket szervezett a megszállt Ciszjordá- nia palesztin lakossága. Ramallah mellett, Ajn Arikban az izraeli kato­nák tüzet nyitottak a tüntető fiata­Bombamerényietek Spanyolországban (ČSTK) - Baqueira-Beret észak-spanyolországi téli üdülő­központ egyik szállodájában teg­nap reggel időzített bomba rob­bant. Személyi sérülés nem tör­tént, s a robbanás csak kisebb anyagi károkat okozott. Az esettel kapcsolatban főleg az a tény figyelemfelkeltő, hogy a bomba mindössze 500 méterre robbant a spanyol királyi család téli rezidenciájától. Névtelen tele­fonban az ETA baszk szeparatista szervezet vállalta a felelősséget a merényletért. Bilbao közelében vasárnap vi­szont sokkal jelentősebb károkat okozott két robbanás a Renault illetve a Peugeot francia gépkocsi­kat árusító két boltban. A két robbanás majdnem egy- időben következett be, röviddel azután, hogy a rendőrséget egy ismeretlen férfi figyelmeztette a készülő merényletekre, s az ETA tagjaiként mutatkozott be. Az ETA tagjai július közepe óta számos támadást hajtottak végre Spanyolországban francia érde­keltségek ellen, válaszként Párizs döntésére, hogy kiadja Madridnak azokat a személyeket, akiket a baszk szeparatista szervezet­ben való tagsággal gyanúsítanak. lókra és kettőt közülük megsebe­sítettek. Ramallahban a diákok és a la­kosság más rétegei barrikádokat emeltek az utcákon. A megszállók a tüntetés feloszlatására itt gumi­botokat és könnyfakasztó gráná­tokat használtak. Salvadori mérleg (ČSTK) - A salvadori polgárhá­borúban az idén összesen 1725- en vesztették életüket - jelentette be Arturo Rivera y Damas San Salvador-i érsek. Sürgette a kor­mány és a partizánok közti béke­tárgyalások felfújítását. A hat éve folyó polgárháború már 60 ezer emberéletet követelt. Közülük töb­ben a harcok során estek el, több százan a politikai erőszak és kato­naság partizánellenes akcióinak az áldozatai lettek. Fegyveres provokációk Angola ellen Megszigorított intézkedések Dél-Afrikában (ČSTK) - Augusto de Morais, az angolai 5. katonai körzet vezér­kari főnöke tegnap nyilatkozott az angolai televíziónak és beszámolt arról, hogy az ország fegyveres erői a déli Cunene tartományban az elmúlt napokban a dél-afrikai fajüldöző hadsereg több fegyveres provokációját meghiúsították. A dél-afrikai katonák igyekeztek mélyen bejutni Angola területére. A Zsenmin Zsipao cikke a kínai diákzavargásokról (ČSTK) - A Zsenmin Zsipao kínai napilap tegnap első oldalán közölte azt a kommentárt, amely a diákzavargásokkal foglalkozik. Téves és zavaros az az állítás - szögezi le a lap hogy a de­mokrácia elérhető a kommunista párt nélkül és a szocialista társa­dalmi rendszer keretein kívül. A kommentár - melyet valamennyi központi napilap átvett - hangsú­lyozza, hogy a demokráciának nem szabad eltávolodnia a négy alapelvtől, melyek közé a kommu­nista párt vezető szerepét, a szo­cializmus építését, a népi demok­ratikus diktatúrát, valamint a mar­xizmus-leninizmus és Mao Ce- tunc^ tanítása elveihez való hűsé­get sorolják. A kommentár, amely egyértel­műen reagálás az elmúlt három hét során 10 egyetemi városban kirobbant tüntetésekre, a továb­biakban leszögezi: „Üdvözlünk minden pozitív javaslatot és a de­mokrácia fejlesztésére vonatkozó minden jószándékú bírálatot. Van azonban egy maroknyi ember, akik igyekeznek befeketíteni a szocialista rendszert, megméte­lyezni az emberek tudatát az or­szág jelenlegi nehézségeinek el- túlzásával és riasztó hírek terjesz­tésével. Az ilyen cselekedetek el­lentétesek a demokráciával és az alkotmányban rögzített négy elvvel“. Végezetül a kommentár felszó­lítja a diákokat, hogy elsősorban rendesen tanuljanak, támogassák a folyamatban levő gazdasági re­formot, s váljanak fegyelmezett emberekké, akik magukévá teszik a fenkölt eszméket és a szocialista etikát. Ugyancsak beszámolt arról, hogy Pretoria egyre több fegyvert szállít az UNITA kormányellenes szerve­zetnek, amely ezeket a fegyvere­ket a békés lakosság ellen fordítja. Csak decemberben 25 polgári személyt gyilkoltak meg.