Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-12 / 267. szám, szerda
Az USA nem híve a korszerű Csehszlovák-kínai gazdasági v politikai gondolkodásnak (Folytatás a 3. oldalról) a reykjavíki megállapodásokból kiinduló új javaslatokat terjesztettünk elő, s ugyancsak találkozókat kell szerveznünk más, magasabb szinten is. Bécsben erről is beszéltünk. Választ ugyan nem kaptunk, de továbbra sem zárjuk ki, hogy ezekre a kontaktusokra sor kerül. Ami minket illet, fel vagyunk rájuk készülve. Eduard Sevardnadze újságírók kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, a szovjet-amerikai viszony tovább bonyolódott, mégpedig azért, mert az amerikai fél eltávolodott a Reykjavíkban elért megállapodásoktól. A Szovjetunió a Reykjavíkban született megállapodásoktól való bármiféle eltávolodást rendkívül negatív jelenségnek tartja - mondotta a miniszter. Ami az egyéb szovjet-amerikai kontaktusokat illeti, ezek folytatódni fognak a jövőben is. A Szovjetunió kész folytatni a párbeszédet és megvitatni a mindkét fél érdeklődésére számot tartó problémákat. Nemrég megbeszélések zajlottak le a világűr békés kutatása során folytatott együttműködésről, s folytatódnak a genfi tárgyalások. A magasabb szintű kontaktusok kérdése azonban a bécsi megbeszéléseken nem került szóba. Az élet mutatja meg, mire készült fel az amerikai fél. A nukleáris és az úrfegyverek- ról szóló genfi tárgyalásokon a Szovjetunió széles körű, átfogó javaslatokat terjesztett elő, miközben a reykjavíki csúcstalálkozó eredményeiből indult ki. A Szovjetuniót megelőzően az amerikai , küldöttség terjesztette elő javaslatait. Meg kell állapítanom, hogy ezek a javaslatok kiábrándítottak bennünket, mivel nem felelnek meg a Reykjavíkban elért szintnek - mondotta Eduard Sevardnadze. Példa erre az az amerikai javaslat, miszerint a hadászati támadófegyverek felszámolásának második szakaszában csupán a ballisztikus rakétákat semmisítenék meg. Az USA hadászati triászát illetően megfeledkeznek a stratégiai bombázó repülőgépekről. Az Egyesült Államok így mindenáron szeretne erőfölényhez jutni a Szovjetunióval szemben. Általánosan ismert, hogy a Szovjetunió védelmi ereje elsősorban az interkontinentális ballisztikus rakétákra és a tengeralattjárókon elhelyezett rakétákra támaszkodik. Ami a bombázókat illeti, az Egyesült Államok a Szovjetunióhoz viszonyítva négyszeres fölényben van. Az évszázad végéig szeretnék megőrizni ezen a területen stratégiai fölényüket. Az atommentes világ gondolata összeegyeztethetetlen az imperializmus és a washingtoni kormány politikáját meghatározó körök ideológiájával és gyakorlatával - jelentette ki a szovjet külügyminiszter. Sevardnadze kommentálta az amerikai kormány azon tervét, miszerint túllépi a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló szerződésben (SALT-II) meghatározott limiteket. Kijelentette, a szovjet vezetés rendkívül negatív jelenségnek tartja az érvényben levő szerződéses dokumentumoktól való eltérést. Az Egyesült Államok azonban egyre elszántabban számolja fel azokat a korlátozásokat, amelyek a múltban biztosították a hadászati stabilitást. A leszerelés problémáival kapcsolatos szovjet álláspont a valamennyi fegyverfajtához való átfogó hozzáállásból indul ki. A Szovjetunió álláspontját Mihail Gorbacsov idén január 15-i nyilatKozatá- ban fogalmazta meg, s ez tartalmazza a nukleáris fegyverek évszázad végéig történő felszámolásának konkrét, realista programját. Reykjavík megerősítette, hogy ez a koncepció reális. A Szovjetunió programjában hangsúlyozta a vegyi fegyverek és más tömeg- pusztító fegyverfajták felszámolásának a jelentőségét is.“ A Szovjetunió sikraszáll az európai hagyományos fegyverzet jelentős csökkentéséért, ahogy azt a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti nyilatkozata is megerősíti. Néhány nyugati politikus ma arról beszél, hogy a nukleáris fegyverek problémájával együtt kell megoldani a vegyi és a hagyományos fegyverzet kérdéseit is. A Szovjetunió álláspontja e tekintetben teljesen világos, valameny- nyi szovjet javaslat a tárgyalóasztalon fekszik - hangsúlyozta Eduard Sevardnadze. A külügyminiszter a továbbiakban visszautasította azt a véleményt, miszerint a Reykjavíkban született elvi megállapodások összességének megvitatását befejezettnek kell tekinteni. Bécsben javasoltam az amerikai külügyminiszternek, kezdjünk tárgyalásokat arról a kérdésről, amelyről nem született megállapodás, vagyis a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződés betartásáról. Itt állnak fenn a legkomolyabb ellentétek, ezért javasoltuk az Egyesült Államoknak, hogy tisztázzuk ezeket a kérdéseket. Ha a Szovjetunió beleegyezne a hadászati fegyverek vagy a közepes hatótávolságú rakéták problémájának elszigetelt megoldásába, eltérne a reykjavíki megállapodásoktól. Reykjavík után teljesen új helyzet alakult ki. Megállapodás született a nukleáris arzenálok felszámolásáról, így arról is, hogy az évszázad végéig megsemmisítjük a hadászati támadó fegyvereket. Nem lenne igazolható az eltérés ettől a javaslatkomplexumtól - hangsúlyozta Eduard Sevardnadze. A Szovjetunió nem gondolja azt, hogy Reagan elnökkel nem lehet tárgyalni - jelentette ki a szovjet külügyminiszter. A genfi találkozó és az Izlandon folytatott megbeszélések megmutatták, hogy a tárgyalások lehetségesek annak ellenére is, hogy Reykjavík után az elnök és munkatársai az ott született eredmények revíziójához folyamodtak. A mostani kormány a következő két évben hatalmon lesz és általánosan ismert, milyen gyorsasággal növekednek a fegyverarzenálok. Nem szabad vesztegetni az időt, és ezért az emberiség globális problémáinak megoldását célzó lendületes és aktív akciókért szállunk síkra. A Szovjetunió mindig meg volt és ma is meg van győződve arról, hogy a következő szovjet-ameri- kai csúcstalálkozó szükséges. Reykjavík megmutatta, hogy csak ezen a magas szinten lehet eljutni a kardinális problémák megoldásához. Termékeny találkozót szorgalmazunk és ez a hozzáállásunk továbbra is érvényben van. A nemrég lezajlott kongresszusi választások alkalmával az amerikaiak véleményt mondtak az elnök hadászati védelmi kezdeményezéséről - folytatta Sevardnadze. A választások így a maguk módján népszavazássá váltak a „csillagháborúról“, mivel a Republikánus Párt legfőbb érve a választások előtt épp az SDI volt. Tekintettel a választások eredményére, meg lehet állapítani, hogy az amerikaiak többsége ezt a programot nem támogatja. Regionális problémákról szólva Eduard Sevardnadze hangsúlyozta, a reykjavíki találkozó után ezeknek a kérdéseknek a megoldása nem haladt előre. Időhiány mia« Reykjavíkban nem vitatták meg részletesen a regionális kérdéseket, a külügyminiszterek és helyetteseik azonban rendszeresen tárgyalnak róluk. Komoly és kézzel fogható eredmények azonban nem születtek, mivel az ellentétek, amelyek elsősorban a regionális konfliktusok okaira vonatkoznak, túl mélyek. Sevardnadze válaszolt a KGST-tagállamok testvérpártjai vezetőinek a munkatalálkozójával kapcsolatos kérdésre. Hangsúlyozta, a hasonló találkozók a szocialista országok közötti viszony alapvető kérdéseinek a megvitatását és a tapasztalatcserét szolgálják. A mostani moszkvai találkozóra olyan időben kerül sor, amikor a Szovjetunióban és a többi szocialista államban is folytatódik a népgazdaság és a külgazdasági kapcsolatok mechanizmusának átépítési folyamata. Ez az egyik csoportja azoknak a kérdéseknek, amelyek a munkatalálkozón napirenden szerepelnek. Sevardnadze a továbbiakban arról beszélt, milyen álláspontot foglalnak el az USA szövetségesei a reykjavíki találkozó eredményeivel kapcsolatban. A nukleáris arzenálok, így többek között az Európában levő amerikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról Izlandon született megállapodás néhány nyugat-európai politikus fenntartásaiba ütközött- mondta a miniszter. Az ilyen álláspont szükségszerűen aggodalmat kelt, mivel azt bizonyítja, hogy néhány nyugat-európai kormány nem akar lemondani az amerikai nukleáris arzenálról. Sevardnadze szólt a Szovjetunió és Izrael viszonyáról is. A közel-keleti válság rendezését célzó szovjet koncepció jól ismert- mondta ezzel összefüggésben. A Szovjetunió emellett nemrég javasolta egy olyan előkészítő bizottságnak a létrehozását, amely megítélné a Közel-Keletről szóló nemzetközi konferencia összehívásának lehetőségét. A szovjet fél már több konzultációt folytatott az érdekelt országokkal és az előkészítő bizottság létrehozása az arab államok többségének a támogatására talált. A szovjet-izraeli kapcsolatokban semmi sem változott és a szovjet álláspont is a régi marad: amint Izrael