Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-12 / 267. szám, szerda

Az USA nem híve a korszerű Csehszlovák-kínai gazdasági v politikai gondolkodásnak (Folytatás a 3. oldalról) a reykjavíki megállapodásokból ki­induló új javaslatokat terjesztet­tünk elő, s ugyancsak találkozókat kell szerveznünk más, magasabb szinten is. Bécsben erről is be­széltünk. Választ ugyan nem kap­tunk, de továbbra sem zárjuk ki, hogy ezekre a kontaktusokra sor kerül. Ami minket illet, fel vagyunk rájuk készülve. Eduard Sevardnadze újságírók kérdéseire válaszolva hangsú­lyozta, a szovjet-amerikai viszony tovább bonyolódott, mégpedig azért, mert az amerikai fél eltávo­lodott a Reykjavíkban elért megál­lapodásoktól. A Szovjetunió a Reykjavíkban született megállapodásoktól való bármiféle eltávolodást rendkívül negatív jelenségnek tartja - mon­dotta a miniszter. Ami az egyéb szovjet-amerikai kontaktusokat il­leti, ezek folytatódni fognak a jövő­ben is. A Szovjetunió kész folytatni a párbeszédet és megvitatni a mindkét fél érdeklődésére szá­mot tartó problémákat. Nemrég megbeszélések zajlottak le a világűr békés kutatása során folytatott együttműködésről, s foly­tatódnak a genfi tárgyalások. A magasabb szintű kontaktusok kérdése azonban a bécsi megbe­széléseken nem került szóba. Az élet mutatja meg, mire készült fel az amerikai fél. A nukleáris és az úrfegyverek- ról szóló genfi tárgyalásokon a Szovjetunió széles körű, átfogó javaslatokat terjesztett elő, miköz­ben a reykjavíki csúcstalálkozó eredményeiből indult ki. A Szov­jetuniót megelőzően az amerikai , küldöttség terjesztette elő javasla­tait. Meg kell állapítanom, hogy ezek a javaslatok kiábrándítottak bennünket, mivel nem felelnek meg a Reykjavíkban elért szintnek - mondotta Eduard Sevardnadze. Példa erre az az amerikai javaslat, miszerint a hadászati támadófegy­verek felszámolásának második szakaszában csupán a ballisztikus rakétákat semmisítenék meg. Az USA hadászati triászát illetően megfeledkeznek a stratégiai bom­bázó repülőgépekről. Az Egyesült Államok így mindenáron szeretne erőfölény­hez jutni a Szovjetunióval szem­ben. Általánosan ismert, hogy a Szovjetunió védelmi ereje első­sorban az interkontinentális bal­lisztikus rakétákra és a tengera­lattjárókon elhelyezett rakétákra támaszkodik. Ami a bombázókat illeti, az Egyesült Államok a Szov­jetunióhoz viszonyítva négyszeres fölényben van. Az évszázad végé­ig szeretnék megőrizni ezen a te­rületen stratégiai fölényüket. Az atommentes világ gondolata összeegyeztethetetlen az imperia­lizmus és a washingtoni kormány politikáját meghatározó körök ide­ológiájával és gyakorlatával - je­lentette ki a szovjet külügymi­niszter. Sevardnadze kommentálta az amerikai kormány azon tervét, mi­szerint túllépi a hadászati támadó­fegyverek korlátozásáról szóló szerződésben (SALT-II) meghatá­rozott limiteket. Kijelentette, a szov­jet vezetés rendkívül negatív jelen­ségnek tartja az érvényben levő szerződéses dokumentumoktól való eltérést. Az Egyesült Államok azonban egyre elszántabban szá­molja fel azokat a korlátozásokat, amelyek a múltban biztosították a hadászati stabilitást. A leszerelés problémáival kap­csolatos szovjet álláspont a vala­mennyi fegyverfajtához való átfo­gó hozzáállásból indul ki. A Szov­jetunió álláspontját Mihail Gorba­csov idén január 15-i nyilatKozatá- ban fogalmazta meg, s ez tartal­mazza a nukleáris fegyverek év­század végéig történő felszámolá­sának konkrét, realista program­ját. Reykjavík megerősítette, hogy ez a koncepció reális. A Szovjet­unió programjában hangsúlyozta a vegyi fegyverek és más tömeg- pusztító fegyverfajták felszámolá­sának a jelentőségét is.