Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-22 / 301. szám, hétfő
H úsz év telt el a megalakulása óta, nagykorú lett immár a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt nemzeti vállalat szakszervezeti üzemi klubja, mely a maga nemében egyedülálló intézmény a Losonci (Lučenec) járásban. A kerek évforduló alkalmából fényképkiállítás nyílt a város közepén álló kétszintes épület előcsarnokában, betekintést kínál a munkáskultúra és -művelődés múltjába, jelenébe. Persze, a klub nem csupán a 3400 főt foglalkoztató gyáré, hanem a családtagoké, a fiataloké, az tos szerepe van a város életében, a polgári ügyek testülete is gyak- ra(i kéri őket szereplésre. Az elmúlt években gondot okozott az utánpótlás biztosítása, ezért megállapodás született a helyi művészeti alapiskolával, miszerint minden évben egy-két zenészt nevelnek a 28 tagú együttes számára, melynek vezetője Kovács József. A város határain túl is ismert, népszerű popzenekar az LG Systém, vezetője Gordos László, aki az idén bejutott a Melódia ’86 országos döntőjébe, ahol a szerzői kategóriában nyert díjat. Gordos László - Mázik István Várj című dalát Oláh Erika adta elő. A Zsákszinház sikerei ugyancsak sok szállal fűződnek Mázik István nevéhez. Most újabb darabot próbálnak, Csehov Sirályát, melynek a bemutatóját a jövő év elejére tervezik. Az amatőr színjátszás utánpótlásáról is gondoskodik a Pipitér. Ez a gyermek színtársulat sem ismeretlen, az idén egyik díjazott együttese volt a Duna Menti Tavasznak. Az idén megalakult a Kazinczy Irodalmi Együtt a gyerekekkel Közelebb a közönséghez EGY ÜZEMI KLUB JELENE egész városé is, amatőr együttesek és szakkörök állandó otthona, fogad országjáró művészeket, művészegyütteseket.- Üzemi klubunk tevékenysége a haladó hagyományokra épül, emellett keressük az új, a mai fiatalok érdeklődését is felkeltő művelődési és szórakozási formákat - mondja Ján Molnár, a klub igazgatója. - Könyvtárunk például valamennyi olvasó igényeit igyekszik kielégíteni. Minden kedden változatos műsort kínál filmklubunk. A bemutatókat rendszeresen ismertetések előzik meg. A péntek általában a fiataloké, ekkor klubesteket tartunk, melyek műsorán beszélgetések, vetélkedők, zene és tánc szerepel.- Sokrétű munka folyik az üzemi klub keretében működő amatőr művészeti együttesekben - egészíti ki az elhangzottakat Kerekes- né Cs. Blanka, aki e fontos terület irányítója. A férfi énekkar tagjai hétfőn, a nők kedden tartanak próbát, Bó- di Erzsébet vezetésével. Mindkét énekkar repertoárja gazdag; állandó résztvevői énekkari fesztiváloknak, emellett mind gyakrabban tesznek eleget alkalmi meghívásoknak. Nagy sikert arattak a hazai közönség előtt, a gyáralapítás nyolcvanadik és az emlékezetes füleki munkássztrájk ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A tervek szerint a közeljövőben fellépnek a magyarországi Gyöngyösorosziban, az ottani pávakör vendégeként. A fúvószenekarnak szintén fonSzinpad, melynek vezetője Szabó Klára. Szabó Szilveszter irányításával működik egy szlovák nyelvű irodalmi színpad, az ötödik kerék, mely tavaly kategóriájában járási első lett. Az amatőr együttesek sorába jól beilleszkedik a Modem Break táncegyüttes, ennek Dren- ko Csaba a vezetője. Az öttagú együttes jelentős módszertani segítséget kap, próbáikat videofelvételek vetítése előzi meg. A két éve alakult csoport bemutatói iránt különösen a fiatalok körében nagy az érdeklődés. A szakkörök közül elsősorban a*fotósok munkáját kell megemlítenem - kapcsolódik beszélgetésünkbe Molnár Brigitta, a terület „gazdája“. - Lauko Tibor vezetésével már a korábbiakban is eredményes munkát végeztek. Ugyancsak aktív a numizmatikai szakkör. Az utóbbi időben igény mutatkozik szabó-varrótanfolyam iránt, melynek Urbancsok Rozália lesz a vezetője. Ezenkívül mást is szeretnének az emberek, további szakköröket, ezekhez azonban előbb meg kell teremtenünk a személyi és anyagi feltételeket. A klub fiatal vezetőinek munkáját dicséri egy időszaki kiadvány, valamint egy műsorfüzet is, melynek legutóbbi számában ankétot rendeztek. A műsorok szervezői és összeállítói kíváncsiak a közönség véleményére, várják a hasznos észrevételeket és javaslatokat, hogy azok figyelembevételével még jobb programokat állíthassanak össze. HACSI ATTILA Próba közben A teremben nagy a zaj, gyerekek ugrándoznak a színpadon, örülnek a játéknak. Óvári Ildikó csendre inti, majd körbe állítja őket. Határozott és tétova léptek, dobogás, párkereső mozdulatok. Figyelő tekintetek. Különös, titokzatos játék ez. A lábak követik az ' ütemet. A tánc csaknem egy óra hosszat tart. A gyerekek leugrálnak a színpadról. Szarka Marian megbeszéli Kardos Márta osztályfőnökkel a következő próba időpontját. Megérkeznek az idősebb táncosok, Marian „beve- zényli“ a zenészeket, akik eddig egy másik teremben gyakoroltak, és kezdődhet a próba. Ez a táncos-zenész baráti kör 1982-ben alakult a vágsellyei (Šaľa) művelődési központ csoportjaként. A zenekar mindössze egyéves. Aki a csoportot összetartja, Szarka Marian, főiskolai hallgató. Hét-nyolc évvel ezelőtt kezdett el táncolni, még a vágsellyei alapiskolában, később a galántai (Galanta) gimnázium tánccsoportjában szerepelt.- Hetente kétszer próbálunk - mondja - többnyire hétvégén, mert a tagok az egész járás területéről vannak, sót messzebbről is. Nem könnyű a próbákat szervezni. Hogyan állt össze a tánckar? A környéken nincs lehetőség néptánc tanulására, ezért alakult meg a csoport. Megmozgattuk a régi barátokat és a galántai gimnazistákat is. A legtöbben ismertük egymást, tudtuk, ki mihez ért, miben tud fejlődni. Eleinte nem volt zenekarunk, magnóval gyakoroltunk.- A zenekar is kezdőkből alakult?- Nem egészen. Mezei Mária, a prímás, a konzervatóriumban tanul. Bartos Andrea a galántai gimnázium zenekarában hegedül, a brácsát kedvünkért vette kezébe. Pálffy Zsolt, bőgős, a zenekar mozgatórugója, ó szerzi be a_ kottát, az eredeti felvételeket. Ó fedezte fel Lakatos Robit, aki mindössze tizenhárom éves, de pár hónap alatt nagyon ráérzett a népzenére. Tehetséges hegedűs, talán prímás is lehet belőle egyszer.- Kész koreográfiákat tanítsz be?- Nem a színpadi megvalósítás a lényeg, nem a koreográfia, hanem az, hogy a gyerekek megtanuljanak táncolni. Természetesen szükség van fellépésre is, fenntartó szervünk színpadon is akarja látni az eredményt, de kell a fellépés azért is, mert általa megméretik a tudás. Egy olyan csoportnak azonban, amelyben sok táncos kezdő, hosszabb időre van szüksége, amíg ,.színpadképessé“ válik. LEMEZ Régi nóták Kitűnő magy^rnóta-lemez jelent meg a közelmúltban Cselényi József énekel címmel. A harmincas-negyvenes években Cselényi József volt a magyar nóták legnépszerűbb előadója. Amint megindultak a rádióadások, a rádió mikrofonján keresztül is tolmácsolta a szebbnél szebb nótákat a rádióhallgatók egyre növekvő tábora felé. 1930-ban a rádióban szereplő művészek népszerűségi versenyén ő kapta a legtöbb szavazatot a rádióhallgatóktól. 1931-ben a Zeneakadémián ünnepélyes keretek közt rendezték meg ezredik nótahangver- senvét. Óriási repertoárja volt, dalai Ugye, maradhatok még.:.!? ,,Nem értem, sehogysem értem. Tőlük tanultam meg beszélni, s mégis, sokszor mintha idegenek lennének. Például most is. Ebéd után leengedtek ide a ház elé játszani. Ók persze nem is sejtik, ez mit jelent. Én tudom: mindent. Van itt homokozó, hinta, mászóka, és itt vannak a barátaim, akikkel rengeteg játékot találunk ki. Na jó - mondták - lemehetsz, csak vigyázz magadra, meg az új ruhádra, össze ne piszkold! Mintha ez lenne a legfontosabb. Mármint a ruha. Pedig én tudom, menynyit mos anyu, és szeretem is ezt a pöttyös ruhát jól áll nekem, nem? - persze hogy vigyázok rá. De minek ezt folyton mondani? Egyébként? már megszoktam. Ők mondják, én bólogatok. Mert minél előbb le akarok jönni. Nem ez a baj. Hanem, hogy nem értik meg, mi történik éppen most velem. Ezért olyan furák, olyan idegenek. Mondom. Belekezd- tünk egy jó játékba. Bújócskába. Van itt fa, meg bokor, fal is, kuka is... szóval a terep pont jó. (Mellesleg erre a játékra anyu tanított még akkor, amikor járni kezdtem és jobban ráért, mint most.) Hát játszunk vagy félórája, éppen kezdünk beleme- legedni, amikor... (alig tudom folytatni úgy fáj!) ... amikor leszól az erkélyről, hogy már elég volt, hagyjam abba azonnal és menjek fel. Miért kell nekem felmennem és hallgatnom, hogy láb alatt vagyok, hogy üljek le és csendben legyek, meg ilyesmik, amikor olyan jó lenne itt maradni? Nem, nem estig. Tudom, mi a dolgom. Enni, mosakodni, lefeküdni. De az még messze van, még süt a nap és olyan jó a többiekkel... Legalább még tíz percig... Nem, csak öt percig lehessek még lenn. Ugye, maradhatok...!?“ V. A. Könözsi István felvétele sok száz lemezen (akkor még csupán 78 fordulatszámú kislemezeken) jutottak el a nótakedvelőkhöz. Népszerűsége egyedülálló a magyarnóta-éneklés történetében. Minek köszönhette ezt a hatalmas sikert? Kétségtelenül kivételes tehetségének. Kellemes hangjára már gyermekkorában felfigyeltek, amikor a fóti gyermekkórusban énekelt. Fiatalon az eláfek között tanulta be az akkor dia- dalútját járó Kacsóh-daljáték, a János vitéz összes dalait. Mindezek ellenére nem az énekesi, hanem a színészi pálya vonzotta. Amikor 1914-ben egy vándortársulat Fóton vendégszerepeit, az akkor tizenöt esztendős Cselényi József, szüleinek tiltakozása ellenére, csatlakozott a társulathoz. Több éven át volt tagja, s miután bejárta velük az országot, 1919-ben a Műszínkör, egy évvel később pedig az Óbudai Kisfaludy Színház tagja lett. 1921-ben már a Városi Színházban szerepelt, 1925- ben pedig a Nemzeti Színház szerződtette. Tíz éven át volt a színház tagja, ahol elsősorban a felújított népszínművek férfi főszerepeiben remekelt, de kisebb prózai szerepekben is nagy sikert aratott. A Nemzeti Színházból való távozása után már csakis a nótaéneklésnek szentelte életét. Az archív-felvételekből összeállított Qualiton-lemez az énekes fentebb említett gazdag repertoárjának mindössze kis hányadát tartalmazza, az ügyes válogatás, a lemez kitűnő dramaturgiája azonban így is lehetőséget nyújt a rendkívüli tehetségű nótaénekes művészetének megismerésére. Cselényi József előadásmódját rendkívül tiszta intonáció, kellemes hangorgánum, tiszta szövegmondás, nem mindennapi muzikalitás, a dalok hangulatával és mondanivalójával való tökéletes azonosulás jellemzi. A művész valójában nem csupán énekel, hanem előad. Ez bizonyára színészi tapasztalatainak is köszönhető. Amikor énekel, nem az a benyomásunk, hogy énekesnek is kiváló színészt hallunk, hanem kiváló színészi képeségekkel is rendelkező vérbeli nótaénekest. A tizenhat dalt hallgatva elhisszük, hogy a harmincasnegyvenes évek legnagyobb magyar nótaénekesét halljuk. Nem feledteti ezt az archív-felvételek itt-ott - érthetően - gyengébb minősége sem. SÁGI TÓTH TIBOR (Ján Matušek felvétele)- Milyen táncokkal foglalkoztatok eddig?- Jókai (Jelka) és szatmári táncokkal, a dunántúli ugrással. Legközelebbi tervünk, hogy koreográfust hívunk meg, aki színpadra állít egy vasvári táncot.- Az alapiskolás gyerekek hogy kapcsolódtak be a tánctanulásba?- Megbeszéltük Kardos Márta tanítónővel, hogy szívesen foglalkozunk a gyerekekkel. Az iskolában nincs táncoktatás, mi vállaljuk a gyerekeket, akik szeretnek táncolni, és, mivel egy osztályból valók, jó közösséget is alkotnak. Velük együtt szeretnénk eljutni az országos gyermektáncfesztivál- ra. ÉCSI GYÖNGYI A nemzeti bizottságok, de más irányító szervek gyakorlatában is sokszor találkozunk azzal, hogy a határozatok és döntések szövegezése túl ,,jólfésült", ritkán tartalmaz elegendő konkrétumot és még ritkábban kritikus. Ugyanakkor ezeknek a szerveknek az említett dokumentumaiból hiányzik a pozitívumok megfelelő értékelése is, azok elismerése, akik jó munkát végeznek, akik valóban megérdemelnék a dicséretet. Ezért kellemesen meglepődtem, amikor a Liptovský Mikuláš-i Járási Nemzeti Bizottság határozatában találtam többek között Bírálni és dicsérni egy olyan fejezetet, amelyben a nemzeti bizottság tanácsa kifejezi elismerését több helység hnb elnökének, azaz elégedett ,,a kul- turális-közmüvelődési tevékenység egységes terve feldolgozásának és megvalósításának a színvonalával“. Csak természetes, hogy a határozatban feltüntették valamennyi község nevét, amely ezt a dicséretet megérdemelte. A járási nemzeti bizottság tanácsa a határozat egy további pontjában pedig elmarasztalja azokat a községeket, amelyekben az egységes terv kidolgozásában és megvalósításában fogyatékosságot tapasztaltak. Az ilyen hozzáállást ki kell emelni, mert jó, ha efféle kritikus szemlélet érvényesül a nemzeti bizottságok munkájában, amiként annak is jelentősége van, ha elismerik az eredményesen dolgozó emberek vagy szervezetek tevékenységét. Mindezzel párhuzamosan pedig növekszik az egységes kulturális-közművelődési terv rangja a községen belül. Tudjuk ugyanis, hogy milyen nehéz az újat elfogadtatni és érvényesíteni, s ez talán kétszeresen érvényes a szóban forgó tervre. Bár ma már nem is számít annyira újnak művelődéspolitikánk gyakorlatában, mégsem könnyű meghonosítani ezt a formát valamennyi érdekelt szervben, szervezetben, intézményben. Ahol a nemzeti bizottságok tisztségviselői felismerték az egységes kulturális-közművelődési tervnek a hasznát, ott sikerül eredményeket elérni. Ezért jó, ha bírálunk és dicsérünk. F-y ÚJ SZÚ 4 1986. XII. 22.
