Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-28 / 305. szám, vasárnap

Levelezőink írják Elismerés a példás munkáért A Honvédelmi Szövetség meg­alakulásának 35. évfordulója al­kalmából ünnepi aktívaértekezle­tet tartott a szövetség dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) járási bizottsága. Pálos Zoltán, a járási bizottság elnöke értékelte az elmúlt 35 év eredményeit. Ezt követően a résztvevők egy rövidfilmet néz­tek meg a nyolcezer tagot tömörítő járási szervezet sokrétű munkájá­ról, melyet a Honvédelmi Szövet­ség dunaszerdahelyi alapszerve­zete elektronikai és videotechnikai klubjának tagjai készítettek. A filmből, kitűnt, hogy nemcsak a sorköteles fiatalok felkészítésé­ben és a polgári védelemben je­leskednek, hanem számottevő eredményeket értek el a motoriz­mus, céllövészet, sport, kutyaido- mítás, modellezés és legújabban a sárkányrepülés területén is, de a rádióamatőröket is dicséret illeti. A felsőbb szervek nagyra értékelik a szövetség példás munkáját, s az elért sikereikért a szervezet és a legaktívabb tagok kitüntetésben részesültek. A felvételen Karol Lencsés, az SZLKP Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága titkára A Járás Fejlesz­tésében Szerzett Érdemekért ki­tüntetést adja át Pálos Zoltán el­nöknek. Kósa Árpád Dušan Majda felvétele Javuló szolgáltatások A Rimaszombati (Rimavská So­bota) Járási Szolgáltató Vállalat 104 üzeme harmincnyolc különfé­le szolgáltatást nyújt a lakosság­nak. A már hagyományos szolgál­tatásokon kívül központifűtés-sze­relő, kőfaragó, bádogos, szoba­festő és mázoló, valamint autója­vító szakemberek munkáját is igénybe veheti a lakosság. A leg­újabb szolgáltatások közül hamar keresetté vált a szónyegtisztítás, esernyőjavítás és a fehérneműva­salás. A járásban a szolgáltatások korszerűsítésének és további bő­vítésének alapfeltétele az üzemek átszervezése és korszerűsítése. Ez a folyamat a 7. ötéves tervidő­szakban már megkezdődött, és eddig a tervezett módosítások 40 százalékát végezték el. A nemzeti bizottságok választási programjai­nak teljesítésével egyre bővül a szolgáltatóházak száma. Hó­napról hónapra adnak hírt új léte­sítmények átadásáról. KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL Szádalmáson (Jablonov nad Turňou), a majdnem ezer lakosú központi községben az elmúlt vá­lasztási időszakban felépítettek egy több mint hárommillió korona értékű egészségügyi központot, melyben négy község betegeit lát­ják el. A létesítmény építéséhez hozzájárultak a környező falvak is, de a munka zömét a falu lakossá­ga vállalta. Hetvenötezer órát dol­goztak társadalmi munkában. A korszerű egészségügyi köz­pontban körzeti orvos, gyermekor­vos, fogász és nőgyógyász is ren­del, sőt rehabilitációs kezelésre sem kell már a betegeknek a vá­rosba járni. A múlt év derekán rakták le az alapjait, s idén teljes ütemben folyt a ravatalozó építése, melyet no­vember elsejére adtak át, s értéke meghaladja az egymillió koronát. Közben még sok kisebb-nagyobb felújításra, tatarozásra is sor került a községben a lakosság segítsé­gével. Példás szorgalmukra a fel­sőbb szervek is felfigyeltek. A tár­sadalmi munkában ledolgozott több tízezernyi óra maradandó ér­tékének elismeréseképpen a falu már kétszer (1982-ben és 1985- ben) kapta meg az SZSZK kormá­nyának kitüntetését, s az idén nyá­ron a belügyminisztérium a Példás Határ Menti Község címet adomá­nyozta neki. Németh Zsuzsanna Az utóbbi időszakban a vállalat dolgozói mozgó üvegezőműhelyt helyeztek üzembe