“ A Szovjetunió sikraszáll az eu­rópai hagyományos fegyverzet je­lentős csökkentéséért, ahogy azt a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti nyilatkozata is meg­erősíti. Néhány nyugati politikus ma arról beszél, hogy a nukleáris fegyverek problémájával együtt kell megoldani a vegyi és a hagyo­mányos fegyverzet kérdéseit is. A Szovjetunió álláspontja e tekin­tetben teljesen világos, valameny- nyi szovjet javaslat a tárgyalóasz­talon fekszik - hangsúlyozta Eduard Sevardnadze. A külügyminiszter a továbbiak­ban visszautasította azt a véle­ményt, miszerint a Reykjavíkban született elvi megállapodások összességének megvitatását be­fejezettnek kell tekinteni. Bécsben javasoltam az amerikai külügymi­niszternek, kezdjünk tárgyaláso­kat arról a kérdésről, amelyről nem született megállapodás, vagyis a rakétaelhárító rendszerek korlá­tozásáról szóló szerződés betartá­sáról. Itt állnak fenn a legkomo­lyabb ellentétek, ezért javasoltuk az Egyesült Államoknak, hogy tisztázzuk ezeket a kérdéseket. Ha a Szovjetunió beleegyezne a hadászati fegyverek vagy a kö­zepes hatótávolságú rakéták problémájának elszigetelt megol­dásába, eltérne a reykjavíki meg­állapodásoktól. Reykjavík után tel­jesen új helyzet alakult ki. Megál­lapodás született a nukleáris arze­nálok felszámolásáról, így arról is, hogy az évszázad végéig meg­semmisítjük a hadászati támadó fegyvereket. Nem lenne igazolha­tó az eltérés ettől a javaslatkomp­lexumtól - hangsúlyozta Eduard Sevardnadze. A Szovjetunió nem gondolja azt, hogy Reagan elnökkel nem lehet tárgyalni - jelentette ki a szovjet külügyminiszter. A genfi találkozó és az Izlandon folytatott megbeszélések megmutatták, hogy a tárgyalások lehetségesek annak ellenére is, hogy Reykjavík után az elnök és munkatársai az ott született eredmények revíziójá­hoz folyamodtak. A mostani kor­mány a következő két évben ha­talmon lesz és általánosan ismert, milyen gyorsasággal növekednek a fegyverarzenálok. Nem szabad vesztegetni az időt, és ezért az emberiség globális problémáinak megoldását célzó lendületes és aktív akciókért szállunk síkra. A Szovjetunió mindig meg volt és ma is meg van győződve arról, hogy a következő szovjet-ameri- kai csúcstalálkozó szükséges. Reykjavík megmutatta, hogy csak ezen a magas szinten lehet eljutni a kardinális problémák megoldá­sához. Termékeny találkozót szor­galmazunk és ez a hozzáállásunk továbbra is érvényben van. A nemrég lezajlott kongresszusi választások alkalmával az ameri­kaiak véleményt mondtak az elnök hadászati védelmi kezdeménye­zéséről - folytatta Sevardnadze. A választások így a maguk mód­ján népszavazássá váltak a „csil­lagháborúról“, mivel a Republiká­nus Párt legfőbb érve a választá­sok előtt épp az SDI volt. Tekintet­tel a választások eredményére, meg lehet állapítani, hogy az ame­rikaiak többsége ezt a programot nem támogatja. Regionális problémákról szólva Eduard Sevardnadze hangsúlyoz­ta, a reykjavíki találkozó után ezeknek a kérdéseknek a megol­dása nem haladt előre. Időhiány mia« Reykjavíkban nem vitatták meg részletesen a regionális kér­déseket, a külügyminiszterek és helyetteseik azonban rendszere­sen tárgyalnak róluk. Komoly és kézzel fogható eredmények azon­ban nem születtek, mivel az ellen­tétek, amelyek elsősorban a regio­nális konfliktusok okaira vonatkoz­nak, túl mélyek. Sevardnadze válaszolt a