Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-16 / 296. szám, kedd
ÚJ szú 3 1986. XII. 16. Az előrelépés feltételeit megalapozó döntésekre van szükség Truong Chinh főtitkár beszámolója a VKP kongresszusán (ČSTK) - A Vietnami Kommunista Párt tegnap megkezdődött VI. kongresszusán a központi bizottság politikai beszámolóját Truong Chinh főtitkár terjesztette elő. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az amerikai agresszorok fölött aratott győzelem után, a felszabadítás befejezését és az ország egyesítését követően az egész vietnami nép a párt vezetése alatt a forradalom új szakaszába lépett - a szocializmus építésének és á haza védelmének a szakaszába. Az egész párt, az egész nép figyelemmel kíséri a Vietnami KP VI. kongresszusát és azt várja, hogy a tanácskozás helyesen értékeli a helyzetet, általánosítja az eddig szerzett értékes tapasztalatokat és meghatározza a helyzet további stabilizálásának és a forradalom továbbfejlesztésének új feladatait. A párt a jelenlegi helyzetet úgy értékeli, hogy szükségesnek tartja szembenézni az igazsággal és reális képet adni. Az elért eredmények helyes értékelésével együtt ezen a kongresszuson a legfőbb figyelmet a gyenge pontok bírálatára kell fordítanunk, részletesen kell elemeznünk a hibákat és a túlkapásokat, fel kell tárnunk ezek okait, javaslatokat kell tennünk felszámolásukra, meg kell határoznunk azokat a feladatokat és célokat, amelyek teljesítéséért az átmeneti idősfak kezdeti szakaszában kell majd harcolnunk. A vietnami nép a szocializmus építése és a haza védelme során nagy segítséget kapott a Szovjetuniótól és a többi testvéri szocialista országtól és fejlesztette velük sokoldalú együttműködését, s úgyszintén örülhetett számos baráti állam és szabadságszerető nép támogatásának. A Vietnam, Laosz és Kambodzsa közötti sokoldalú együttmüködés ugyancsak kedvező feltételeket hozott létre az új élet építéséhez mindhárom országban. Népünk, amely becsületesen harcolt a Vietnami Kommunista Párt kongresszusán kitűzött feladatok teljesítéséért, s leküzdötte a nehézségeket és az akadályokat, a szocializmus építése során jelentős sikereket ért el. A mező- gazdasági és az ipari termelésben szemmellátható haladás tapasztalható. Jelentős javulás állt be az élelmiszertermelés területén. Az ipari termelés növekedésének átlagos évi üteme elérte a 9,5 százalékot. A vietnami nép és a hadsereg az elmúlt öt esztendőben nagy sikereket ért el a haza védelme és a politikai biztonság szavatolása terén. Újabb jelentős lépés történt a hegemonisták Vietnammal szembeni intrikáinak az elhárítása felé és megszilárdult az ország védelmi képessége. A vietnami nép és fegyveres erői továbbra is teljesítették a Laosszal és Kambodzsával szembeni internacionalista kötelességüket és erősítették a stratégiai szövetséget a testvéri indokínai országokkal. A vietnami forradalom további fejlesztéséhez szükséges új feltételeket azok a sikerek teremtették meg, amelyek a stratégiai feladatok teljesítése során: a Szovjetunióval, Laosszal, Kambodzsával és a szocialista közösség testvéri országaival való szolidaritás és sokoldalú együttmüködés megszilárdítása, a haladó és békeszerető erőkkel fenntartott barátság és együttmüködés fejlesztése során születtek. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy szociális és gazdasági területen az ország bizonyos nehézségekkel küzd. Annak ellenére, hogy a termelés volumene növekedett, ez a növekedés nem felel meg a lehetőségeknek és a szükségleteknek, valamint a beruházott javakhoz viszonyítva. Az ötéves terv számos fontos mutatója nem teljesült egyebek között az élelmiszer- termelésben, a szénbányászatban és a cementgyártásban, ami megmutatkozott az egész népgazdaságban és a dolgozók életében is. A Vietnami KP V. kongresszusán kitűzött célokat egészében véve nem értük el és főleg nem sikerült stabilizálnunk az ország szociális-gazdasági helyzetét és a nép életét. Ezért most rendkívül fontos, hogy alaposan elemezzük a szubjektív okokat, világosan rámutassunk a hibákra, a párt és az állam tevékenységében felmerülő hiányosságokra. Az elmúlt évek forradalmi gyakorlatából számos tanulságot lehet levonni. Először: a pártnak egész tevékenysége során a tömegekre kell támaszkodnia, erősítenie és fejlesztenie kell a dolgozó nép jogát a kollektív gazdálkodásra. Másodszor: a pártnak szüntelenül a reális helyzetből kell kiindulnia, figyelembe kell vennie az objektív törvényszerűségeket és velük összhangban kell cselekednie. Harmadszor: meg kell tanulni, hogy az új feltételek között „egyesítsük a nemzet erejét a korszak potenciáljával“. Negyedszer; a pártépítést azoknak a politikai feladatoknak a szintjére kell emelni, amelyek a kormányon levő párt előtt állnak, mert ez a párt vezeti a népet a szocialista forradalom végrehajtásában. A bonyolult szociális-gazdasági helyzet, a párt előtt álló új, nagy és nehéz feladatok olyan döntéseket követelnek meg a párttól, amelyek lehetővé tennék a fordulatot, s létrehoznák a feltételeket a fokozatos fejlődéshez. A korszak forradalmi erői szüntelenül erősödnek, aktív és offenzív pozíciókat foglalnak el. Napról- napra növekszik a szocialista rendszer sokoldalú potenciálja. E rendszer pajzsa a Szovjetunió, amely új szakaszba, az SZKP XXVII. kongresszusán megkezdett fordulat szakaszába, a társadalom életének minden területére kiterjedő dinamikus fejlődés szakaszába lépett. A társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiájával összhangban a Szovjetunió népgazdasága határozott léptekkel tér át az intenzifikálás útjára, ami a huszadik század fennmaradó évei nagy feladatainak teljesítését szolgálja. A szocialista rendszer a fejlődés minőségileg új szakaszába lép. A szocialista közösség országainak sokoldalú sikerei, a politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és katonai területen folytatott tevékenységük szoros egyeztetése döntő tényezője a szocializmus győzelmének az egymással szembenálló társadalmi-politikai rendszerek közötti jelenlegi konfrontáció közepette. Ázsiában és a Csendes-óceán térségében jelentős változások történnek. Erősödnek a forradalmi és békeszeretö erők. Az ázsiai és a csendes-óceáni térség a forradalom és az ellenforradalom erői közötti éles harc színterévé vált. Az USA militarista körei által lázasan végrehajtott ázsiai-csendes- óceáni stratégia a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen, a békemozgalom ellen, a térség országainak függetlensége, a demokrácia ellen irányul. Az egész párt, az egész nép és az egész hadsereg egyesült és szilárdan eltökélte, minden erejét két stratégiai feladat sikeres teljesítésére fordítja: a szocializmus felépítésére és a vietnami szocialista haza megbízható védelmére. Ezzel párhuzamosan aktívan fogunk részt venni a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért világméretekben folyó harcban. Népünk szilárd elhatározása, hogy továbbra is erősíti a harci szolidaritást, a minőségileg jobb és hatékonyabb sokoldalú együttműködést a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, szilárdítja és fejleszti a különleges szövetségi kapcsolatokat Laosz- szal és Kambodzsával, mivel ezt legnagyobb internacionalista kötelességének, stratégiai jelentőségű feladatnak tartja. Vietnamnak mindenekelőtt azzal kell részt vennie a nemzetközi munkamegosztásban, hogy bővíti a szakosítást és a sokoldalú együttműködést a Szovjetunióval, Laosszal és Kambodzsával, a szocialista közösség többi országával. Bővíteni fogjuk kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal a közös vállalatok létrehozása és a közvetlen beruházások területén is. Fejleszteni kell a közvetlen termelési és tudományos kapcsolatokat a vietnami és a más szocialista országokbeli gazdasági és tudományos-műszaki szervezetek között. Truong Chinh a továbbiakban rámutatott: a külpolitika területén a párt és az állam feladata a következő években az indokínai béke megőrzéséért vívott sokoldalú harc, az aktív hozzájárulás a délkelet-ázsiai és az egyetemes béke megőrzéséhez, a három indokínai ország közötti különleges kapcsolatok megszilárdítása, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fenntartott barátság és sokoldalú együttműködés erősítése, a kedvező nemzetközi feltételek létrehozása a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc számára. A Szovjetunióval való együttműködés megszilárdítása a Vietnami Kommunista Párt és a vietnami állam külpolitikájának sarkköve. Pártunk teljes mértékben támogatja az SZKP XXVII. kongresszusán jóváhagyott bel- és külpolitikai irányvonalat, az SZKP új szerkesztésű programját, amelyet a marxista-leninista elmélet alkotó érvényesítése példájának tart. A Szovjetunió és Vietnam barátsági és együttműködési szerződése alapján minden erőnkből harcolni fogunk azért, hogy együttműködésünk a Szovjetunióval minden területen jobb minőségű és hatékonyabb legyen mindkét ország javára, s ugyanakkor szilár- , dítani fogjuk az együttműködést a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal az egyetemes, főleg az ázsiai és a csendesóceáni békéért vívott harcban. Vietnam és a Szovjetunió legfelsőbb szintű párt- és állami vezetőinek találkozói, a Mihail Gor- bacsovval, az SZKP KB főtitkárával 1986 novemberében megtartott legutóbbi találkozó annak bizonyítéka, hogy pártjaink és államaink egysége magas szintet ért el és hozzájárul az országaink közötti testvéri együttműködés megszilárdításához. A világszocializmus fejlődése abba a szakaszba érkezett, amikor a kommunista pártoknak bonyolult problémákat kell megoldaniuk minőségileg új, nem rutinos módon, amikor meg kell valósítaniuk a társadalmi élet valamennyi területének mélyreható átalakítását és korszerűsítését, hogy szélesebb teret nyissanak a szocialista rend óriási alkotó lehetőségeinek érvényesítéséhez. Fő feladatunkat a szocializmus nagy potenciálja teljes mértékű kihasználásában látjuk. A társadalmi-gazdasági haladás meggyorsítása a Szovjetunióban és a többi testvéri államban megszilárdítja a reális szocializmus tekintélyét a világban, növeli vonzerejét és hidegzuhanyként fog hatni az agresz- szív imperialista körökre. A szovjet küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a sokoldalú szovjet- vietnami kapcsolatok egész komplexuma a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapul, ami egyrészt forradalmi szolidaritást, másrészt államaink teljes önállóságát jelenti A fő tényező, amely megerősíti az országaink közötti barátságot - az SZKP és a Vietnami KP közötti testvéri kapcsolat, hangsúlyozta Jegor Ligacsov. Pártjaink egységesen közelítik meg a világpolitika valamennyi alapvető A KGST-tagállamok testvérpártjai legfelsőbb vezetőinek moszkvai munkatalálkozója újabb lépés volt az együttmüködés fejlesztésében és fokozásában minden területen, mindenekelőtt gazdasági téren, s hozzájárult a testvéri országok fejlődésének meggyorsításához. Bennünket külön megelégedéssel töltött el az a tény, hogy a testvérpártok vezetői egységesek voltak a tekintetben, hogy programot kell kidolgozni a Vietnammal, Kubával és Mongóliával folytatott együttműködés hatékonyságának fokozására és a három országnak nyújtott segítségre, figyelembe véve mindegyikük sajátosságait. A Vietnami Szocialista Köztársaság lehetőségeihez mérten igyekszik részt venni a KGST keretében folyó gazdasági és tudo- mányos-műszaki együttműködés hatékonyságának növeléséhez, s testvéri országokkal együtt erősíti a szocialista közösség egységét, növeli potenciálját és befolyását. Pártunk aktívan vesz részt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításában a marxizmus -leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján, erősíti együttműködését a testvérpártokkal a közös célokért, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelemben. A Vietnami KP és a vietnami állam támogatja a Szovjetunió és az európai szocialista országok politikáját, amely az európai tartós béke és biztonság megteremtésére irányul a második világháború után kialakult területi-politikai realitások tiszteletben tartása alapján. A Vietnami Szocialista Köztársaság szilárdan áll azon ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek oldalán, amelyek az imperializmus, a gyarmatosítás, a faji megkülönböztetés és a cionizmus ellen harcolnak. A Vietnami Szocialista Köztársaság támogatja a Szovjetunió fáradhatatlan erőfeszítéseit a nukleáris fegyverek felszámolására, széles körű nemzetközi biztonsági rendszer megteremtésére. Követeljük az USA-tól, hogy vegye komolyan a Szovjetunióhoz fűződő viszonyát és tárgyaljon vele a lázas fegyverkezés korlátozását, mindenekelőtt a nukleáris kísérletek megszüntetését célzó konkrét és reális intézkedésekről. Elítéljük az Egyesült Államok hajthatatlan- ságát a nemrég lezajlott reykjavíki szovjet-amerikai csúcstalálkozón. kérdését. A Szovjetunió javaslatára megvalósult reykjavíki szovjet-amerikai találkozó világosan megmutatta, reális az a remény, hogy meg lehet kezdeni az emberiség mentesítését az atomkatasztrófa veszélyétől. Ugyanakkor konkrétan feltárta a fő akadályt is. Ez abban rejlik, hogy az USA katonai fölényre törekszik, még pusztítóbb űr- fegyvereket akar, hogy a népekre rá- kényszeríthesse akaratát. A már csaknem másfél éve érvényben levő szovjet atommoratóriumra az USA kormánya további nevadai atomrobbantások- kai felel, igyekszik meghiúsítani mindazt a pozitívumot, ami Reykjavíkban körvonalazódott, megtéveszteni és megfélemlíteni próbálja a világ közvéleményét. Milyen ellentétben áll ezzel az erkölccsel az atomfegyvertől és erőszaktól mentes világ elveiről szóló delhi nyilatkozat, amelyet nemrégen Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi írt alá. A Mihail Gorbacsov indiai látogatása folyamán kötött megállapodások jelentőségüknél fogva messze meghaladják a szovjet-indiai kapcsolatok kereteit Mihail Gorbacsov beszédeiben kifejtette az ázsiai és a csendes-óceáni béke és biztonság szavatolásának és az együttműködésnek a szovjet programját. Ami Délkelet-Ázsiát illeti, a Szovjetunió álláspontja világos és érthető. A Vietnami KP, az ország kormánya és népe nagyra értékeli és teljes mértékben támogatja azokat a kezdeményező javaslatokat, amelyeket Mihail Gorbacsov Vlagyivosztokban terjesztett elő, és amelyek arra vonatkoznak, hogy Ázsia és a Csendes-óceán térsége váljon az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer részévé. A Vietnami KP és a vietnami állam nagyra értékeli a Szovjetunió és az Indiai Köztársaság egységét és sokoldalú együttműködését. E téren újabb jelentős lépét> volt Mihail Gorbacsov indiai látogatása. Ez az ázsiai és az egyetemes béke rendkívül fontos tényezője. Támogatjuk a Szovjetunió azon törekvéseit, hogy javítsa viszonyát Kínával, s ugyancsak támogatjuk Mongólia, a KNDK és Afganisztán építő kezdeményezéseit, szüntelenül erősítjük és bővítjük barátságunkat és együttműködésünket Indiával. Szilárd véleményünk, hogy Vietnam és Kína barátsága, együttműködése rendkívül fontos tényező a délkelet-ázsiai helyzet alakulása szempontjából. A két ország népei között hagyományos a barátság, mindig kölcsönös szolidaritást tanúsítottak egymással szemben és segítették egymást az imperializmus ellen, a függetlenségért és a szabadságért vívott harcban. Mindkét ország népeinek közös érdeke a béke, a függetlenség és a gazdasági fejlődés. Ezek az érdekek a jelenlegi ellentétek felett állnak. Vietnam kormánya és népe rendkívül nagyra becsüli a két ország közötti barátságot és mindent megtesz e viszony helyreállításáért. Többször javasoltuk a vietnami-kínai kapcsolatok gyors ütemű normalizálását és most ismét hivatalosan kinyilatkoztatjuk: Vietnam kész tárgyalni Kínával bármikor, bármilyen szinten és bárhol a kapcsolatok normalizálásáról és más olyan kérdések megoldásáról, amelyek a két ország népeivel, Délkelet-Ázsia és az egész világ békéjével vannak összefüggésben. Truong Chinh a továbbiakban a szocialista államigazgatás hatékonyságának növeléséről, a pártirányítás szintjének és a párt akcióképességének a fokozásáról beszélt, majd végezetül hangsúlyozta: a Vietnami Kommunista Párt VI. kongresszusa határkő lesz a párt vezető szerepének helyreállításában a politika, az ideológia és a szervezés területén, valamint a pártegység további erősítésében. A délkelet-ázsiai problémákat az ottani országoknak maguknak kell megoldaniuk a szuverenitás, a függetlenség a területi sérthetetlenség, a belügyek- be való be nem avatkozás teljes tiszteletben tartása alapján. A dél-kelet ázsiai országok és főképp Vietnam több ízben vált az imperialista agresszió célpontjává. Szabadságukat és függetlenségüket súlyos, véres harcokban vívták ki. Annál inkább törekszenek a békére és a nemzetközi biztonságra. Vietnam, Laosz és Kambodzsa szolidaritása és szoros szövetségük Ázsiában a béke és a stabilitás hatékony tényezőjét jelenti. A Szovjetunió értékeli Vietnam, Laosz és Kambodzsa ésszerű, igazságos erőfeszítéseit a dél-kelet ázsiai problémák konstruktív megoldására és a Kambodzsa körüli helyzet politikai rendezésére. Az ázsiai helyzet megjavítására és általában a nemzetközi légkör javítására nagy és kedvező hatást gyakorolna a Vietnam és Kína közötti kapcsolatok normalizálása. Szilárd meggyőződésünk szerint e feladat teljesítése teljes mértékben lehetséges közvetlen, egyenjogú és kölcsönösen elfogadható' párbeszéd útján. Megerősítjük: támogatjuk a vietnami-kínai párbeszédet, hogy megszűnjék a felesleges gyanúsítgatás és bizalmatlanság. Általánosan ismertek azok a javaslatok, amelyeket a VSZK már több ízben tett ebben az irányban. Ami a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatokat illeti, a barátság fejlesztését óhajtottuk és óhajtjuk a Kínai Népköztársasággal elvi alapon anélkül, hogy károsodnának a többi ország érdekei, mondotta Jegor Ligacsov. Jegor Ligacsov beszédéből A Vietnammal folytatott együttműködés fejlesztése valamennyi testvéri szocialista ország internacionalista kötelessége, mondotta tegnap Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a vietnami kommunisták kongresszusán. *