elhagyja a megszállt arab területeket, megkezdődhetnek a tárgyalások a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról és a kétoldalú kontaktusok fejlesztéséről. Sajtókonferenciája végén Eduard Sevardnadze kitért a Szovjetunió és az NSZK viszonyának jelenlegi állására. Felhívta a figyelmet Helmut Kohl kancellárnak a szovjet vezetés címére tett sértő kijelentéseire és megengedhetetlen összehasonlításaira. A Szovjetuniót mélyen felháborítják a szövetségi kancellár kijelentései, amelyeket elítél a nyugatnémet közvélemény is. Nehéz megjósolni, hogyan befolyásolják ezek az események a két állam viszonyát. A Szovjetunió a normális és kölcsönösen előnyös kapcsolatokért száll síkra az NSZK-val, a nyugatnémet néppel, a vállalkozói körökkel, a politikai pártok és állami szervek képviselőivel - jelentette ki végezetül a szovjet külügyminiszter. Elhunyt Vjacseszlav Molotov Kilencvenhat éves korában elhunyt Vjacseszlav Molotov - jelentette hétfőn a TASZSZ hírügynökség. A szovjet minisztertanács közlése szerint a politikus november 8-án hunyt el hosszas és súlyos betegség után. Vjacseszlav Molotov a nagy októberi szocialista forradalomban tagja volt a forradalmi katonai bizottságnak, 1917-tól különböző vezető párt- és állami tisztségeket töltött be. 1928 és 1934 között a Komintern VB elnökségének tagja volt. 1930 és 1941 között a Népbiztosok Tanácsának elnöke (kormányfő). 1941 és 1953 között a kormányfő helyetteseként, majd 1953 és 1956 között a minisztertanács elnökének első helyetteseként tevékenykedett. 1939 és 1949 között külügyi népbiztos volt. 1957 és 1960 között a Szovjetunió nagykövete volt a Mongol Népköztársaságban, majd 1960-61-ben, nyugállományba vonulásáig, a Szovjetunió állandó képviselője Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Bizottságnál. tárgyalások (ČSTK) - Pekingben kedden megkezdődött a csehszlovák-kínai gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 2. ülésszaka. A csehszlovák küldöttséget Bohumil Urban csehszlovák külkereskedelmi miniszter, a kínait Csien Cseng-jing asszony, vízgazdálkodási és energiaipari miniszter vezeti. A tanácskozáson a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást országuk gazdaságának fejlődéséről és nagyra értékelték a két állam közötti gazdasági együttműködés alakulását. Idén az 1985-ös évhez viszonyítva a csehszlovák -kínai árucsere 15,5 százalékkal növekszik, s eléri a 953 millió svájci frankot. A bizottság ülésszakával párhuzamosan Pekingben tárgyalások folynak a két ország jövő évi árucseréjéről és fizetési jegyzőkönyvéről, valamint a csehszlovák-kínai együttműködés néhány távlati tervéről. Bohumil Urban kedden tárgyalt Csu Zsung-csivel, az állami gazdasági bizottság miniszterhelyettesi rangú elnökével. Tanácskozik az AÁSZ közgyűlése Reagan meghosszabbította a Nicaragua ellen hozott intézkedések hatályát (ČSTK) - A guatemalai fővárosban hétfőn megnyílt az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) külügyminiszteri szintű 16. közgyűlése. A tanácskozás bevezetőjében Vinicio Cerezo, a vendéglátó ország elnöke arra szólította fel a térség államait, igyekezzenek békés eszközökkel megoldani valamennyi problémájukat. A Malvin-konfliktusban Argentínát biztosította támogatásáról, a továbbiakban rámutatott a latinamerikai államok rendkívül magas külföldi eladósodásának negatív következményeire. Joao Baena Soares, a szervezet főtitkára többek között támogatta a Contadora-csoport erőfeszítéseit a közép-amerikai konfliktus tárgyalásos rendezésére. Tegnapra virradó éjszaka érkezett a guatemalai fővárosba George Shultz amerikai külügyminiszter. Sajtóértekezletén hangsúlyozta, az USA továbbra is megad minden támogatást a nicaraguai ellenforradalmároknak. Arra hivatkozott, hogy ezt állítólag az USA latin-amerikai szövetségesei „sürgetik“. Hogy mely államokról van szó, azt nem részletezte, viszont nem titok, hogy kizárólag az olyan magukat lejáratott rezsimek támogatják a washingtoni politikát, mint a hondurasi, a salvadori, a chilei vagy a paraguayi. Reagan amerikai elnök hétfőn további hat hónappal meghosz- szabbította a Nicaragua elleni gazdasági szankciók érvényességét. A Kongresszushoz intézett levelében ismét azt állította, Nicaragua továbbra is „nagy fenyegetést jelent az USA-ra nézve“. Az Egyesült Államok 1985-ben rendelt el szankciókat Nicaragua ellen, s többek között megtiltotta a nicaraguai hajók kikötését, illetve a repülőgépek leszállását acne- rikai területen. Moszkvában - Nürnberg tanulságairól (ČSTK) - Nürnbergi tanulságok címmel Moszkvában nemzetközi tudományos konferencia kezdődött a nürnbergi per katonai, politikai és jogi aspektusairól. A háromnapos tanácskozáson vezető szovjet tudósok és jogászok, a negyven évvel ezelőtti tárgyalás közvetlen résztvevői, valamint további szovjet, amerikai, brit, francia, nyugatnémet, bolgár, csehszlovák és más közéleti személyiségek vannak jelen. A konferenciát Joe Nordmann, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének elnöke nyitotta meg, s többek között rámutatott: a nürnbergi per eredményei nemcsak a demokrácia és a humanizmus történelmi győzelmét jelentik, hanem egyben figyelmeztetnek is, hogy a pusztító háborúknak a történelemben nem szabad megismétlődniük. Pavel Zsilin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Hadtörténeti Intézetének igazgatója,' az akadémia levelező tagja bevezető előadásában arra is rámutatott, hogy a nürnbergi ítéletek igazságosságának megkérdőjelezésére irányuló nyugati kísérletek felháborodást keltenek a szovjet nép körében. Thatcher nyilatkozata washingtoni útja előtt (ČSTK) - A londoni City polgármesterének bankettjén hétfőn mondott beszédében Margaret Thatcher brit miniszterelnök ismét síkraszállt a nukleáris fegyverek megőrzése mellett. Értésre adta, kormánya nem kiván hozzájárulni a leszerelési erőfeszítésekhez. Szokásos „érvével" állt elő, miszerint „épp az atomfegyverek segítették elő a béke megőrzését Európában“. Thatcher asszony azt állította, Nagy-Britannia és egész Nyugat-Európa számára az atomfegyverek sokkal fontosabbak, mint az Egyesült Államok számára. „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szabadság határai épp a mi kontinensünkön húzódnak és így Nyugat-Európa sebezhetőbb egy hagyományos vagy vegyi fegyverekkel indított támadással szemben" - mondta a miniszterelnök. Margaret Thatcher egyébként a hét végén Washingtonban folytat tárgyalásokat az amerikai vezetőkkel. Reagan stábja a fegyverszállítási botrány fejleményeiről (ČSTK) - Reagan amerikai elnök hétfőn találkozott legközelebbi tanácsadóival, hogy megvitassa velük azt a válságos helyzetet, amely annak következtében alakult ki, hogy nyilvánosságra kerültek az izraeli közvetítéssel Iránba irányuló amerikai fegyverszállítmányokról szóló hírek. A sürgősen összehívott tanácskozáson a Fehér Házban részt vett George Bush alelnök, George Shultz külügyminiszter, Caspar Weinberger hadügyminiszter, Edwin Wleese igazságügyminiszter, William Casey, a CIA igazgatója, Donald Regan, a Fehér Ház személyzeti főnöke és John Poindexter, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Megfigyelők szerint az elnököt a kongresszus tagjainak kritikája késztette a tanácskozás összehívására. A kongresszus két házának a hírszerző szolgálatok tevékenysége ellenőrzésével foglalkozó bizottságainak tagjai kijelentették, hogy a törvényhozásnak joga van tudni az ilyen ügyekről. Tartottak attól is, hogy a lelepleződött ügy politikai károkat okozhat az elnöknek. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője a találkozó után azt nyilatkozta, hogy a tanácskozást a Libanonban fogva tartott amerikai túszok sorsa iránti aggodalom tette szükségessé. Hangsúlyozta, hogy - állítólag - semmilyen amerikai töivényeket sem sértettek meg, az elnök munkatársainak mégis biztosítaniuk kell, hogy hivatalaik alkalmazottjai tartózkodjanak az üggyel kapcsolatos mindennemű kommentártól. Speakes nyilatkozata azonban nem derített fényt a legfontosabbra — a hivatalosan hirdetett, a terroristákkal való mindennemű egyezkedést elutasító politika és a titkos fegyver- szállítások közti ellentétre., „Teljesen alaptalannak" minősítette tegnap az olasz kormány azokat a sajtóhíreket, hogy Olaszország az Egyesült Államokkal titkos megállapodást kötött iráni fegyverszállításokról. A kormány így reagált a kommunista képviselők csoportjának interpellációjára. A Paese Sera című esti lap közölte a tengerészeti és kikötői munkások dán szakszervezeti szövetségének hírét arról, hogy Olaszország a titkos fegyverszállítás céljára rendelkezésre bocsátotta a toscanai Talamorne kikötőt. ÚJ szú 4 1986. XI. 12.