KGST-tagállamok testvérpártjai vezetőinek a munkatalálkozójával kapcsolatos kérdésre. Hangsú­lyozta, a hasonló találkozók a szo­cialista országok közötti viszony alapvető kérdéseinek a megvitatá­sát és a tapasztalatcserét szolgál­ják. A mostani moszkvai találkozó­ra olyan időben kerül sor, amikor a Szovjetunióban és a többi szo­cialista államban is folytatódik a népgazdaság és a külgazdasági kapcsolatok mechanizmusának átépítési folyamata. Ez az egyik csoportja azoknak a kérdéseknek, amelyek a munkatalálkozón napi­renden szerepelnek. Sevardnadze a továbbiakban arról beszélt, milyen álláspontot foglalnak el az USA szövetségesei a reykjavíki találkozó eredményei­vel kapcsolatban. A nukleáris ar­zenálok, így többek között az Eu­rópában levő amerikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolá­sáról Izlandon született megálla­podás néhány nyugat-európai po­litikus fenntartásaiba ütközött- mondta a miniszter. Az ilyen álláspont szükségszerűen aggo­dalmat kelt, mivel azt bizonyítja, hogy néhány nyugat-európai kor­mány nem akar lemondani az amerikai nukleáris arzenálról. Sevardnadze szólt a Szovjet­unió és Izrael viszonyáról is. A kö­zel-keleti válság rendezését célzó szovjet koncepció jól ismert- mondta ezzel összefüggésben. A Szovjetunió emellett nemrég ja­vasolta egy olyan előkészítő bi­zottságnak a létrehozását, amely megítélné a Közel-Keletről szóló nemzetközi konferencia összehí­vásának lehetőségét. A szovjet fél már több konzultációt folytatott az érdekelt országokkal és az előké­szítő bizottság létrehozása az arab államok többségének a tá­mogatására talált. A szovjet-izraeli kapcsolatok­ban semmi sem változott és a szovjet álláspont is a régi marad: amint Izrael elhagyja a megszállt arab területeket, megkezdődhet­nek a tárgyalások a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról és a kétoldalú kontaktusok fejleszté­séről. Sajtókonferenciája végén Eduard Sevardnadze kitért a Szovjetunió és az NSZK viszo­nyának jelenlegi állására. Felhívta a figyelmet Helmut Kohl kancellár­nak a szovjet vezetés címére tett sértő kijelentéseire és megenged­hetetlen összehasonlításaira. A Szovjetuniót mélyen felháborít­ják a szövetségi kancellár kijelen­tései, amelyeket elítél a nyugatné­met közvélemény is. Nehéz meg­jósolni, hogyan befolyásolják ezek az események a két állam viszo­nyát. A Szovjetunió a normális és kölcsönösen előnyös kapcsola­tokért száll síkra az NSZK-val, a nyugatnémet néppel, a vállalko­zói körökkel, a politikai pártok és állami szervek képviselőivel - je­lentette ki végezetül a szovjet kül­ügyminiszter. Elhunyt Vjacseszlav Molotov Kilencvenhat éves korában el­hunyt Vjacseszlav Molotov - je­lentette hétfőn a TASZSZ hírügy­nökség. A szovjet minisztertanács közlése szerint a politikus novem­ber 8-án hunyt el hosszas és sú­lyos betegség után. Vjacseszlav Molotov a nagy ok­tóberi szocialista forradalomban tagja volt a forradalmi katonai bi­zottságnak, 1917-tól különböző vezető párt- és állami tisztségeket töltött be. 1928 és 1934 között a Komintern VB elnökségének tagja volt. 1930 és 1941 között a Népbiztosok Tanácsának elnöke (kormányfő). 1941 és 1953 között a kormányfő helyetteseként, majd 1953 és 1956 között a miniszterta­nács elnökének első helyettese­ként tevékenykedett. 