Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-11 / 266. szám, kedd

Levelezőink írják A mosógépmótor-gyártással az utóbbi években sok probléma volt az Erősáramú Elektrotechnikai Művek michalovcei vállalatánál. A vezér- igazgatóság utasítására néhány munkafolyamat elvégzését a Szlovákiai Energetikai Vállalat királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) üzeme dolgozóira bízták. Idén már négymillió korona értékben szereltek össze végter­mékké részegységeket. A felvételen: Forgács Ella (balról), a részleg egyik legjobb dolgozója és Ádám Piroska a sztatorkötegeket tekercseli. Tervüket 110 százalékra teljesítik. Csizsmár Tamás felvétele ELEGET TÉVE AZ ELVÁRÁSOKNAK Példás munkát végez a Safári- kovói Városi Nemzeti Bizottság polgári ügyek testülete, állapítot­ták rrieg a testület értékelő gyű­lésén. Schwartz Árpád, a vnb titkára ismertette a jövőben rájuk háruló feladatokat. A polgári szertartáso­kat olyan színvonalon kell végez­ni, hogy a lakosság elégedett le­gyen. A testület új elnöke Kraxner Jolán lett, akinek minden adottsá­ga megvan ahhoz, hogy a többi taggal együtt eleget tegyen a fel­adatoknak, elvárásoknak. Ebben az évben már 52 név­adót, 74 házasságkötést, valamint 29 polgári temetést rendeztek. Sor került azonban más rendezvé­nyekre is, mint a pionírok találko­zása a város képviselőivel, vagy a bevonuló sorkötelesek búcsúz­tatása két ízben is. A nőnap tiszte­letére szervezett találkozóra azo­kat a lányokat, asszonyokat hívták meg, akik munkahelyükön és a társadalmi életben aktívak. Az iskolásokkal közösen rendezték meg 152 diák pionírrá, illetve szik­rává avatását. De sorolhatnánk tovább, mint például a jubilánsok köszöntését, a 90. évüket betöltő nyugdíjasok találkozóját. A testület legaktívabb tagjai: Lóska Ilona, Bódi Mária, Bráuer József, Jana Straková, Mária čer- noková és Tóth Erzsébet, akik nélkül nehezen lehet elképzelni az igényes feladatok teljesítését. Susányi István Színvonalas kiszolgálás Az éttermek vendégei általában magas igényt támasztanak a ki­szolgálással szemben, s legin­kább ott, ahol az év minden sza­kában nagy a forgalom. Hazánk egyik leglátogatottabb turista, hegymászó és síközpontja Tat­ranská Lomnica. A látogatók rend­szerint olyan étkezési lehetősé­gekről érdeklődnek, ahol rövid idő alatt, kellemes környezetben, ol­csón lehet enni. Előnyben részesí­tik azokat az éttermeket, melyek az autóbusz- és villamos-megálló­helyek, kötélpálya- illetve vasútál­lomás felé útba esnek, s ahol ízletes ételeket szolgálnak fel. A Lomnica étteremben az étla­pon a helyi specialitásokon kívül diétás, gyermek-, valamint hal- és baromfiételek is szerepelnek. A Tatra Szálló földszintjén levő, a húsz férőhelyes Tibava étterem­ben mindig telt ház van. Főleg a külföldi vendégek járnak ide szí­vesen, hogy megkóstolják a vidék jellegzetes ételkülönlegességeit. A Slalom bisztróban pedig fiatalok Zenebarátok Őtúrovóban 1985-ben alakult meg a zenebarátok köre, s azóta tagjainak létszáma állandóan nö­vekszik. A városi művelődési ház­ban működő kör elnöke dr. Ganzer László, a helyi zeneiskola igazga­tója. Tagja lehet bárki, aki a zenét kedveli. A kör fennállása óta tagjai számos koncerten vettek részt. Legutóbb a šuranyi Kantáta, vala­mint az esztergomi (Magyaror­szág) Monteverdi kórus estjén volt gazdag élményben részük. Egy másik alkalommal Jozef Zsabka és Dagmar Šebestová-Zsabková komolyzenei koncertjén vehettek részt Mindkét művész a bratisla­vai konzervatórium tanára. A kon­certeken szép számú közönség gyűlt öásze, ami