Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-29 / 306. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1986. XII. 29. Az USA már 1984 őszén titkos kapcsolatokat keresett Iránnal (ČSTK) - A The Sunday Telegraph brit vasárnapi lap beszélgetést közölt William Herrmann volt CIA-ügynökkel, amelyből kiderül, hogy az Egyesült Államok nem 1985 augusztusában, hanem már 1984 októberében kapcsolatba lépett Iránnal a fegyverszállítmányok ügyében. Herrmann 10 évig dolgozott a CIA ügynökeként Iránban és Irakban, most Nagy-Britanniában tölti 8-éves börtönbüntetését. Beszámolt kapcsolatairól Me- nusar Ghorbanifarral, az iráni tit­kosszolgálat ügynökével. A CIA utasítására találkozott vele Lon­donban 1984 októberében, majd még több ízben például Hamburg­ban is. Tekintettel arra, hogy Irán bizonyos befolyással bír a libanoni iszlám terrorista szervezetekre, született meg a döntés az ameri­kai fegyverek szállításáról mintegy a túszokért cserébe. Fedószerv- ként Iránban létrehoztak egy „me­zőgazdasági berendezéseket szállító ügynökséget“. Az egész akciót lényegében az indította el, hogy az Iszlám Szent Háború nevű szervezet 1984 má­jusában Bejrútban elrabolta Wil­liam Buckley-t, a Cl A képviselőjét. A szervezet tartott attól, hogy kín­vallatással esetleg szóra bírják őt és fény derül a CIA titkos közel- keleti hadműveleteire. A szervezet közölte, hogy Buckelyt kivégezte, de holttestét sosem találták meg. Herrmannt 1985 májusában tartóztatták le, mint egy pénzha­misító banda tagját. Az akcióban érdekelt volt az amerikai FBI is. A volt CIA-ügynök kérte, hogy büntetése fennmaradó részét az USA-ban tölthesse le. A lap szerint London egyetértésével Washing­ton tudatosan halogatja a kérés teljesítését, hogy az exügynök ne tehessen vallomást az Irangate kivizsgálásával foglalkozó szená­tusi bizottság előtt. Kuba jövő évi fejlesztési tervei (ČSTK) - A kubai parlamentben pénteken elfogadott jövő évi állami költségvetés több mint 30 száza­lékát fordítják majd az oktatásügy, az egészségügy, a tudomány és kultúra fejlesztésére. A közzétett adatok szerint ez a 11,7 milliárd pesós összkiadásokból 4,6 milli­árd pesót jelent majd. A termelési szférára 32 százalék, a védelmi és biztonsági erőkre pedig 12 száza­lék jut. A feltételezett kiadások 115 mil­lió pesóval magasabbak, mint a tervezett bevétel. Fidel Castro, a kubai állam- és minisztertanács elnöke a parlamenti ülésen megje­gyezte, a valóságban a deficit na­gyobb lesz, mivel a bevétel a Szovjetuniótól kapott kölcsönt is tartalmazza. A parlament ülésén bejelentet­ték: a kubai gazdaság több kedve­zőtlen külső tényező ellenére 1,5-2 százalékos emelkedést ért el. A terv a jövő évben is hasonló növekedéssel számol, miközben az ipari termelés növekedése 2-2,5 százalékos lesz. A közzétett adatok szerint Kuba a jövőben is különös gondot fordít a kivitelre. Az export 5-6 százalé­kos növekedésével számolnak, míg a behozatal 3-3,5 százalékos csökkentését tervezik. A hadüzenet nélküli háború ellenére Nicaraguában az állami szektorban nőtt az ipari termelés (ČSTK) - A Nicaragua ellen folyó hadüzenet nélküli háború el­lenére a közép-amerikai ország számos ágazatban teljesítette az idei tervet - közölte a gazdasági dolgozók gyűlésén Managuában Emilio Baltonado iparügyi mi­niszter. Elmondta, az előző évhez viszonyítva az idén nőtt az élelmi- szeripari termelés, továbbá a tex­til* és a vegyipari termelés. Negatívan hatott az Egyesült Államok által Nicaragua ellen el­rendelt kereskedelmi és gazdasá­gi blokád.. Nyersanyaghiány és rossz alkatrészellátás miatt példá­ul nem sikerült teljesíteni a cipő­ipar tervét. A sandinista forradalom jelen­Vanunu pere (ČSTK) - Jeruzsálemben tegnap megkezdődött Mordechai Vanunu iz­raeli atomszakértő bírósági pere, akit azzal vádolnak, hogy izraeli atomtitko­kat árult el. Vanunu egy brit lapnak nyilatkozva hónapokkal ezelőtt felfed­te, hogy Izrael a Negev-sivatagban nukleáris fegyvereket fejleszt ki. Vanu- nut a Mosszad titkosszolgálat ügynökei fogták el. tős sikere volt 1986-ban az állami szektor megszilárdítása az ipar­ban, ahol a termelés csaknem 7 százalékkal nótt. Sergio Ramirez nicaraguai alelnök hangsúlyozta: az ország számára az idei esztendő rendkí­vül nehéz volt, ám ennek ellenére sikerült konszolidálni a forradalmi hatalmat és megszilárdítani Nica­ragua védelmi képességét. Washington újabb szerződésszegési szándéka (ČSTK) - A The New York Ti­mes című amerikai napilap tegna­pi számában megerősítette: az USA kormányának szándéká­ban áll megszegni a rakétavé­delmi rendszerek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai megálla­podás egyes korlátozásait. Hi­vatalos személyiségekre hivatkoz­va a lap megírta, hogy Gröndlan- don és Nagy-Britanniában folyta­tódik két nagy radarberendezés építése. Ezzel összefüggésben a Reuter hírügynökség megjegyezte, több amerikai fegyverzetellenőrzési szakember egyetért a Szovjetunió álláspontjával, miszerint az emlí­tett új radarok felszerelése az 1972-es SALT-szerződés meg­szegését fogja jelenteni. Kijárási tilalom Amritsarban (ČSTK) - Az észak-indiai Pandzsáb szövetségi állam Amrit­sar nevű városában, a szikhek legfőbb vallási központjában teg­naptól kijárási tilalom van érvény­ben. Az intézkedést a fokozódó terrorcselekmények miatt hozták. Szikh szélsőségesek vasárnapra virradó éjszaka megöltek 10 pol­gári személyt, akik közül ketten a kormányzó Indiai Nemzeti Kong­resszus (I) tagjai. A szikh terroristák Pandzsáb­ban újabb erőszakhullám kirob­bantására készülnek, s így akarják megakadályozni a helyzet norma­lizálását ebben a stratégiailag fon­tos szövetségi államban. Tüntetés New Yorkban (ČSTK) - New Yorkban szom­baton több mint 5 ezer ember tüntetett a fajüldözés ellen. A tilta­kozó akciót egy néger fiatal erő­szakos halála váltotta ki, aki a múlt héten fehér bőrű fiatalok négerel­lenes támadásának áldozata lett. A tiltakozó megmozdulást jogá­szok és egyházi személyiségek szervezték. A felvonulás résztve­vői a túlnyomórészt fehérek lakta Queens negyeden vonultak végig és elítélték a fajgyűlöletet, mely értelmetlensége ellenére még mindig jelen van az amerikai tár­sadalomban. Afgán szervek hasisszállítmányt foglaltak le (ČSTK) - Az afgán szervek decem­ber 11 -én Kabul nemzetközi repülőte­rén lefoglaltak egy több mint féltonnás kábítószer-szállítmányt, amely Pakisz­tánból Kabulon keresztül Londonba volt szánva. A lefoglalt 507 kilogramm- nyi hasis értéke legkevesebb 10 millió dollár. A kábítószert vasládák dupla aljába rejtették és mandularéteggel leplezték. A szállítmány feladóját, aki Pakisz­tánban élt, majd Kabulba költözött, le­tartóztatták. Kiderült, hogy kapcsolat­ban állt a Pakisztán területén tevé­kenykedő afgán ellenforradalmi ban­dákkal. Az üggyel kapcsolatban még további 17 személyt is őrizetbe vettek. Az előzetes kihallgatás során a vádlot­tak beismerték, hogy a pakisztáni kábí­tószergyártók és csempészeik Kabu­lon keresztül juttatták el a szállítmá­nyokat Nagy-Britanniába, Hollandiába, az NSZK-ba, Törökországba és Irán­ba. A lefoglalt dokumentumok meg­erősítették, hogy a kábítószer-csem­pészek közvetlen kapcsolatban áll­tak egyes Kabulban akkreditált nyu­gati diplomatákkal. Megállapították a londoni címzett kilétét is. Kiderült az is, hogy a csempészek a pakisztáni különleges hírszerző szolgálattól és az amerikai CIA-tól kaptak utasításokat. Többek között azt is, hogy lebukás esetén Afganisztánra hárítsák a fele­lősséget és így kompromittálják az af­gán hatóságokat. Ct vilcmajtôbéí. A nemzetiségi (ČSTK) - A Szovjetunió megalakulásának 64. évfor­dulója alkalmából közölt teg­nap vezércikket a moszkvai Pravda. Minél nagyobb haladást ér el a szovjet társadalom, annál nyil­vánvalóbbá válik a megbonthatat­lan szövetségben önként tömörült nemzetek e lépésének történelmi jelentősége. Az anyagi eszközök és erőforrások összpontosítása a soknemzetiségű állam méretei­ben lehetővé tette a szocialista változások folyamatának meg­gyorsítását és annak megvédését, amit a háború nehéz éveiben sike­rült kiharcolni. A testvéri szövet­ség ereje különösen a korábban elmaradott vidékeken bekövetke­zett változásokban nyilvánult meg. A 15 szövetségi köztársaságnak és a 38 autonóm köztársaságnak nPABflA kapcsolatok tökéletesítéséért és területnek nemcsak politikai és gazdasági jogai egyenlőek, ha­nem saját erejükkel gazdaságukat is kiépítették, nagy sikereket értek el a tudományban, kultúrában és oktatásügyben. A sikerek azonban nem kelthe­tik azt a benyomást, hogy a nem­zetiségi ügyek problémamente­sek. Az élet új feladatokat támaszt - a nemzetiségi kapcsolatok töké­letesítését a fejlődő szocializmus­ban. Ma különösen fontos, hogy valamennyi köztársaság hozzájá­ruljon a szociális és gazdasági haladás meggyorsításához, az egységes népgazdasági komple­xum fejlesztéséhez, összhangban saját nagyobb gazdasági és szel­lemi potenciáljával. Határozottan el kell vetni minden olyan próbál­kozást, amely a helyi érdekeket az országos érdekek fölé helyezi. Az egyes nemzetiségek közti kapcsolatok tökéletesítésében nagy szerepet játszik a helyes ká­derpolitika. A kommunista pártok­nak ezen a téren a magasabb országos méretű érdekekből kell kiindulnia. Minden nemzet és nemzetiség gazdasági és szociális fejlődése hozzájárult nemzeti öntudatuk nö­vekedéséhez. Az .elért sikerek ki­váltotta büszkeségnek azonban semmi köze sincs a felfuvalkodott- sághoz és hencegéshez. Nyíltan ki kell mondani, hogy vannak még ilyen jelenségek - állapítja meg a lap, majd leszögezi: továbbra is aktuális feladat a harc a naciona­lizmus és a sovinizmus megnyil­vánulásai ellen, a szovjet állam­polgárok nevelése a szovjet haza szeretetére a nemzetek és nem­zetiségek közti barátság és köl­csönös tisztelet szellemében. Megakadályozni a testvérháborút Interjú Rigoberto Padilla Rush-sal, a Hondurasi KP főtitkárával A Hondurasi Kommunista Párt már több mint 30 éve harcol az ország népének jogaiért, Honduras szabadságáért és függetlenségéért. Erről a küzdelemről és fóleg a párt jelenlegi feladatairól nyilatkozott Rigoberto Padilla Rush, a Hondurasi KP főtitkára a Pravda tudósítójának, Ján Škodának. 0 Az utóbbi években főleg a Nicaraguával szembeni amerikai akciók eszkaláció­jával összefüggésben nótt Honduras szerepe az ameri­kai imperializmus terveiben. Milyen taktikát és stratégiát követ pártjuk?- Az ország politikai panorámá­ja 1983-ban alapvetően megválto­zott. Jelentősen megnőtt az ame­rikai katonai egységek jelenléte. Honduras a nicaraguai ellenforra­dalmárok, sőt, a salvadori hadse­reg egységeinek bázisává válto­zott. Ronald Reagan megválasz­tását követően országunkra kény­szerítették a Közép-Amerikában követett imperialista stratégiában a kulcsszerepet. Az amerikai el­nök Hondurast hatalmas ellenfor­radalmi bázissá kívánja tenni. Az USA emellett a Panama-csatorna övezetének a helyettesítését is Hondurassal képzeli el. Ebben az új helyzetben legfőbb feladatunk, hogy mozgósítsuk a hazafias és nemzeti mozgalmat az ország szuverenitásának és politikai füg­getlenségének védelmére. Nem­csak a baloldali politikai szerveze­teket, hanem a szociáldemokratá­kat és kereszténydemokratákat, li­berálisokat, a hadsereg és a kato­likus egyház különböző csoportjait is egyesíteni kívánjuk. Meggyőző­désünk, hogy ez az irányvonal helyes. Az idegen katonai létesít­mények felszámolását, az ameri­kai egységek és a somozista zsol­dosok távozását követeljük. 0 A Hondurasra nehezedő amerikai nyomás rendkívül erős. Hogyan lehet szembe­szállni azokkal a kísérletek­kel, hogy Hondurast beránt­sák egy Nicaraguával való konfliktusba?- Valamennyi tömeges akciónk célja a Honduras és Nicaragua közti háború megakadályozása. Ennek feltétele azonban az, hogy a szakszervezetek, a földműve­sek, diákok szervezetei, a városi és a vidéki lakosság, a haladó értelmiség egy vezetés alatt tömö­rüljön. Sikerült létrehoznunk a népi szervezetek koordinációs bizott­ságát. Fó jelszava, hogy ki kell űzni a nicaraguai ellenforradalmá­rokat Honduras területéről. A kont­rák ugyanis a hondurasi-amerikai megszállás pajzsának az élét ké­pezik, a piszkos munkát végzik el az amerikaiak helyett. Annak elle­nére, hogy az itt levő amerikai katonák igyekeznek kerülni a konfliktust a hondurasi lakos­sággal, 1983 óta 63 amerikai vesztette életét. Veszélyes mére­teket ölt a konfliktus a somozisták- kal, akik nőket erőszakolnak meg, férfiakat, papokat gyilkolnak le, kereskedőket rabolnak ki, stb. A jövő év januárjában fog tárgyalni a hondurasi parlament a somozis- ták kiutasítására vonatkozó két törvénytervezetről. Ha a törvény- hozás ezeket elfogadja, Azcona elnöknek utasítást kell adnia a be­tolakodók kiűzésére. 0 A hondurasi hadsereg vezetésében az ezzel kap­csolatos vélemények külön­bözőek...- Hangsúlyozni kell, hogy a hondurasi hadsereg jellegét te­kintve nem hasonlít sem a salva­dori, sem a guatemalai fegyveres erőkhöz. Hivatásos hadseregként csak 1954-ben jött létre, s ebben az amerikai katonai misszionáriu­sok segédkeztek, akik a forradalmi mozgalom növekedésétől tartot­tak. Az amerikai katonai misszió ösztönzésére az utóbbi időben négyszeresére nótt a hondurasi hadsereg létszáma. Veszélyesen megnövekedett a haditechnika mi­nősége és mennyisége, s ezzel együtt, természetesen, az USA katonai támogatása is. Honduras 1980-ban ötmillió dollárt kapott fegyvervásárlásokra, s ez az összeg idén már 80 millió volt. Emellett titkos csatornákon ke­resztül, például a CIA alapjaiból is érkeznek fegyverek az országba. A hadseregnek ma 30 ezer, a rendőrségnek 5 ezer tagja van. Hondurasnak hagyományosan jól fejlett a légiereje, s az utóbbi idő­ben az USA igyekszik korszerű bombázókkal, vadászgépekkel és helikopterekkel ellátni ezt a fegy­vernemet. Hondurasban kötelező a két évi katonai szolgálat. A tisz­tek azonban az USA, továbbá Pa­nama, Argentína, Brazília, Peru, Franciaország, Olaszország és az NSZK katonai iskoláin folytatják a felkészülést. így a hadseregben különböző politikai tendenciák jut­nak be, például 1972-ben a refor­mista áramlat kerekedett felül, amely élvezte a nép támogatását. 0 Hogyan értékeli, mint hondurasi állampolgár és kommunista a sandinista forradalmat?- A hondurasiak mindig rokon- szenvvel figyelték Augusto César Sandino híveinek harcát. A sandi­nista hadseregben 1927 és 1934 között sok hondurasi földműves harcolt. A Hondurasi KP hivatalos kapcsolatokat tart fenn a ha­gyományos baloldali nicaraguai pártokkal, a szocialistákkal és a kommunistákkal, mindig jó volt a viszonyuk a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Fronttal. Közösen harcoltunk a front alapítójával és a forradalom vezetőjével, Carlos Fonsecával. Többször rejtőzött Hondurasban, akárcsak a front más vezetői. Pártunk tagjai közül sokan harcoltak a Somoza-dikta- túra elleni offenzíva záró szaka­szában és sokan életüket is felál­dozták. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi kommunista mozga­lomnak védelmeznie kell a sandi­nista forradalmat, mivel annak győzelme egész Latin-Amerika népének győzelme. A sandinista forradalom bebizonyította, hogy a győzelem nemcsak a szigeten, hanem az egész kontinensen is lehetséges. Véleményem szerint a sandinista front és a kormány bölcs külpolitikát folytat a közép­amerikai béke javára. Minden forradalom ellenforra­dalommal áll szemben. A Nicara­guával szembeni agresszió kiin­dulópontja három hondurasi tarto­mány, ahol a nicaraguai ellenfor­radalmároknak 17 katonai tábora van. Az ezeknek a bandáknak nyújtott amerikai támogatásnak az igazi oka nem az, hogy a sandinis­ták veszélyeztetik az USA bizton­ságát. Ez hazugság. Az Egyesült Államok attól tart, hogy a sandinis­ta forradalom más forradalmakat ösztönöz. A sandinisták azonban nem exportálják a forradalmat, ha­nem példát teremtettek latin-Ame- rika többi elnyomott népe, a hon­durasi nemzet számára is. A felté­telek megértek Hondurasban is. Ma már nem csupán a hondurasi társadalom szerkezeti válságáról beszélünk, országunkat átfogó politikai és intézményes válság kerítette hatalmába. Népünk már nem hisz az elnököknek, nem hisz a választások hatékonyságában, megcsömörlött a hazugságoktól, a korrupciótól, az uralkodó osztá­lyok erkölcstelenségétől és gyors változtatást követel. Alternatívát nem kínál a jelenlegi Azcona-re- zsim sem, sem pedig Washington intervenciós politikája. A hondura­si nép körében igazi politikai és erkölcsi tekintélyt vívott ki a sandi­nista Nicaragua politikája.

Next

/
Thumbnails
Contents