Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-11 / 266. szám, kedd

ÚJ szú

5

1986. XI. 11.

„...egy kicsit spanyoloknak érezzük magunkat“

== (Pontosan senki sem tudja, hány csehszlovákiai vett részt

a spanyol polgárháborúban. Számukat mintegy két és fél,

— háromezerre becsülik. Akikről még tudnak, azok ma találkoznak Prágában. Kétszáznegyven meghívót küldtek

— szét, s a meghívottaknak több mint a fele jelezte: ott lesz

— a találkozón. írásunkkal a nemzetközi brigádok csehszlo= vákiai harcosaira emlékezünk.)

ötven éve a világ minden tájáról Spanyolországba indultak az önkéntesek - a fiatal Spanyol Köztársaság védelmére, mert nemcsak a népfront kormányának demokratikus célkitűzéseit fenyegette veszély, hanem magát a köztársaságot is: a reakciós erők fegyveres lázadása a köztársaság vesztére tört. ötvennégy ország önkéntesei siettek a spanyol nép segítségére. Fél évszázad múltán is így nevezik őket: a spanyolosok. Az elmúlt hónapban összejöttek, Spanyolországban találkoztak a nemzetközi brigádok tagjai. A csehszlovák önkénteseket háromtagú küldöttség képviselte, Fábry István vezetésével. Hazatérte után beszélgettünk az élményekről- Kicsit szorongtunk, hogy milyen érzés lesz megérkezni. Mit fogunk látni, hiszen naponta hallani merényletekről, és az is köztudott, hogy olyanok is élnek ott, akik a Franco-uralom bukásának nem örülnek. De mindezek dacára örömmel mentem, mert ahogy mondani szokták: otthagytuk a fél szívünket, s mi egy kicsit spanyoloknak érezzük magunkat.

• Ki volt a delegáció másik két tagja?- A hodoníni Vlastimil Vláčil, a Gottwald légelhárító üteg volt tagja és Oskar černohorský Prágából. Černohorský elvtárs először a Dimitrov zászlóaljban harcolt - később abból alakult meg a 129-es brigád majd pedig a Masarykról elnevezett brigádban. Fogságba esett, hat évet töltött Franco börtöneiben.

• Milyen volt a megérkezés?- Csodálatos. Madrid gyönyörű szép város. A csehszlovák nagy- követség vendégei voltunk, ók gondoskodtak rólunk, minden kívánságunkat teljesítették. Ez úton is szeretném kifejezni köszönetemet.

A három nap programja zsúfolt volt. Gazdag kiállítás mutatta be a nemzetközi önkéntesek harcát és Madrid polgármestere fogadást adott a nemzetközi brigád egykori tagjai tiszteletére. Megható jelenet volt, amikor az NDK-ban élő elvtársak átadtak a polgármester helyettesének egy fényképet, a XI. brigád Edgar André zászlóalj csodával határos módon megmaradt zászlajának fényképét.- Érdekes a zászló története. Annak idején Németországba került, hogy mi úton-módon, pontosan nem tudni, mert akik eljuttatták oda, azokat kivégezte a Gestapo. De egy nyolcéves kisfiú, akit a lakásban egyedül hagytak, elrejtette a zászlót. Csak a felszabadulás után találok meg. Jelenleg az NDK-ban őrzik, a hajdani kisfiú is ott él. Ó is részt vett az ötvenedik évforduló ünnepségein.

A zászlót másnap bontották ki a koszorúzási ünnepségen, az egyik madridi temetőben. - Ott is rengetegen voltak, a világ minden tájáról eljöttek, Ausztráliából és Kubából egyaránt, de hogy vajon mind az ötvennégy nemzet képviselői eljöttek-e, azt nem tudom, mert nem adtak ki hivatalos jelentést. Az öttagú magyar delegációt Tömpe István elvtárs, nagyon jó barátom vezette, de valamennyiü- ket jól ismerem, hiszen egy parancsnokság alatt harcoltunk. Koszorút helyeztünk el a madridi szabadságszobornál is. Gyönyörű az a szobor. Annak idején nem láttuk, mert vastag deszkákkal védték a lövésektől.

