Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-19 / 299. szám, péntek

Beszélgetés dr. Pavol Kissel, a Szlovák Szocialista Köztársaság legfőbb ügyészével ÚJ SZÚ 5 % 1986. XII. 19. Törvény a társadalom szolgálatában A CSKP Központi Bizottságának politikai beszámolója a CSKP XVII. kongresszusán egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy ,,szigorúan ügyelni kell a szocialista törvényesség szilárdítására és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a jogtudat elmélyítésére is.“ A szocialista törvényesség megszilárdításával és a visszás jelensé­gek elleni harccal kapcsolatban Geňo Peňkovský, a Pravda munka­társa intézeti néhány kérdést dr. Pavol Kishez, az SZSZK legfőbb ügyészéhez. Az interjút az alábbiakban közöljük. 0 Legfőbb ügyész elvtárs, a Szlovák Szocialista Köztársaság Ügyészsége hogyan fogott hozzá a kongresszusi dokumentumokból következő feladatok megvalósítá­sához? •- Az ügyészség a szociális és a gazdasági fejlődés meggyorsítá­sához társadalmunkban elsősor­ban azzal járul hozzá, hogy a tár­sadalmi élet minden területén sík- raszáll a jogrend egységes meg­tartásáért, tekintet nélkül a tárca-, a csoport-, a helyi, illetve a sze­mélyi érdekre. Szerepünk tehát az, hogy őrködjünk a törvények megtartásán és a többi hatalmi szervvel együtt minden területen korlátozzuk a társadalomellenes tevékenységet. Eközben célul tűz­tük ki a bűntettek és a vétségek hatásosabb üldözését, következ­ményeik következetesebb kikü­szöbölését és a törvényes helyzet megújítását. E cél elérésére moz­gósítjuk a megtorló és a megelőző jellegű felügyeleti eszközeinket. Feladataink szerves része az állampolgárok személyi és vagyo­ni jogainak, illetve jogos érdekeik­nek védelme. Azt akarjuk, hogy a becsületes emberek az ügyész­ben az állam olyan képviselőjét lássák, akihez mindig bizalommal fordulhatnak. E szándékunk meg­valósítására már számos lépést tettünk a munka szervezésében és irányításában, valamint a ká­dermunka területén is. • A mondottakból tehát az kö­vetkezik, hogy az ügyészek na­gyobb hangsúlyt helyeznek nem­csak a felelősségre vonásra, ha­nem a törvényes helyzet megújítá­sára is és elsősorban a jogsértő tevékenység megelőzésére.-így van. A nyilvánosság az ügyészben nemegyszer csak álla­mi vádlót lát. Szerepe azonban ennél jóval kiterjedtebb és bonyo­lultabb. Az ügyész alkotmányos kötelessége ezen túlmenően felü­gyelni arra, hogy a minisztériu­mok, a nemzeti bizottsági és az egyéb államigazgatási szervek, valamint a .gazdasági és más szervezetek is hogyan gyakorolják a jogszabályokat és miként tartják meg azokat. E kötelességüknek növekszik a jelentősége. Ezért az általános felügyelet hatásfoka nö­velésének feladatára kifejezetten figyelmeztetett Szlovákia Kommu­nista Pártjának kongresszusa is. Az ügyész a törvényes helyzet helyreállítása érdekében eredmé­nyesen alkalmazhatja és kell is hogy alkalmazza az általános fel­ügyelet eszközeit. E felügyelet céltudatos gyakorlásával, elsősor­ban a jogszabályok megtartásá­nak határozottabb és meg nem alkuvó szorgalmazásával is hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy társa­dalmunkban gátat emeljünk a bű­nözés, a jogszabályokat sértő te­vékenység ellen. Különben az utóbbi években a felderített bűncselekmények száma mérsékelten csökkent, s konkrét elképzeléseink szerint a többi szerv, szervezet és az állampolgárok cselekvő részvéte­lével tovább korlátozható. Persze a bűnözés elleni eredményes harc megkívánja, hogy megszüntessük társadalmunk különféle arányta­lanságait is. így például az állam­polgárok követelményei és kielé­gítésük között, anyagi, valamint szellemi területen egyaránt. A la­kosokkal együtt mi az ügyészsé­geken is feltesszük a kérdést, hogy miért fordulnak elő továbbra is fogyatékosságok a szolgáltatá­sokban, a kereskedelemben és a nyilvános közlekedésben, s va­jon nem bújnak-e meg mögöttük szubjektív okok. 0 Mi a véleménye a termelési szférában a szállítói-kivitelezői kapcsolatok aránytalanságairól?- A kérdés helyénvaló. Ugyanis ez az aránytalanság is nemegy­szer jogsértő cselekvést idéz elő. A szervezetek gyakran hiába szorgalmazzák a gazdasági szer­ződés megkötését, de sokszor még az sem szavatolja számukra a szerződéses megrendelések idejében, megfelelő mennyiség­ben és kívánatos minőségben tör­ténő szállítását. Ennek következ­tében dolgozóik a szervezet fel­adatainak teljesítésére törekedve nemegyszer nem legális eszközö­ket is alkalmaznak. Különféle „fe­kete alapokat“ hoznak létre, hogy elnyerjék szerződéses partnereik ,,kegyét“. Ezt azonban csak egy lépés választja el a szocialista tu­lajdonban levő vagyon megkárosí­tásától. S ilyen formán a szállítói­megrendelői kapcsolatok fogyaté­kosságai egyik kútforrásává vál­nak egyes gazdálkodó szerveze­tek dogozói jogtalan gazdagodá­sának. • Ez azonban csak az egyik formája a vagyon elleni bűncse­lekmények elkövetésének...- A Szlovák Szocialista Köztár­saságban a bűnözés alakulásá­ban főleg két tendencia nyilvánul meg. az egyik oldalon annak szándéka, hogy nyerészkedjenek a társadalmi, avagy a személyi tulajdon kárára, a másik oldalon pedig az erőszak megnyilvánulá­sai. Jelenleg növekszik a vagyon elleni bűntetteknek, főleg a foszto­gatásnak és a lopásoknak száma, ezzel szemben fokozatosan csök­ken az erőszakos jellegű bűncse­lekmények száma, ami a lakosság növekvő műveltségi és kulturális színvonalával magyarázható. A vagyon elleni bűncselekmények jelenleg a bűnözésnek mintegy 40 százalékos hányadát képviselik, miközben csaknem kétharmaduk a szocialista gazdaság, egyhar- maduk pedig a személyi tulajdon ellen irányul. Sajnos, sokan min­denáron szeretnének meggazda­godni. • Nyilván híján vannak a jog és az igazságosság tiszteletének...- S nem tisztelik a szocialista., valamint a személyi tulajdonban levő vagyont sem. A kispolgári, magántulajdoni csökevények, nemegyszer olyan emberek ese­tében is, akik már beleszülettek a szocializmusba, leépítik az er­kölcstelen és a törvényellenes cselekvéssel szembeni gátakat. Társadalomellenes magatartásukat támogatja a szocialista tulajdon védelmének számos fogyatékos­sága, az elnézés, a könnyelmű­ség, sőt a társadalmi értékek hatá­sos védelmében a közömbösség is. Megbocsáthatatlan ez olyan dolgozóknál, akikre a társadalom rábízta vagyona kezelésének jog­körét. Nem egy esetben meglepő az állampolgárok saját vagyonuk iránti viszonya is. A családi házak, gyakran amilyen hosszú a nap, nincsenek biztosítva a besurranó tolvajok, a betörők ellen. Néha az ablakok is tárva maradnak. Az emberek jelentős értékeket hagy­nak hétvégi házukban. Nem vitás, hogy ezzel a betörők malmára hajtják a vizet. Egy ilyen betörő például ez év májusától novembe­réig kifosztott 124 hétvégi házat. • A betörök között vannak olyanok is, akik elsősorban a laká­sokra „szakosodnak“...- .. .és százezres károkat is okoznak. Ez vonatkozik például a már elítélt Zoltán Rafaj csoport­jára, amely 57 lakást rabolt ki. Štefan Locký és társai pedig olyan lakásokba is betörtek, amelyek­ben ott voltak az idősebb bérlők, akiket megkötöztek, majd értékei­ket elhordták. • Hogyan alakul a vagyon elle­ni bűnözés azóta, hogy a CSKP Központi Bizottságának Elnöksé­ge levelet intézett a párttagsághoz ezzel a kérdéskomplexummal összefüggésben?- A felderített esetek száma enyhén növekedett. Ez a Nemzet- biztonsági Testület szervei ezzel kapcsolatos nagyobb aktivitásá­nak, részben pedig annak köszön­hető, hogy a szervezetek is gyak­rabban jelentik be a bűntetteket. A lakosok is kezdeményezőbben figyelmeztetik az illetékes szerve­ket különféle negatív jelenségekre és az „újgazdagokra“. A gazdasági bűnözésben domi­nál a szocialista tulajdonban levő vagyon fosztogatása. Az ügyé­szek 1983 elejétől 1986 derekáig 179 olyan személyt állítottak bíró­ság elé, akik a szocialista tulajdont több mint 100 ezer korona érték­ben megkárosították. Közülük 65 bűnelkövető a félmillió korona szintjét megközelítő kárt okozott, tizenegynek számláját félmilliótól egymillió koronáig, tízét pedig egy­millió koronán felüli kár terheli. A vádlottak padjára került tíz veze­tő dolgozó, főleg vállalatigazgató is, akik 20 ezer koronán felüli kárt okoztak. A többi bűncselekmény közül figyelmet érdemel a spekuláció, a jogtalan vállalkozás, valamint a gazdasági fegyelem megsérté­se. Nyugtalanít bennünket, hogy az ilyen jellegű bűnelkövetőknek több mint egyötöde irányító dolgo­zó - a munkacsoportok vezetőitől a mestereken át egészen a szer­vezetek vezetőiig. 0 Nem titok, hogy az utóbbi években az SZSZK-ban per folyt több olyan csoport ellen, amely spekulációval foglalkozott.- Ezekben az esetekben nagy méretekben „kereskedtek“ ezüst­tel, devizával, tuzexutalványokkal és fogyasztási árucikkekkel. A Bratislavai Városi Bíróság elő­készíti a főtárgyalást egy olyan csoport ellen, amely emlékérmek s egyéb numizmatikai értékek, va­lamint bélyegek külföldre csempé­szésével foglalkozott A kerületi ügyész Bratislavában ez év no­vember 28-án vádat emelt Stanis­lav Babinský, a Dolný Kubín-i Já­rási Iparvállalat volt igazgatója, leg­utóbb a Jednota fogyasztási szö­vetkezet Dolný Kubín-i elnöke és további tizenegy személy ellen a szocialista tulajdonban levő va­gyon nagyméretű fosztogatásáért, a közéleti tényező jogkörével való visszaélésért és a gazdasági fe­gyelem megszegéséért A vádlot­tak között ott vannak a járás egyes korábbi vezető tisztségviselői is. A rájuk bízott anyagi eszközök gondatlan kezeléséért, a gazda­sági fegyelem megsértéséért és a tisztükkel való visszaélésükért büntető eljárás folyik lovábbi álla­mi gazdasági szervezetek dolgo­zói, illetve egységes földműves- szövetkezetek és testnevelési egyesületek funkcionáriusai ellen is*. Például a szövetkezeti vagyon elajándékozásáért a Topolcanyi járásban a Veľké Ripňany-i Efsz elnöke és ökonómusa ellen. • Több törvénysértés fordul elő az egységes földmüves-szövetke- zetek melléküzemági termelésé­ben is, valamint a testnevelési egyesületek gazdasági tevékeny­ségében ...- Sajnos, nagyon gyakran. A tüzetesebb ellenőrzések nem­egyszer feltárják a bűncselekmé­nyek széles skáláját, az okmányok kezdetleges hamisításától egé­szen a szervezett anyagi ügylete­kig, amelyekben részt vesznek több együttműködő szervezet dol­gozói. így például a Dolný Kubín-i járásban Jaroslav Franek „mun­kacsoportja“ több efsz-szel lep­lezve magát, különféle munkálato­kat végzett el szocialista szerve­zetek számára, s ezeket a munka mennyiségében és minőségében másfél millió korona értékben megkárosította. Jaroslav Franek és munkatársnője ennek az összegnek teljes egyharmadát „részesedésként“ meghagyta magának. Néhány sportágazat­ban a szocialista törvényesség megszilárdítása problémakörének külön fejezetébe tartoznak a pénz­ügyi fegyelem megszegésének esetei. 0 Említette, hogy bizonyos fo­gyatékosságok ellenére mégis csak jobban teljesítik bejelentési kötelességüket a szocialista szer­vezetek vezető dolgozói. Minek köszönhető ez?- Elsősorban a központi párt­szervek, a szövetségi kormány és az SZSZK kormánya erélyes in­tézkedéseinek. Nem utolsósor­ban annak is, hogy az ilyen köte­lesség elmulasztásáért következik a személyes felelősségrevonás. Mindenkinek tudatosítania kell, hogy következményekkel jár a bű­nözés elkendőzése. Egyebek kö­zött éppen most folytatunk eljárást két vállalatigazgató és egy efsz- elnök ellen azért, mert nem jelen­tették be a gazdasági bűncselek­mény elkövetésének gyanúját. 0 Nyugtalanító jelenség a fiata­lok bizonyos hányadának részvé­tele éppen a gazdasági bűnö­zésben.-Tevékenységünkben fokozott figyelmet fordítunk az ifjúság tár­sadalomellenes jelenségekkel szembeni védelmére. Ezt már több mint tíz esztendeje céltudato­san tesszük. A központi párt- és állami szervek intézkedései megva­lósításának eredményeképp meg­szűnt a fiatalkorúak bűnözésének kedvezőtlen alakulása. Ennek szintje az utóbbi években stabili­zálódott, esetenként mérsékelten csökkent. E tekintetben is legtöbb a vagyon elleni bűncselekmény. Különösképpen veszélyes jelen­ség a rablások számának növeke­dése. Az általános bűnözésben azonban a fiatalkorú bűnelkövetők hányada nem ad okot riadót fújni. Más országokban ez az arány jó­val nagyobb. Egyszóval ifjúságunk fölött nem kell pálcát törni. • Még a közelmúltban is rend­szerint a szabadságvesztési bün­tetést részesítették előnyben, míg a vagyoni jellegű büntetések a háttérbe szorultak. Változik ez a gyakorlat?- Mindenképpen. Feltétlenül szükséges a bűnelkövetőtől nem­csak elvonni a törvénytelenül szerzett vagyont, hanem anyagi­lag is megbüntetni, hogy a bünte- vékenység ne legyen számára „kifizetődő". A múltban a tettesek vagyona nemegyszer érintetlen maradt. Mégpedig vagyonuknak az a része is, amelyre bűntevé­kenységgel tettek szert. így példá­ul ifj. Jozef Zeliket, Ivan Bieleket és másokat évekkel ezelőtt gép­kocsiüzérkedésért ítéltek el és az ebből származó anyagi hasznuk egy részét nem vonták el tőlük. Ez lehetővé tette számukra, hogy büntetésük letöltése után ismét forgatni kezdjék a „tókét“ és újra üzérkedjenek. Az ügyészek ezért a múlthoz képest gyakrabban ja­vasolnak pénzbüntetéseket, sót, a vagyonelkobzás büntetését is, s a bíróságok gyakrabban hoznak ilyen ítéleteket is. 0 A Büntető Törvénykönyv mellett azonban vannak egyéb jogszabályaink is, amelyek segít­ségével elvonható a jogtalanul szerzett anyagi előny. Ezeknek al­kalmazásával kapcsolatban milye­nek az ügyészség tapasztalatai?- Főleg a polgári és a pénzügyi jog előírásairól van szó. Ezeket azonban nemcsak tökéletesen is­merni kell, hanem az is szüksé­ges, hogy a mindennapos gyakor­latban következetesen igazodja­nak is hozzájuk. Például semmi sem gátolja azt, hogy a nemzeti bizottságok megadóztassák a polgá­rok egymásnak nyújtott szolgáltatá­saiból származó jövedelmet, és így végső soron anyagi eszközökre tegyenek szert a községfejlesz­tésre. Ehelyett azonban megelé­gednek azzal, hogy jelképes adót állapítanak meg olyan bevallott jö­vedelmi alap szerint, amely nem­egyszer csupán tört része a tény­leges jövedelemnek. 0 S maguk az ügyészek ho­gyan élnek a Polgári Törvény­könyvből következő jogkörükkel?- Eltekintve a jogtalanul szer­zett anyagi eszközök büntetőjogi elvonásának módjától, az ügyész­nek joga, de egyben kötelessége is szorgalmazni azt, hogy a bíró­ság polgárjogi perben döntést hozzon, miszerint az államot illeti meg a jogtalan anyagi előny. Az ügyészek ilyen javaslatokat ter­jesztenek elő főleg az elidegenített tárgyak adásvételi szerződéseivel, a jogszabályokkal ellentétben nyújtott szolgáltatásokkal, a meg­vesztegetéssel, a devizával való spekulatív ügyletekkel, a meg nem engedett vállalkozással stb. kap­csolatban. A Szlovák Szocialista Köztársaságban az ügyészek csak ez év első felében 450 ilyen javaslatot nyújtottak be, amelyek­kel szorgalmazták, több mint 2,5 millió korona elvonását az állam javára. Bosszant bennünket, hogy az államigazgatás szervei és a gaz­dasági szervezetek, főleg pedig ellenőrző alakulataik, de az állam­polgárok is csak szórványosan hívják fel az ügyész figyelmét a jogtalan vagyonszerzésre. • Nézetem szerint nagy tarta­lékok vannak az olyan dolgozók­kal szembeni anyagi és fegyelmi felelősség megállapításánál, akik a szervezetekben károkat, vagy egyéb zavaró jelenségeket okoztak.- Egyetértek önnel. Nemrég elemeztük ezzel kapcsolatban ta­pasztalatainkat és megállapítot­tuk, hogy az ilyen jellegű károkat továbbra is többnyire objektív kö­rülményekkel igyekeznek mente­getni, hogy megkerüljék törvényes kötelességüket, vagyis saját dol­gozóiktól szorgalmazni a kár meg­térítését. 0 Legfőbb ügyész elvtárs, véle­ménye szerint jelenleg mi a leg­fontosabb tennivaló, hogy az ügyészség eredményesebben al­kalmazza eszközeit a szocialista törvényesség megszilárdítására?- Jelenleg különösképpen sür­gető fontosságúnak tekintjük erőnk mozgósítását, s a többi bűn­üldöző szerv kezdeményezésé­nek ösztönzését arra, hogy bünte­tőjogilag gyorsabban vonják fele­lősségre az olyan súlyos bűncse­lekmények elkövetőit, amelyek megkárosítják a szocialista gaz­daságot. Erre egyébként kötelez bennünket Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi ülése is. 0 Köszönöm a beszélgetést.

Next

/
Thumbnails
Contents