1939 és 1949 között külügyi népbiztos volt. 1957 és 1960 között a Szovjet­unió nagykövete volt a Mongol Népköztársaságban, majd 1960-61-ben, nyugállományba vonulásáig, a Szovjetunió állandó képviselője Bécsben a Nemzetkö­zi Atomenergia Bizottságnál. tárgyalások (ČSTK) - Pekingben kedden megkezdődött a csehszlovák-kí­nai gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság 2. ülésszaka. A csehszlovák küldöttséget Bohu­mil Urban csehszlovák külkeres­kedelmi miniszter, a kínait Csien Cseng-jing asszony, vízgazdál­kodási és energiaipari miniszter vezeti. A tanácskozáson a felek köl­csönösen tájékoztatták egymást országuk gazdaságának fejlődé­séről és nagyra értékelték a két állam közötti gazdasági együttmű­ködés alakulását. Idén az 1985-ös évhez viszonyítva a csehszlovák -kínai árucsere 15,5 százalékkal növekszik, s eléri a 953 millió svájci frankot. A bizottság ülésszakával párhu­zamosan Pekingben tárgyalások folynak a két ország jövő évi áru­cseréjéről és fizetési jegyzőköny­véről, valamint a csehszlovák-kí­nai együttműködés néhány távlati tervéről. Bohumil Urban kedden tárgyalt Csu Zsung-csivel, az állami gaz­dasági bizottság miniszterhelyet­tesi rangú elnökével. Tanácskozik az AÁSZ közgyűlése Reagan meghosszabbította a Nicaragua ellen hozott intézkedések hatályát (ČSTK) - A guatemalai fővárosban hétfőn megnyílt az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) külügyminiszteri szintű 16. közgyűlése. A tanácskozás bevezetőjében Vinicio Cerezo, a vendéglátó ország elnöke arra szólította fel a térség államait, igyekezzenek békés eszkö­zökkel megoldani valamennyi problémájukat. A Malvin-konfliktusban Argentínát biztosította támogatásáról, a továbbiakban rámutatott a latin­amerikai államok rendkívül magas külföldi eladósodásának negatív következményeire. Joao Baena Soares, a szerve­zet főtitkára többek között támo­gatta a Contadora-csoport erőfe­szítéseit a közép-amerikai konflik­tus tárgyalásos rendezésére. Tegnapra virradó éjszaka érke­zett a guatemalai fővárosba George Shultz amerikai külügy­miniszter. Sajtóértekezletén hang­súlyozta, az USA továbbra is meg­ad minden támogatást a nicara­guai ellenforradalmároknak. Arra hivatkozott, hogy ezt állítólag az USA latin-amerikai szövetségesei „sürgetik“. Hogy mely államokról van szó, azt nem részletezte, vi­szont nem titok, hogy kizárólag az olyan magukat lejáratott rezsimek támogatják a washingtoni politikát, mint a hondurasi, a salvadori, a chilei vagy a paraguayi. Reagan amerikai elnök hétfőn további hat hónappal meghosz- szabbította a Nicaragua elleni gazdasági szankciók érvényessé­gét. A Kongresszushoz intézett le­velében ismét azt állította, Nicara­gua továbbra is „nagy fenyegetést jelent az USA-ra nézve“. Az Egyesült Államok 1985-ben ren­delt el szankciókat Nicaragua el­len, s többek között megtiltotta a nicaraguai hajók kikötését, illet­ve a repülőgépek leszállását acne- rikai területen. Moszkvában - Nürnberg tanulságairól (ČSTK) - Nürnbergi tanulsá­gok címmel Moszkvában nem­zetközi tudományos konferen­cia kezdődött a nürnbergi per katonai, politikai és jogi aspek­tusairól. A háromnapos tanács­kozáson vezető szovjet tudósok és jogászok, a negyven évvel eze­lőtti tárgyalás közvetlen résztve­vői, valamint további szovjet, ame­rikai, brit, francia, nyugatnémet, bolgár, csehszlovák és más közé­leti személyiségek vannak jelen. A konferenciát Joe Nordmann, a Demokratikus Jogászok Nem­zetközi Szövetségének elnöke nyitotta meg, s többek között rá­mutatott: a nürnbergi per eredmé­nyei nemcsak a demokrácia és a humanizmus történelmi győzel­mét jelentik, hanem egyben figyel­meztetnek is, hogy a pusztító há­borúknak a történelemben nem szabad megismétlődniük. Pavel