Fábry elvtárs egy Picasso-rajzot és egy lemezt mutat: utóbbit Franciaországban készítették, sok-sok évvel azelőtt, s híres énekesek előadásában a polgárháború legismertebb forradalmi dalait tartalmazza. Mindkettő becses ajándék, kiváltképp a lemez, mert még Franco uralma alatt becsempésztek néhány száz darabot az országba, s az orvosnak, aki egyet Fábry elvtársnak ajándékozott - így került néhány darab a birtokába. A szóban forgó orvos egyébként a spanyol-csehszlovák társaság elnöke.- Meghívott bennünket a lakására is. Jómódban él, a spanyol orvosok gazdagok, mert kevesen vannak. Sok mindenről beszéltünk, megkérdeztem, mibe kerül egy gyomor- vagy epeoperáció. Megtudtam, hogy 150-180 ezer pesetába. És a betegsegélyző? Nos, abban az esetben, ha valaki fizeti a betegsegélyzót, úgy ingyenes kórházi ellátást kap, de az operációért akkor is fizetnie kell. Elhiszik-e, hogy ez nálunk ingyenes, kérdeztem tőlük. Mi elhisszük, felelte az orvos, mert jártunk Csehszlovákiában, de az emRepública jspanola

Número de la libreta-/'T'ý'éé

BRIGADASINTERNACION

aqí;

CARNET MILITÄR PARA

Apellidos

Nombre-AMy

S>7Vr.gy=A-'

..............

i este

L

EER CON ATENCION

1) Se ruega a los voluntaries quf miijdfH>fa«<(*pmbio Carnet Militär al Servicio de El^ct^iť.1 ‘-‘I Ulli I ^

2) No se extienden duplicados de e*f* Carnet.

3) Los portadores del Carnet no tfeno-derecho a hocej,jtiseripciones. E..I

Becses ereklyeként őrzi Fábry elvtárs a régi igazolványt, amelyet csak nemrég kapott vissza (Archív felvétel)

berek általában nem akarják elhinni, hogy ilyesmi lehetséges. Amerre csak jártunk, és megtudták, hogy csehszlovákiaiak vagyunk, mindenütt a legnagyobb tisztelettel és szeretettel fogadtak. Tudják, hogy iparilag fejlett állam vagyunk, s hogy ötven évvel ezelőtt mi voltunk az egyik legnépesebb csoport a nemzetközi brigádokban, s azt is tudják, hogy sok ország önkéntesei éppen a mi segítségünkkel jutottak ki Spanyolországba. Sajnos ezt nálunk sem sokan tudják, hogy a németeknek több mint a fele; a magyarországiak, a bolgárok, jugoszlávok, románok, görögök mind Csehszlovákián keresztül utaztak, a mi fillérjeinken. Léteztek irodák, ahol szériában gyártották az útleveleket. Úgynevezett téglácskákat bocsátottunk ki, 20 fillértől 100 korona értékig, az állt rajta, hogy ,,A spanyol nép harcának a megsegítésére“. Élelmiszert és ruhát gyűjtöttünk a spanyol nép számára. Különösen a falusiak éltek nagy nyomorban, a 82 százalékuk írástudatlan volt.

A madridi kongresszusi palotában manifesztációra gyűltek össze a nemzetközi brigádok önkéntesei.- A terem négyezer férőhelyes, de vagy ötezren is szorongtunk benne, a folyosókon is álltak. Amikor a szocialista szakszervezetek vezetője beszélt, érdekes dolog történt. Annak idején ez erős szakszervezet volt, de ma gyönge, a spanyolok szakadároknak nevezik őket. A szónok üdvözölte a szabadság nemzetközi önkénteseit, majd azzal folytatta: „maga az a tény, hogy itt vagyunk és részt veszünk ezen az ünnepségen, óriási változásokat jelent“. Rendben van, ez igaz. De amikor azt mondta, hogy ,,nálunk igazi demokrácia van, konszolidált demokrácia van“, - kitört a gyalázat. Azt hittem, a közönség csizmástul

megeszi azt az embert. A nézőtéren spanyolok is ültek. „ Nem szégyened magad! - kiabálták a közönség soraiból. - Tűnj el, míg jó dolgod van, mert agyonverünk. Hát a három és fél millió munka- nélküli az semmi?“ Egy fiatalember ült mellettem, azt kiabálta, hogy „már öt éve nem dolgozom, még nem volt munkám, szégyellem magam, amiért a szüleim tartanak el." A szónok ahelyett, hogy levonult volna, magyarázni kezdte, hogy is értelmezi ő a konszolidált demokráciát. Erre a tömeg még jobban felpaprikázódott. Persze semmit nem lehetett érteni, hát a szónok fogta magát, legyintett és levonult az emelvényről. Utána ugyancsak egy szocialista beszélt, de már más hangnemben, a múltat összekötötte a jelennel, megemlítette, hogy a polgár- háború volt a második világháború főpróbája, hogy a fasizmus terjeszkedését nem sikerült megakadályozni, s ezért vált lehetségessé a második világháború kitörése.

• Mit tudnak a spanyol fiatalok a polgárháborúról?- Az utóbbi időben mindent elkövetnek, először is a kommunisták, s a kommunisták hetilapja, a Mundo Obrero, hogy megismertessék a fiatalsággal a haladó múltat. Hivatalosan hárqpi és félmillió a munkanélküli, s több mint a fele fiatal. A szocialisták nem nagyon szívesen emlegetik

a múltat, és a fiatal nemzedékkel sem ismertetik meg.

• Könyvében,

A forradalom katonájában azt írja a spanyolországi harcokról: ,,Az ellenfél szándéka az volt, hogy elvágva a Madridba vezető utolsó közlekedési lehetőséget, a Mad- rid-Valencia-i utat, teljesen körülzárják a fővárost és így erőszakolják ki a spanyol nép kapitulációját... Az egyik támadás után Máté parancsnok utasítása szerint sebesült bajtársamat vittem volna hátra a kötözőhöz, amikor hatalmas ütést érezten bal combomon. Megtánto- rodtam, két három lépés után összeestem“. Járt-e Fábry elvtárs a harcok színhelyén?- Ott-tartózkodásunk második napján elvittek a Madridhoz közeli Argandába. Ez volt a legemlékezetesebb. Arra a helyre, ahol éppen mi, a XV. nemzetközi brigád, és ezen belül a Dimitrov zászlóalj s annak részeként a Trocnovi Jan Žižka gépfegyverszázad Madridot védte. Természetesen a vidék megváltozott, de egyvalami maradt: mégpedig egy híd, amelyet Arganda város lakói ereklyeként őriznek, ötven évvel ezelőtt mi védtük ezt a vashidat. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy a város apraja-nagyja ott volt, öregek, akik részt vettek a harcokban, asszonyok, gyerekek. Látjátok, elvtársak, mondtam, ott voltak elhelyezve a géppuskáink, Száraz Jóska géppuskája azon a helyen volt, Morvay Gabi és Nagy Pista - ők ketten zsigárdi (Žiharec) gyerekek voltak - géppuskái meg ott, a Kertész Jóskáé amott. Csak azt a helyet nem találtam, ahol megsebesültem. Arra emlékszem, hogy olajfák meg bokrok közelében történt. Itt voltak az olajfák, itt voltak a bokrok, mondták az argandaiak, de már kivágták, mert utat építettek. Spanyolul beszéltem, s magam is csodálkoztam rajta, hogy még nem felejtettem el teljesen a nyelvet. A helybeliek odajöttek hozzám, öleltek, csókoltak, jöttek az unokák, dédunokák, pici gyerekek virággal, sírtak, s én velük együtt sírtam. Ez volt a legemlékezetesebb. Olyan élmény, amit, míg élek, soha el nem felejtek.

KOPASZ CSILLA

HELYZETKÉP A SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

Sok helyen, sokféleképpen

Tízezer lakosával, fejlett konfekció és fejlődő gépiparával Šafárikovo végérvényesen kinőtte kis, mezővárosi státuszát. A hetvenes-nyolcvanas évek látványos iparfejlesztésével szemben azonban mintha lépés- hátrányba kerültek volna a szolgáltatások. Nem mintha hiányoznának az alapvető létesítmények, csak éppen - színvonal és korszerűség vonatkozásában - elmaradnak a követelményektől. Hogy mennyiben vonatkozik ez a megállapítás a közszolgáltatásokra, erre keressük a választ az alábbiakban.

A járási szolgáltatóüzem és a járási ipari vállalat jóvoltából Ša- fárikovóban a lakossági szolgáltatások nagy része megtalálható, a továbbiak iránt nincs olyan nagy érdeklődés, hogy kifizetődőek legyenek a szocialista szektor számára. A szolgáltatásokat ma sok helyen, sokféleképpen végzik, s ez eleve meghatározza színvonalukat, hatékonyságukat.

Ruhabegyújtó - mosodával és tisztítóval - csak egy van, az is egy tatarozásra, vagy inkább lebontásra váró épületben kapott helyet. A begyűjtő - egyben iroda és raktárhelyiség is - még úgy ahogy szolgálja célját, az épület hátsó részében lévő mosoda és tisztító állapota azonban enyhén szólva figyelmeztető: a falakon vastag repedések, a mennyezet vasoszlopokkal feldúcolva, a vakolat hiányos, a szellőztető hiányáról nem is szólva. A részleg eleddig - hála a dolgozók kitartásának és igyekezetének - teljesíteni tudta feladatát. Hangsúlyozzuk eleddig, mert Balázs Lajos részlegvezető szerint az idén már számolni kell kisebb lemaradással a bevételi terv teljesítésében.- A legnagyobb gond - mondja -, hogy nemcsak az épület öreg, hanem a berendezés is. Gépeink igen gyakran romlanak, s javításuk olykor hosszú órákat, sót napokat vesz igénybe. Mindez azonban csak egyik oka bevételi hiányunknak. A másik ok abban keresendő, hogy nem tudjuk raktározni a kimosott, kitisztított ruhaneműt, s ezzel ügyfeleink is tisztában vannak, ezért nem is veszik igénybe gyorsszolgálatainkat. Minek fizetnének felárat, amikor a mosást és tisztítást amúgy is szinte azonnal kénytelenek vagyunk elvégezni. Őszintén szólva, ebben a helyzetben mi is örülünk, ha mielőbb megszabadulunk a tiszta ruhadaraboktól. Számításaink szerint emiatt havonta mintegy kétezer koronás vesrteség ér bennünket.- Az ügyfelek tehát nyilván elégedettek, mert kevés pénzért gyors szolgáltatásokhoz jutnak...-Azért nem egészen így van, mert például benzines tisztítást mi nem végzünk, csak a járási székhelyen lévő üzemünk. Gazdasági, üzemanyagtakarékossági okokból nem járunk minden ruhadarabbal Rimaszombatba (Rimavská Sobota), így előfordulhat, hogy kissé csúszik a határidő.

Miközben a vállalási időről beszélgetünk, fiatalasszony érkezik az átvevőhelyre, hamarosan megkapja megszépült felöltőjét. Élve az alkalommal, a tisztítással, mosással kapcsolatos tapasztalatairól érdeklődtünk:- Előfordult már, hogy erre járván a megbeszéltnél korábban érdeklődtem - mondotta Filadelfi Etelka - s kellemes meglepetésemre a ruhaneműt már kitisztították, hazavihettem. Máskor viszont a megadott határidő elteltével is hiába jöttem. Ami a minőséget illeti, azt hiszen nem lehet okunk panaszra. Lelkiismeretesen, jól végzik munkájukat az itteni dolgozók, legalábbis ilyenek az én tapasztalataim.

Panaszkodhatnak viszont - s teljes joggal - a mosást-vasa- lást és a tisztítást végző asszonyok. Nem messze a roskadozó munkahelyüktől már három éve elkészült az új mosoda és tisztító

épülete, mégsem reménykedhetnek egyhamar munkakörülményeik megváltoztatásában. Vajon miért nem?- Nem vagyok felhatalmazva a nyilatkozásra - mondja a ruha- begyűjtő vezetője, akivel végigjárjuk a szép létesítményt, leendő munkahelyét - csak azt mondhatom, amit feletteseimtől hallottam. Elfogyott a pénz, mindenekelőtt a szennyvízlevezető és tisztító építésére, márpedig enélkül a higiénikusok nem járulnak hozzá a mosoda üzemeltetéséhez.

A járási szolgáltatóüzem az említetteken kívül még kéményseprőket, szobafestőket, vízvezetéksze- relőket, bádogosokat, kőfaragókat, virágkertészeket, borbélyokat és fodrászokat foglalkoztat.

Csutor Piroskát, a fodrászati és kozmetikai részleg vezetőjét serény munka közben találjuk. Hétvége közeledtével mindig sok a munkája a tíz fős kollektívának. Elnézést kér - nem hagyhatja magára vendégét - annyit azonban elárul, hogy nem panaszkodhatnak a munkakörülményekre, s az anyagi-műszaki ellátottság is kielégítő. Az ügyfelek is elégedettek munkájukkal, még a távoli Pelsóc- ról (Plešivec) és Rozsnyóról (Rožňava) is vannak állandó vendégeik, s elégedettségüknek több alkalommal írásban is kifejezést adtak. A panaszkönyvben tényleg nem találunk egy rossz szót sem, annál több dicséretet.

A szolgáltatások jelentős részét a járási ipari vállalat kihelyezett részlegei végzik. A szíjgyártók, lakatosok, cipészek, mosógép és egyéb villamos gépek javítói mellett az egyik legrégebbi részleg a női és férfi szabóság.

Milián Mária, a kis kollektíva vezetője elmondotta, hogy az utóbbi időben nagyon megszaporodott a teendőjük, mert öltönyök, kosztümök varratása mellett mind többen veszik igénybe apróbb szolgáltatásaikat. Szűkítéssel, rövidítéssel, átalakítással viszont nem lehet nagy teljesítményt elérni. Márpedig a szabókat teljesítmény szerint fizetik. Ami tehát előnyös a megrendelőnek, nem biztos, hogy jó a szolgáltatónak. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a szolgáltatásokból szinte menekülnek a fiatal varrónők, mert a ruhagyárban kétszer-háromszor többet kereshetnek.

Merőben más problémákkal küzd a rádió és tv-javító műhely kolektívája. összesen heten vannak, s minden bizonnyal győznék is a munkát, ha évek óta nem akadozna az alkatrészellátás.

Tyukodi László, a javítóműhely vezetője hosszasan sorolja azoknak a készülékeknek a listáját, melyekhez szinte alig kapnak alkatrészeket. Sajnos előfordul, hogy bizonyos típusú tv-készülé- ket hónapokig sem tudnak megjavítani, s ilyenkor persze elégedetlenek az ügyfelek. A helyzet változását már régóta Ígérik az alapanyagszállítók, de a javulást csak várják a szervizekben. Talán a gyártókkal való szorosabb kapcsolat jelentene egyfajta megoldást - legalábbis a helybeli műszerészek szerint -, mert gyakran hallják, hogy különösen hazai vonatkozásban nincsenek hiánycikkek, csupán az értékesítés, az elosztás csatornái dugultak be. Ha így van, feltétlenül változtatni kellene rajta.

Négy helyszín, megannyi helyzetkép a šafárikovói szolgáltatásokról. Felemás tapasztalataink is bizonyítják, hogy a szolgáltatások korszerűsítésére, javítására hozott határozatok nem valósultak meg hiánytalanul. Márpedig enélkül nem számíthatunk sem a szolgáltatásokat végző dolgozók, sem a megrendelők elégedettségére. HACSI ATTILA

\