- x x x A pretoriai rezsim az országban bevezetett szükségállapot intéz­kedéseit tovább szigorította a diá­kokkal szemben. A Government Gazette rendkívüli kiadásban számolt be a kormány új intézke­déseiről az iskolai zavargások el­leni harcra vonatkozóan. Tegnap­tól kezdődően a tanítási időn túl tilos az iskolákban tartózkodni, s ugyancsak szigorúan tilos az olyan tantárgyak oktatása, melye­ket kimondottan nem engedélye­zett a fajüldöző oktatási program. Az utasítások megszegését 1800 dolláros pénzbüntetéssel és két évi börtönnel büntethetik. A Dél-afrikai Köztársaság washing­toni nagykövetsége előtt több száz fiatal tüntetett a napokban az apart­heidpolitika ellen. A rendőrség né­hány békés tüntetőt letartóztatott. Az akció résztvevői főleg az ellen tiltakoztak, hogy a pretoriai rezsim minden ok nélkül mintegy 400 tizen­hat évnél fiatalabb gyereket tart bör­tönben (Telefoto - ČSTK) Reformokról tárgyal a japán parlament (ČSTK) - Tokióban tegnap megkez­dődött és jövő év május 27-ig tart a parlament ülésszaka. A napirenden a kormányzó Liberális Demokrata Párt képviselőinek javaslatai szerepelnek a jelenlegi adórendszer reformjára vo­natkozóan, továbbá az államtitkokról szóló törvényjavaslat, valamint az al­kotmány ama részének felülvizsgálata, amely a katonai költségvetést a bruttó nemzeti termék egy százalékára korlá­tozza. A konzervatív többség ezen elkép­zelései az ellenzék tiltakozásának hul­lámát váltotta ki. A szocialisták például bizalmatlansági indítványt akarnak be­terjeszteni Jaszuhiro Nakaszone kor­mányával szemben és követelni fogják új általános választások kiírását, ha a konzervatívok nem mondanak le ,,re- formterveikröl“. ENSZ-ülésszak - mérlegen K özvetlenül az ünnepek előtt ért véget New Yorkban az ENSZ-közgyúlés 41. ülésszaká­nak idei része. A 159 tagország diplomatái háromhónapos intenzív viták, konzultációk és eszmecse­rék után hazautaztak, s ezekben a napokban számolnak be kormá­nyaiknak a közgyűlés lefolyásáról. Az első értékelések alighanem korántsem egyformák, hiszen a több, mint másfélszáz ország saját szemszögéből, javaslatainak fogadtatásából ítéli meg azt, hogy sikeresnek, avagy kevésbé ilyen­nek tartja-e az ülésszakot. A jó­zan, a realitásokból kiinduló érté­kelések mellett az utóbbi időben egyre gyakrabban történik meg, hogy olyasmit is számon kérnek az ENSZ-tól, egyik legfontosabb fórumától, a közgyűléstől, ami nem várható el tőle, s amit nem is rögzít az Alapokmány. Ez, mint ismeretes, leszögezi, hogy az ENSZ fő feladata minden lehetsé­ges eszközzel hozzájárulni a béke és a nemzetközi biztonság megőr­zéséhez, a háború kiiktatásához az emberiség életéből. E nemes küldetésének azon­ban csak akkor tud eleget tenni, ha a tagországok részéről megvan a politikai akarat ahhoz, hogy ezt elősegítsék. Jellemzően épp azok a tagállamok bélyegzik meg a vi­lágszervezet tevékenységét, s mi­nősítik azt nem eléggé hatékony­nak, amelyek leginkább akadá­lyozzák a kulcsfontosságú, a több­ség egyetértésével találkozó hatá­rozatok elfogadását. Konkrétan: az egyes nyugati or­szágok az Egyesült Államokkal az élükön azok, amelyek elmarasz­talják az ENSZ-et, de ennek meg­van a nagyon is alapos oka. Bírá­latuk tulajdonképpen elterelő ma­nőver, az ENSZ-re próbálják hárí­tani a felelősséget azért, hogy oly­kor nem tud maradéktalanul ele­get tenni feladatának. A kizáróla­gos okot az elavult Alapokmány­ban látják, amelyet a maguk szája íze szerint szeretnének átírni, megreformálni. A tagországok többsége szerint nincs szükség revízióra, hiszen a fő cél változat­lanul időszerű, sőt, ma aktuálisabb és sürgetőbb, mint korábban bár­mikor. Az említett eszmefuttatások célja elterelni a közvélemény fi­gyelmét arról, hogy éppen az USA és néhány legszorosabb szövet­ségese gátolja az egyes határoza­tok megszavazását, s nem hajlan­dó tekintetbe venni a többi ország túlsúlyban levő ellenvéleményét. Éppen ebben az önző, anakro­nisztikus magatartásban keresen­dő annak az oka, hogy időnként miért akadozik az ENSZ döntés- hozatali mechanizmusa. Az emlí­tett tagországok az elmúlt évtize­dekben megszokták, hogy a tőlük még függő viszonyban levő afrikai és latin-amerikai országok akkor engedelmesen az ó oldalukon szavaztak, most viszont nem tud­nak megbékélni a módosult hely­zettel, azzal, hogy a fiatal, függet­len országoknak is önálló vélemé­nyük van, ami nem feltétlenül egyezik meg a néhai gyarmattar­tóéval. Érdekes idézni ezzel kapcsolat­ban a Kubában megjelenő Gran- ma napilapban közölt statisztikai adatokat, miszerint 1970-ben 52 ország (a 126 tagállam közül) az esetek 60 százalékánál szavazott úgy, mint az Egyesült Államok, 1975-ben már mindössze 26 (a 143 közül), 1980-ban pedig a 157 tagállam közül mindössze húsz. A képlet világos: ahogy gyarapo­dott a tagállamok száma, az or­szágok fokozatosan úgy pártoltak el „pártfogójuktól“ és a saját, de mindenekelőtt a béke érdekeit szem előtt tartó álláspontra he­lyezkedtek. Sót, az is felfigyeltető, hogy az utóbbi időben az USA már nem mindig számíthat saját szö­vetségeseire sem: például a két évvel ezelőtti ülésszakon Nagy- Britannia is csak az esetek 70 százalékánál értett egyet az ame­rikai ENSZ-delegátus vélemé­nyével. Az ENSZ-ben tehát alapvetően módosultak az erőviszonyok, akárcsak környező világunk, az ENSZ is állandóan változik. Ezek a változások határozottan pozitív irányúak, s ezt az idei ülésszak meggyőzően bizonyította. Mindig bőven 120 fölött mozgott azoknak az országoknak a száma, amelyek támogatták az előterjesztett lesze­relési javaslatokat. A korábbi ülésszakokhoz hasonlóan az idén is a szocialista országok kezde­ményezésére tűzték napirendre korunk legneuralgikusabb lesze­relési problémáit, s tőlük származ­tak a megoldásukat célzó határo­zatok, amelyek mindenki számára elfogadható, senki biztonságát sem veszélyeztető megoldást szorgalmaztak. A legnagyobb jelentőségű ja­vaslatot idén 10 szocialista ország terjesztette elő, amely sürgeti a nemzetközi biztonság kollektív rendszerének a létrehozását, s ennek Csehszlovákia is a társ­szerzője. Az indítványt 102 tagor­szág helyeselte, míg az Egyesült Államok és Franciaország vétó­zott, 46 állam delegátusa tartózko­dott, s így a 42. ülésszakon napi­rendre tűzik ismét ezt a kérdést. Szintén a szocialista országoktól származott a lázas űrfegyverke­zés megakadályozását célzó ja­vaslat, amelynek megszavazása­kor csak az USA tartózkodott. Ennyi „ízelítő“ bőven elég egy­részt annak igazolására, hogy a tagországok döntő többsége megérti a korparancsot, azt, hogy az ENSZ talaján is meg kell tenni a maximumot a béke megóvásá­ért. a döntő többség helyesli a Mihail Gorbacsov nevéhez fűző­dő új politikai gondolkodásmódot az atomkorban, amely a jelek sze­rint a világszervezetben is egyre inkább teret hódit. Csehszlovákia nevében Bohuslav Chňoupek kül­ügyminiszter az általános vitában határozottan síkraszállt azért, hogy a tagországok a kor politikai realitásainak és a béke érdekei­nek megfelelően mérlegeljenek, amikor egy-egy határozat sorsáról döntenek. A z idei ülésszak tanulsága kétségtelenül az, hogy az ENSZ-ben is mind jobban kidom­borodik a békeerő túlsúlya, de ugyanakkor az Egyesült Államok és néhány NATO-szövetségese makacsul szembeszáll, s megkí­sérli feltartóztatni ezeket a béketö­rekvéseket. Ennek ismeretében nyilvánvaló, hogy az új politikai gondolkodásmód érvényrejuttatá- sáért a világszervezet talaján szí­vós és hosszan tartó küzdelmet kell folytatni a 41. ülésszak jövőre felújítandó munkájában és a jövő szeptemberben kezdődő 42. ülésszakon is. P. VONYIK ERZSÉBET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents