Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-28 / 305. szám, vasárnap
ÚJ szú 5 1986. XII. 28. A pártalapszabályzat szellemének megfelelően AZ EREDMÉNYEK, S NEM AZ ÍGÉRETEK ALAPJÁN KELL ÉRTÉKELNI Miért is titkolnánk: a CSKP tagjai között is akadnak karrieristák, olyanok, akik a tisztátalan eszközöktől sem riadnak vissza. Nemegy felelős vezető mintha elfelejtette volna, hogy a kommunistának mindig és mindenkivel tisztességesen kell beszélnie, a pártalapszabályzat szellemének megfelelően élnie és cselekednie s tiszteletben tartani a törvényeket. A fák azonban nem nőnek az égig. Mindenkire, akinek vaj van a fején, rákerül egyszer a sor. A Samuel Nátannal, az SZLKP Banská Bystrica-i Járási Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökével folytatott beszélgetésünk is erről tanúskodik.- Járásukban gyakran sértik meg a párt belső törvényét, az alapszabályzatot?- Ezt nem mondanám. Időnként azonban ilyan esetekkel is foglalkoznunk kell. Mindenkivel szemben, aki megszegi a pártfegyelmet és tisztességtelenül viselkedik, elvszerűen járunk el, s aki rászolgált a büntetésre, meg is kapja.- Említene példát?-Természetesen. Néhány hónapja a podbrezovái Őverma Vasmű alkalmazottainak egy csoportja mindemfélét kezdett eladogatni munkahelyéről, elsősorban berendezési tárgyakat. Megtörtént, hogy teljesen új bútordarabokat adott el öreg, elhasználódott, leírt gyanánt. Az ügy bíróság elé került, ott azonban nem bizonyult rájuk a bűncselekmény, mert a vállalat vezetősége nem küldte el az okozott kárt igazoló iratokat. A vállalat belső ellenőrző szervének kommunista vezetője tudott a kulisz- szák mögött folyó mentési kísérletről, mégsem tett semmit a meghiúsítására. Az SZLKP üzemi ellenőrző és revíziós bizottsága rámutatott erre, s ragaszkodott az ügy alapos kivizsgálásához. A vizsgálat végeztével az illetőt az üzemi pártbizottság kizárta a párt tagjai közül. A döntést az SZLKP járási bizottságának elnöksége is megerősítette. Persze a kizárt tisztségviselő magasabb fórumokhoz fellebezett.- Hogyan végződött az ügy?- Annak a megerősítésével, hogy az üzemi bizottságban dolgozó elvtársak indokoltan kérték a legnagyobb pártbüntetés kiszabását. Nemrég kaptuk az értesítést a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságától, hogy vezetősége végleges érvénnyel jóváhagyta a kizárást.- Volt olyan eset is, amikor egy tisztségviselőt másfajta ok miatt vontak felelősségre? Ha igen, hogyan végződött az ügy?- Egy kommunista követhet el anélkül is súlyos hibákat, hogy bűncselekményre vetemednék. Az egyik szövetkezet elnökével is ez történt: nem tudta megtalálni az emberekhez vezető utat, nem alakított ki velük megfelelő kapcsolatot, s ennek következtében a szövetkezetben nagyon megromlottak az emberek közti viszonyok. Igazságtalanságaira névtelen és aláírt levelek egyaránt felhívták a figyelmet. Végül is kiderült, feladói igazat írtak. Az elnököt a panaszok kivizsgálását végző bizottság a járási pártbizottság felmentette tisztséAz opavai Ostroj vállalat dolgozói új dúcolás prototípusán dolgoznak, mely majd helyettesíti a DVP 6 típusú, vékony szénrétegek esetében alkalmazott tartó- szerkezetet. Az új, MV 3 típusjelű dúcolást rengéscsillapító berendezéssel és impulzusos vezérléssel látják el. Sorozatgyártását 1988-ban kezdik meg. A képen František Martlnček szerelés közben. (Petr Berger felvétele - ČTK) javaslatára elnöksége géból.- Milyen tapasztalatokat szereztek a CSKP KB Elnökségének levelével kapcsolatban? Mindenütt megfelelő mértékben tiszteletben tartják ezt a fontos pártdokumentumot?- A pártszervezetekben ezen a téren főleg a CSKP XVII. kongresszusa után következett be érezhető javulás. Az új alapszabályzat is azóta van érvényben. Növekszik az igényesség és az ellenőrzési jog jelentősége, s az alapszervezetek is következetesebben érvényesítik a párt vezető szerepét Ezt nagyon fontosnak tartjuk, mert lent, az alapszervezetekben és a munkahelyeken dől el, megvalósulnak-e a kongresszusi határozatok, s teljesítik-e dolgozóink azokat a feladatokat, amelyek a járási pártkonferencia határozataiból erednek.- Térjünk még vissza a CSKP KB Elnökségének leveléhez. Milyenek a tapasztalatai a vállalaton belüli ellenőrzéssel kapcsolatban, hogyan vélekedik róla?- Nem a legjobbak a tapasztalataim. Tudniillik, nem éppen gyakori eset, hogy felelős gazdasági vezetők leplezik le a pénzzel folyó ügyeskedéseket vagy a köztulajdon megkárosítását. Sokkal gyakrabban igyekeznek a vállalatuknál vagy üzemükben tapasztalt negatív jelenségeket elkendőzni. Szerencsére a tisztességes emberek látják ezeket a törekvéseket, és tapasztalataikról beszámolnak az illetékes szerveknek. Utána természetesen hatósági vizsgálat következik, és a vétkesek ellen eljárás indul.- A vállalati főellenőrök?- Amióta ilyenek vannak, bizonyos javulást figyeltünk meg az üzemekben és vállalatoknál a rendet s a fegyelmet illetően, de még mindig nem a várt mértékűt. Nem mindenütt töltik be ezt a tisztséget olyan emberek, mint például a Breznói Hídelemgyárban vagy a Piesoki Gépgyárban. Vannak olyan főellenőrök, akik a vállalati vezetők nyomására hajlandók szemet hunyni a kisebb-nagyobb szabálytalanságok felett.- Ez nem azért van, mert anyagilag függnek a vállalattól?- De igen. Ezért a legrövidebb időn belül a járási pártbizottság titkáraival közösen szeretnénk együttes tanácskozásra összehívni a vállalati fóellenóröket, igazgatókat és üzemi pártbizottsági elnököket. Értékeljük az e területen folytatott tevékenységet, és megállapodunk a következő közös lépésekben. Azt hiszem, helyes volna, ha a főellenőr munkáját egy fölöttes vagy más objektív szerv irányítaná, s ez is fizetné őt. Az ellenőrzés bizonyára következetesebb és elvszerúbb lenne.- És ami a notorikus feljelent- getóket illeti?- Sajnos ilyenek is akadnak. Nagy többségük névtelenségbe burkolózik. Volt azonban olyan esetünk is, amikor egy kommunista írt össze mindenféle valótlanságot különféle szervek tisztségviselőiről, sőt ócsárolta őket. A vizsgálat kiderítette, hogy vádjai alaptalanok voltak. Ót is kizárták a pártból. Senkinek sincs joga tisztességes vezetőket gyalázni, és ezáltal magára a pártra is rossz fényt vetni.- Kapott már pártbüntetést olyan igazgató, aki hosszabb ideje ígéri, hogy üzeme végre teljesíteni fogja a tervet, és javul termékeik minősége, csakhogy az ígéret beváltása mindig odább tolódik egy évvel? Eddig ilyen esetünk nem volt, bár a járás területén vannak olyan vállalatok, amelyek elmaradnak a tervteljesítésben. Ilyenkor átfogó értékelést készítünk. A további intézkedésekkel várunk egyelőre, amíg az idei terv teljesítésének az eredményei ismeretesek lesznek.- Mit tenne még mindezekhez hozzá elnök elvtárs?- El szeretném mondani: a járási pártbizottság továbbra is megköveteli, hogy az üzemi bizottságok és az alapszervezetek bizottságaiban dolgozó elvtársak a CSKP alapszabályzatának a szellemében értékeljék a kádereket, s gondoskodjanak arról, hogy a CSKP KB Elnökségének levelében foglaltak következetesen érvényesüljenek a gyakorlatban. Ami pedig a járás gazdasági feladatait illeti, a járási bizottság és az üzemi pártbizottságok már most értékelik a kommunisták és a gazdasági vezetők munkáját. Először is a kongresszus előtt tett ígéreteket és kötelezettségvállalásokat hasonlítjuk össze a teljesítésükkel. Minden üzemi és vállalati tisztségviselőt a munkahelyén elért eredményei alapján értékelünk, nem pedig az ígéretei szerint.- Köszönöm a beszélgetést. BÁTORI JÁNOS A Pardubicei Elektrotechnikai Szakközépiskolában több mint 670 diák tanul. Miután végeznek, távközlési berendezéseket és elektrotechnikai rendszereket fognak kezelni. Az iskolában tavaly új pavilont adtak át, amelyben 9 korszerű tanterem kapott helyet, és bővítették a számítóközpontot is. A képen: a negyedikesek az elektrotechnikai laboratóriumban. (Zuzana Humpálová felvétele - ČTK) Nyílt párbeszéd a gondokról A szokásosnál hosszabb ideig, közel két órán át tartott a Hrobo- ňovói Efsz pártszervezetének legutóbbi taggyűlése, melyen Paras/ Ilona mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási titkárságának dolgozója, a pártbizottság aktivistája is részt vett. Csupán hatan hiányoztak a tagok közül, természetesen mind igazoltan. Egyébként a regisztrált tagok közül is többen részt vettek a gyűlésen. Az utóbbi hetek bel- és külpolitikai eseményeiről Józsa László tartott rövid tájékoztatót, majd a pártcsoportok tevékenységére és az őszi munkák értékelésére került sor. Nagy figyelmet keltett Écsi Tibor üzemgazdász értékelő és elemző jelentése a földműves- szövetkezet háromnegyed éves munkájáról. Elsősorban azért, mert a gondokról is szólt, meg a problémák megoldását célzó intézkedésekről. Az értékelő és elemző jelentésből átfogó képet kapott a tagság a szövetkezet jelenlegi gazdasági, helyzetéről. Mint kitűnt, az állattenyésztési ágazat maradéktalanul teljesítette a kitűzött tervfeladatokat, s a szükséges takarmányalap is biztosított. A növénytermesztési ágazat viszont adós maradt a tervteljesítéssel. A búza-, az árpa-, a cukorrépa-, a szőlő- és a zöldségtermesztésben volt a legnagyobb a lemaradás. A hiány 2 millió 420 ezer korona, de a költség- vetési hiány egyéb bevételekkel még pótolható. Écsi Tibor szólt a módosított munkatervről is, mely szerint most már elérhető az 1,2 százalékos növekedés. Persze csak úgy, ha a hiány pótlására hozott határozatokat teljesítik. Ezek pedig a következők: az építők munkacsoportja a szociális épület és a gépszín építése mellett más munkát is vállal, a szárító is üzemelni fog, más mezőgazdasági üzemektől is fogadnak el megrendeléseket, és persze egyéb szolgáltatásokat, főleg fuvarozást is vállalnak majd. A vitában elsőként Sátor László mérnök kért szót. Elmondta, hogy a hiányt nemcsak a kedvezőtlen időjárás okozta, hanem a műszaki fejlődésben tapasztalható lemaradás is. Szólt továbbá arról, hogy a földműves-szövetkezet újítói mit tettek eddig a műszaki fejlesztésért, és milyen további újítási javaslatokkal kívánnak hozzájárulni a módosított munkaterv teljesítéséhez. Az efsz elnöke, Kun István arról tájékoztatta a tagságot, hogy az időjárás okozta károk nagyobbik részét - mintegy 1,9 millió koronát - megtéríti az Állami Biztosító. Szót kért id. Csölle József nyugdíjas, az építők munkacsoportjának dolgozója is. Sürgette a munkafegyelem javítását, s felhívta a figyelmet arra, hogy a trágyáiét gondosabban kell tárolni és szállítani. Az utóbbival kapcsolatban hasznos javaslatot is tett. A vita az előterjesztett javaslat elfogadásával ért véget. A határozat közös összefogással, jobb munkaszervezéssel teljesíthető. HAJDÚ ANDRÁS IDEÁLOK ÉS VALÓSÁG Nyugdíjas pedagógus állapította meg a következőket a mai fiatalokról egy társaságban: „Különösen azok látják, mennyire más a mai ifjúság, mint a szüleik voltak, akik egész életükben az ifjúsággal dolgoztak. Elvégre ezt akartuk, ezért fáradoztunk“. Az idős férfi továbbá kifejtette véleményét, mely szerint a fiatalok egy részének nincsenek ideáljaik; ők azok, akik a nagybetűs Életbe kilépve nem találják a helyüket. Azok viszont, akik ideálokkal felvértezve indulnak a felnőttek világába, derekasan megállják a helyüket, még akkor is, ha az évek során számtalanszor összeütközésbe kerülnek a környezetükkel, és ideáljaikat korrigálniok kell. A megállapítással nem lehet teljes mértékben egyetérteni. Az helytálló, hogy a mai ifjúság valóban más, külsejét tekintve mindenképpen. Egyébként a mai fiatalok több nemzedéki alapvonást illetően talán éppolyanok, mint szüleik, nagyszüleik voltak - lelkesednek minden újért, csakúgy, mint múlt századbeli elődeik. Elhamarkodott ítéleteink nem mindig helytállóak, türelmetlenségünk csak növeli a nemzedékek között mindig is meglevő súrlódásokat. A mai fiatalok „másságát“ kifogásolva hajlamosak vagyunk valamit figyelmen kívül hagyni. Mégpedig azt, hogy a mai tizenévesek már szocialista társadalomban születtek - sőt a szüleik is a felszabadulás után váltak felnőtté. Mi okozza hát a problémát? Valóban szükséges naponta, a tizenévesek konoksága miatt keseregnünk? Nem volna bölcsebb, ha megértéssel próbálnánk irántuk viseltetni? Ha felidéznénk serdülőéveinket? Jobb volna, ha türelemmel kivárnánk azt az időt - mint ahogyan szüléink tették amikor a mai örökké ellenkező és méltatlankodó kamaszok felnőtté válnak? S nem kis részük kommunistává és szocialista társadalmunk irányítójává? Kétségtelenül fontos továbbadnunk nemzedékünk tapasztalatait a fiataloknak, de..., nem ellentmondást nem tűrő rákényszerítéssel. Az ifjúság nevelésére sok tényező hat: a szülők, az iskola, az ifjúsági szervezet stb. A fiatalok jellemének kialakulását évtizedek óta befolyásolja az a környezet, amelyben élnek: a humánus társadalom lehető legjobb feltételei, ami a mai tizenévesek számára magától értetődő. A mi feladatunk, vagyis a szülők, az iskola, az ifjúsági szervezet feladata, hogy a szocialista társadalom újabb nemzedékének tagjaival gyermekkoruktól kezdve megértessük, milyen jelentős különbség van a között a társadalom között, amelyben élnek és a között, amelyben a nagyszüleik éltek. De ezt ne fárasztó példálózgatások és önmagunk dicsőítése közepette tegyük. Ne ismételgessük az unalomig, hogy hálával tartoznak azért - nekünk! - mert megteremtettük számukra a gondtalan életet. Ne várjunk hálát azért, ami számukra természetes: hogy nem járnak rongyosan, hogy nem éheznek. Eltekintve a társadalom perifériájára került esetektől - mert minden társadalomban vannak olyan egyének, akik képtelenek a beilleszkedésre - kivétel nélkül minden fiatal ideálokkal indul az életbe. így volt ez száz évvel ezelőtt, így van ez ma is. A kérdés az, hogy milyen az a társadalom, amelyben megkezdik felnőtt életüket? Az sem lényegtelen, vajon mit ad a társadalom a fiataloknak - nemcsak azt hangoztassuk fennen, hogy mit kap. Nevel a szülő. Előfordul, hogy már a családon belül kettős nevelési hatás éri a gyereket. Mást mond az anya, mást az apa. Régen rossz, ha már a kicsi gyermeknek különbséget kell tennie „hivatalos“ és „nem hivatalos“ viselkedés között: hogy másképp vélekedünk emberekről, helyzetekről családon belül, mint idegenek előtt. Nevel az iskola. Talán a legnehezebb és a leghálátlanabb szerep az övé. A szülő elkényeztette, félrenevelt gyereket is az iskolának kellene átformálnia, megváltoztatnia, és a pedagógust okolják a rossz előmenetelért, a rossz magaviseletért. Minden felelősséget a nevelőre hárítanak, a kudarcért az iskolát okolják. Holott az iskola csak az otthon támogatását élvezve érhet el jó eredményeket. Nevel az ifjúsági szervezet. Nem mindig és nem mindenhol. Néha azért nem, mert nem működik - vagy ha működik, csak formálisan, néha azért nem, mert nincs kit nevelnie - azok a fiatalok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, hogy a közösség formáló ereje hasson rájuk, éppen azok maradnak távol - vagy pedig - s ez a rosszabbik - azok húzódoznak és nem hajlandók részt vállalni a szervezet munkájában, akik tudnának hatni a többiekre. Visszatérve az idős pedagógus szavaira: igaza is van, meg nincs is. A nagybetűs Életbe kilépő ifjú ember akkor válik társadalmunk hasznos tagjává, ha megóvjuk mindattól, ami csalódást okozhat, ha az ideáljait, az igazságos rendről alkotott elképzeléseit bár korrigálni kénytelen, de nem kényszerül ideáljai feladására. Ha jószándékú terveit nem húzza keresztül a kicsinyesség, a féltékenység, ha a világról alkotott képe nem tér el (vagy legalábbis nem túlságosan) a világ valóságos képétől. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a felnőttek ilyen környezetet teremtenek meg az új nemzedék számára. KOPASZ CSILLA