annak a bizonyí­téka, hogy a zenebarátok körében a,komolyzene iránt növekszik az érdeklődés. Simon Éva étkeznek. A vasútállomás tószom­szédságában van a hegymászók klubja, ahová naponta hatszáz vendég is betér. Itt meghitt kör­nyezetben többféle különlegesség és tojásos étel közül választhat­nak. A Tatranská Lomnica-i ven­déglátó üzemegységekben min­denütt színvonalas a kiszolgá­lás. Jolana Nováková Eredményes tizenöt év Tizenöt éve helyezték üzembe a tranzit gázvezeték nagyzellői (Veľké Zlievce) 3-as számú kom­presszorállomását. Az itt dolgozók számos szép munkasikert értek el. 1971-től napjainkig közel 400 mil­liárd köbméter gázt továbbítottak a föld alatti csővezetéken. A kompresszorállomás dolgo­zói a CSKP XVII. kongresszusa és a közelgő XI. szakszervezeti kongresszus tiszteletére 155 ezer kilowattóra villamos energia meg­takarítását vállalták. Felajánlásu­kat utólag 30 ezer kilowattórával megnövelték. A megtakarítást el­sősorban az újítási javaslatok hasznosításával és az energiafel­használás komplex ésszerűsíté­sével érik el. Továbbá vállalták 210 tonna fajlagos tüzelőanyag megtakarítását is. A gépek meg­felelő üzemeltetésével, a techno­lógiai berendezések következetes karbantartásával és szakszerű ki­szolgálásával az év kilenc hónapja alatt vállalásukat már több mint 90 százalékra teljesítették. Bodzsár Gyula Segítenek a mezőgazdaságnak A Galántai (Galanta) járásban a mezőgazdasági üzemek betaka­rítási munkáiban nagy segítséget nyújtanak a tömegszervezetek tagjai. A Nemzeti Front járási bizottsá­ga a Járási Mezőgazdasági Igaz­gatósággal és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének já­rási bizottságával együttműködve rendszeresen megszervezi az idénymunkások bekapcsolódását az őszi betakarításba. Idén első­sorban a zöldség- és gyümölcs­szedésnél segítenek. A termésbe­takarításba eddig 11 ezren kap­csolódtak be. Több mint 69 ezer órát dolgoztak, s 1600 tonna me­zőgazdasági terményt takarítottak be. A legaktívabbak a Galántai Szakmunkásképző Intézet, a Vág- sellyei (Šaľa) Vegyipari Szakkö­zépiskola, valamint a vágsellyei és mindkét galántai gimnázium tanu­lói voltak. Elismerést érdemelnek a SZISZ és a nószövetség hidas­kürti (Mostová), felsószeli (Horné Saliby) és tešedíkovói alapszerve­zetének tagjai is. Oláh Gyula Kettős életmentés Varga Endre és Varga Atilla, apa és fia (a felvételen) Tešedíko- vóról jár naponta dolgozni a vág­sellyei (őal'a) Dusló vállalatba. A közelmúltban mindketten beír­hatták nevüket a vállalat dicső­színre rohant. Varga Atilla le­ereszkedett a régi kútba - abból képezték ki a mostani szennyvíz­gödröt - felemelte az áléit embert, akit sikerült kihúzni, de az élet­mentő elájult, s visszazuhant a kút ség könyvébe, mert lakhelyükön életük kockáztatásával megmen­tették Varga Árpád életét. Varga Árpád szennyvízgödör tisztítása közben gázmérgezést kapott, s el­vesztette eszméletét. A munkából hazafelé tartó apa és fia a segély­kiáltások hallatán, azonnal a hely­mélyére. Varga Endre, az apa ek­kor megértette, hogy a gödörben mérgesgáz gyűlt összes. Ijedté­ben nem gondolt a veszélyre. Lé­legzetét visszafolytotta, és sikerült fiát felszínre hoznia. Milan Aľakša Štefan Hubinák felvétele Ml 'Y Y ISII M líi lid Nyugdíj és táppénz B. L.: Tavaly augusztustól va­gyok rokkantsági nyugdíjban, s tu­domásom szerint kedvező feltéte­lek mellett továbbra is dolgozhatok - úgy mint a rokkantságom megál­lapítása előtt. Ezért továbbra is munkában maradtam és a 2800 koronás fizetés mellett kapom a rokkantsági nyugdíjamat. Idén májusban megbetegedtem, azóta is munkaképtelen vagyok. A mun­káltatóm két hónapig folyósított táppénzt, a harmadik hónapban viszont már nem, azzal az indok­lással, hogy mivel rokkantsági nyugdíjat szedek, nincs jogom táppénzre. Szeretném tudni, hogy a vállalat indokának van-e jogi alapja? Részben van. A betegségi biz­tosításról szóló 1956. évi 54. sz. törvény 21. §-ának 1. bekezdése alapján a nyugdíjasnak (rokkant­sági nyugdíjasnak) csak 60 mun­kanapig jár a táppénz; pontosab­ban „egy és ugyanannál a munka- képtelenségnél legfeljebb 60 mun­kanapig, s több munkaképtelen­ségnél 60 munkanapig egy naptári évben. Ez a korlátozás nem érvé­nyes, ha a munkaképtelenség üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következménye“. A tör­vény tehát egyértelműen „munka­napokról“ beszél és nem naptári napokról, netalán két naptári hó­napról. A 60 munkanap pedig megközelítőleg 12 hét (ha ötnapos munkahétben dolgozik). Szorult helyzetben T. Zs.: Egy évig jártam jegyben a vőlegényemmel, amikor elhatá­roztuk, hogy egybekelünk. Rövid­del az esküvőnk kitűzött időpontja előtt a vőlegényem hirtelen rosz- szul lett, s mire kórházba vitték, megbénult. Ennek okát nem sike­rült megállapítani, bár több kór­házban is kivizsgálták. Az egyik­ben, a hanyag ápolásból kifolyólag súlyos fölfeküdt sebeket kapott. Mivel ekkor már várandós voltam, a vőlegényem kívánságára a járá­si nemzeti bizottság és a kórház vezetősége engedélyezte, hogy a kórházban kössünk házasságot. Ezután a férjem meghalt, mert a sebei elfertőződtek és én meg­szültem a két gyermeket - ikreket. Mivel nagyon rossz anyagi hely­zetbe jutottam, szeretném tudni, mit követelhetek - gondolok itt az anyasági segélyre, a családi pót­lékra, az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvajáradékra. A 88/1968. sz. törvény 10 §-a alapján 35 hétig folyósítják majd önnek az anyasági segélyt. Ennek az időnek letelte után jogigénye keletkezik a gyermekgondozási segélyre, havi 900 korona összeg­ben a gyermekek kétéves koráig (lásd a 107/1971. sz. törvény 2 §. 2. bek.). A családi pótlékra azon­ban az anyasági segély folyósítá­sa idejének letelte után nem lesz jogigénye, mivel az említett jutta­tás folyósításának egyik feltétele az, hogy a dolgozónak a naptári hónapban le kell dolgoznia a meg­határozott időt (ezzel egyenrangú a betegségi biztosításnak a bért helyettesítő pénzjuttatásai folyósí­tásának ideje, ilyen bért helyet­tesítő juttatás az anyasági segély, de nem a gyermekgondozási se­gély). Ezért ajánljuk, forduljon a betegségi biztosítás járási igaz­gatóságához (Okresná správa ne­mocenského poistenia), s kérje, hogy a Szakszervezetek Központi Tanácsa 1968. évi 95. sz. rendele­tének 14, § b. pontja alapján ítélje meg az ön számára a gyermek- gondozási szabadsága idejére is a családi pótlékot, mivel a férje meghalt és így valószínűleg nincs más jogosult, akinek a biztosításá­ból a családi pótlék megítélhető és folyósítható lenne. Az özvegyi nyugdíj folyósításá­nak feltételeit a társadalombiztosí­tásról szóló 1975. évi 121. sz. törvény 37-39. §-ai szabályozzák. Az özvegyi nyugdíj elvben egy évig jár. Egy év letelte után is folyósítható azonban akkor, ha pl. az özvegy legalább egy olyan gyermekről gondoskodik, akinek árvajáradékra van igénye. Az öz­vegyi nyugdíjra vonatkozó jogi­gény megszűnik, ha az özvegy férjhez megy. ' Az árvajáradék legalább a tan­kötelezettség befejezéséig jár s ezen túlmenően addig, míg a gyermek továbbtanul vagy az egészségi állapota nem engedi, hogy dolgozzon vagy tanuljon, de legfeljebb a 26. életéve betöltésé­ig­Férje halálával kapcsolatban felvetette a kórház jogi felelőssé­gét is, amikor azt írta, hogy lénye­gében a gondatlan ápolás okozta a férje halálát. Csak a leveléből kiindulva nem tartjuk kizártnak a kórház kártérítési felelősségét (kártérítésként itt elsősorban a te­metési költségek megtérítése és egyfajta, a tartásdíjakat helyettesí­tő pénzbeli járadék megítélése jö­hetne számításba). Ezeknek a kártérítési igényeknek az érvé­nyesítését azonban vitassa meg előbb ügyvéddel (az ilyen igények elévülési határideje két év). Ki és főleg mit örököl T. Zs.: A férjem halála után egyedül nevelem a halála után megszületett két gyermekünket. Szerentém tudni, kinek van jogi­génye öröklésre a férjem után. Vita keletkezett ugyanis a férjem személygépkocsija miatt. Annak idején a férjem említette, hogy a már használt gépkocsi megvá­sárlásakor a nagyanyja segítette ki, s hogy a kölcsönt részletekben törleszti. írásbeli elismervény a kölcsönről nincs, s ugyanígy a férjemnek sem volt elismervé- nye arról, mennyit is fizetett visz- sza. A nagyanyja egyszer ilyen máskor meg olyan összegről be­szél. Egy ízben már kaptam ugyan idézést a hagyatéki tárgyalásra, de mivel a férjem nagyanyja leve­let írt a közjegyzőnek az autó miatt, a hagyatéki tárgyalás nem történt meg. A férje után ön és a férje gyer­mekei örökölnek, méghozzá vala­mennyien egyenlő arányban (lásd a Polgári Törvénykönyv 473. §- ának 1. bek.). A hagyaték az örök­hagyó halálának pillanatában száll át az örökösökre. Ebből a szabály­ból látszólag az következne, hogy az ikrek nem örökölnek, mivel az örökhagyó (a férje) halála pillana­tában még nem születtek meg. A Polgári Törvénykönyv 7. §-ának 1. bekezdése szerint azonban öröklésre képes (tehát az öröklés jogcímén jogokat és kötelessége­ket szerezhet) a méhmagzat is, feltéve, hogy az örökhagyó halála előtt megfogant és élve született. Az ikrek is örökölnek tehát, mivel úgy kell rájuk tekinteni, mintha már az örökhagyó halála pillanatában éltek volna. Ami a személygépkocsit illeti, ez a levelében említett körülmé­nyekből ítélve a férje tulajdonában volt, így ehhez a rokonoknak sem­mi közük nincs és nem is követel­hetik maguknak. Nyilvánvalónak tűnik ugyanis, hogy a férje az autót saját magának vette, a saját nevé­ben megkötött adásvételi szerző­déssel. Tény ugyan, hogy nem volt elég pénze az autóvásárlás­hoz, s ezért kölcsönkért a nagy­anyjától, ez azonban akkor sem befolyásolná a személygépkocsi­hoz fűződő tulajdonjogát, ha az egész vételárat így szerezte volna be (kölcsönből). Az a tény, hogy a „kisegítést“ (tehát a kölcsönt) törlesztette, bizonyítja, hogy pénz­kölcsönzésről volt szó, s nem ar­ról, hogy a gépkocsit a nagyanyja számára és az ó nevében vásárol­ta volna meg. Nem egészen lé­nyegtelen azonban az a körül­mény sem, hogy ki használta a gépkocsit, illetve kinek a neve szerepel a műszaki igazolvány­ban. A nagymama ebben az eset­ben csak a kölcsönnek még vissza nem fizetett részét követelheti ma­gának (meg kellene viszont vizs­gálni azt is, hogy a követelése nem évült-e még el). Minden két­séget kizáróan bizonyítania kelle­ne persze nem csupán a követelé­se jogcímét (a pénzkölcsönzésről szóló szóbeli szerződés megköté­sét), de még az összegét is (en­nek persze nem akadálya az, hogy nincsenek írásbeli elismer- vények), mivel nem lehet „szabad mérlegeléssel“ megállapítani hogy a nagymama melyik állítása felel meg a valóságnak. • (m-r>).) ÚJ SZÓ 6 1986. XI. 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents