Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-15 / 270. szám, szombat
Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1986. november 15. XXXIX. évfolyam 270. szám ★ Ára 50 fillér Formalizmus nélkül Januárban és februárban lesznek a pártalapszervezetekévzáró gyűlései, amelyek megvitatják, hogyan valósítják meg hatáskörükben a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításának stratégiai irányvonalát. Értékelik, hogy a kommunisták példamutatása, kezdeményezése, a munkakollektívák mozgósítása meg- felel-e napjaink követelményeinek. Felmérik, elég hatékonyak-e a pártmunka módszerei és formái. Az ilyen elemzés nyomán nemcsak új ötletek merülnek fel, hanem fokozódik az a törekvés is, hogy munkánkból kiküszöböljünk mindent, ami elavult, ami formális. A formalizmus megszüntetése megköveteli, hogy a járási pártbizottságok jobban irányítsák az alapszervezeteket, s az alapszervezetek minden téren javítsák saját munkájukat. Ez egyúttal megerősíti a dolgozóknak a párt iránti bizalmát is. A pártalapszervezetek munkája nem tökéletesíthető egyik napról a másikra. Mindennapi munkánkkal kell ezt a feladatot teljesíteni. Az emberek kezdeményezését leginkább a formalizmus fékezi. Van, ahol a formalizmust az olyan gondolkodásmódból eredő rutin táplálja, miszerint a feladatokat mindig teljesítettük, miért lenne ez most másképp. Máskor eltúlozzák a papírmunka jelentőségét, úgy gondolkodnak, ha a kimutatások rendben vannak, akkor már minden megfelel a követelményeknek. Van, ahol csak szavakkal, általánosságban értenek egyet a határozatokkal, a teljesítés pedig elmarad. Nincs kiváltságos helyzetük a kommunistáknak a társadalomban. Csupán abban különböznek a többiektől, hogy kötelességük - s ezt az alapszabályzat is rögzíti -, hogy az újért folytatott harc élén álljanak. Nekik kell a kongresszusi irányvonal megvalósításáért folytatott küzdelmet is vezetniük. A formalizmus kiküszöbölése a pártéletből napjaink egyik legfontosabb teendője. Mire gondolunk? Például az összes alapszervezet feladata a tagsági bázis javítása. Ez magába foglalja a kommunisták oktatását, a pártalapszabályzat megtartását, a fiatal tagjelöltek kiválasztását és felkészítését. Tapasztalataink szerint még mindig vannak olyan alapszervezetek, ahol nem foglalkoznak rendszeresen ezekkel a kérdésekkel és így sajnos munkájukat a formalizmus jellemzi. Olyan embereknek ajánlják fel a párttagságot, akiket nem ismernek jól és megelégednek azzal, ha az illető igent mond. Azokon a tagsági gyűléseken, amelyeken jóváhagyják a tagjelöltséget vagy a párttagságot, nagyon gyakran nincs olyan légkör, amely emlékezetessé tenné ezt a napot a fiatalok számára. A tagsági gyűléseket is mentesíteni kell a formalizmustól. Milyen sokszor előfordul, hogy a tanácskozás után semmi sem változik meg, sőt a gondok még tovább mélyülnek. A pártbizottság nem tárgyalja meg előzetesen a gazdasági vezetők beszámolóját és az olyan beszámoló, amely csak adathalmaz, nagyon távol áll attól, ahogyan a pártnak a gazdasághoz viszonyulnia kell. Ennek ellenére az ilyen beszámolót is jóváhagyják, ahelyett, hogy határozottan visszautasítanák. A kommunisták a tanulságok világos levonása és feladatok nélkül távoznak a gyűlésről, mivel csupán a vezetők, a pártelnök, vagy a bizottság feladatait határozták meg annak ellenére, hogy a határozat megvalósításába mindenkinek be kell kapcsolódnia. Még mindig vannak olyan gyűlések, amelyek a munkaterv szerint egy bizonyos problémát vitatnak meg, holott a munkakollektívát abban az időben egészen más kérdések foglalkoztatják. Nem szabad félmegoldásokkal megelégedni a tagsági és a nyilvános gyűléseken elhangzott észrevételek intézésében. Ez gyengíti a pártszerv iránti bizalmat s ahhoz vezethet, hogy az előterjesztők közömbössé, passzívvá válnak. A leggyakrabban abban nyilvánul meg a formalizmus, hogy nem teljesítik következetesen azokat a határozatokat, amelyeket nem bontanak le a kommunisták konkrét feladataira. Az alapszervezetek irányításában pótolhatatlan szerepük van a járási pártbizottságoknak. A XVII. pártkongresszus óta munkájukban sok minden megváltozott. Ez annak köszönhető, hogy a kongresszus követelményének eleget téve mélyítik kapcsolatukat az emberekkel. Sajnos, ez az igyekezet még nem nyilvánul meg mindenütt. így aztán nem telik el olyan hét, hogy a járási pártbizottságok közül valamelyik ne adna módszertani utasításokat az alapszervezeteknek bizonyos problémával kapcsolatban, ne kérne különböző kimutatásokat, amelyek aztán az asztalfiókba kerülnek, ne kérnének olyan jelentéseket, ne rendeznének olyan tanácskozásokat és aktívákat, amelyek nem a külcsfontosságú kérdésekkel foglalkoznak. Egyes kerületekben megpróbálkoznak azzal, hogy a pártmunkát bizonyos napokra összpontosítsák, amivel eltávolodnak a mindennapi szükségletektől, megkísérlik, hogy a szervezeteket a járási bizottság közlönye segítségével irányítsák, ahelyett, hogy élő kapcsolatuk lenne az emberekkel. Igy aztán a pártbizottságok elnökeit fölösleges papírmunkával terhelik. Az alapszervezetekben több mód nyílik arra, hogy felszámoljuk a formalizmust. A legegyszerűbb módszer az, hogy jobban, személyesen kell megismernünk a pártszervezet életét és munkáját. Ez lehetővé teszi, hogy minimumra csökkentsük az alapszervezetek és a járási pártbizottságok közti írásbeli kapcsolatot. Déčínben például úgy döntöttek, hogy a titkárok és a politikai dolgozók munkaidejük felét az alapszervezetekben töltik. A járási bizottság csupán azt követeli meg az alapszerveztektől, hogy részletes jegyzőkönyvet küldjenek a tagsági gyűlésekről. Ebből ismerik meg a javaslatokat és észrevételeket, amelyeket a járási pártbizottság elnöksége tárgyal aztán meg. A formalizmus kiküszöbölése az egyik alapvető feltétele annak, hogy mindenütt a pártalapszervezetek álljanak a kongresszusi irányvonal megvalósításáért folytatott harc élére. Ehhez következetesség, feladataik tudatosítása és példamutatás kell. (Rp) Ülésezett a Varsói Szerződés katonai tanácsa (ČSTK) - 1986. november 12. és 14. között Bukarestben, a Román Szocialista Köztársaság fővárosában megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa Viktor Kulikov marsallnak, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának elnökletével. A tanácskozáson részt vettek a katonai tanács tagjai, továbbá a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztériumainak és az egyesített fegyveres erők parancsnoki szerveinek felelős tisztségviselői. A katonai tanács áttekintette a Reykjavíkban megrendezett szovjet-amerikai tárgyalások eredményeit és az ezekből levont következtetéseket, amelyek a szocialista államok fontos hozzájárulását jelentik a béke megőrzéséhez. Hangsúlyozták, hogy fokozott, közös erőfeszítéseket kell tenni a nukleáris fegyverek megsemmisítéséért és a konvencionális fegyverek állományának csökkentéséért, valamint a nemzetközi biztonság megszilárdításáért folytatott küzdelemben. Konkrét intézkedések születtek a szövetséges hadseregektől az egyesített fegyveres erők állomáGustáv Husák eivtárs üdvözli Nicolae Giosant, tőlük jobbra Alois Indra, baloldalt pedig Bohuslav Kučera látható. (ČSTK-felvétel) Népeink érdekeivel összhangban Gustáv Husák fogadta a román parlamenti küldöttséget (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap a prágai várban Alois Indrának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének jelenlétében fogadta a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének küldöttségét, amelyet Nicolae Gi- osan, a Román KP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke vezet. A baráti találkozón pozitívan értékelték a cséhszlovák-román együttműködés eddigi eredményeit, és megállapították, hogy a kapcsolatok további elmélyítése szempontjából meghatározó jelentősége van a csehszlovák-román gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés fejlesztése 2000-ig terjedő, hosszú távú programjának, amelyet a két ország vezetői 1985. decemberében Bukarestben tartott megbeszéléseinek végén hagytak jóvá. Azt is hangsúlyozták, hogy a törvényhozó testületek konstruktív viszonya a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéMunka Érdemrend Ján Ištvančinnak (ČSTK) - Ján Ištvančinnak, a Pravda Lapkiadó Vállalat igazgatójának 60. születésnapja alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja javára kifejtett sokéves áldozatos tevékenységéért, valamint elkötelezett újságírói és társadalmi munkásságáért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adományozta. A kitüntetést tegnap Bratislavában Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára adta át a jubilánsnak. Az átadásnál jelen volt Ján Škoda, az SZLKP KB osztályvezetője. séhez, valamint az együttműködés elmélyítésére és javítására tett erőfeszítések teljes összhangban állnak Csehszlovákia és Románia népeinek érdekeivel, és elősegítik a szocialista országok egységének és a világbékének a megszilárdítását. A fogadáson részt vettek még: Bohuslav Kučera, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, František Šalda, a köztársasági elnök irodájának vezetője és Cornel Panzaru, a Román Szocialista Köztársaság csehszlovákiai nagykövete. A Nicolae Giosan vezette román parlamenti küldöttség tegnap kora este befejezte Csehszlovákiában tett hivatalos baráti látogatását, és hazautazott A román vendégek búcsúztatásán megje(Folytatás a 2. oldalon) nyába olyan szinten átutalt katonai és tengerészeti erők fenntartására, amely biztosítja a Varsói Szerződés és a NATO közötti katonai egyensúly megőrzését. Az ülésen egyúttal értékelték a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői hadműveleti és harcászati kiképzésének múlt évi eredményeit, kitűzték a feladatokat az új kiképzési" évre, és áttekintették az egyesített fegyveres erők folyamatos tevékenységének más kérdéseit. A résztvevők egyhangúlag egyetértettek abban, hogy tovább kell bővíteni és el kell mélyíteni a szövetséges hadseregek fegyverbarátságát. A katonai tanács a megvitatott kérdésekről ajánlásokat és javaslatokat hagyott jóvá. Az ülés munkalégkörben, a barátság és a kölcsönös megértés szellemében zajlott le. Magas kitüntetés Vlagyimir Vlagyimirszkíjnek (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök tegnap a prágai várban Miloš Jakešnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának jelenlétében fogadta Vlagyimir Vlagyimirszkijt, a Szovjetunió csehszlovákiai kereskedelmi képviseletének vezetőjét diplomáciai megbízatásának befejezése alkalmából. Átnyújtotta Vlagyimir Vlagyimirszkíjnek a Fehér Oroszlán Érdemrend második fokozatát, amelyet a Szovjetunió és Csehszlovákia gazdasági együttműködésének fejlesztésében szerzett személyes érdemeiért adományoztak neki. A találkozón Gustáv Husák szívből jövő köszönetét mondott Vlagyimir Vlagyimirszkíjnek, a két ország gazdasági kapcsolatainak elmélyítése terén kifejtett aktív tevékenységéért, és sok sikert kívánt további munkájához. A fogadáson részt vett Rudolf Rohlíček, a szövetségi miniszter- elnök első helyettese, František Šalda, a köztársasági elnök irodájának vezetője és Viktor Lomakin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete. Kinevezés (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök Stanislav Svobodát kinevezte hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé a Kubai Köztársaságba. A tudomány és a gyakorlat szorosabb kapcsolatával Országos pártértekezlet a mezögazdasági-ipari komplexum tudományos-műszaki fejlesztéséről (Tudósítónktól) - A mezőgazdasági-ipari komplexum tudományos kutatási alapjának vezetői a mezőgazdasági irányítási szervek, a biológiai és műszaki szolgáltató szervezetek, a mezőgazdasági főiskolák, valamint a tudo- mányos-müszaki fejlesztésben élenjáró mezőgazdasági vállalatok képviselői országos pártértekezleten vitatták meg tegnap a ho- doníni járásbeli Čejkovicei Efsz művelődési házában a mezőgazdaság és az élelmiszeripar tudo- mányos-műszaki fejlesztésének a 8. ötéves tervidőszakra s távlatilag az évezred végéig előirányzott feladatait. A vitaindító beszámolót František Pitra, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára terjesztette eló. A tanácskozáson jelen volt Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Miroslav Toman szövetségi miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Ondrej Vanék, a CSSZK és Julius Varga, az SZSZK mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztere. Pitra elvtárs beszámolójában részletesen értékelte a mezőgazdasági kutatás egyes szakterületein, a növénynemesitésben, a talajtani és az állattenyésztési kutatásban, valamint a termelés kemi- zálásában és biologizálásában elért eredményeket, konkrétan és kritikusan elemezte az egyes kutatóintézetek tevékenységét, s rá(Folytatás a 2. oldalon)