és sikerült megoldaniuk a mosásra váró fe­hérnemű összegyűjtését, valamint a kéménybetétek készítését és szerelését. Nagy segítséget nyújt a lakosságnak a gépkocsi-fuvaro- zó szolgálat. Torpis József Eredmények a kivitel terén A Sigma vállalat érsekújvári (Nové Zámky) üzeme kitűnő ered­ményeket ért el az exportfeladatok teljesítésében, s emellett az idő­arányos tervet több mint 2,5 millió koronával túlteljesítette. A szocia­lista országokba irányuló szállítá­sok tervét nagykereskedelmi ár­ban az eltelt tíz hónap alatt 100,1 százalékra teljesítette. A legjobb eredményt az SPS szivattyúállo­mások szovjetunióbeli exportálá­sával érte el, de sikeres a Len­gyelországba és Bulgáriába irá­nyuló kivitele is, ahová SVBU bú­várszivattyúkat szállít. A tervfel­adatok teljesítésébe 1067 dolgozó kapcsolódott be. Balogh Ilona Táplálkozás és egészség Táplálkozzunk ésszerűen a jel­szava az idei A táplálkozás és az egészség elnevezésű országos akció rendezvényeinek. A rendez­vénysorozat keretében a Kassa (Košice) I. városkerületben levő mű­velődési házban versenyt szer­veztek a villamos-, gép-, kohó- és építőipari, valamint a magyar taní­tási nyelvű gépipari szakközépis­kola második osztályos tanulói számára. A rendezők öt kérdés- csoportot állítottak össze, és a versenyzőknek három gyakorlati feladatot kellett teljesíteni. A sike­res helytálláshoz ismerni kellett az ésszerű táplálkozás alapelveit és az étlap összeállításának követel­ményeit. Háromtagú zsűri értékelt. A versenyt.a gépipari szakközép- iskola diákjai nyerték meg, a má­sodik helyen a magyar tanítási nyelvű gépipari szakközépiskola diákjai végeztek. Jolana Nováková Előtérben a minőség Napjainkban minden munkahe­lyen a tervfeladatok teljesítésén kívül mindinkább előtérbe kerül a jó minőség. Különféle verse­nyekkel, jelentős pénzjutalmakkal is ösztönzik a dolgozókat a jó minőségű munka végzésére. A Csehszlovák Autójavító Vál­lalat pótori üzemében is nagy gon­dot fordítanak a termékek minősé­gére. Eredményes munkájukat bi­zonyítja, hogy a vállalat üzemei között folyó versenyben egymás után háromszor nyerték el A Pél­dás Minőség Üzeme címet. Az üzem egyes részlegein a dolgozók 17 százaléka kapcso­lódott be a szaratovi mozgalomba. S akik három hónapon át selejt nélkül dolgoztak, és munkájukra nem érkezett reklamáció megkap­ták az önellenőrzésre jogosító iga­zolványt. Közéjük tartozik Pavol Kantor mérnök, Jaroslav Palica, Peter Bystriansky, Štefan Golian és mások. Az üzemben a munka és a ter­mékek minőségének színvonala egyre javul. Ezt igazolja a rekla­mációk számának csökkenése is. Ebben nagy érdemük van a szo­cialista brigádoknak. A 15 szocia­lista brigád több mint 130 tagja a vállalásokban, melyek főleg a tervfeladatok túlteljesítésére, az anyag- és energiatakarékosságra irányulnak, nagy súlyt helyez a mi­nőség javítására is. Példaképül szolgálhat Ján Marcinek, Anna Mi- šútová, Juraj Šurina és Ján Kretz, akik tavaly kapták meg A 7. öt­éves Tervidőszak Élmunkása ki­tüntetést. B. J. A Csehszlovák Televízió ifjúsági és gyermekműsorának prágai főszer- kesztősége Szervusztok barátok című műsorával, Hele és Jú bábfigu­rákkal mutatkozott be Karlovy Varyban a Thermal Szanatórium színház- termében. A gyerekek önfeledten nézték az előadást, s maguk is bekapcsolódtak az ismert mesefigurákkal való játékba. Kovács Árpád felvétele Javítás Sz. T.: A tévénk szeptember elején elromlott. A szervizben azt mondták, ki kell cserélni a képer­nyőt. Ezt meg is csinálták, de amikor a készüléket hazahoztuk, csak egy napig nézhettük, mert ismét elromlott. Azóta rossz a té­vénk, a szervizben nem tudják megjavítani, merthogy nincs alkat­rész és nem is lehet hozzájutni. Mit tehettünk? Ezer koronát fizet­tünk a javításért, mégsem nézhet­jük a tévét. Igaz ugyan, hogy a Polgári Tör­vénykönyv 280 § 1. bekezdésé­ben háromhavi jótállási időt ír elő a javításokra, vagyis a tévészerviz felel azokért a hibákért, melyek a jótállási időben jelentkeznek. Ez a felelőssége (illetve a jótállás) azonban nem vonatkozik bármi­lyen hibára. Nem felel elsősorban azokért a hibákért, még ha a jótál­lási időben jelentkeznek is, me­lyekre nem terjed ki a javításról szóló szerződés, vagy amelyek nem a javítás következtében ke­letkeztek. A leveléből nyilvánvaló, hogy az első javítási szerződés csupán a képernyő cseréjére vonatkozott. A tévészerviz tehát csak akkor tartozna felelősséggel, ha ismét a képernyő hibásodott volna meg (ebben az esetben lenne köteles ingyen megjavítani a készüléket). A Polgári Törvénykönyv 224 § 2. bekezdése szerint a tévészer­viz rendszerint köteles ugyan el­vállalni a tévé megjavítását (köte­lessége teljesítésére bírósági úton kényszeríthető, sőt ezért kártéríté­si felelősséggel is tartozik), de az alkatrészhiány olyan körülmény­nek számít, mely mentesíti az em­lített kötelessége alól (persze, ha nem a szerviz hibájából követke­zett be). Ajándékozás I. Z.: Néhány hónappal ezelőtt megszakítottam a férjemmel való együttélésemet, mert sokat része- geskedett, kiabált és verekedett. Egy évvel ezelőtt azonban az anyósom 15 ezer koronát adott nekünk azzal, hogy ajándékba ad­ja (építkeztünk, de a házunk még befejezetlen) és valamilyen kifize­tésképpen is a szülői házból. Meg­írt egy elismervényt, hogy ó átad­ta, én pedig átvettem a pénzt (az elismervényben azt írta, ,, aján­dékba adom“). Ezt az elismer­vényt csak velem íratta alá. Még nagyobb baj az, hogy az elismer­vény egyetlen példánya nála van és az is, hogy az anyósom most 25 ezer koronát követel tőlem, én pedig nem tudom bizonyítani, hogy csak 15 ezer koronát kaptam tőle. Azt szeretném tudni, hogy az anyósom visszakövetelheti-e az ajándékot, hiszen ha én írtam is alá, nyilván ketten kaptuk és a ház építéséhez fel is használtuk. Sze­retném tudni továbbá azt is, hogy a gyermekeknek jár-e valami a közös vagyon megosztásánál, s ha a férjem meglátogatja a gyer­meket, köteles vagyok-e been­gedni ót a lakásba. Az elismervény miatt nézetünk szerint nem kell aggódnia, mert az anyósa nem nagyon használhatja fel ön ellen. Ez az elismervény tulajdonképpen egy igazolás az ajándékozási szerződés megköté­séről és annak tartalmáról. A leve­le alapján azonban úgy tűnik, el­lentmondás van az elismervény és az ajándékozási szerződés tartal­ma közt. Az elismervény szerint az anyósa önt ajándékozta meg, a le­vele szerint pedig mindkettőjüket. Ez persze olyan kérdés, melyet a bíróságon kellene bizonyítani, illetve a bizonyítékok alapján a bí­róságnak kellene eldöntenie, ha az anyósa visszakövetelné az ajándékot. Az említett kérdés egyáltalán nem lényegtelen - en­nek eldöntésétől függ az is, hogy kinek a tulajdonába került az aján­dékba adott pénzösszeg. Ha az anyósa öntől követeli vissza az egész összeget, és az elismer­vény szerint is ön az egyedüli megajándékozott, nézetünk sze­rint el kellene fogadni, hogy a pénz az ön kizárólagos személyi tulaj­donába került, s erre figyelemmel kellene lenni a házastársi osztat­lan közös tulajdon megosztása során is. További lényeges