Zsilin, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája Hadtörté­neti Intézetének igazgatója,' az akadémia levelező tagja bevezető előadásában arra is rámutatott, hogy a nürnbergi ítéletek igaz­ságosságának megkérdőjelezé­sére irányuló nyugati kísérletek felháborodást keltenek a szovjet nép körében. Thatcher nyilatkozata washingtoni útja előtt (ČSTK) - A londoni City polgármes­terének bankettjén hétfőn mondott be­szédében Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök ismét síkraszállt a nukleá­ris fegyverek megőrzése mellett. Értés­re adta, kormánya nem kiván hozzájá­rulni a leszerelési erőfeszítésekhez. Szokásos „érvével" állt elő, miszerint „épp az atomfegyverek segítették elő a béke megőrzését Európában“. Thatcher asszony azt állította, Nagy-Britannia és egész Nyugat-Euró­pa számára az atomfegyverek sokkal fontosabbak, mint az Egyesült Államok számára. „Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy a szabadság határai épp a mi kontinensünkön húzódnak és így Nyugat-Európa sebezhetőbb egy hagyományos vagy vegyi fegyverekkel indított támadással szemben" - mond­ta a miniszterelnök. Margaret Thatcher egyébként a hét végén Washingtonban folytat tárgyalá­sokat az amerikai vezetőkkel. Reagan stábja a fegyverszállítási botrány fejleményeiről (ČSTK) - Reagan amerikai elnök hétfőn találkozott legközelebbi ta­nácsadóival, hogy megvitassa velük azt a válságos helyzetet, amely annak következtében alakult ki, hogy nyilvá­nosságra kerültek az izraeli közvetítés­sel Iránba irányuló amerikai fegyver­szállítmányokról szóló hírek. A sürgő­sen összehívott tanácskozáson a Fe­hér Házban részt vett George Bush alelnök, George Shultz külügyminisz­ter, Caspar Weinberger hadügymi­niszter, Edwin Wleese igazságügymi­niszter, William Casey, a CIA igazga­tója, Donald Regan, a Fehér Ház személyzeti főnöke és John Poindex­ter, az elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója. Megfigyelők szerint az elnököt a kongresszus tagjainak kritikája kész­tette a tanácskozás összehívására. A kongresszus két házának a hírszer­ző szolgálatok tevékenysége ellenőr­zésével foglalkozó bizottságainak tag­jai kijelentették, hogy a törvényhozás­nak joga van tudni az ilyen ügyekről. Tartottak attól is, hogy a lelepleződött ügy politikai károkat okozhat az el­nöknek. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvi­vője a találkozó után azt nyilatkozta, hogy a tanácskozást a Libanonban fogva tartott amerikai túszok sorsa iránti aggodalom tette szükségessé. Hangsúlyozta, hogy - állítólag - sem­milyen amerikai töivényeket sem sér­tettek meg, az elnök munkatársainak mégis biztosítaniuk kell, hogy hivatala­ik alkalmazottjai tartózkodjanak az üggyel kapcsolatos mindennemű kom­mentártól. Speakes nyilatkozata azon­ban nem derített fényt a legfontosabb­ra — a hivatalosan hirdetett, a terroris­tákkal való mindennemű egyezkedést elutasító politika és a titkos fegyver- szállítások közti ellentétre., „Teljesen alaptalannak" minősítette tegnap az olasz kormány azokat a saj­tóhíreket, hogy Olaszország az Egye­sült Államokkal titkos megállapodást kötött iráni fegyverszállításokról. A kor­mány így reagált a kommunista képvi­selők csoportjának interpellációjára. A Paese Sera című esti lap közölte a tengerészeti és kikötői munkások dán szakszervezeti szövetségének hí­rét arról, hogy Olaszország a titkos fegyverszállítás céljára rendelkezésre bocsátotta a toscanai Talamorne ki­kötőt. ÚJ szú 4 1986. XI. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents