Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-23 / 302. szám, kedd
ÚJ szú 5. 1986. XII. 23. Hogy senki se rejtse véka alá véleményét ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSRE KÉSZÜLNEK Szó m széd j og o k Vajon mit értünk el abból, amit célul tűztünk ki? Milyen szubjektív és objektív okai vannak annak, hogy nem mindent sikerült megvalósítanunk elképzeléseinkből? Hogyan tudnánk az eddigieknél is jobban hatni az emberekre? Miként javíthatnánk munkánkat? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják ezekben a napokban, hetekben az évzáró taggyűlésükre készülő pártalapszervezetek tagjait. Ószintén beszélnek erről a pártcsoportok, a pártbizottságok ülésein. A pártbizottságok végighallgatják a csoportgyűléseken elhangzó észrevételeket, hiszen azok jól felhasználhatók az elmúlt időszakban végzett tevékenység elemzésekor, az új feladatok kitűzésekor, s főleg a feladatok teljesítéséhez vezető út megjelölésekor. A pártbizottságoknak tehát érdekük, hogy minél több ember véleményét megismerjék, hogy a szervezet tagjai a csoportgyúlé- seken, de lehetőleg a taggyűléseken is elmondják észrevételeiket. Erre törekszik a Zsigárdi (Žiha- rec) Efsz és a község közös pártalapszervezete is. Annál is inkább, mivel az alapszervezetnek egyaránt kell foglalkoznia termelési-gazdasági kérdésekkel és a község életével.- Az utóbbi időben megnövekedett a tanácskozásokon felszólalók száma, de mi azt szeretnénk, ha még többen mondanák el észrevételeiket, javaslataikat - tudom meg Kovács Ferenctől, az alapszervezet elnökétől, akivel a nemzeti bizottságok háromnegyed évi szocialista versenyének értékelése, a pártoktatás és a legközelebbi, szombati társadalmi munka szervezési kérdéseit vitattuk meg - mondja Kiss Ferenc. - Gondot jelent pártszervezetünk korösszetétele. Sürgető feladat tehát a pártszervezet fiatalítása. Tagjaink közül hatan 65-70 év közöttiek. Ha egészségi állapotuk engedi, részt vesznek a taggyűléseken. Ha nem tudnak eljönni, Farkas Sándor, fiatal, aktív vezetőségi tagunk felkeresi és tájékoztatja őket az elhangzottakról. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk a fiatalok nevelésének. A legjobb, legöntudatosabb SZISZ-ta- gokat készítjük fel a párttagságra. Minden alkalmat megragadunk, hogy megismerjük a fiatalokat. Szombatra társadalmi munkát szerveztünk, s ez kiváló lehetőség arra, hogy figyelemmel kísérjük, ki hogyan végzi munkáját. Persze a társadalmi munka csak egyik formája a tömegekkel való kapcsolatteremtésnek. Pártszervezetünkben hagyománnyá vált, hogy taggyűléseinkre - mindig az aktualitásnak megfelelően - meghívjuk valamelyik társadalmi szervezet elnökét, természetesen mi is részt veszünk az ő összejöveteleiken, ahol nemcsak elért eredményeikről, hanem gondjaikról is érmunkahelyén, az efsz központi irodájában beszélgetek. - Azt sze- * retnénk elérni, ha minden probléma ,.előjönne“. Éppen ezért az úgynevezett kis dolgoknak is nagy fontosságot tulajdonítunk. Pártbizottságunk szerint ezeknek a meghallgatása és intézése eredményezheti a leginkább azt, hogy senki se rejtse véka alá észrevételét. Ezért bátorítjuk az embereket, hogy javasoljanak új megoldásokat, mondják el panaszaikat, szólaljanak fel a gyűléseken.- És az eredmény? - kérdem. Két konkrét, meggyőző példát is elmond.- Februárban, amikor a tej minősége leromlott, azaz az első osztályú helyett másodosztályú lett, az állattenyésztésben dolgozók pártcsoportja javasolta, hogy egy embert bízzunk meg a minőség ellenőrzésével. Ennek is köszönhetően márciusban már újból első osztályú lett a tej. Sőt az évi átlagmennyiség (beleértve a februárit is) 92 százaléka első osztályú... A másik konkrét példa az egyik műhely fűtésére vonatkozott. Név szerint Ürge Dezső gépjavító javaslata volt. Azóta már meg is oldottuk a műhely fűtését, illetve folyamatban van a végleges megoldás. Ha az emberek látják, hogy felszólalásuk nem hiábavaló, máskor is elmondják véleményüket. Ürge elvtárs is felszólalt már azóta. Az is a célunk, hogy ne csak mindig ugyanazok beszéljenek. A pártbizottság beszámolója az tesülünk. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk hozzájárulni problémáik megoldásához. BODZSÁR GYULA évzáró taggyűlésen tehát megállapíthatja, hogy a felszólalások száma növekszik, de még korántsem lehetnek elégedettek a gyűlések vitáival. Elhatározták azt is, hogy a választási programnak tartalmaznia kell az új orvosi rendelő építését, de ez egyelőre nem valósul meg. A járási szerveknél ugyan elintézték, hogy utólag belekerüljön az építkezés a programba, de időközben járási viszonylatban is csökkent a fejlesztésre fordítható pénz, így a zsigárdi orvosi rendelő és lakás építése is meghiúsul. Mi több, a bevásárlóközpont egy része sem épül fel. Hogy mivel gyarapszik a község, azt Rácz Jánostól, a hnb-elnökétől kérdeztem meg.- Vízvezeték-hálózat már van a faluban, de ezt 1987-ben szeretnénk rákötni a központi hálózatra, melyet a szomszédos Farkasdról (Vlčany) vezetnek ide. Eddig artézi víz folyt az itteni csapokból. Eddig is szépen gyarapodott a község. Sokan vették ki részüket a közös munkából például a fut- ballpálya építésénél, az óvoda külső javításánál, a magyar tanítási nyelvű iskola pionírklubjának felújításánál. Most javítják a művelődési ház épületét. Egy 900 literes hűtőt is vettek a művelődési házba. Ennek az ott megtartott lakodalmak alkalmából veszik különösen nagy hasznát. A faluszépítésben a lakosság szívesen vesz részt. A munkákat a 16 helyi társadalmi szervezet tagjainak a bevonásával szervezik.- Községünk fejlesztése elsősorban a pártszervezet jó munkájának köszönhető - vélekedik Rácz elvtárs. - A helyi nemzeti bizottságon létesült egy pártcsoport. A pártbizottságon a hnb munkájáról negyedévenként beszámoló hangzik el. Külön ki szeretném emelni az efsz és a hnb szoros együttműködését is. A szövetkezet anyagi támogatást nyújt a községfejlesztéshez. A falu nyugdíjasainak étkeztetését a szövetkezet segítségével oldjuk meg. Körülbelül 70-80 nyugdíjas kosztosunk van. Az efsz-be járnak kosztolni a két napközi otthonból a gyerekek, valamint a tanítók is. A hatvanhét tagú pártalapszervezet évzáró taggyűlésén a községfejlesztés és az egységes földműves-szövetkezet eredményeit egyaránt értékelik. A pártbizottság bízik benne, hogy a tagság mind az efsz, mind pedig a község életével kapcsolatban rámutat azokra a tartalékokra, amelyek kihasználásával az eredmények tovább javíthatók. FÜLÖP IMRE A szomszédok közti viszonyok rendkívül érzékeny részét képezik az általában vett emberi kapcsolatoknak, hiszen az ember elsősorban a családtagjaival, a munkatársaival és a szomszédjaival kerül érintkezésbe. Jogrendünk egészen a közelmúltig (1982-ig) nem tartalmazott erre vonatkozólag egyedi szabályozást. Abból indult ki, hogy ezeket a viszonyokat nem kell jogi normákkal, vagyis államilag kikényszeríthető magatartási normákkal szabályozni. Eluralkodott az a nézet, mely szerint nem szükséges, hogy az állam a kényszerítő hatalmával avatkozzon ezekbe a viszonyokba. Szükség van a jogi szabályozásra Bebizonyosodott azonban, hogy a szomszédok közti kapcsolatok, a felmerülő problémák és viták sokkal bonyolultabbak és sok esetben nem oldhatóak meg az önkéntesen követett, és megtartott normákkal - a szocialista erkölcs szabályaival. Ezért a Polgári Törvénykönyv (Ptk) novellizálásával, tehát kiegészítésével és módosításával 1982-ben, a 131/1982. sz. törvénnyel, 1983. április 1-i hatály- lyal szabályozva lettek bizonyos szomszédviszonyok. Azok a szomszédok közti viszonyok, melyek a Ptk 130 a. íjában kerültek szabályozásra így jogviszonyokká váltak, úgyhogy a megtartásukat, illetve a megtartásuk kikényszeríthetóségét az államhatalom biztosítja. Más szavakkal: az, aki a szomszédja magatartása miatt sértve érzi magát a Ptk 130 a. §-a által szabályozott kérdésekben, a bíróságra fordulhat jogai védelmében. A szomszédjogoknak az egész rendszerét az az alapvető jogi hozzáállás határozza meg, hogy a szomszéd, mint a dolog tulajdonosa (főként ingatlantulajdonosról van szó) vagy más, vele egyenlő elbírálás alá helyezett személy (használó) elvben szabadon rendelkezhet a tulajdonával, dolgával, de mindig csak úgy, illetve azzal a korlátozással, hogy ezzel ne zaklassa a szomszédjait vagy ne fejtsen ki kedvezőtlen befolyást a birtokukban lévő dolgokra. A másik oldalon viszont a jogrend lehetővé teszi a szomszédnak, mint a föld vagy az építmény tulajdonosának, hogy a legszükségesebb mértékben felhasználja a szomszédját megillető dolgot (földet, építményt), ha erre az őt megillető dolog (föld, építmény) karbantartása és rendes használata érdekében elkerülhetetlenül szüksége van. Az összes ilyen jog és kötelesség gyakorlása azonban a Polgári Törvény- könyv VI. cikkelye értelmében összhangban kell hogy legyen a szocialista együttélés szabályaival, méghozzá úgy, hogy senki sem élhet vissza jogaival mások rovására és senki sem gazdagodhat mások, tehát a szomszédai kárára sem (Ptk. VII. cikkely). Mi sérti a szomszédjogokat? A Ptk 130 a §-a arra kötelezi a szomszédot, hogy tartózkodjon az olyan tevékenységtől, mellyel a körülményekhez mérten aránytalanul zaklatna másokat és az olyan tevékenységtől is, mellyel komolyan veszélyeztetné mások jogainak gyakorlását. Az említett rendelkezésben több ilyen tevékenység is fel van sorolva példaként. A föld tulajdonosa például nem végezhet olyan kiigazításokat a földjén vagy az építményén, melyek veszélyeztetnék a szomszédos építményeket vagy a szomszédos telkeket. A tulajdonos továbbá nem zaklathatja a szomszédjait zajjal, porral, hamuval, füsttel, gázzal, gőzzel, szagokkal, szilárd és folyékony hulladékkal, árnyékkal stb. Természetesen a föld vagy az építmény normális kezelése során nem kerülhetöek el az ilyen áthatások, ezért a törvény elrendeli, hogy ezek az áthatások nem haladhatják meg a körülményekhez mérten arányos mértéket. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a törvény nem határozhatja meg. Ez az adott, konkrét helyzettől, illetve jogvita esetén a körülményeknek a bíróság általi konkrét megítélésétől függ. Itt elsősorban az egyik fél belátására és a másik fél megértésére kell apellálni, mert ha a bíróság ítélete megoldja is a konkrét kérdést, a gyűlölet, a rosszindulat továbbra is megmarad a szomszédok közt. A tulajdonos továbbá nem engedheti az állatait a szomszéd telkére áthatolni. Elvben mindaddig, míg a tulajdonos nem szegi meg az adminisztratív jogi (főként közegészségügyi) előírásokat, tarthat a földjén állatokat, de a szomszédjog szempontjából csak úgy, hogy ezzel ne zaklassa a szomszédjait a földjük és az építményeik rendes használatában. Hogy az adott helyzetben ez a szomszéd jogaiba való beavatkozásnak minősül-e, az ismét csak az adott konkrét eset megítélésétől, a szomszéd ( a tulajdonos) igyekezetétől, az áthatás ellen az adott körülmények közt megtett intézkedéseitől függ. A föld tulajdona nem csupán a föld felszínére vonatkozik, de arra is, ami a föld alatt van, s vonatkozik a föld felszíne fölött levő térségre is. Ezért áthatásnak minősül az is, ha a tulajdonos fájának gyökerei átnőnek a szomszéd telek földjébe, s ágai áthajlanak a szomszéd telek légterébe. Ezt nem is lehet teljesen megakadályozni. Az a szomszéd, akinek ilyen módon avatkoznak be tulajdonába (áthajtó ágakkal, gyökerekkel), elvben jogosult arra, hogy eltávolítsa a gyökereket a földjéből, illetve levágja a földje légterébe át- hajló ágakat. A jogszabály azonban úgy rendelkezik, hogy ezt csak erre alkalmas évszakban és csak óvatosan teheti meg, úgy, hogy a legkevésbé károsítsa a szomszéd fáit. A Ptk 130 a §-a rendelkezik a telek bekerítésének kötelességéről is. A bekerítést a tulajdonosnak elrendelheti a bíróság, ha ezt a konkrét jogvitában szükségesnek látja, s ha ez nem zavarja a szomszédos földek és építmények célszerű kihasználását. Meg kell azonban mondani, hogy az ilyen bírósági ítélet nem helyettesítheti az építésügyi törvény rendelkezéseit és a nemzeti bizottság, mint építési hivatal ilyen irányú határozatát. Abban az esetben, ha a bíróság döntése után az építési hivatal nem adna engedélyt a kerítés megépítésére, a bíróság ítélete hatályát vesztené. A tulajdonosnak elvben nem kell eltűrnie, hogy mások, az ő jóváhagyása nélkül beavatkozzanak tulajdonjogába. Az említett paragrafus 3. bekezdése azonban a föld tulajdonosának kötelességévé teszi, hogy lehetővé tegye a szomszédjának, hogy az belépjen az ó földjére, ha ezt elkerülhetetlenül megkívánja a szomszédos telek vagy a rajta elhelyezett építmény karbantartása és megművelése. Gyakorlati példaként megemlíthető a kerítés átfestése. Az ilyen belépést és a munkákat azonban csak a legnagyobb óvatossággal szabad elvégezni. Ha ezzel kapcsolatban mégis kár keletkezne, a szomszédnak, aki a telekre belépett és kárt okozott, kötelessége ezt a kárt megtéríteni. Ezzel a jogi és egyben bírósági úton kikényszeríthető szabályozással meg lettek teremtve azok az előfeltételek, melyek megakadályozzák, hogy még ott se győzhessen a belátástalan- ság, ahol a szomszédok közti viszonyok már jelentősen megromlottak. Ezek után abban reménykedünk, hogy a szomszédok közti nézeteltérések többségében a kölcsönös megértés és egymás jogainak tiszteletben tartása fog győzedelmeskedni. Dr. KAROL RYBÁRIK docens A bratislavai Postai Filatéliai Szolgálat szervezi meg a szlovákiai bélyeggyűjtők országos ellátását. Bolthálózatán - amely 11 üzletből áll - kívül a Postai Hírlapszolgálat standjait is ellátja bélyegcsomagokkal. A Szlovákiai Bélyeggyűjtők Szövetsége tagjainak rendszeresen tájékoztatókat küld a csehszlovák és a szocialista országokban kibocsátott újdonságokról. A képen Anna Semmerová (jobboldalt) és Emília Lengyelová küldeményeket állít össze. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) A PÁRTSZERVEZET FIATALÍTÁSA Közvetlenül az Ipoly mellett fekvő Csalár (Ce- láry) a maga 350 lakosával a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás apró falvai közé tartozik. Hlinica László hnb-el- nökkel folytatott gyakori beszélgetéseinkből tudom, hogy dolgos, szorgos emberek lakják a községet, és kiveszik részüket a társadalmi munkából. A helyi pártszervezet vezetőségi üléséről Kiss Ferenc, a szervezet elnöke tájékoztatott.- A soron levő taggyűlést készítettük elő. Sikeres lefolyását sohasem bízzuk a véletlenre, s ezért a párt- bizottság tagjai konkrét feladatokat kapnak. Mai ülésünkön többek között Kiss Ferenc, a helyi pártszervezet elnöke