körül­mény lehet az, hogy az ajándéko­zásnál jelen volt-e a férje. Az aján­dékot ugyanis a megajándékozott­nak el is kell fogadnia (ezért szer­ződés az ajándékozás). Az anyósa elvben visszaköve­telheti az ajándékot, ha fennállnak azok a körülmények, feltételek, melyeket a törvény erre az esetre meghatároz. A Polgári Törvény- könyv 409. §-a szerint az ajándé­kozó visszakövetelheti az ajándé­kot, ha a megajándékozott (eset­leg családtagja) olyan magatartást tanúsít az ajándékozóval vagy családtagjaival szemben, mellyel súlyosan sérti a szocialista együtt­élés elveit. A házastársi együtté­lés megszakítása nézetünk szerint nem tekinthető ,,a szocialista együttélés elvei súlyos megsérté­sének“, főleg ha figyelembe vesz- szük férje részegeskedését, ag­resszív magatartását. Egyébként is kétséges azonban ebben az esetben az említett rendelkezés alkalmazhatósága. A gyermeknek a házastársak osztatlan közös tulajdonának megosztása során elvben nem jár semmi - pontosabban a közös tulajdonból nem kerül semmi sem az ő kizárólagos személyi tulajdo­nába. A bíróság azonban a közös tulajdon megosztásánál köteles fi­gyelembe venni a kiskorú gyer­mek szükségleteit (ez persze főleg abból a szempontból lényeges, hogy azok a vagyontárgyak, me­lyekre a gyermeknek szüksége van, annak a szülőnek személyi tulajdonába kerüljenek, aki a bon­tóperes ítélet szerint a gyerme­kekről gondoskodik). Azt, hogy megakadályozza bár­milyen burkolt módon is gyermeke apjának érintkezését gyermekével anélkül, hogy erre bírósági döntés jogosítaná fel, még a gyermek érdekei szempontjából is enyhén szólva helytelennek találjuk. Elíté­lendő, ha a gyermeket vagy a lát­hatását a házastársi bosszú céljai­ra használják ki. Földhasználat M. L.: A férjem nagynéniétől 22 hold földet örököltem. Ezt ugyan a szövetkezet használta megalakulása óta, de a néni soha sehol sem írt alá semmit. Mivel a haláláig mi gondoztuk a nénit, a közjegyző a halála után a földet ránk írta. Rászoruló özvegyasz- szony vagyok, három gyermeket neveltem fel. A fiam a szövetke­zetben dolgozik, két gyermeke van, segítséget így tőle nem vár­hatok, ugyanúgy, mint másik két gyermekemtől sem. Nagyon sokat gondolkodom azon, hogy milyen sokat kellett a múltban dolgoznom a férjem nagynénje körül is, s hogy megérdemelném a szövetkezettől, hogy adjanak nekem valamit, hisz az a föld, az én földem, oly sokat terem neki. írják meg, hol kezd­jem én ezt intézni. Lényegtelen, hogy a nagynéni aláírta-e, hogy az egységes föld­műves-szövetkezet használhat­ja-e a földjét, vagy sem. A szövet­kezetei nyilván megillette valami­lyen jogcímen a földhasználat jo­ga, méghozzá ingyenesen. Ezért tehát a néninek nem volt köteles fizetni és önnek sem köteles. A nénit csak a tulajdon joga illeti meg, ugyanúgy, mint jelenleg önt, s a föld használatának illetve haszna szedésének joga az egy­séges földműves-szövetkezetet, illetve a szövetkezetbe tömörült tagok közösségét (vagyis az ön fiát is) illeti meg. A szövetkezet használatában levő 22 holdnyi föld tehát a fia jövedelmét is gyara­pítja. Amennyiben valóban rászorult­nak tekinthető, a társadalombizto­sítási jog szabályai szerint, a helyi nemzeti bizottság, ha kérvényezi, valószínűleg megítél önnek vala­milyen alkalmi szociális segélyt. A rászorultság elbírálásánál figye­lembe veszik a jövedelmét (irány­összeg az 1100 korona), életkorát, egészségi állapotát, családi és va­gyoni viszonyait. (m-n) ÚJ SZÚ 6 1986. XII. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents